Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)
1959-08-05 / 62. szám
2 nógrádi népújság 1959. augusztus 5. SIKEREIK TITKA... — A MIZSERFAI BÁNYAÜZEM VEZETŐINEK MUNKÁJÁRÓL — A mizserfaiakat már hosz- szú ideje úgy ismerik a szénmedencében, mint a legjobbakat. Ennek jelentőségét külön aláhúzza az a tény, hogy amíg például a kányási bányászok naponta 40 vagon szenet termelnek, addig a mizserfaiak termelése megközelíti a 200 vagont. Az üzemegység öt aknája nem tartozik a jó földtani adottságokkal rendelkező bányák közé. Itt is megtalálható a nyári hónapokban a teljesítmény csökkenése, itt is dolgoznak vidékről bejárók. De Mizserfán ez nem jelent okot a nehézségek megmagyarázására. Nem véletlen, hogy az üzemegység dolgozói jó munkájuk jutalmául elnyerték az elmúlt év második felében az élüzem címet. A napokban a csehszlovák kékkői bányászokkal folytatott párosversenyben szerezték meg az első helyet. Ennél a bányánál általában több gondot fordítanak a gazdaságosságra, mint a mennyiségre. Ennek tudható be, hogy rendszeresen csökkentik az egy tonna szén kitermelésére eső költségeket. EGYSÉGES MUNKA, JÓ KRITIKAI LÉGKÖR Amikor a mizserfai bányászoktól arról érdeklődünk, mivel magyarázható, hogy mind politikai, mind gazdasági tekintetben tartós sikereket érnek el, akkor annak a véleménynek adnak hangot, hogy jó a vezetés, dolgozók és vezetők bátran kifejtik egymásnak véleményüket, közösen munkálkodnak a jobb eredmények elérésén. A napokban például már korán reggel egy érdekes ügyet tárgyaltak. A lényege az volt, hogy az egyik csapat nál rossz volt a levegő- ellátás, amiért vonakodtak munkába állni. Azonnal ősz- szehívták az érdekelt dolgozókat, megvizsgálták a helyzetet. Kiderült, hogy valóban fennáll ilyen probléma. Emberi szóval folyt a beszélgetés, a csapat tagjait éppen úgy meghallgatták, mint a műszakiakat. Az egyenes, nyílt véleménycsere több érdekes tanulsággal szolgált, amelynek alapján azonnal intézkedtek. Az érintett csapatot elmarasztalták, mert a hibát nem jelezték idejében, viszont az is bebizonyosodott, hogy az aknászok nem törődnek megfelelően a munkafeltételek biztosításával. Tovább menve azt is megállapították, hogy számos műszaki középkáder nem áll hivatása magaslatán. Amikor elváltak, olyan határozat született, hogy a közeljövőben műszaki tavábbképző tanfolyamot tartanak az aknászoknak. . A pártszervezet szintén megvizsgálja, milyen lehetőségei vannak, hogy fokozottabban érvényesüljön a pártellenőrzés az aknászok irányában. Ez a fenti példa is igazolta Kaposvári elvtársnak, a bánya párttitkárának azt a megállapítását, hogy eredményeik titka a mozgalmi és gazdasági vezetés egységes, közös munkájában, a határozott állásfoglalásban van. Nem tűrik meg a parancsolgatást, munkájuk fő mód szerének mindig a meggyőzést, a jó szót tekintik Igaz, hogy itt is, mint másutt a munka vitákat, sokszor éles véleménycseréket vált ki. De ez nem vezet sértődöttséghez, a bírálat visszaveréséhez. Annak okát pedig a vezetők személyes példa- mutatásán túl abban is kell keresnünk, hogy a politikai és szakmai tanulás kedvezően alakul, hogy munkájuk alapjának mindig a párt ha tározatait tekintik. A MUNKA ALAPJA: MEGGYŐZÉS Arról már szóltunk, hogy a termelés megjavítására vonatkozó párthatározat megvalósításában szép sikereket értek el a mizserfaiak. Ami ezzel szorosan összefügg és ennek alapja, hogy hasonló jó tapasztalatok vannak a politikai munka színvonalának emelésére vonatkozó határozatok végrehajtásában. Ebben a pártszervezeteké, a kommunistáké az érdem. A pártszervezet biztosítja, hogy a 15 pártbizalmi, a 14 tagból álló agitációs csoport és azokat is magában foglaló 42 fős pártaktíva rendszeresen kapjon tájékoztatást a feladatokról, illetve ők is elmondják véleményüket. A legfontosabb tisztségviselők rendszeres beszámoltatásán túl és azt is felhasználva szélesítik a pártaktíva közgazdasági ismereteit, tanulmányozzák a gazdasági mutatókat. Megoldották azt is, hogy minden csapatban dolgozzon kommunista, minden aknából legyen egy elvtárs a pártvezetőségben. Rendszeresen tartanak munkásgyűléseket. Volt olyan eset, amikor egyszerre 16 röpgyűlésen tanácskozták meg a legfontosabb tennivalókat a bányászokkal. A július hónap utolsó napjaiban pedig valameny- nyi mozgalmi és gazdasági vezető a bányában kereste fel a dolgozókat, hogy megbeszéljék a havi tervteljesítés biztosításának feltételeit. Mozgalmat indítottak például a gépek — amelyek Mizserfán nagy számban vannak — jobb felhasználásáért, megóvásáért. A pártszervezetnek még arra volt gondja, hogy esetenként tanácskozásra hívja össze a párton- kívüli dolgozókat. Ez a módszer erőteljesen hozzájárult a kapcsolatok, a bizalom erősítéséhez. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a pártonkívüliek kérésére megismétlik ezeket a tanácskozásokat. Ezzel párhuzamosan külön számítanak a törzsgárdára. Ezért ezek a dolgozók érzik, hogy az 6 felelősségük nagyobb, több hárul rájuk a kötelességekből. Követendő kezdeményezés, hogy tervet dolgoztak ki a mozgalmi és gazdasági vezetők bányajárására. E tervben meghatározták, hogy melyik vezető mikor és melyik aknába megy. Ezzel nemcsak állandóvá teszik ezt a fontos követelményt, hanem biztosítják azt is, hogy mind a három szakban felFélévi eredményeink jók, de hiba lenne elbisakodtti Az SZMT tanácskozásának vitájából keressék a bányászokat. Sándor elvtárs, bányavezető például egy héten négyszer jut le a bányába, s megközelítően jó a többi vezető bányalátogatása is. Emellett pedig arra is jut ideje, hogy amikor arra szükség van, otthonukban is felkeresse a bányászokat, segítsen problémáik megoldásában. A szakszervezet biztosítja, hogy a mizserfai bányászok nap mint nap ismerjék a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásuk teljesítését. Most pedig azon dolgozik, hogy tovább javuljon a dolgozók javaslatainak elintézése. Többek között bevezetik, hogy a jövőben minden javaslattevő írásos választ kap bejelentésének elintézéséről. Ezek és hasonló módszerek azok az eredmények, amelyek sok sikert eredményeznek a mizserfai bányászoknak. LÁTJÁK A TENNIVALÓKAT Természetesen tennivaló is akad, bőven. Az pedig ismét az ottani vezetők tekintélyét erősíti, hogy látják és bátran feltárják a hibákat is. Általában valamennyi szerv feladatának látja, hogy javuljon a műszaki dolgozók munkája, még jobban bontakozzon ki kezdeményezésük. A pártszervezet azt tartja feladatának, hogy a jövőben több kétkezi dolgozó vegyen részt a pártvezetésben. Joggal elégedetlenek még azzal, hogy a dolgozók nem minden esetben és időben tárják fel problémáikat. Ezért erősíteni akarják a kritikai légkört. A szakszervezeti vezetőség soronlévő feladatának tartja, hogy munkája elsősorban politikai jellegű legyen, ne korlátozódjon csak az érdekvédelemre. A mizserfai bányaüzem mozgalmi és gazdasági vezetői sok hasznos módszerrel rendelkeznek feladataik jó ellátásában. Érdemes tanulni tőlük. Az ottani elvtársak pedig úgy látják, hogy meg- óva magúikat az elbizakodottságtól, rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyek újabb sikerek elérését teszik lehetővé. B. Gy.—H. A. Mint lapunk legutóbbi szamában beszámoltunk, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa július 31-i ülésén megtárgyalta az I. félévi termelési eredményeket és a kongresszusi munkaverseny tapasztalatait. Az alábbiakban a vita során elhangzott néhány hozzászólásra térünk vissza. A Salgótarjáni Acélárugyárból felszólaló elvtársak — Lengyel István igazgató és Hegyes Ignác szakszervezeti termelési felelős — arról szólották, hogy még több olyan probléma van, amelyek megoldása soronlévő feladat. Utaltak arra, hogy ez év első felében a gyárban tovább javult a termelési érték és a termelékenységi mutatók, azonban visszaesés tapasztalható a politikai munkában. Ennek érdekében több intézkedést tesznek. Ezen a héten többek között termelési tanácskozásokat tartanak, amelyeken a kongresz- szusi munkaverseny politikai és termelési helyzetével foglalkoznak. Dr. Csillag József, a Szén- bányászati Tröszt főmérnöke a bányászok első félévi jó munkájának ismertetése mellett hangsúlyozta, hogy például a bányafa felhasználása még nem alakult kielégítően. Jobb felvilágosító munkával és anyagi ösztönzéssel is szükséges érdekeltté tenni a bányaüzemeket abban, hogy takarékoskodjanak ezzel az importanyaggal. Szomszéd István, kazári bá nyavezető a munkafegyelem még fellelhető lazaságairól szólott. Elmondotta, hogy vannak egyes emberek, akik kisebb sérülésekkel hosszabb ideig betegállományban vannak, de otthon zavartalanul dolgoznak. Ezért több ilyen esetbón a visszatérő sérülést szenvedőket külszínre helyezték. Ennek meg is van a hatása, mert nagyrészük már belátta, hogy érdemes jobban ügyelnie testi épségére, hogy visszaéléseik a beteg- állománnyal nem marad szó nélkül az üzemnél. Bemard Rezső elvtárs, a Közös felelősség, közös munka Már több mint egy hónapja tart az iskolai szünidő, a gyermekek gondtalanul játszanak, szórakoznak, egy részük kirándulással, táborozással tölti idejét, gazdagítja tapasztalatait — de az iskolákban azóta is komoly munka folyik. Nem tanítás, nevelés, hanem amolyan csinosító munka. Megyénk minden iskolájában meszelik, tisztítják a tantermeket, s ahol szükség van rá, ajtót, ablakokat, tetőt, padlót, kilincset, vagy mást javítanak meg, hogy minden rendben legyen, s mire eljön a tanév kezdete, tiszta, jó levegős, barátságos tanteremben lássanak az új oktatási év munkájához a gyermekek és nevelők egyaránt. Az iskolák, „nyári nagy- takarítására” a tanács több mint kétmillió forintot költ. S e forintok mellé rakják le szorgos két kezük munkáját azok a szülők és szülői munkaközösségek, akik fáradságot nem kímélve, gyakran a pihenő idejüket áldozzák fel, hogy segítséget adjanak a takarításhoz, vagy apró javítások elvégzéséhez. Romhány községben például a szülői munkaközösség a nőtanáccsal együtt a tanévzáró ünnepség befejezése után azonnal hozzáfogott a tantermek meszeléséhez, a folyosó lefestéséhez, s társadalmi munkában teszik széppé, barátságossá, a gyermekek második otthonává az iskolát. Ilyenfajta segítőmunkával ma már sok iskola szülői munkaközössége, sok községi nötanács dicsekedhet. De az asszonyok a szünidőben másra is gondolnak. Az első osztályba lépő óvodás gyermekeket kispajtásaik már mindenütt elbúcsúztatták. S az első „ballagásukkal” ők is megkezdik az egész életüket végigkísérő alapos munkát, a tanulást. Az 1958/59-es oktatási évben 2471 nyolcadik osztályos tanuló hagyta el az általános iskola kapuit, s szeptember 1-én helyüket több mint 5200 első osztályos gyermek foglalja el. Több ezer kisdiák kezdi elsajátítani az írás, olvasás, számolás tudományát, s emellett nevelődik őszinte, egyenes jellemű emberré. Megtanulja, hogyan kell szeretni a szülőt, nevelőt, becsülni a magyar hazát, a Magyar Népköztársaságot, tisztelni más országok népeit. Nagy a felelősség a gyermekek neveléséért, tanulásáért, a család és az iskola kapcsolatának erősítéséért. A nőmozgalom már eddig is igyekezett segíteni a szülőknek a gyermeknevelési gondok megoldásában. Ezért határozta el a Megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottsága a napokban, hogy javasolja városi, bányatelepi, községi nőtanácsainknak, a tanév kezdete előtt tanácskozzanak az első osztályba kerülő gyermekek szüleivel. Beszélgessenek a szülőkkel együtt arról, hogyan tudják a leg- iobban segíteni első osztályos gyermekük fejlődését. Egészen bizonyos, ha a gyermek otthon is olyan nevelést kap, mint az iskolában ha az igazságot hallja az életről mindkét megyei pártbizottság osztály- vezetője elmondotta, hogy megyénk iparának munkája különösen a II. negyedévben — jónak értékelhető. Ennek ellenére azonban a párt márciusi határozatában rögzített feladatokat még nem teljesítette. Komoly munkára van szükség, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak, a legfontosabb mutatókban elérjük az 1960-ra tervezett szintet. Ez elsősorban a termelékenységre és az önköltségre vonatkozik. Számos olyan belső tartalék van, amely a kezdeti óvatosság nyomán még nem került feltárásra, s amelyek hasznosítása a második félév feladata. Ilyen tartalék többek között, hogy a műszakiakat jobban bevonják a kongresszusi munkaversenybe, a feltételek biztosításába. Nagyobb gondot kell fordítani . a versenyben élenjáró dolgozók erkölcsi elismerésére, eredményeik népszerűsítésére. Az utóbbi hónapokban előre haladtunk az újítási mozgalom fejlesztésében. Azonban még mindig vannak olyan fogyatékosságok, amelyek azt jelzik, hogy ezt a fontos mozgalmat indokolatlanul elhanyagolják egyes üzemekben. Végül szóvá tette, hogy az I. félévi adatok alapján a beruházások pénzügyi és műszaki megvalósulásában komoly lemaradás mutatkozik. Az év hátralevő részében komoly erőfeszítést kell tenni ennek pótlására. Nagy József, az építők szak- szervezetének megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparban nagyobb gondot kell fordítani a munkaszervezés, a műszaki feltételek biztosítására, az eredmények értékelésének alaposságára. Ezen kívül ebben a szakmában is elsőrendű feladat a politikai munka megjavítása, különösen a szocialista címért küzdő brigádoknál, amelyek vontatottan teljesítik a művelődésre vonatkozó felajánlásaikat. Bencgik elvárs, a MEDOSZ részéről a mezőgazdaság eredményeinek ismertetése mellett feladatként szólott arról, hogy javítani kell a verseny nyilvánosságát és az adottságoknak megfelelően gyorsabban szükséges értékelni az eredményeket. Az értekezletet Nádasdi András elv társ, az SZMT elnöke zárta be. Felhívta a szakszervezeti aktívákat, hogy mozgósítsák a dolgozókat a kongresszusig verseny újabb lehetőségeinek feltárására, tudatosítsák a párt- kongresszus jelentőségét, ismertessék a dolgozókkal, hogy a megyei pártbizottság a versenyben legjobb eredményt elérő üzemnek vörös zászlót adományoz. Javíts an cik az egymáshoz való viszonyban is helyen, akkor egyenes jellemű, őszinte emberré válik. A kétféle nevelés — más az iskolában és más otthon — zavarttá, kétszínűvé s nem egyszer hazuggá teszi a gyermekeket. A gyermeki értelem fogékony, de ha bármiről kétféleképpen hall, úgy járhatunk vele, hogy egyiket sem hiszi el. Bízunk abban, hogy a szülők, és a nőtanácsok ilyen fajta beszélgetései hasznosak lesznek. S ha együtt ápoljuk ezeket a fiatal virágpalántákat, egészen bizonyos, csodálatos virágot teremnek majd. Vágvölgyi Anna Nőtanács megyei titkára A 33 sz. Autóközlekedési Vállalat GUMIJAVÍTÓ szakmunkásokat keres. Felvétel bármikor a vállalat műszaki osztályán (Salgótarján Központi telep) (219) 120 basszusos 16 hangváltós príma állapotban lévő tangóharmonika 4000-ért sürgősen eladó. Cím: Rózsahegyi Salgótarján, Rákóczi ut 32. bérház. (231) Eladó 4000 km-t futott Pannónia motorkerékpár jó állapotban. Cím a Kiadóhivatalban. (224) Karancslapujtő híre sok mindenre kötelezi Lap- ujtő fiatalságát, ennek a hagyománynak kell mérvadónak lenni a KISZ-tagok munkájában. A kérdés az, mennyire becsülik meg a fiatalok, a KISZ-tagok ezt a hagyományt, mennyiben állták meg helyüket, milyen eerdményeket tudnak felmutatni a KISZ megalakulása óta. Nemcsak a KISZ-nek, de az egész falu lakosságának felszabadulása óta a legnagyobb sikere, a korszerű művelődési ház felépítése volt. Ezekben a munkálatokban kiemelkedő szerepet játszottak a falu fiataljai: KISZ-tagok és nem KISZ-tagok egy emberként segítették a közös feladat megvalósítását. A folytatás sem volt rosszabb. Ez évben rendezték meg a KISZ-helyiségek tisztasági és dekorációs versenyét, amelynek során a karancs- lapujtői KISZ egy televíziós készülékkel lett gazdagabb. Kulturális téren is jelentős eredményeket könyvelhetnek el a karancslapujtői fiatalok. Számos színdarab — főleg zenés vígjáték és népszínmű — bemutatásával, valamint néhány zenés kabaré műsor rendezésével arattak több ízben megérdemelt sikert. Jelenleg folynak Do bozy Imre: Szélvihar című drámájának próbái, amelyet augusztus 20-án mutatnak be a karancslapujtői művelődési otthonban. Az ideológiai és erkölcsi nevelés kérdése a jelentősebb politikai események rendsze rés ismertetése, szintén fontos helyet foglal el a KISZ szervezet életében. Ezekről a problémákról havonként két, három, esetleg négy alkalommal is hallhatnak az érdeklődők. Egy külön előadást szenteltek például a párt március 6-i határozatának, amelyben részletesen foglalkozott az előadó a XXI. pártkongresszus főbb határozataival, a kongresszus magyarországi visszhangjával, továbbá a párt művelődési irányelveivel. Az 1959-es év KISZ-mun- káját a VIT-re való készülődés jellemezte Karancslapuj- tőn is. Egy fiatal ebből a szervezetből is részt vesz a VIT-en. A vezetőségi és taggyűléseken szinte állandó napirendi pontként szerepelt a VIT-re való készülődés megvitatása, a VIT jelentőségének értékelése, a VIT-bélye- gek és VIT-sorsjegyek eladásának problémája. A VIT- alaphoz 500 forinttal járult hozzá a karancslapujtői szervezet. Egy kis munkával azonban még más sürgős feladatot is meg kellene oldani. Rendbehozni például a KISZ környékét, amely egyáltalán nem méltó' ehhez a szervezethez. Ha a bíráló bizottság annak idején nemcsak a KISZ helyiséget vizsgálja meg, hanem osztályozza a KISZ környékét is, valószínűleg nem néznék most a karancslapujtőiek a televízió műsorát. A KISZ környékének> gon- dozatlansága azonban nem egyedüli hiányosság. Nem lenne teljes a karancslapujtői KISZ-szervezetről alkotott képünk, ha hallgatnánk néhány olyan jellemző fogyatékosságról, melyek nagymértékben hátráltatják a további eredményes munkát. A tagság szellemében a munkához, s egymáshoz való viszonyában van valami alapvető hiba. Nagyon sokan nem. érák magukénak a szervezetet, nem azért KISZ-tagok, amiért lenniük kellene. Az eredmények ellenére sem sorolnám a karancslapujtői KISZ-szervezetet a megye legjobb szervezetei közé. Nem alkot ez az egyesület még egy zárt, egységes kollektívát, a széthúzás, a káosz jellemzi sok esetben. Ennek okát leginkább a létszám nagyságában kell keresni, hiszen 6—7 tagú vezetőség nem képes a 80 embert számláló szervezetet jól összefogni. A tagság egy részének passzív magatartásáért azonban bizonyos mértékig a vezetőség is felelős. Tapasztalatlansággal és szervezési készségek hiányával lehet magyarázni, hogy a tagság egy része megmaradt a passzív tag szintjén és őket a vezetőség nem képes bevonni a munkába. A javítani való még elég sok, az elbizakodottságnak tehát helye nincs a karánes- lapujtői KlSZ-szervezet munkájában. További fejlődést, önképzést követel az irányítás. a vezetőség tagjaitól, akiknek nem szabad visszariadni az erélyesebb eszközöktől, a KISZ-szervezet eredményesebb működésének érdekében. Bozó Gyula
