Nógrádi Népújság. 1959. augusztus (15. évfolyam. 61-69. szám)

1959-08-12 / 64. szám

1959. augusztus 12. NÓGRÁDINÍPOJSÁG 5 Segítsük termelőssövetkeseteink őszi indulását Lassan a nyár derekán járunk, s az aratási munkák befejezése után egy-két hét múlva végzünk a csépléssel is. Tehát a nyári munkák oroszlán részén túl vagyunk, 3 nyugodtan mondhatjuk közel az az idő, amikor a jö­vő gazdasági év első mun­káit a különböző szántáso­kat, vetőszántásokat el kell kezdeni. Saját magunkat ámítanánk, ha azt mondanánk, hogy az elmúlt hetekben mindent a legpéldásabban, a legszak­szerűbben végeztünk el. Igaz a gabona betakarítási munka a szeszélyes, esős vi­haros időjárás miatt nehe­zebb volt mint más években szokott lenni, s több erőt, ügyességet kívánt az aratók­tól, mégis időben szemvesz­teség nélkül takarítottuk be, mert a parasztság mel­lett kaszát ragadtak a munkások is és segítettek a nehéz mun­kában. Nem is az aratásnál vé­tettünk a szakszerűség ellen, hanem a tarlóhántásnál. A nehezebb aratási munka mintha kivette volna az em­berek erejét, egy időre meg­torpantak, s mikorra neki foghattak volna a tarlóhán­tásnak, már nyakunkon volt a hordás fáradságos, nehéz, felelősségteljes munkája. So­kan nemcsak az egyénileg gazdálkodók közül, de még a termelőszövetkezetek kö­zül is megfeledkeztek ezek­ről a munkákról, no meg az igazság az, hogy a gépál­lomások sem szorgalmazták kellő eréllyel a tarlóhántást. Lehet, hogy nekik nem olyan kifizető ez, mint a más szán­tási munka, s ezért vonakod­tak a tarlóhántás elkezdésé­től. Sok helyen a traktoro­sok arra hivatkoztak, hogy mivel a termelőszövetkezet nem biztosította a tarlóhán­tás feltételeit — nem úgy rakta össze a kereszteket, vagy nem hordta el azokat — ők nem kezdhették meg ezt a munkát. Tagadhatatlan sok hiba volt ezen a téren is, de talán ugyanannyi hi­ba megtalálható a gépállo­más vonalán is. Elég csak egy példát említeni. A pilí- nyi Búzakalász Tsz még írásban is felszólította a gép­állomást, hogy kezdjék meg a tarlóhántást, mert nem akarnak a kedvezményes tarlóhárctástól elesni, még­sem kezdték meg. Magunk­nak, jövő évi terméseredmé­nyeinknek ártunk az ilyen könnyelműségekkel. Ez a nemtörődöm szellem megmutatkozik az ősszel in­duló termelőszövetkezetek tarlóhántási munkáinál is. Az új tsz- ek vezetőségei maguk sem szorgalmazták ezt, abból kiindulva, hogy nekik van elég fogatuk, majd megszántják azokkal. Ezek az új termelőszövetke­zetek már most a kezdet kezdetén beleestek abba a hibába, amellyel régi terme­lőszövetkezeteink egy része sokáig kínlódott. Új terme­lőszövetkezeteink is sajnál­ják a pénzt a gépállomástól. Azt hiszik a fogattal való szántás olcsóbb. Nem egy régi termelőszövetkezet ta­nulta meg a saját kárán, hogy ez nem így van. Ter­mészetes, az első lépéseket megtevő szövetkezetek eseté­ben nagyobb a gépállomások felelőssége is, hiszen a gép­állomás mint a munkásosz­tály előretolt bástyája, a falu szocialista átszervezésé­nek első számú segítője. Rengeteg megoldásra váró feladat található most ezek­ben az ősszel induló terme­lőszövetkezetekben. A gépál­lomás évtizedes tapasztalat­tal rendelkező vezetőinek, kommunistáinak világosan látni kellene, melyek azok a lépések amelyek megtétele nehéz, s melyekhez kell a legtöbb segítség. Szükség van falun az új termelőszövetkezetekben a jó gépállomási szakemberek segítségére, már az első lé­pések megtételénél is. Ugyan­ezt a segítségadást igénylik új tsz-eink a járások, a régi termelő- szövetkezetek, az állami gaz­daságok sok tapasztalattal rendelkező szakembereitől is. Kétségtelen a jövő gazda­sági év eredményeit döntően befolyásolja a következő he­tek munkája. A megyei párt és tanácsszervek, valamint a járási szervek is minden se­gítséget megadnak a közös indulás feltételeinek biztosí­tására. Pártbizottsági ülések, tanácsülések foglaltak állást a segítségadás különböző formáiban. Az üzemek leg­jobbjai újra kint vannak falun, ez is bizonyítja azt, a munkásosztály érzi felelőssé­gét a falu szocialista átszer­vezéséért. A faluba kikerült politikai felelősök, valamint a párt- szervezetek ma többet fog­lalkoznak az ősszel induló szövetkezetek problémájával, mint egy hónappal ezelőtt. Ennek már most mutatkozik az eredménye. Kevesebb a tisztázatlan kérdés, több a jó előre mutató javaslat, s erőt­lenebbek a különböző rém­hírek is. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy most már meg kell állni, s nem kell tovább dolgozni. A felada­tok nagy része még előttünk áll. Figyelembe véve a ter­melőszövetkezeti tagság jó politikai hangulatát a poli­tikai munka nagyobb mérvű fokozása mellett biztosítani tudjuk a zökkenőmentes in­dulást. Annak ellenére, hogy új termelőszövetkezeteink el­maradtak a tarlóhántás vég­zésében, az új gazdasági év sikeres indulásának feltéte­leit kezdik megteremteni. Egymás után érkeznek a hí­rek, hogy az új termelőszö­vetkezetek közös szérűre hordanak, s csak a háztáji állataik részére szükséges alomszalmát viszik haza, a többit a közös állatállomány szükségleteinek fedezésére benthagyják, vagy hogy már a cséplőgépnél kimérik a földterület után járó gabona vetőmagot. Sok új termelő- szövetkezetünk épülő 50 fé­rőhelyes istállója már félig kész, s egy sor termelőszö­vetkezet most az aratás, cséplés befejezte után fog az új istállók építéséhez. Nem egy helyen leleményesek új termelőszövetkezeti tagjaink, régi használhatatlan épüle­tek bontási anyagából és a helyileg szinte ingyen meg­szerezhető építkezési anya­gokból építik istállóikat. Feltétlen dicsérendők ezek a törekvések, mszen amit így megtakarít a tsz tagság azt saját magának takarítja meg. Szépen halad a közös állat­állomány takarmány szük­ségletének biztosítása is. Ed­dig mintegy 60 vagon takar­mányt kazlaztak be a terme­lőszövetkezetek közös szé­rűin. A közgyűlések határo­zatot hoztak arra, hogy hol­danként 500 forint értékű szálas és abraktakarmányt bevigyenek a közösbe. Az ilyen határozatok meghoza­tala feltétlenül helyes és üdvözölendő. Most már csak arra van szükség, hogy a ve­zetőség harcoljon is a köz­gyűlés által hozott helyes határozat végrehajtásáért. A szántóföldi munkák el­kezdését nagyban elősegíti az is, hogy új termelőszövetke­zeti községeink többségében — 27 községben — befejező­dött a tagosítás, s a hátra­levő községekben is tíz na­pon belül végeznek vele. Tehát az őszi sikeres in­dulás látszólagos akadályai egymás után elhárítódnak. A párt és kormány helyes in­tézkedései nyomán új élet körvonalai bontakoznak ki falun. Hogy a fejlődés üte­me milyen lesz, nagyban függ a megyei, járási, vala­mint a helyi szervek továb­bi segítségadásától, de még jobban az új termelőszövet­kezetek tagságától. Ha új termelőszövetkezeteink har­cos, az új diadaláért küzde­ni kész vezetőkkel erősítik meg saját soraikból a sok helyen ingadozó vezetést, s ha rendszeresen utolsó pon­tig végrehajtják a közgyűlé­sen hozott saját határozatai­kat, nemcsak az indulás, ha­nem a jövő gazdasági év további menete is sikeres lesz. Kata János Gondosabban vigyázzunk terményeinkre A nyári mezőgazdasági mun­kák tűz által leginkább veszé­lyeztetett szakasza az aratás és cséplés. Ilyenkor gondatlanságból és egyéb okokból nagy kiterje­désű és kárértékű tüzek kelet­kezhetnek, melyek következté­ben egy, vagy egyszerre több termelőnek egész évi fáradozása kárbaveszhet. A keletkezett tűz­esetek eredményes eloltását a felkészültség és a szervezettség hiánya nagymértékben akadályoz­za. Ezért miniszteri rendelet in­tézkedik, hogy minden község­ben a kalászosok viaszérésétől a cséplés befejezéséig a helyi lakosság bevonásával tűzkészült- ségi, sorosfogat és figyelőszolgá­latot kell szervezni, illetve tar­tani. Ä" lakosság túlnyomó több­sége megértve az intézkedés fon­tosságát és szükségességét a helyi tanács kiértesítésére a meg­határozott időpontban és helyen szolgálatát lelkiismeretesen ellát­ja. Előfordul azonban, hogy nem mindenki tesz eleget állampolgá­ri kötelességének és ilyenkor a jogszabályok értelmében az I. fo­kú Tüzrendészeti Hatóságok a szabálysértési eljárást megindít­ják. Ennek eredményeként a mulasztókat a körülményeket mérlegelve pénzbírsággal sújt­ják. így kellett tenni Tótok Gusztáv mátraszelei lakos eseté­ben, aki két alkalommal mulasz­totta el a sorosfogat-szolgálat el­látását és 400 forintra bírságol­ták, vagy Susán Vincéné bár- nai és Kazareczki Istvánné ka- rancskeszi lakosok esetében, akik a készültségi szolgálatnak nem tettek eleget. Az I. Fokú Tűz­rendészet! Hatóság Susánnét 150 forint, Kazareczkinét 50 forint pénzbírsággal sújtotta. Az ilyen mulasztások károsak a közösség érdekeire, nagyobbítják az egyébként is állandóan fenyegető tűzveszély lehetőségét. A Tüzrendészeti Hatóság kéri ezért azokat az állampolgárokat, akiket a helyi tanácsok tűz- készültségi és fogatszolgálatra kijelölneek, hogy a szolgálat nem megfelelő teljesítésének kö­vetkezményeitől függetlenül, a mezőgazdasági termények — a mindennapi kenyér — tűzvédel­me érdekében maradéktalanul te­gyenek eleget ilyenirányú köte­lezettségüknek. I. Fokú Tüzrendészeti Hatóság Vizsgázott kazánfűtőt azonnali belépéssel felve­szünk. Patyolat, Salgó­tarján, Rákóczi út 239. (242) K £ PÉK a pásztói Állami Gazdaságból ■nyk* öt mosolygós arcú, huncutszemű ecsegi kislány tekint a fény­képezőgép lencséjébe a keresztvölgyi üzemegység kombájn­szérűjén. Ha már fényképeznek miért ne lehetnénk mindnyájan a képen - mondja a két raktárban dolgozó kislány. így egy rövid ideig öten eresztik át a búzát a kalmárrostán. A munka nehezét ennek ellenére mégis csak hárman végzik s nem is kis teljesitménnyel hiszen napi 80—120 zsák búzát tisztíta­nak meg. Gyakorlati tanácsok mezőgazdasági termelőszövetkezeti vezetőknek A közelmúltban igen hasz- melőszövetkezeti vezetőknek” nos könyv látott napvilágot. Ez Fejér Ferenc: „Gyakorlati tanácsok mezőgazdasági tér­Jó elnök Még az egyik koratavaszi estén történt, hogy Karancs- ságon összejöttek azok a dolgozó parasztok, akik elismerték a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, szívesen beléptek volna ők maguk is termelőszövetkezetbe, csak valahogy az elsőségtől vonakodtak. Valami ötvenen jöttek így össze, s bizony már a sötét a házak közé lopakodott, amikor Báli Sándor 18 holdas dolgozó paraszt kért szót. Beszélni kez­dett a szövetkezés előnyéről, arról, hogy a szövetkezettel bárhogy is igyekezzen a paraszt, nem veheti fel a versenyt. Majd így folytatta: — A döntés, hogy ki mikor lép a termelőszövetkezetbe, mindenkinek saját ügye — mondta —, én azonban már nem várok tovább ... S véle együtt azon az estén ott, valamennyien aláírták a termelőszövetkezeti belépési nyilatkozatot. Március 6-át írtunk akkor. Nehéz, de felemelő napok következetek ezután. Az erősen megduzzadt Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai hozzáláttak, hogy megalapozzák az idei gazdasági évet. A gépállomás segítsége kevésnek bizonyult a több mint 1600 holdas határhoz. Emlékszem, kint jártam azokban a na­pokban is Karancsságon. A termelőszövetkezet tagjai, a Báli Sándorok, a Gyüre Ferencek szántottak, vetettek, bo- ronáltak, kire milyen munka jutott. Amelyik parcellába meg nem volt már vetőgép, a szövetkezet tagjai fehér vá­szonlepedőt kötöttek a nyakukba, s szórták a frissen el­munkált földbe a magot. Megelevenedett a tágas határ, ahová az ember ellátott, hangya szorgalommal dolgoztak a termelőszövetkezet tagjai. Két hónap múlva Báli Sándort a termelőszövetkezet­ben elnöknek választották. Jó gazda volt, míg maga dol­gozott, s most a szövetkezetben is bebizonyította, hogy tud és szeret dolgozni, tehát legyen ő az elnök. Báli Sán­dor meg csak ült. Jólesett neki az elismerés. Azután hir­telen arra gondolt, nagy feladat az 1600 hold föld, több mint 200 tag irányítása. Nagy gond az, hogyan tudja majd úgy vinni a munkát, hogy mindenki elégedett legyen vele. Ilyen gondolatok cikáztak agyában. De ahogy körülnézett, mindenütt biztató tekintetekkel találkozott. S elvállalta az elnökséget. — Minek van neked erre szükséged? — zsörtölődött otthon az asszony, aki az ablak alatt hallgatta végig, ho­gyan választják meg az urát. — Ilyen gondot a nyakába venni... — hangoztatta még jó ideig. De azután megszokta, hogy férjénél jóval korábban kezdődik, s ér véget a nap, mint a szövetkezet tagjainál. Sőt, a házkörüli munkáját úgy osztotta be, hogy minél többet dolgozhasson a közös­ben. Ne mondhassák azt a tagok, hogy mióta elnökné lett. már nem is dolgozik. Báli Sándornak meg valóban hosszú a napja. Különö­sen most, az aratás-hordás, cséplés idején. De hát ő nem magát, a tagok összességét nézi. Nincs olyan nap, hogy ne járná végig a határt, ne érdeklődne a tagoktól, rendben megy-e a munka, hol akad segítenivaló. Este igaz, együtt beszélik meg a másnapi teendőket a vezetőség tagjai, s bizony tennivaló akad bőven. Sokszor a 11 óra veti haza Báli Sándort is. De jól megy a munka, szorgalmasak, igyekvőek a tagok. Itt volt például az aratás. Több mint 700 holdon kellett levágni a gabonát. Gép csak keveset tudott vágni. Érthető volt az elnök aggodalma: — Mi lesz a gabonával? Segítség után kell nézni — vetette fel a tagoknak. — Nehéz lesz az idei nyár — mondták azok, de csak megbirkózunk a gabonával, itt, a szövetkezetben mi ma­gunk is. lg formálódik a közösségben Báli Sándor ujtípusú em­berré. Igen sokat segít neki ebben a termelőszövetkezet pártszervezete. Az alapszabály betartásáért együtt vették fel a küzdelmet. S az eredmény már most igen jó. Hogy a legfontosabbat említsem, amivel bizony a tavasszal még probléma volt, ma már mindenki csak annyi háztáji föl­det használ, amennyit az alapszabály megenged. Báli Sán­dor meg az elmúlt hónapban felvételét kérte a pártba. Az alapszervezet rendkívüli taggyűlésen tárgyalta felvételi ké­relmét. — Helyesnek tartom a párt falusi politikáját, azért dol­goztam eddig is, hogy minél előbb valóra váljanak a ha­tározatok. S úgy érzem, itt a helyem, — mondta a tag­gyűlésen. S a kommunisták egyhangúlag Báli Sándor felvétele mellett döntöttek. VINCZE ISTVÁNNÉ című írása. A könyv első­sorban a termelőszövetkezeti vezetőknek kíván segítséget nyújtani munkájukhoz, azon­ban nagyon sok hasznos dol­got tudhatnak meg belőle a termelőszövetkezeti tagok is. Különösen az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek tagjainak ajánlatos a könyv tanulmányozása, akik az első esztendőt töltik közös mun­kával, s igen sok kérdés — a közös gazdálkodást illető­en — még nem eléggé isme­retes előttük. A könyv foglalkozik azok­kal a kérdésekkel, amelyeket a termelőszövetkezet szerve­zetével kapcsolatosan ismer­ni kell. Beszél a termelőszö­vetkezeti gazdaságok műkö­déséről, vezetéséről, a szö­vetkezeti demokráciáról. Az olvasó megtalálja benne azl is, mennyire fontos szerepe van a közgyűlésnek a ter­melőszövetkezet életében. Ezenkívül a könyv útmu­tatást nyújt a növényter mesztési és az állattenyész tési munkák megszervezésé hez, a talajerőgazdálkodás hoz, valamint ahhoz, hog; helyes munkabeosztással ho gyan lehet gazdaságosan tér melni. Fontos részt szenté az író annak, hogy a terme lőszövetkezetben a végzet munka után igazságos az el számolás. Minden tag anny kap, amennyit munkája utó megérdemel. A könyv a Mezőgazdasáf Kiadó gondozásában jelen meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom