Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-22 / 58. szám

1959. július 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 f 'i 1 .# i V- §m ..sßjfe = Jóminőségű takar­mányt gyűjtöttek be Zabaron a Március 15 Ter­melőszövetkezet tagjai. Az állat- állomány téli la- karmányellátá- sának biztosítását 3 elsőrendű luknak tekintik intik. wtíáám-É'í?' ^ SWÄÄiBlll i mm m Az 52 férő helyes szarvasmarha­istálló megépítésé­vel teszi meg az első lépést a ter­melőszövetkezet a nagyüzemi állat­tartás kialakításá­ért. Az építkezés­hez szükséges anyagok szállítá sát a helyszínre, már megkezdték. Tanulnak a termelőszövetkezeti tagok Nógrád megye szocialista községeiben ősztől kezdve egységes oktatási formát ve­zetnek be. Több mint 40 köz­ségben termelőszövetkezeti akadémiákon tanulnak majd a fiatalabb és idősebb terme­lőszövetkezeti tagok. A ter­vek szerint ezeken a termelő­szövetkezeti akadémiákon kö­rülbelül 100—120 előadást tar­tanak a falvak értelmiségei és a Hazafias Népfront, az ismeretterjesztő társulat leg­jobb előadói. Máris megkezd­ték az előadások témájának a kiválogatását. A mezőgazda- sági ismereteket elsősorban nagyüzemekre vonatkoztatva tanulják majd. Fontos helyet kapnak az oktatásban a szö­vetkezeti tagok biztosításával, a munkaegységszámítással kapcsolatos kérdések. Szélesí­tik a hallgatók politikai, tech­nikai ismereteiket, tanulnak földrajzot és matematikát is. Endrefalván, Litkén és a megye Körülbelül húsz közsé­gében, ahol parasztok még egyénileg gazdálkodnak — a hagyományos népfőiskolákat rendezik meg az ősszel is. Országos vásár M — Országos állat- és kira- = kod óvásárt tartanak augusz- gtus 4-én Kiigterenyién. A vá­lj sárra vészmentes helyiről jl rendes járatlevéllel ellátott Háltatok felhajfhatók. Nem éri őket készületlenül az ész T avasszal, amikor a dol­gozó parasztok ezrei választották megyénkben is a termelőszövetkezetet, alakult Ságújfaluban is az Üj Élet Tsz. A tagok akkor úgy ha­tároztak, csak az ősszel kez­dik a közös gazdálkodást, de közben megteszik a megfelelő előkészületeket az induláshoz. Megválasztották a vezetőséget, melynek igen komoly része van abban, hogy az Új Élet Termelőszövetkezet felkészült a közösen végzett munka első esztendejére. A vezetőség egyik legfonto­sabb feladatának tartotta, hogy intézkedési tervet dol­gozzon ki, a szakemberek se­gítségével. Ebbe a tervbe azo­kat a feladatokat foglalták, melyeket föltétlenül meg kell oldaniok még a nyár folya­mán, hogy könnyebbé te­gyék az indulást. Az egyik ilyen igen fontos feladat volt. biztosítani a közös állatállo­mány számára a takarmány szükségletet. Még a május ha­vi közgyűlésen született az a határozat hogy a községi tar­talék területekről, amelyek most már a termelőszövetkezet tulajdonát képezik, társadalmi munkában takarítják be a ta­karmányt a termelőszövetke­zeti tagok. Mintegy 300 má­zsa takarmányt gyűjtöttek be így közösen. Vasárnap is több mint 50 ember, s köztük el­sők között a vezetőség tagjai, vágták a takarmányt. A termelőszövetkezeti tagok hordják össze az 52 férőhelyes istállóhoz szükséges követ. sódert, kavicsot is anélkül, hogy munkaegységet imának jóvá részükre. Eddig mintegy 50 ezer forintra tehető an­nak a munkának az értéke, melyet a termelőszövetkezeti tagok, az üzemben dolgozó községbeli emberek segítségé-- vei csináltak. Mert a kavi­csot, a sódert a bányászok robbantoták le. Az istállót még ebben az évben elkészí­ti a Szécsényi Vegyesipari Vállalat. Hasonló módon ké­szül az istállóhoz vezető, mint­egy 500 méteres köves út­szakasz is. hogy közeledik az őszi indulás, úgy szaporod­nak a feladatok is a termelő- szövetkezetben. Éppen ezért szükségessé vált, hogy a fel­merülő problémákat gyakrab­ban beszélje meg a vezető­ség is. Eddig havonként, a termelőszövetkezeti közgyűlé­seket megelőzően jöttek ösz- sze a vezetőség tagjai, hogy megbeszéljék a termelőszövet­kezetet érintő legfontosabb dolgokat. Most, minden szom­baton összeül a vezetőség, mert megbeszélni valójuk van bőven. Megszervezni a vasár­napi közös munkát, a takar­mánybetakarítást, és az épí­téshez szükséges anyagok hor­dását mind rendkívül fontos. Vezetőségi ülésen beszélték meg az ősszel elvetésre kerülő gabonafélék vetéstervét is. Ilyenformán 120 kataszrális holdon búzát, 80 holdon őszi árpát és 40 holdon rozsot vetnek. A szerződést a gépál­lomással már megkötötték. Minden erőt mozgósítsunk az aratás befejezésére Szovjet kombájnok aratnak Szirákon A kalászérlelő, meleg nyár érkezése igen nagy gondban találta a Sziráki Állami Gazdaság vezetőit. Kinn a határban 1800 hold gabona hullámzott a szélben. Az aratás igen nagy feladat elé állította a vezetőket. Ezek a gondok csak akkor enyhül­tek némiképp, amikor megér­kezett a gazdaságba három szovjet kombájn. Mert, hogy a gépekkel végleg megoldód­jon az aratás problémája, abban maguk a vezetők is kételkedtek. Természetesen az állami gazdaság a legkiválóbb gépkezelőket választatta a kombájnokra. így Du- honyi Mihályt, Török Je­nőt és Falta Károlyt. A gépkezelők a legnagyobb igyekezettel, szorgalommal helyezték üzembe a szovjet gépeket, hogy mielőbb meg­kezdődjék a gabona aratása. A bejáratás után a kombáj­nok ki is vonultak a táblák­ra. A gépek zúgása igen sok kíváncsiskodó embert csalt a mezőre. Volt is látnivaló, mert a kombájnok olyan mun­kát végeztek még a meg­dőlt gabonában is, hogy arra még gondolni sem mert az állami gazdaság vezetősége. Ezután sokkal nyugodtab- ban néztek már az aratás elé, mert ezekkel a nagysze­rű gépekkel biztosítottnak látták és látják ma is az aratás elvégzését. Naponta egy-egy kombájn 200 mázsa terményt takarít be. Az álla­mi gazdaságban a dolgozók a pártkongresszus tiszteleté­re munkaversenyt indítottak, amely csak növeli a kom­bájnnal dolgozók teljesítmé­nyét is. Volt olyan nap, ami­kor Török Jenő 308 mázsa gabonát takarított be. Ám a Szovjetunió nem csupán a gépeket küldte se­gítségére a Sziráki Állami Gazdaságnak. Az egyik napon két szovjet elvtárs érkezett a gazdaságba. A gyár amely a gépeket készí­tette. küldte őket, hogy a helyszínen vizsgálják meg a szállított gépek megfelelnek-e a kívánal­maknak. Az előforduló kisebb hibá­kat azonnal meg is javítot­ták, nem ügyelve arra, hogy esetleg munka közben ola­jos lesz, elpiszkolódik ruhá­juk. Ezenkívül szakmai ta­A napokban lehullott nagy- mennyiségű csapadék igen megnehezítette az aratást. A búza, rozs, valamint a tavasz árpa vetésnek több mint a | felét vágták le az elmúlt hét há­JELENTKEZZ nácsokkal is ellátták a rom kombájn kezelőjét. A Sziráki Állami Gazda­ság a három szovjet géppel és az itt járt elvtársakkal rendkívül sokat nyert, hi­szen így lett gondoktól men­tes az aratás, eredményes az idei nyár. végéig termelőszövetkezete­ink és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink. Pásztón, a Sza­badság Termelőszövetkezet 100 holdas búzatáblájában a két aratógépnek még 20 hold- nyi gabonát kellene levágnia, azonban az eső miatt a gé­pek segítsége egészen mini­málisra csökkent. Most pár nap szükséges ahhoz, míg az erősen felázott talaj annyira megszikkad, hogy újra dol­gozhat rajta a gép. Éppen ezért termelőszövetkezeteink­ben úgy kell megszervezni a munkát, hogy a rendelkezé­sükre álló kézi munkaerő igénybevételével follyon to­vább az aratás. Szükség van erre, mert félő, hogy kifu­tunk az időből, s a gazdag­nak ígérkező termést, csak nagy szemveszteséggel tud­juk betakarítani. Sokat segí­tenek a termelőszövetkeze­teknek az aratás ideje alatt az ipari üzemek dolgozói is, akik szabad idejüket áldoz­zák fel, hogy segítséget nyújtsanak egy-egy termelő- szövetkezetnek e nehéz na­pokban. A gabona betakarításával egyidőben folyik a tarlóhán­tás is. Eddig mintegy 3100 holdon végezték el a tarló- hántást megyénk termelőszö­vetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai. 450 holdon pedig földbe került a másodvetés is. „Azért szövetkeztünk, hogy jobban éljünk... u vájártanulónak! Felvételt nyerhetsz a Munka­ügyi Minisztérium 209 számú Vájártanuló Intézetébe. A tanulóképzési idő: 15— 16 éves fiúk részére 3 év 16— 17 éves fiúk részére 2 év. Jelentkezni lehet a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Oktatási Osztályán Salgótarjánban. A Munkaügyi Minisztérium 209. számú Intézeténél Nagybá- tonyban. A. lakáshoz legköze­lebbi üzemnél: a ménkesi, mátranováki, zagyvái, rónai, kisterenyei, kányási, tiribesi, kazári és a mizserfai bánya­üzemek igazgatóinál. Az In­tézet a tanulók részére élel­mezést; lakást; ruházatot, láb­belit; ingyenes tanítást, a ta­nulmányi eredménytől füg­gően ösztöndíjat biztosít. Az ösztöndíj a tanév első évé­ben 160—230,— Ft-ig, második évében 210—340,— Ft-ig, har­madik évében 260—540,— Ft- ig havonta. (205) A gép még halkan muzsi­kál, az utolsó aranysárga sze­mek hullanak a zsákba, s az­tán mérlegre kerül két hold kazári föld termése. 42 mázsa 38 kiló! Ennyit mutat a mérleg. A cséplő­munkások összenéznek. Töb­ben kezet szorítanak Szabó bera Istvánnal, a fiatal, bar­naképű, zömök gazdával, ki­ben tavasz óta az új termelő- szövetkezet elnökét tisztelik. Amaz meg csak mosolyog. S ujjai közt csurogtatja az árpa­szemeket. Tekintete már a tá­volt kémleli, a határt, mely­ből ősszel több mint 500 hol­dat hasítanak ki a szövetke­zeti gazdaság részére. Látszik arcán, hogy már a kollektív munka problémáit rendezgeti agyában. Most jól vizsgázott a falu előtt, mint gazda. A Zöld­mező jól választott. Mert aki egyéni gazda korában ilyen kiváló terméseredményt ér el, az nem adja alább a szövetke­zetben sem. — A parcella mellől elállt a szerencse. A nagy tábla többet ad — jelenti ki nem­csak saját maga, hanem a tagok nevében is. 70 család gondolkodik így. Ez az egységes akarat és bizalom ott érleli „gyümöl­csét“ az Aranyos-pusztai is­sét a szolid lejtőkön. Mert hiszen nem akármilyen szö­vetkezet ez a kazári. Nyár­utón kezdenek, de már most 100 katasztrális hold tartalék­földön közös gazdálkodást vé­geznek. Nem várják az őszi indulást ölhetett kézzel. Már most hozzáfogtak a közös gaz­daság megalapozásához. Ve­tettek 15 hold silókukoricát, baltacint, tavaszi árpát, szö- szösbükkönyt, szarvaskerepet, s még más egyéb pilangós nö­vényt. Jó pár vagonnal be is fognak takarítani belőle. Az. egy kh kukoricát három aszn! szony műveli. Versengve egy­mással a magasabb termésért. 30 mázsa hozamot terveztek az egy holdra, s ami azon felül terem, az az asszonyoké lesz. Ezenkívül hizlalnak 16 db ökröt, s 50 darab tinót. Ek­kora merészsége nem volt egyetlenegy nyárutón induló szövetkezetnek sem. Egy kis baj is adódott, az igaz. A tinó- hizlalásban — kívülálló ele­mek, kiknek nem tetszik a szövetkezés — gáncsolják a Zöldmezőt. 15 db a lesántult tinók száma. A húskiesés 10 — Behozzuk a kiesést, mó­dunk van hozzá és elég erő­sek is vagyunk. Bizalmunk is nagy, mert azért szövetkez­tünk, hogy jobban éljünk, mint egyéni gazda korunkban hozzáteszi: — Az idén 160 ezer forint tiszta jövedelme lesz a Zöldmezőnek. Ez nagyon szép eredmény. Talán a legnagyobb biztosíték arra, hogy a Zöldmező tag­sága egy-két éven belül mil­liomos szövetkezeti tagsággá váljon. (Gortva) Győri Jánost az elnököt bízták meg vele. A tarlóhántást a termelőszövetkezet területének egy részén megkezdi a gép­állomás mihelyt a nógrád- megyeri Petőfi Termelőszövet­kezet letakarítja róla a kom­bájn szalmát. Azt pedig már a közgyűlés is elfogadta hogy ugyanúgy mint tavasszal a pillangós növények vetésénél, a szükséges vetőmagot, min­denki egyénileg biztosítja. A gabonát a cséplőgéptől viszik a magtárba, melyért minőségi vetőmagot kap majd a terme­lőszövetkezet. így biztosítják a közös állatállománynak szük­séges szalmát is. Van aztán a vezetőségnek, a gazdasági feladatoknál nem kevésbé fontosabb feladata is: a termelőszövetkezeti tagok körében végzett politikai ne­velőmunka. Ságújfaluban a vezetőség látja, az még nem minden, hogy a termelőszövet­kezeti tagok aláírták a belé­pési nyilatkozatot. Hiszen ezek az emberek idejük legnagyobb részét még az idén is egyé­ni gazdaságukban töltötték. De így vannak ezzel maguk a ve­zetők is. A szövetkezeti ta­gok legtöbbjénél jelentkezik tehát a régi. megszokott gaz­dálkodási módszer visszahúzó hatása. A pártszervezettel kar­öltve folytatják a munkát a termelőszövetkezeti tagok egy­ségének kialakításáért a meg­lévő kistulajdonosi szemlélet ellen. Igyekeznek megismertet­ni a tagokkal — miközben ők maguk is mindinkább megis­merik — a termelőszövetke­zeti élet szabályait, s ezzel igen sok félreértésnek, kétely­nek veszik elejét. A hétnek nincs olyan napja, hogy el ne magyaráznák a még in­gadozó termelőszövetkezeti ta­goknak, hogy az teljesen a tagokon múlik, milyen is lesz az új élet. amelyet választot­tak. valóban olyanná alakul-e mint ahogyan azt magukban már elképzelték. Aztán el­mondják azt is, miért szüksé­ges már az indulás előtt a közös munka, a közös gazda­ság alapjainak megteremtése, mert hiszen a jó indulás fél sikert jelent. ágújfaluban, az Új Élet Termelőszövetkezet tagjai jól választottak. Azok az emberek kerültek a vezetőségbe, a ter­melőszövetkezet élére, akik ér­tenek a gazdálkodáshoz, a szervezéshez, s igyekszenek megismerni a termelőszövet­kezet tagjait is. Egyszóval: van adottságuk a vezetéshez, a kö­zös gazdaság irányításához. Bíznak bennük a termelőszö­vetkezeti tagok. Gvőri János, Godó Károly, meg a vezető­ség többi tagja már a ta­vasszal a szervezés folyamán is részt kért a munkából. Nem egy dolgozó parasztot győztek meg a közös gazdál­kodás előnyeiről. Most aztán elsőrendű feladatuknak tekin­tik a közös munka megszer­vezését, könnyebbé tenni az őszi indulást. Vincze Istvánná tállóban, ott érleli dús termé- — mondja az elnök és még Két mázsánál magasabb mák átlagtermésre számítanak a karancslapújtői Űj Barázda Tsz tagjai. A mákot ikersoro- san vetették. Az ikersorok között téli káposzta díszük. Az egységnyi területről két növényfajta termése ad biztos jöve­delmet a tagoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom