Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-22 / 58. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság Újabb jelentős újítási javaslatok a kongresszusi versenyben 4Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A XV. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR MEGYEI TANÁCS LAPJA 1959. JÜLIUS 22. A hatalom védelme as égés társadalom ssent kötelessége A Magyar Honvédelmi Sportszövetség városi és a Salgótarjáni Acélárugyár lagyüzemi elnöksége pénte­ken este az acélárugyár mű­velődési otthonának nagyter­mében előadást tartott ame­lyen Szabó István altábor­nagy, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos elnö­ke „A munkásosztály felada­ta a szocialista haza védel­mében” címmel tartott is­mertetést. Szabó elvtárs beszéde ele­jén arról a hatalmas meg­mozdulásról beszélt, amely­ben az ország dolgozói — munkások és mezőgazdasági­ak a pártkongresszusra ké­szülnek. Hangsúlyozta, hogy ez a munkaverseny, a fel­ajánlások teljesítése elősegí­ti a szocializmus építésének meggyorsítását az iparban csakúgy, mint a mezőgazda­ságban. Szólott a Szovjetunió hétéves tervének jelentőségé­ről, amely ösztönzőleg hat nemcsak a szocialista tábor dolgozóira, hanem hozzásegíti a kapitalista országok munkásait is ahhoz, hogy felismerjék az utat, amely a béké­nek a biztosítása felé vezet. Majd a külügyminiszterek genfi tanácskozásával fog­lalkozott. A nemzetközi helyzet is­mertetése után Szabó elv­társ a haza fogalmát ma­gyarázta a hallgatóknak: Kijelentette, hogy elsősor­ban — osztály szempontból lehet vizsgálni, és osztály­szempontból lehet állást fog­lalni a haza kérdésében. — Amikor mi a haza fo­galmáról beszélünk, akkor természetesen azt értjük el­sősorban, azt a területet, amely a nép nyelv, kulturá­lis és gazdasági egységé­ben él, ahol a népé a gyár, a föld, a bánya, a művelődés lehetősége, te­hát minden a nép kezében van — mondotta. — A kom­munistáknak a legnagyobb hazafias cselekedete az volt, amikor a kizsákmányoló osz­tályokat megszüntette. Ha­zafias cselekedet volt, amit a nemzetünk elkövethetett, elvenni a gyárosoktól a gyá­rat, a földbirtokosoktól a földbirtokot, a művelődést a nép kezébe adni. A mai történelmi időben a legnagyobb hazafias cselekedet, a szocialista fejlődést úgy vinni előre, amely az egész népünk egységes érdeke, sőt a szocialista tábor érdekei­nek megfelelő, amelyben az egyes munkás és pa­raszt, illetve dolgozó megtalálja a saját maga érdekét is. — A haza fogalmát min­den történelmi időben az adott helyzetnek megfelelő­en kell megállapítani, de mindig egyöntetűen a hala­dást, a fejlődést, a szabad­ságot kell, hogy szolgálja — mondotta Szabó elvtárs. A haza védelméről szólva az előadó kijelentette: — A haza védelmére ön­kéntesen a néptömegek min­dig olyan méretűén sorakoz­tak föl, amilyen méretűén a néptömegek megtalálták a haza védelmében a saját ér­dekeiket is. Olyan méretűén tehát, ahogyan a honvéde­lem, magának a nép érde­keivel azonos, vagy részben azonos volt. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága az ellenforradalomból a szocialista haza védelme te­rületén is levonta a tanulsá­got és ennek alapján néhány igen komoly intézkedést tett Nemcsak a hadsereg átszer vezésére gondolok, hanem különösen a munkásőrség megszer­vezésére, amikor közvet len a hatalmon lévő osz­tály fiainál — akik a munkapad mellett, hiva­talokban, vagy mezőgaz­daságban dolgoznak — a szerszám mellett ott van a fegyver is a ke­zükben a szocialista haza védelmének az érdeké­ben. A másik, amire ennél problémánál különösen ki kell térni és a tanulságot le kell vonni, hogy az ellenfor­radalom előtt általában a munkások, parasztok és a dolgozó népünk között az a nézet járta zömében, hogy egész nyugodtan élhetünk, dolgozhatunk. Van egy jó hadsereg, vannak jó belügyi szerveink, a szocialista ha za védelmének a kérdését (Folytatás a 2. oldalon) A szénmedencében nemcsak a szénfej tők, az elővájók kö­zött folyik nemes vetélkedés. Ott vannak a versenyzők sorai között az újítók is. Javaslata­ik nyomán jelentősen növeke­dett a termelékenység, s ezen­kívül komoly megtakarítás is jelentkezik. A szorospataki üzemegység Kossuth-lejtős aknájában dol­gozik Vass Sándor lakatos. Vass elvtárs a kongresszusi verseny időszaka alatt már két újítást adott be, a harmadikra pedig e héten kerül sor. A már beadott újítások között van a B-típusú kapárószala- gok kapáinak felújítása. Ko­rábban a meghibásodott kapák az ócskavasba kerültek és ilyenkor mindig újakat építet­- . - ' ----1 i smét üzemképessé válnak a korábban kiselejtezett kaparókapák, amely csak Kossuth-lejtősön egy év alatt 24 000 forint megta­karítást eredményez. Ezt az újítást most vezetik be, a Szeptember 6. aknában is. Másik javaslata a 0-típusú kaparószalag végállomása per­selyének megszüntetésére vo­natkozik. Az eddig alkalma­zott perselyt külön kellett esz­tergálni, porveszélyes volt és gyakori üzemzavart idézett elő. Vass elvtárs javaslata alapján most persely helyett gumiszalag tömítést alkalmaz­nak. A most benyújtásra ke­rülő újítása szintén szállító­gépre, az MT—8-as rázócsúz- dára vonatkozik. Eddig a szál­_.= UJ1. l ítógé^r nehlzen vonszolták A monkások is segítik a falvakat az aratás gyors elvégzésében A kedvező terméskilátások a megdőlt gabona ezen a nyáron nagyobb feladat elé állítják a mezőgazdaság dol­gozóit. Mintegy más­fél hete már a gyárak, bá­nyák nagyobbszámú munkás­gárdája keresi fel a falvakat, hogy segítsen az aratásban. Az elmúlt vasárnap például közel másfélszáz bányász, ipa­ri dolgozó nyújtott segítséget karancslapújtői tsz-nek. Etes, Zabar, Bárna, Homok terenye, Cser-puszta és Mát- ramindszent szövetkezeteinek a környező bányák dolgozói nyújtanak segítséget. A Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár dol­gozói a Kisfaludi Tsz-ben 7 hóid gabona learatásá* vállal­ták. A Kisterenyei Állami Gazdaságban a nagybátonyi és a kisterenyei bányászok álltak az aratók közé, hogy a gazdaság gabonája minél előbb magtárba kerüljön; Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a párt, a kormány számíthat a mezőgazdasági dolgozókra < - -« ■»-----íi- i.« A Mezőgazdasági és Érdé- lók — a mezőgazdasági dől . — * ____ ____'í- KúnVílC? 7.P­s zett Dolgozók Szakszerveze­tének Pest—Nógrád megyei Területi Bizottsága vasárnap sportünnepéllyel egybekötött Szakszervezeti Napot rendezett Balassagyarmaton. A kora délelőtti órákban zászlókkal díszített teher­autókkal érkeztek Balassa­gyarmatra az ünnepség résztvevői. Kilenc órakor színpompás fel­vonulást rendeztek a sporto­gozók felvonulását bányász ze­nekar vezette. A Dózsa sport­telepen — még a sportver­senyek megkezdése előtt ke­rült sor a gyűlés megrende­zésére, amelynek előadója Kovács István elvtárs, a MEDOSZ Központi Vezetősé­gének tagja volt. Kovács elvtárs beszéde ele­jén a Szakszervezeti Nap meg­rendezésének hagyományairól szólott, hangsúlyozva, hogy Orvosaink példamutató magatartása a dolgosó parasztok iránt (Tudósítónktól.) „Legfőbb érték az ember“ elvünk igen szép gyakorlati példáját adták a balassagyar­mati kórház vezető orvosai. Július 14-én Mohora és Ma- gyarnándor termelőszövetke­zeti községekben a balassa­gyarmati kórház hét főorvosa a járási párt-végrehajtó bizott­sággal egyetértésben általá­nos ingyenes betegvizsgálatot tartott. A párt-végrehajtóbizottságot és az orvosokat az a helyes cél vezette elgondolásukban, hogy a nagy dologidőben a mezőgazdasági dolgozók nem érnek rá orvoshoz menni, pe­dig a rendkívüli hőségben végzett évek óta nem tapasz­talt nehéz aratási munkák a legerősebb szervezetet is ki­kezdhetik. A teljesen ingye­nes vizsgálaton a betegnapló szerint 272 beteg jelent meg és majdnem kivétel nélkül azzal álltak az orvosok elé, hogy „már régóta meg akarta magát vizsgáltatni, de nem ért rá“ a sok munkától a vá­rosba menni és ott esetleg több napot eltölteni a kivizs­gálás miatt. A 272 vizsgált beteg közül tíz kórházi ápolásra szorult, a többinek receptet írtak, ta­nácsot adtak a kezelésre Említésre érdemes epizód történt Mohorán: Kiss Ma­rika 14 éves kislányt szülei súlyos rosszulléttel hozták az orvosi vizsgálatra. A vizsgá­laton pillanatokon belül meg­állapították, hogy bélcsavaro­dása van, és azonnali műtét szükséges. A vizsgálaton részt vevő Kenessey Albert, az is­mert sebészorvos azon a gép­kocsin, amelyiken érkezett azonnal 'visszavitte a beteget a balassagyarmati kórházba és rögtön megoperálta és még arra is gondja volt, hogy a mohorai orvosi rendelőt fel­hívja telefonon: nyugtassák meg a rendelőben várakozó betegeket, akiket a kislány látása felizgatott és sorsán aggódtak, a műtét sikerült, a beteg túl van a veszélyen. a szervezett dolgozók ta­lálkozója az internaciona­lista szellem elmélyítését szolgálja. A nemzetközi helyzet ismer­tetése után a mezőgazdasági dolgozók megváltozott életkö­rülményeiről szólott. Elmon­dotta, hogy a gépállomásokon, állami gazdaságokban, erdő- gazdaságokban ma már 380 filmvetítőgép szolgálja a mun­kások szórakozását. Ezután arról a feladatról beszélt Kovács elvtárs, amely­nek végrehajtását a párt már­cius 6-i határozata szab meg a mezőgazdasági dolgozók számára. Kijelentette, hogy a mezőgazdaságban is elérik már 1959-ben az 1960-ra tér vezett fontosabb mutatók tel­jesítését. További eredményeket kell ezért elérni elsősorban a termelés növekedése és az önköltség csökkentése te­rén. A gyűlés után megkezdődött az egész napos sportműsor. Futásban, ugrásban, birkózás­ban, kerékpározásban, röplab­dában, tornában, úszásban, ví­vásban mérték össze erejüket a ráckeveiek, budapestiek, ceglédiek, érdiek, szécsényiek, balassagyarmatiak. Nagy él­ményt jelentett a látogatók­nak a nagyszerű lovasbemuta­tó, amelyet az olimpiai keret tagjai tartottak a sporttele­pen. A balassagyarmati Szakszer­vezeti Nap kultúrműsorral és táncmulatsággal ért véget. föl rendeltetési helyére. Az újítás révén a gép saját ma­gát vonszolja majd föl. Tiribes-aknán Horváth Ká­roly gépmester újításával vált lehetővé egy szállítógép, az ehhez szükséges gépház és egyéb berendezés teljes fölszá­molása. Az újítójavaslat révén a szállítást egy közeli gép végzi el, amely a szállító­kötelet terelő korongok irá­nyítják. A várható megtakarí­tás közel 50 000 forint egy év­ben. Mátranovákon Smigura Béla és ifj. Farkas Lajos villany­szerelők olyan újítási javaslatot nyújtottak be, amely tel­jesen megszünteti a külön­böző bányagépek motorjai­nak nagyobb meghibáso­dását. Az újítás lényege egy motor­védő relé alkalmazása, amely a motorba beépítve a jelent­kező hibákra azonnal lekap­csol, kiolvasztja a biztosítékot. Gáti-bányában már egy mo­tornál be is fejeződtek a kí­sérletek, s a közeljövőben át­térnek az üzemszerű alkalma­zásra. Az újítás révén a mát- ranováki üzemegységnél az egy év alatt mutatkozó meg­takarítás összege közel 200 000 forintot tesz ki. A Salgótarjáni Szolgáltató Vállalat tíz kilovoltos üzemré­szénél dolgozik Csíkány Zol­tán villanyszerelő. Csíkány elvtárs a kong­resszusi időszak alatt már eddig 4 újítást nyújtott be, amiért eszmei díjazásban ré­szesült. Az újítások között szerepel a telefonok karban­tartásához szükséges cinkrúd előkészítése. Igen jelentős a kányási szabadtéri trafóállo­más villámvédelme, amelyet az újító javaslatára oszlopok­ra szerelt villámhárítóval ol­dottak meg. Ezenkívül igen hasznos a kötélpályát feszítő súly túlrántását megakadályo­zó készüléke. A negyedik újí­tás az egyenáramú munkave­zetékek tartókarjainak átépí­tésére vonatkozik. <Y.vfc£9 Egy újítás nyomán a régi gép is többre képes Már hírt adtunk arról, hogy gazdag termés ígérkezik Magyar- nándorban, Mohorán az idén először ültetett uborkából. A 20 kataszteri holdról — holdanként mintegy 60 mázsát takarítanak be. A jövedelem sem megvető. Előzetes számítások szerint egy holdról csaknem 15 000 forint értékű uborkát tudnak értékesíteni. Képünkön: Varga Imre termelési felelő*- az uborka minőségét ellenőrzi. Régi, sokat használt masina már a tízkarú Owens auto­mata palackgyártó gép a Salgótarjáni Üveggyárban. Műszakiak és munkások sokat törték már a fejüket azon, hogyan lehetne a gép teljesít­ményét növelni. Az eddigi tapasztalatok alapján mégis úgy döntöttek korábban, hogy újabb automatával helyettesí­tik a régit. Hétfőn azonban kezdett megváltozni a vélemény. Stark Ferenc elvtárs, az Owens-gép és a hozzátartozó kemence üzemvezetője egy igen elmés szerkezet­tel újabb, eddig meg nem hasznosított lehetőségeket tárt fel. Az utóbbi időben ugyanis fel­figyeltek arra, hogy a gép teljesítményének növekedését elsősorban a termelt üveg­áruk hűtőkemencébe való szállításának lassúsága okoz­za. Vasárnap a kora reggeli óráktól késő estig nagy volt a sürgés-forgás az automata­gép körül. Stark Ferenc el­gondolásai alapján egy új be­hordó szalagot készítettek. A főpróbát este 10 órakor tar­tották meg. Kisebb hibáktól eltekintve a szállítóberendezés az elgondolásoknak megfele­lően jól bevált. Hétfőn reggel már megkezdték az üzemszerű működtetést és még néhány kisebb igazítni valót hajtottak végre. A többszörös újító, Stark Ferenc újabb javaslatának értékét mutatja, hogy amíg eddig percenként 33 darab fél­literes sörösüveg került ki az automatagépből, az új szállító szalag üzem­behelyezése nyomán már hétfőn délelőtt 40-re emel­kedett ez a szám. A tervek szerint még tovább növelik majd a gép teljesít­ményét. Ifjúsági újító hónapok Az ifjúsági újító hónapoK- kal — amelyet megyénk KISZ bizottsága a korábbi tapasz­talatok alapján megrendez az idén is — az a cél, hogy minél több ifjúmunkás fiú és leány, fiatal technikus és mérnök érdeklődését felkelt­sük az újítások iránt. Az ifjúsági újító hónapok neve­lési szempontból is komoly je­lentőséggel bírnak. KISZ alap­szervezeteink életét elsősor­ban az üzemekben egy-egy ilyen akcióval színesíteni, eredményesebbé tudják tenni. Az újító hónapok során a fiatal műszakiak tanácsa is komoly feladat megoldására van hivatva. Az ifjúsági újító hónapok céljukban nem térnek el az újítási mozgalom általános irányelveitől, mert az üzemek­ben, a bányáknál ennek az újítási feladattervnek meg­valósítását kell célozni az ifjúság tömeges mozgósításá­val. Az üzemi KISZ alapszerve­zetek vezetőségi ülésen tár­gyalják meg a szakszervezet képviselőjével, az újítási fe­lelőssel és az üzem felelős műszaki vezetőjével feladatai­kat. Az újító hónapok ideje alatt taggyűléseken ismerte­tik a megoldandó feladatokat. A korábbi gyakorlatnak meg­felelően hangosbemondón, üzemi sajtón, faliújságon ke­resztül ismertetik a javasla­tokat és eredményeket. Az ifjúsági újító hónapok ideje alatt — július 20. és szeptember 20. között — be­adott újításokról az alapszer­vezetek jelentést adnak a fel­sőbb KISZ-bizottságok felé. A KISZ Nógrád megyei Bi­zottsága az ifjúsági újító hó­napok eredményeit 1959 ok­tóber 31-ig értékeli, s dönt a jutalmak odaítéléséről. A ju­talmakat a november 7-i ün­nepségek alkalmával adják át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom