Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-18 / 57. szám

1959. július 18. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Termelőszövetkezeteink életéből A krakkói Haladás Tsz-ben nem lesz gond az állat­állomány áttelelteiése, s a tejtermelés növelése. Aratógép vágja az érett gabonát, a fogalosok viszont a jó szénatermés betakarításával foglalkoznak. Ed­dig már több vagon szénát gyűjtöttek be. A kotyházai Kossuth Tsz kertészete fontos bázisa Salgótarján zöldövezetének. Közelsége miatt állan­dóan friss, zöld áruval látja el a piacot. A képen: kapálják a káposztát. Az aratással egyidőben ter- melőszövetkezeteinkban fo­lyamatosan kaszálják és taka­rítják be a takarmányt is. Kaszálni indul a gép az ér­sekvadkerti gépállomásról a pataki Kossuth Termelőszö­vetkezetbe. &z(WÍ£t-QikvaÍ4ia napok Augusztus 8—2Ö-ig rende­zi meg az MSZBT ország­szerte a Szovjet-Ukrajna na­pokat. Ebből az alkalomból a megyei MSZBT-szervezetek kiállításokon, előadásokon, műsoros esteken ismertetik meg a községek és üzemek dolgozóival Szovjet-Ukrajna életét, eredményeit. Az eredményes gazdálkodás alapja: a szervezett munka JHiinkánk nedmíaqe: Lztbk, gazdaqabh élet Jól halad a munka az ér­sekvadkerti Dimitrov Ter­melőszövetkezetben. Az ara­tás mellett háromszor kapál­tunk meg valamennyi ka­pásnövényt. Nem sokára sor kerül a dohánytörésre is. A takarmány betakarítása befejezés előtt áll. Mintegy 7 vagonnal takarítunk be így. Szükség is van erre, mert azt tervezzük, hogy nö­veljük állatállományunkat. A közgyűlés már határoza­tot hozott, hogy 15 tehénnel növeli a tehénállományt. Fé­rőhelyet saját erőből biztosí­tunk. A jelenleg meglévő mangalica sertéstörzset is le­cseréljük, fehér hússertést állítunk helyébe. A sertés­törzs részére mintegy 60-70 ezer forintos költséggel ser­tésólat építünk. Igen ko­moly változások lesznek a juh állományban is. A se­lejtezett állatokat sajátte­nyésztésű juhokkal pótoljuk. így dolgozik termelőszö­vetkezetünk tagsága, s mun­kájuk nyomán egyre szebb, gazdagabb lesz életük. IFJ. SZKLENÁR FERENC érsekvadkerti Dimitrov Tsz ■Z' özei tíz esztendeje már, hogy a Nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet tag­jai közösen dolgoznak. Föld­területük ma már mintegy 1400 holdat tesz ki, s az idei tavaszon igen jelentősen meg­növekedett a tagok száma is. Az idén az állattenyésztés jövedelme már megközelíti az egy millió forintot, növény­termesztési vonalon pedig né­hány ezer forinttal túl is haladják ezt az összeget. A közös vagyon állandó gyarapí­tása mellett a termelőszövet­kezetben a munkaegység érté­ke eléri az 50 forintot, s az elmúlt esztendőben a termelő- szövetkezet áttért — a ta­gok kívánságára — a kész­pénzfizetésre. A munkaegység értékének nagyobbik részét, a havonként ledolgozott munka­egységek után előlegként kap­ják meg a tagok. A vissza­maradó részt a zárszámadás­kor fizetik ki. a gazdálkodás eredmé- nyességét nagyban elő­segítette az a tény, hogy a nógrádmegyeri Petőfi Terme­lőszövetkezetben már a kez­det kezdetén szervezetten ment a munka. A megindulás­sal egyidőben alakították ki a brigádokat, ezeken belül a munkacsapatokat, s ha nem is olyan formában végezték te­vékenységüket ezek a kialakí­tott munkaszervezeti egységek, mint most, az alapok meg­voltak, melyeken lényegesen változtatni a tavaszi nagy­arányú fejlődés után nem kellett, csupán bővítésre szo­rultak a brigádok, a munka­csapatok. Most már mód van arra, hogy egyre tökéletesít­sék azokat a módszereket amelyekkel ezek a munkaszer­vezeti egységek dolgoznak. A növénytermesztési brigád­ban egy férfi és két női mun­kacsapat dolgozik. A brigá­don belül külön mun­kacsapatot alkotnak a gyü­mölcs- és zöldségkertészek. A két női munkacsapat feladata a kapásnövé­nyek ápolása tavasztól egészen őszig. Az aratás ideje alatt segítettek a férfi munkacsa­patnak markot szedni, köt­ni. Nógrádmegyerben megol­dották az asszonyok foglal­koztatását télen is. Ilyenkor a magtárban foglalatoskodnak, vagy pedig ha az idő engedi, segédmunkásként dolgoznak az építkezéseknél. Az állattenyésztési brigád felépítése hasonló a növény- termesztési brigádéhoz. A te­henészek és a sertésgondozók külön munkacsapatot alkot­nak. A baromfiállományt két asszony gondozza. A baromfi- telep egyébként a nyáron épült. Májusban kaptak két­ezer előnevelt baromfit, amely egy hónap alatt elérte a kívánt súlygyarapodást, s így nagyszerű jövedelemre tettek szert. Több mint 10 ezer fo­rintot kaptak érte. ÍZ ülőn munkacsapatot ké- peznek a fogatosok és az iparral rendelkező termelő- szövetkezetei tagok, mint pél­dául az erő- és munkagép­kezelők, valamint a bognárok Á traktorosok a termelőszö­vetkezet tagjai, munkájuk Védekezzünk az amerikai fehér szövőlepke ellen Az amerikai fehér szövő­lepke első nemzedékének megjelenését ismét tapasz­talhatjuk megyénk területén. A kedvező időjárás miatt, e veszedelmes kártevő fertő­zése csak fokozódik és a kántétele is nagyobb lehet. Az ez évi tapasztalatok is azt mutatják, hogy komo­lyabb fertőzésre elsősorban a községek belterületén, há­zikertben számíthatunk. Ugyanis a szövőlepke her­nyója az elsőrendű gazda- növényein, eper, juharfá­kon kívül előszeretettel ke­resi fel, táplálék után ku­tatva az elhanyagolt, keze­letlen gyümölcsfákat is. így a gyümölcsösökben komoly minőségi károkat okozhat és a lombfelület elpusztításá­val a terméshozam is nagy­mértékben csökkenhet. Fertőzésre elsősorban a pásztói járás községeiben, valamint a balassagyarmati és a szécsényi járás északi részében számíthatunk. A védekezést már most, az el­ső nemzedék ellen meg kell kezdeni, mert ennek elmu­lasztása, vagy hanyag végre­hajtása miatt az augusztus végén, illetve szeptember első felében megjelenő má­sodik nemzedék fertőzése igen erős méretű lehet. A szövőlepke elleni védekezés alapja a rendszeres figyelő- szolgálat és az erőművi vé­dekezés gyors elvégzése. Ez a fertőzött levelek, hernyó­fészkek levágásából és elé­getéséből áll. Ezt a munkát sok esetben elhanyagolják, pedig mellőzve, a kémiai védekezés vegyszeres úton már drágább. A hernyófész­kek eltávolítását gondosan végezzük. A fertőzött ágak­nak, gallyaknak csak a he­gyét vágjuk le, ne csonkít­suk fölöslegesen a fákat. A leszedett hernyófészkeket azonnal égessük el, ne hur­coljuk szét a fertőzött ré­szeket. Ha túl erős a fertőzés, vagy ha a termelő nem vég­zi el megfelelően ezt a mun­kát, akkor a községi perme­tező brigád közérdekű véde­kezésként végzi ezt el. Eb­ben az esetben a felmerült költség a termelőt terheli, egyben szabálysértési eljárás is indul ellene. A vegyszeres permetezés Holló 10 olajos emulzió 1 százalékos oldatával törté­nik. Kerekes Gyula Növényvédő Állomás mértéke, a munkaegység. Ilyenformán méginkább ér­dekük, hogy minőségi legyen az a munka, melyet a ter­melőszövetkezeteknek végez­nek. A fogatosok munkája természetesen megoszlik a két brigád között, s az arány mindig attól függ, melyik brigádban van nagyobb szük­ség segítségükre. Ilyenformán a Petőfi Ter­melőszövetkezet - valamennyi tagja tudja helyét a termelő- szövetkezetben, s tisztában van azzal is, naponként mi­lyen munkát kell elvégeznie a termelőszövetkezeit erősítése, gyarapodása érdekében. Mert esténként a termelőszövetke­zeti irodában jönnek össze a termelőszövetkezet szakembe­rei, az elnök, a mezőgazdász, a brigádvezetők, hogy meg­beszéljék a következő napi munkát, a feladatokat. A bri­gádvezetők aztán ezt tovább adják, s végső soron a mun­kacsapatvezetők azok, akik ér­tesítik a szövetkezet tagjait a másnapi teendőkről. Ez természetesen még a megbe­szélés után, este történik, hi­szen most korán kezdődik a nap, aratnak a termelőszö­vetkezetben. Reggel azzal nem lehet eltölteni az időt. ki ho­vá menjen dolgozni. A mun­kacsapat-vezetők mérik fel naponként a végzett munkát, s írják jóvá a tagoknak az érte járó munkaegységet. Így nem fordul elő a termelőszö­vetkezetben, hogy valamelyik tag ne kapja meg a munká­jáért járó munkaegységet, s az ellenőrzések pedig arra ve­zettek, hogy a. jóváírt munka­egységek mögött mindig meg­van a termelt érték is. Mert az ilyen munkamegosztás mel­lett jut ideje a mezőgazdász­nak — aki szakmailag irá­nyítja a termelőszövetkezetet — és a • brigádvezetőknek, el­lenőrizniük a területet. Ez aztán többféle előnnyel is jár, IdejéQen segítséget nyújthat­nak ott, ahol erre szükség van. másrészt ezek az ellenőrzések rendkívül nagy hatással van­nak a termelőszövetkezeti ta­gok alakítására, formálására. A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet pél­dája is bizonyítja, közös gaz­dálkodás elképzelhetetlen szer­vezettség nélkül. A termelő­szövetkezeti tagok valameny- nyíen képességüknek megfele­lően végzik munkájukat, fe­gyelmezettek, mert látják, te­vékenységük fontos a közös­ség szempontjából. A jól irá­nyított, fegyelmezett tagok pedig nagyszerű eredmények­re képesek. Vincze Istvánná A szécsényi malomban Szép mesterség molnárnak lenni. De aki igazán ismerni akarja a mesterség csínját- binját a jó pap módjára holtig kell tanulnia. Bojtos László a szécsényi malom főmolnára éppen negyven esztendeje, hogy tanulni kezdte a szakmát. Az akkor fiatal ember, ma már dere- sedő fejjel irányítja a mun­kát. A negyven esztendő alatt sok mindent megtanult, de ahogy ő maga mondja: — Még most sem merném ráfogni azért, hogy mindent tudok . . . Mesélni kezd arról, hogy ez teljesen érthető, hiszen az ország mintegy félezer malma közül nincs kettő amelyik egyforma volna. Több malomban megfordult már, dolgozott mint főmol­nár, tapasztalatból mondja. Most két esztendeje a szécsé­nyi malom munkáját vezeti. De minden nap újabb és újabb ismerettel, tapasztalat­tal gyarapítja tudását. A malom egyébként egyike azon vidéki malmoknak. amelyek a legnagyobb telje­sítménnyel dolgoznak, kü­lönböző mosó, őrlő és szitá­ló gépek naponta mintegy 350-400 mázsa gabonát dol­goznak fel lisztté, darává, amire éppen szükség van. Mert a malom, a környék­beli sütőipari vállalatok za­vartalan munkájához bizto­sítja a szükséges mennyisé­gű lisztet. De az őrlemény­ből jut Vácra és Budapestre is. ■Jelenleg még az ó búza őrlése folyik, de a megfelelő előkészületeket már megtet­ték az új gabona fogadásá­ra. Teljes egészében átvizs­gálták a malmot, megjaví­tották a szükséges gépeket, szerkezeteket. Most már fel- készülten várják az új bú­zát. — Még májusban elvégez­tük a karbantartást — adja meg a felvilágosítást Bojtos László. — Néhány gépet is szereltek be egészen új tí­pusút. Kevés malomban van belőle. Arra szolgál, hogy tovább javítsuk a liszt minőségét, — s máris vezet fel az emeletre, ahol szinte örökös a zaj, munkában vannak a gépek. Szerte a megyében keresz­tekbe rakva hever már az őszi árpa. Az ügyesebbek már a cséplést is megkezd­ték, s javában folyik a búza aratása. Addig azonban még egy jó hét bizonyára eltelik, amikor a szécsényi malom­ban először zúgnak fel a gé­pek, új búzát őrölve. Tapasz­talatból, a korábbi éveket figyelembevéve mondják ezt a molnárok, mert itt északon későbben érik a búza, mint lenn az Alföl­dön, ahol korábban Bojtos László dolgozott. Az új ga­bona megjelenése mindig ünnepet jelent a malomban. De az ünnep mellett több munkát, nagyobb felelőssé­get is. A munkából jelenleg is van éppen elegendő. De a molnárok most még győzik a két műszakkal. Az új bú­za őrlésekor már három mű­szakot vezetnek be, hogy le­gyen elegendő liszt, jusson bőven mindenki asztalára új kenyér. Így segítik az aratást Felső told és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói már jó előre gondoskodtak ar­ról, hogy a körzetükhöz tar­tozó hat község földműves­szövetkezeti boltjában az aratás ideje alatt is megtalálják a községbe­liek a szükséges élelmi­szer és egyéb cikkeket. Nemrégiben érkezett mintegy 5 mázsa szalonna, amely az előbbi éveket figyelembevéve elegendőnek bizonyul. Na­gyobb mennyiségű téliszalá­mit és csabai kolbászt is ren­deltek, mert ezek tárolása nem okoz különösebb gondot a földművesszövetkezeteknek, Változás történt a kenyérellá­tásban is. Eddig hetenként kétszer érkezett friss kenyér a földművesszövetkezeti bol­tokba, Az aratás ideje alatt hetenként háromszor vásárol­hatnak kenyeret a községbeli dolgozó parasztok. Bar a mi­nőséget tovább javíthatná a pásztói Sütőipari Vállalat, Módosították a földműves­szövetkezeti boltok nyitvatar­tási idejét is. Eddig reggel és este szerezhették be szükség­letüket a községek dolgozói. Most a földművpsszövet­kezeti boltok néhány órát délben is nyitva tartanak. Mindezeken túlmenően meg­szervezték azt is, hogy az aratás-csépiés ideje alatt mozgóárusok keresik fel a Felsőtold és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tar­tozó községek határában az aratókat. Kocsijukon élelmi­szer, hűsítő italok, valamint az aratáshoz és csépléshez szükséges eszközök találhatók, A karancslapújtői Űj Barázda Tsz 21 mázsás őszi árpa termésátlaggal számol. Az árpa cséplése után 2 kilogramm árpát osztottak a tagoknak egy-egy munkaegységre, előlegként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom