Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)
1959-07-11 / 55. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. július 11 Erősítsük a munkáshatalmat, a dolgozók (Folytatás az első oldalról) kapcsolatban szólott arról, hogy az utóbbi időben egyes vezetők gyakran figyelmen kívül hagyják a munkások véleményét, lebecsülik a dolgozókat. Aki pedig erről lemond, az csak rossz munkát végezhet. Ahol a párt határozatait viszont maradéktalanul megvalósítják, ott érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Ezért szükséges, hogy a pórt határozatait a pártonkívüliek is megismerjék, ezzel is növekedjen a párt, a vezetők iránti bizalom. A párt határozatainak következetes és ferdítés nélküli végrehajtásával kapcsolatban az előadó példának említette, hogy az Acélárugyárban is vannak egyes vezetők, akik azokat saját szájuk íze szerint akarják végrehajtani Találkozni olyan jelenségekkel, amikor embereket a párt irányvonalától eltérő módon ítélnek meg. Súlyos dolog például az is, hogy egyes alapszervezeti pártvezetőségekben alig, vagy egyáltalán nincsen fizikai dolgozó. Némely vezetők durván, lekezelően beszélnek a dolgozókkal. Van tapasztalat a bírálat elfojtásáról is. — Ezek a hibák — mondotta Vonsik elvtárs — kezdetiek. A hibák okai között kell említeni, hogy egyes gazdasági vezetők nem mernek igent vagy nemet mondani, hogy új, nagy feladatokat a régi módon akarnak megoldani. A hibák kiküszöböléséhez feltétlenül szükséges, hogy minél magasabb szintre emeljük a munkásosztály felelősségérzetét. A munkásosztály felelősségérzete nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent. A munkások is felelősek a vezetőkért, azok munkájáért, magatartásáért. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy például a munkásosztálynak sokkal nagyobb gondot kell fordítania a fiatalság nevelésére, hogy pl. megyénkben és az Acélárugyárban is indokolatlanul magas a beteglétszám, amely a fegyelem lazulását mutatja. A munkásoknak nagyobb gondot kell fordítani arra is, hogy fiaik tanuljanak, továbbképezzék magukat. A munkásosztály helyzetének javításáról szóló párthatározat végrehajtása fokozottabb követelményt állít mindenki elé. Itt nincs helye sértődöttségnek, semmiféle feltételezésnek. A pártnak kötelessége a hibákat a munkások, a vezetők elé tárni, hogy azután közös erővel indulhasson kijavításuknak. Arra kell törekedni, hogy minél kevesebb hibát kövessünk el, és ha már el is követtük, minél gyorsabban javítsuk ki. A párthatározat maradéktalan végrehajtása annyit jelent majd, mint a munkásosztály hatalmának, vezető szerepének további erősítését, a szocializmus építését — mondotta befejezésül Vonsik elvtárs. Az adott szó valóra váltásáért — A MÁTRAVEREBÉLYI TANÁCS MUNKÁJÁRÓL — Még az év elején, amikor arról volt szó, hogy fokozni kell a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, a mát- raverebélyi községi tanács tagjai is úgy gondolkodtak: itt az ideje, hogy termelőszövetkezeti községgé alakítsák falujukat. Az elhatározást a tettek egész sora követte, s példa- mutatásukkal magukkal vitték a község földterületének mintegy 75 százalékát. Ugyanis azt a módszert alkalmazták, hogy a tennivalókat először végrehajtó bizottsági. később pedig tanácsülésen vitassák meg. A tanácsülésnek inkább falugyűlés jellege volt, mert a község dolgozó parasztjait érdekelte: hogyan tovább! Nos, ez a tanácsülés — az előzetes felvilágosító munka után — meghozta a fordulatot a faluban. Ott mindjárt közel harminc dolgozó paraszt irta alá a belépési nyilatkozatot — később több mint százan követték még őket. Néhány nap leforgása után elérkezett az alakuló közgyűlés ideje is, ahol Március 15 néven megalakították a község első termelő- szövetkezetét azzal a megjegyzéssel, hogy a közös tevékenységet csak ősszel kezdik meg. A termelőszövetkezet megalakulása szinte órára megváltoztatta a községi tanács munkáját is. Nem másról, mint arról kellett gondoskodni, hogy biztosítsák az őszi beindulást főképpen pedig valóra is váltsák azt az adott szót. amit akkor, olt az alakuló közgyűlésen a párt, a tanács, a. falu iparosai, a patronálást vállaló üzem képviselői tettek. Mert az adott szó kötelez — ezt érezték akkor valamennyien, s amit ígértek azt valóra is váltják! A mátraverebélyi tanácsra, de az iparosokra, a patronáló üzem dolgozóira sem panaszkodnak az újdonsült termelőszövetkezeti tagok. A tanács tette ugyanis azt a javaslatot, hogy már a tavasszal teremtsék meg a közös állatállomány takarmányozásának lehetőségét. A jó tanács felett nem volt vita. A dolgozó parasztok hét kataszteri holdon már közösen vetettek lucernát, ami olyan jól sikerült, hogy az első vetés után már kaszálhattak is egyszer. Ugyanígy született meg az a gondolái is, hogy 60 kataszteri holdon felül vetésként lóherét vetnek — a magot részben az új tagok biztosították. De az a javaslat is a tanácstól indult el — természetesen a pártszervezet segítségével — hogy a termelőszövetkezeti tagok a háztáji szükségleten felül lekaszált takarmányt mindjárt a közösbe viszik, így a közös munka megkezdése után mindjárt könnyebb lesz az állatok eltartása, nem lesz takarmány gondjuk. És amikor idáig elértek, akkor fogtak a nagyobb munkához, — éppen az adott szó kötelez jelszóval. A tanács a régi kastély épület mellék- helyiségére megszerezte a bontási engedélyt, anyagát az új istálló építésénél hasznosítják. Jelentkeztek az iparosok, bányászok, meg ki tudná még megmondani, hogy kik — társadalmi munkát vállaltak az új 52 férőhelyes istálló építésénél. A munkát a tanács irányítja. Beosztja a jelentkezőket, hogy ki, mikor, melyik napon dolgozzon, az építkezésen Akik a fizetéses szabadságuk terhére vállalták a társadalmi munkát — azokat a vállalatoktól kérik ki — így nincs is fennakadás az építkezésen, s már emelkednek a falak ősszel pedig birtokukba vehetik az új istállót a termelőszövetkezet tagjai. Az így elkészített istálló azonban még kicsinynek bizonyul, hiszen több a jószág, mint a férőhely. Ezért tárgyal a tanács a Termény forgalmi vállalattal, hogy a használatában lévő kánvási raktárt adja át a termelőszövetkezetnek. Mátraverebélybön bíznak abban, hogy ez is sikerül majd. Most együtt halad az istálló építése és a takarmány begyűjtése, ahol elsősorban az asz- szonyok tevékenykednek. A tanács szervezésével megkezdődik a tarlóhántás is, de úgy. hogy már a közösben kialakított vetésforgónak is megfeleljen az. Megváltozott a község arculata. Több is a gond a tanácsnál. Mégis elvégzik a feladatukat ebben a községben. Választ adnak a termelőszövetkezetiek kérdéseire, akár az adó kedvezményére, akár a községfejlesztési terv további sorsára. De orvosolják a panaszokat, a kérdéseket — ha azok törvényesek azonnal teljesítik is. Így voltak az üzletek nyitvatartási idejével, az áru ellátással. A tanács beszámoltatta a földművesszövetkezet vezetőjét — jó az áruelosztás, sőt az üzletek nyitvatartási idejét is úgy szabályozták. hogy azok közül az egyik állandóan nyitva legyen. Máris intézik a termelőszövetkezetiek gyermekeinek óvodai elhelyezését, s ahogyan az elnök asszony .Takubovics Gyuláné mondja: a tanács ezt a gondot is megoldja. A pedagógusok a nyári szabadság ellenére sem tétlenkednek. Verebélyi András az igazgató a munkaegység számításról tartott előadást a faluban — érdekelte a tsz tagjait. Eggyé forrott a tanács és a termelőszövetkezet intéző bizottsága. Nagy Gyula a tsz elnöke minden gondjával, bajával a pártot, a tanácsot keresi fel. Közösen oldják meg a vitás problémákat. A tanács az intézőbizottság, az elnök pedig a tanács VB ülésén vesz részt állandóan, hogy tájékoztassák egymást, és közösen döntsenek a jövőről. Legutóbb például így született meg az az elhatározás, hogy már a cséplőgéptől a közösbe adják az őszi, illetve a tavaszi vetőmagot, mindenki a bevitt földterülete arányában. Új utakon járnak a mátraverebélyi gazdák. Ezt az utat egyengeti számukra a párt, a tanács, a falu minden lakója. Mert tudják, hogy az adott szó kötelez — ezt várják a dolgozó parasztoktól is. — So — A falusi alapszervezetek feladafc A falun végbemenő nagy átalakulásnak elősegítését célozza az a párthatározat, amely lehetővé teszi, hogy a falusi alapszervezeteket erősíthetik rendkívüli tagfelvételekkel. Mint ismeretes, fal- vainkban mind az ellenforradalom, mind a legutóbb végbement termelőszövetkezetek alakulásának idején nagyon sok dolgozó paraszt kitűnik nagyszerű magatartásával. Bátran szembenéztek az ellenforradalmárokkal, elutasították azoknak követeléseiket és védték a népi demokrácia vívmányait. De most a termelőszövetkezetekbe való áramlás idején is elsőnek álltak az élre és amellett, hogy beléptek a termelőszövetkezetbe, igyekeztek a dolgozó paraszt- társaikat is meggyőzni a termelőszövetkezetbe való belépés helyességéről. Eizfök a dolgozó parasztplk miág ma sem tagj ai a pártnak, pedig nagy részüknek ott volna a helye, s a pártba való belépésit maguk is igénylik. Kétségtelen falusi alapszervezeteink mindeddig nagyon nehéz helyzetben voltak. Bizonyos szabályok kötötték, hogy a rátermett dolgozó parasztokat rendkívüli módon az alapszervezetbe vegyenek. A párt, központi bizottsága most lehetővé tette, hogy rendkívüli tagfelvételekkel a pártból kimaradt régi és a munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelt elvtársak a pártba kerüljenek. Ezzel a falusi álapszervezeteinknek nag3r lehetőségük nyílott arra, hogy erősítsék az alap- szervezetüket. A falusi alapszervezeteink erősítésére igen nagy szükség van. Különösen ott, ahol az egész falu nagyüzemi gazdálkodás útját választotta. Ezekben a falukban a tsz-foe lépett tagok jelentős része számos olyan hatásnak van kitéve, amely - igyekszik őt eltéríteni 'a nagyüzemi gazdálkodástól. Múlhatatlanul szükséges tehát, hogy a kommunisták felvilágosító szava a helyes úton tartsa őket. Ezt pedig csak akkor lehet elérni, ha minden községben és tsz-ben erős pártalapszerveze- tek dolgoznak és azokban az alapszervezetekben olyan párttagok vannak, akik parasztemberek, tsz-tagok. Ök még közelebb tudják vinni a felvilágosító szót paraszt társaikhoz, a leendő tsz-tagokhoz. Helyes volt Zaibar községben az alapszervezet határozata, hogy Polacsek Józsefet a rendkívüli tagfelvétel keretében felvették az alapszervezetbe. Polacsek József elsők között volt a faluban, aki a közöst választotta. Egynéhány olyan ember, aki ellene van a nagyüzemi gazdálkodásnak próbálta befolyásolni Polacsek Józsefet és eltéríteni a pártba való belépéstől, de nem sikerült. Polacsek a párt tagja lett. Ez mutatja: hogy amíg a falun történt átalakulás szempontjából nagyon helyes a párt új tagokkal való megerősítése, addig a közös gazdálkodást ellenzőket ez nagyon érzékenyen érinti. Az legyen egyik legfontosabb feladatunk, hogy minden tsz-ben erős alapszerve zetek legyenek, szakmai éí politikai szempontból, hozzáértő tagokkal. Hiszen olyar feladat áll előttünk, hogy £ meglévő és nem utolsó sorbar a leendő termelőszövetkezeti tagok munkára felkészülter álljanak és felemelkedjenek £ nagyüzemi gazdálkodásnak megfelelő politikai, ideológiai és szakmai szintre. Nem egy máról, holnapra elérhető feladat ez. Ennek útja az erős, egységes alapszervezet megteremtése. Falusi alapszervezeteink ezért éljenek az adott lehetőségekkel, nyissák meg a párt kapuját az olyan népidemokráciához hű, munkáját becsülettel ellátó elvtársak előtt akiknek a párt soraiban van a helyük. Féléves munka mérlege Néhány napja tárgyalta a I egészségügyi előadásokat és megyei Nőtanács a falusi nő- tanfolyamokat. Ezeken az elő- mozgalom féléves munkáját, | adásokon 40-50-100, de ennél valamint azt, hogyan jut érvényre falun az egységes nőmozgalom. Ezt a munkát egy brigád végezte, s a megye területén 20 községben tanulmányozta a nőmozgalom tevékenységét. A brigád megállapította, hogy a nőtanács biztosítani tudja a nőmozgalom politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseinek érvényrejuttatását lent a területen. Mintegy három járásnál már sikerült kialakítani a kollektív vezetést. A salgótarjáni járásnál a megyei végrehajtó bizottság tagjai személyesen is segítik a nőmozgalom munkáját. Egy-egy körzetet rendszeresen patronálnak és segítséget adnak a területi, községi nőta- nácsoknak. A brigád jelentése megállapítja, hogy a megye területén mintegy 291 nőtanács és nőbizottság működik. Komoly hiba azonban az, — állapítja meg a jelentés, hogy ezt a széles aktívahálózatot még mindig nem sikerült teljes egészében bevonni a konkrét munkába. A jelentés összegezi a nőtanácsok és nőbizottságok munkáját és megállapítja, hogy az asszonyok általában bekapcsolódnak a községek kulturális életébe. Pozitívumként értékeli a jelentés a sok helyen megtartott többen is részt vettek egy- egy alkalommal. Ebben a munkában az orvosok és védőnők, a gyermekneveléssel kapcsolatos előadások megrendezésében a pedagógusok adnak segítséget a nőbizottságoknak. A jelentés foglalkozik a földművesszövetkezeti nőtanácsok munkájával is. A brigád megállapította, hogy a nőtanácsok és az FMSZ-ek kapcsolata egy-két eset kivételével jó a megye területén. A nőbizottságok a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésének idején aktívan részt vettek ebben a munkában. S a tavasz folyamán, ahol beindult a munka pl. Bárnán, Zabaron, Karancsságon, Ho- mokterenyén, Mohorán a közös munkából is példamutatóan kiveszik részüket. Hiányként említi a jelentés, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségeiben az asszonyok még mindig nem kapnak megfelelő képviseletet. Összegezve: megállapíthatjuk, hogy a nőtanácsok és nőbizottságok munkája javult az elmúlt évhez viszonyítva. Szervezettebben megy a területen a különböző feladatok végrehajtására. Fő hiányosságként megállapítható, hogy a nőmunka sok esetben kampányjellegű, — fejeződik be a jelentés. XKiaaOCZlCOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXS. t íXXXXXXXXXJDCOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^OfYVy, »OCX a ^AiibevU'ézdj vq b e ti Annak ellenére, hogy a fejtőcsapat dolgozói jó eredményeket érnek el, az üzemvezetőség mégsem segíti őket eléggé. Sőt, mint mondják, A hatalmas csattogással működő kaparószalag leállt, előtt tájékoztassa őket rend- mesterségesen csökkentik tel- A fejtésen még itt-ott a fejtőkalapács jellegzetes pöfögését szeresen a legfontosabb fela- jesítményüket, munkakedvü- lehet hallani, majd ez is megszűnik. A fejtés közepére, datokról. Ne várjanak egy- két. Mert mi történt? Elvit- mint apró szentjánosbogarak, jönnek a világító pontok a egy fontosabb dolog ismerte- ték a vízszállítót mondván, lámpát hozó bányászok. Valamennyien kisnadrágot, bőr- tésével a termelési tanácsko- hogy fölösleges. Azóta a csasapkát, gumicsizmát viselnek. Meztelen felsőtestükön a lámpák fényében csillognak az izzadságcseppek, a rátapadé szénszemcsék. Középen a kaparószalagon a párttitkár és Dénes g. Sándor a fejtésen dolgozó agitációs brigád tagja 917 TVÍin rí orr hói~FS{'n ronool + A ~. A n/.i. _ _ i __' ___ z ásig. Ha rendszeresen tájé- patvezető jár vízért, s volt koztatást kapnának, időben eset, mikor a külszínre keltudnának segíteni az itt dől- lett mennie. Hétfőn reggel so_ _ ... gozók is, hiszen a fejtés Ká- ha nincs víz a bányában, ül. Mindez hétfőn reggel történt a kányási Béke aknában, nyáson a bánya szíve. Jó holott vasárnap feltölthetnék a nyugati bányamező frontfejtésén. De miről folyik a szó, vagy rossz munkájuk befő- a lajtokat. A vízhordás pedig miért váltak a zörgő-zakatoló gépek élettelenné? lyásolja az egész üzem mun- nemegyszer a csapatvezető fél A március 6-i határozatról, a kongresszusi versenyről, káiát. eredményét. a problémákról beszélgetnek. Nem szervezték előre a kis röpgyűlést, spontán jött össze. S hogy érdemes volt-e majd mindjárt elválik. műszakját is igénybe veszi. növeli a teljesítV alamennyiük egységes Ez^ nem álláspontja, hogy a ve- ményt. zetőknek módszert^ kell vál- ugyanezt tették másutt is. toztatni. Helytelenítik a ba- Elvették — szintén takarékosáéi József mond el. hogy nyavezeto intézkedését, hogy ságj indok,kai _ a csilletöltőt szeretnek elnyerni a szociális- akit baleset ér. annak azon- b-anrcnlnt ic V7 mpeint ta brigád címet Szinte egy- nal jelentkeznie kell. Ez d abb két em^rt von el a szerre akarjak elmondani va- azonban csak az egyik. A féltésről A vízhordóval ki a beszéd irányvonala. A lamennyien eredményüket, másik ami még fájóbb: a dől- tehát három fővel tsz segítésével kezdik. A fej- Igaz, nemcsak a munka front- gozó hibájából történt baleset .únkkentették n kisegítő lettesről vasárnap is négy bá- ján büszkélkedhetnek, a mű- után büntetés; kiteszik a bá- A három fő munkányász dolgozott Ságujfalun a velődésről sem feledkeztek el. nyából külszíni munkára. Pél- mn^í a r^amttaonk végzik sóder kitermelésénél. Majd Farkas Károly például most dában sincs hiány. Durnyik arnj , t „ivon;a 5ket a Glezoszról, a görög szabad- készül arra, hogy beiratkoz- András balesetét nem merte ténv’eses termelőmunkától sághősről. Ide is eljutott az zon a VII. általánosba. S ez- jelenteni, mert félt a megtör- Vaion^nem lehetne ésszerűbAkropolisz története. S las- után pillanatnyi csend követ- lástól, s orvoshoz már csak hen takarékoskodni’ akkor ment, mikor a seb elsan, szinte észrevétlenül, Pál kezik. Szinte hallani a sikló Gyula a 20 bányász egyike alján guruló csillék zaját. S mérgesedett. Addig dolgozott már a minőségről beszél. Dénes elvtárs biztatására ahogy tudott. Vagy Szelei ese- Mellette ülő társa — az el- megnyílnak az ajkak, beszél- te, aki megcsúszott a vizes ejtett fonalat felragadva — nek a fájó dolgokról, amiről fán, s ezért 40 forintos bir- . ... „ , . .. büszkén újságolja, nincs okuk máskor talán hallgatnak. De Ságban részesült. Elmondják Jen erejükből, hogy egy ko / . i • » • > ... . . ö " p^rviorAcr wi o n ci l o VI o lr 1\ /I OOT ii zt is szeretnék, ha a vezetőik leülnének velük beszélgetni. Ha lejönnek bányajárásra, ne csak arra telszégyenkezni. Igaz, mint most bizalmat éreznek. Hi- mondja, nemcsak a szén lett szen jff a párttitkár, s Dénes tisztább, hanem a fejtes 60 . ., , ... dolgozója is maradandó emlé- e vtarsban 1S bíznak, két kap. A jövő vasárnap in- Az első panasz, a drákói intézkedések is. Az üzemvezetőség szöntést mondjanak. Most is okát ieállt a munka, de ezt szinte csők- örömmel veszik. Mint mondkenteni akarja a baleseteket, ták, bár többször lenne ilyen amelyet Ez szerintük is helyes, de ne kis röpgyűlés. De több segítgyenes egri kirándulással ju- Farkas Károly mond el, nem ilyen módszerekkel harcolja- séget várnak a pártonkívüliek talmazzák a csapatot. Majd egyéni. Az a kérése, hogy a nak ellene, hanem felvilágosí- a kommunistáktól is. A pártfolytatódik azal, amit a fiatal körletvezető aknász beszállás tó munkával, baráti szóval. szervezet kezdeményezését,
