Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-08 / 54. szám

NÓGRÁDINÍPOJSAB 1959. július 8. A munkásosztály vezető szerepéről z elmúlt pároktatási évben igen sokoldalú, széleskörű viták és vélemé­nyek hangzottak el a mun­kásosztály vezető szerepéről. Részben a munkásosztály ve­zető szerepének bizonyítására kértek magyarázatot. Mások viszont — ha nem is nyíltan —, de kétségbe akarták vonni a munkásosztály vezető sze­repét, hogy az adott válaszok nem igazolják-e majd őket abban, hogy a technika roha­mos fejlődése az értelmiséget teszi a társadalom vezető ere­jévé. A kérdés feltevésénél és magyarázásánál azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a munkásosztály vezető sze­repének tagadása az ellenfor­radalom időszakából megma­radt revizionista nézet, melyet fel akartak használni arra. hogy ennek elhitetésével a munkásosztályt félreállítva megdöntsék a proletárdiktatú­rát. Ezek adják tehát a kér­dés időszerűségét, amelyre több vonatkozásban szükséges feleletet adni. Miért a munkásosztály a társadalom vezető ereje? A marxizmus-leninizmus ta­nítása szerint a társadalmi haladás főkérdéseit az alap­vető osztályok harca dönti el. (Ez következik abból a tétel­ből, hogy a társadalom tör­ténete osztályharcok törté­nete.) Napjainkban éppen ezért a burzsoáziának és a munkásosztálynak a harca dönti el a társadalmi haladás alapkérdéseit. Az a kérdés merül fel: kinek az érdeke a társadalom továbbfejlődése? A történelmi tények meg­győzhetnek mindenkit arról, hogy csakis a munkásosztály képes arra, hogy tevékenysé­gét következetesen a haladás szolgálatába állítsa. A cári Oroszország társa­dalmi rendszerét megdöntve, az orosz munkásosztály 1917- ben győzelemre vitte a Szo­cialista Forradalom ügyét, megteremtve a proletárdikta­túrát. Ebben az országban a munkásosztály vezetésével fel­épült a szocialista társadalmi rend és sikeresen halad a kommunizmus építése. De nézzük nálunk, vagy a többi népi demokratikus or­szágokban, mi történt? A munkásosztály vezetésével dolgozó népünk megvívta azt a harcot, aminek következté­ben megteremtődött a dolgozó nép állama és megindult a szocializmus építése. Lenin már nagyon sokat beszélt ar­ról, hogy mi teszi képessé a vezetésre a munkásosztályt: adódik ez elsősorban is osz- tályhelyzetéből. A kapitalista társadalmi rendben elfoglalt helyéből adódik, hogy kon­centrált nagyiparban dolgo­zik, ami által könnyen szer­vezhető és nevelhető. Olyan elmélet van birtokában — a társadalom fejlődéséről szóló tudomány —, amely Segíti és a tájékozódást adja harcában. A Kommunista Kiáltványban Marx és Engels megfogal­mazta, hogy a harcokban nincs mit veszítenie, csak láncát veszítheti. Ez adja a munkásosztály forradalmisá- ságát. Ez teszi őt képessé a vezetésre. Azzal a megállapí­tással, hogy a munkásosztály lehet csak egyedül a modern társadalom vezető ereje és csak ő képes a társadalmi ha- haladásért következetes har­Villamostnűkezelői tanfo­lyammal rendelkező VIL­LANYSZERELŐKET FEL­VESZ az ÉMÁSZ salgótar­jáni üzemvezetősége, szak- képzettségüknek megfelelő munkakörben. JELENTKEZNI LEHET A SALGÓTARJÁN RÁKÓCZI CT 224. sz. ALATT SZE­MÉLYESEN vagy Írás­ban. , (192) cot vívni, nincs ellentétben, hogy egyes burzsoá csoportok -V- például az arab országok­ban — haladó szerepet tölte­nek be. Nincs azért ellentét­ben, mert a burzsoá csopor­tok törekvése nem megy túl a kapitalizmus keretein. e más osztályoknál, vagy rétegeknél ’ sem találhatók meg olyan összes­ségben ezek a tulajdonságok, mint a munkásosztálynál. Va­lamilyen formában, vala­milyen kötöttség van mindnél, ami nem teszi képessé a ve­zetésre. Mindezek a tulajdonságok még önmagukban nem jelen­tik azt, hogy a proletariátus győzhet egyedül is. Ilyen vo­natkozásban már a kérdés feltevése is helytelen, mert a munkásosztály szövetségesek nélkül nem is kezd hozzá a proletárhatalom megteremté­séhez. Helytelen viszont az a nézet is, ami arról beszél, hogy a munkásosztály csak akkor fogjon hozzá hatalmá­nak megteremtéséhez, ha számszerű fölényben van. A Kínai Népköztársaság megte­remtése fényes bizonyítéka annak, hogy a munkásosztály számszerű kisebbségében is képes a vezetésre, a prole­tárhatalom megteremtésére, ha vannak szövetségesei. (Kíná­ban a munkásosztály száma az egész lakossághoz viszo­nyítva cca 20 százalék.) szövetség kérdése ‘ ter­mészetesen nem tak­tikai kérdés. Nem lehet ez még a hatalom megteremtése után sem. A szövetségesek állandó támogatására és tevé­kenységére van szükség a szo­cializmus építésének időszaká­ban is. A munkásosztály ve­zetése — vezető szerepe — nem jelenti a szövetségesek háttérbe szorítását. Nem je­lenti például azt, hogy ál­lami, társadalmi, gazdasági funkciókba csak párttagok, vagy munkások kerülhetnek be. Nem proletár dolgozó tö­megekhez tartozó személyek is betölthetnek bármilyen funkciót. Még csak az sem szükséges, hogy g munkásosz­tály képviselői legyenek számszerű többségben ezeken a helyeken. Nem is lehetne megoldani, hogy például min­den községi tanácsban mun­kások legyenek nagyobb arányban. Még kevésbé le­hetne azt megtenni, hogy a Tudományos Akadémia élére munkásembert 4Hítsanak> hogy az Akadémia vezetését oldja meg. Dé sorolhatnánk tovább különböző területeket, ahol paraszti, vagy értelmiségi káderek töltenek be fontos funkciókat. Mindezek tehát azt jelentik, hogy a munkásosztály nem tagadja meg szövetségeseit a hatalom megszerzése után ^em, hanem ellenkezőleg, be­vonja őket a hatalom gyakor­lásába. elvetődik viszont az a kérdés ezek után, miért mondjuk és hogyan értelmez­zük, hogy a munkásosztály nem osztja meg a hatalmat? A hatalom meg nem osztása azt jelenti, hogy minden terü­leten a munkásosztály érde­kének kell kifejezésre jutni, amit a munkásosztály pártja fogalmaz meg politikájában. Ennek a politikai irányvonal­nak kell érvényt szerezni minden területen és ha a po­litikai irányvonal helyes, ha erről mások is meg vannak győződve, akkor hajtsák vég­re azok is, akik nem a mun­kásosztály soraiból kerültek ki vezető funkcióba. Ezért nem szükséges tehát minden vezető helyet munkásoknak betölteni. Mondhatnák a szö­vetségesek. hol a mi érde­künk, milyen kiváltságos ér­dekről van itt szó? A mun­kásosztálynak érdeke egybe­esik szövetségeseinek érde­keivel. Ha a párt politikája nem fejezi ki a munkásosz­tály érdekeit, ha az nem jó a munkásosztálynak, akkor az nem jó a dolgozó parasztság­nak, az értelmiségnek, de még a kispolgárságnak sem. Az ellenforradalom előtti idő­szak példáját adta ennek, amikor a párt politikájának gyakorlati végrehajtása egy sor vonásaiban nem kedvezett a munkásosztálynak, mert az életszínvonal nem emelkedett stb., ugyanúgy nem kedvezett a többi proletár dolgozó tö­megeknek sem. Az a gazda­ságpolitika nem kedvezett a parasztságnak, amikor évről évre nőtt a beszolgáltatás, ha­nyatlott a termelési kedv, a tsz-ek bizonytalan helyzetben voltak, mert az erőszak és a liberalizmus sorozatosan vál­tották egymást. De nem ked­vezett az értelmiségnek sem, mert hiányzott anyagi, er­kölcsi megbecsülésük. Abban az esetben viszont, amikor kifejeződik minden vo­natkozásban a munkásosztály érdeke, akkor kifejeződik a szövetségeseké is, aminek fé­nyes bizonyítékát adta az el­lenforradalom utáni időszak. Az érdeknek tehát minden esetben egybe kell esni. Nincs ellentétben ez a megállapítás azzal sem, amikor azt mond­juk, hogy egyes kérdésekben, egyes célkitűzések megvalósí­tásában a szövetségesek tábo­rából van egyéni ellenállás. Ilyen eset például napjaink­ban a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. Néhány egyéni dolgozó paraszt ellen­állása még nem fejezi ki azt, hogy a mezőgazdaság átszer­vezése nem érdeke az egész dolgozó parasztságnak. Az a tény, hogy a mezőgazdaság átszervezése többtermelést, magasabb életszínvonalat, jobb ellátást jelent a munkás- osztály számára, a dolgozó parasztságnak és más dolgozó rétegeknek is. Tehát mind­ezek a dolgozó nép érdekében történnek. feladat természetesen sokrétű a munkásosz­tály vezető szerepét illetően. Egyrészről helyes szövetségi politikát kell kialakítani és folytatni a munkásosztálynak. Ugyanakkor magyarázni kell a nem proletár dolgozó töme­gek felé, hogy miért csak a munkásosztály képes egyedül a vezetésre és fel kell lépni mindazokkal a nézetekkel szemben, amelyek tagadni próbálják a munkásosztály vezető szerepét. Mindezek mellett nem szabad megfeled­kezni a munkásosztály nevelé­séről sem. A nevelés sokrétű eszközét és módszerét kell felhasználni arra, hogy mun­kásosztályunk érezze, hogy a vezető szerep nemcsak rangot, vagy funkciót jelent, hanem felelősséget is az egész dol­gozó nép ügye, a szocializmus felépítése iránt. Hegedűs László Legfőbb feladat a tömegek szocialista tudatának fejlesztése Július 3-án a megyei Mű­velődésügyi Osztály kibővített osztályértekezletet tartott. A megbeszélésen a megyei mű­velődésügyi apparátuson kí­vül részt vettek a járási és városi tanulmányi csoportve­zetők, járási népművelési fel­ügyelők és a megyei szakfel­ügyelők is. Németh László elvtárs a me­gyei Művelődésügyi Osztály vezetője beszámolt a június 23—24-én Budapesten megtar­tott megyei osztályvezetők ér­tekezletéről, értékelte me­gyénk múlt évi oktatási és népművelési munkáját, vázolta a jövő év feladatait. Elmond­ta, hogy iskoláink tanulmányi eredményei általában megfele­lőek, a nevelési munka terü­letén azonban még sok a pó­tolni való. Megjegyezte, hogy a jövő évben meghatá­rozzák a nevelés területén elérendő célokat, hasonló­an a tantárgyakhoz. Bővebben beszélt a nevelők és a népművelési munkában dol­gozók ideológiai képzéséről, a vallásos világnézet elleni foko­zott, kitartó harcról. Megálla­pította, hogy ebben a vonat­kozásban az iskolákban jobb a helyzet. Felhívta a felügye­lők figyelmét, hogy nemcsak a szakfelügyelet a feladat, ha­nem az eszmei, politikai mun­ka marxista irányítása és el­lenőrzése is. Mint mondotta, az oktatás jövő feladatait a rövidesen megjelenő öt­éves terv célkitűzései és a pártkongresszus határoza­tai alapján kell kijelölni. A legfontosabbak azonban már most is meghatározhatók: A káderpolitika megjavítása, az ideológiai nevelés és harc fokozása, a politechnikai kép­zés továbbfejlesztése — tár­sadalmi erővel is —, kísérleti A békéért folyó munka kiszélesítéséért A megyei békebizottság mellett munkásokból és értel­miségiekből álló brigád ala­kult, amely a megyei nép­front szervezetek és békebi­zottságok számára külpoliti­kai kérdésekből előadásokat dolgoz fel. Az időszerű külpolitikai té­mák mellett belpolitikai ese­mények kidolgozásával is foglalkoznak. A brigád tevé­kenysége elősegíti a széle- sebbkörű kül- és belpolitikai tájékoztatást. Munkájuk nyo­mán a megye lakossága rész­letesebben is megismerkedhet, tájékoztatást nyerhet az idő­szerű nemzetközi kérdések­ben. A június 26-án alakult bri­gád első tevékenységeként ki­dolgozott egy előadást a ber­lini kérdésről, valamint a genfi külügyminiszteri érte­kezlet lezárult szakaszáról. Ezt az előadást a megye min­den népfront szervezetének elküldték. iskolák megszervezése, jövőre felszabadulásunk 15. évfordu­lójának méltó megünneplése, a munkás-paraszt tanulók foko­zott segítése, az óvodák felül­vizsgálása, új tantermek épí­tése. Ezután a népművelési mun­káról szólt Németh elvtárs, Sorra vette a problémákat: Eszmei tisztulást kell el­érni a népművelés terüle­tén dolgozók nézeteiben és munkájában. A természettudományos isme­retterjesztést fokozni kell és színvonalasabbá tenni. A könyvtárhálózatot is fejleszte­ni kell, ennek érdekében a könyvtárakat tanácsi kezelés­be veszik és csak olyan kul- túrházak építésére adnak en­gedélyt, melyekben könyvtárat is létesítenek. Felhívta a fi­gyelmet a városokba vidékről bejáró munkásokkal való fog­lalkozásra. Valószínűleg fokozza a népművelési munka ered­ményeit a népművelési fel­ügyelők függetlenítéséről szóló intézkedés, és hogy a művelődési otthonok igaz­gatóinak fizetését május 1-ig visszamenőleg rende­zik. Beszéde végén újból hang­súlyozta, hogy az oktatási és népművelési munka legfőbb feladata: a tömegek szocialis­ta tudatának fejlesztése. A beszámoló után vita kö­vetkezett, majd Németh elv­társ bezárta az értekezletet, melynek hasznossága a jövő év munkájában bizonyára megmutatkozik. Salgótarján lakás, valamint málylúrású kút és sMIétesitési programjáról (Folytatás az 1. oldalról) megoldása. Korábban ezzel kapcsolatban már hivatalos nyilatkozat " történt, hogyan kívánják megoldani a város vízellátását: a mátraszelei völgyben fúrott és még fú­rásra kerülő mélykutakkal, az előbb említett ludányha- lászi regionális vízművel. Igen jelentős az ez évben kivitele­zésre kerülő — városszerte már köznyelven forgó — úgy­nevezett 2000 méteres mély­fúrású kút építése. A fúrás célja: kutatófúrás a város és környéke eddig ismeretlen talajrétegeződésének megis­merésére. Titkos gondolat, hogy a kutatás vagy hideg, tehát ivásra alkalmas, vagy meleg víz feltárását eredmé­nyezi.. A fúrásokhoz szükséges alapozási munkálatok már elkészültek, a na^ylengye- li olajmezőkről a fúróbe­rendezés szállításra készen áll, s a közeli hetekben megindul a munka a föld belsejében rejlő — eddig még ismeretlen anyagok, — talán kincsek — fel­tárására. A munkálatok még ez év őszén befejeződnek s ekkor választ kapunk a nagy kér­désre: megoldható-e helyszíni, igazán mélyfúrású kúttal a város vízellátása, vagy* mit rejteget a föld mélye, nincse- nek-e kilátások ipari, vagy egyéb városfejlesztésre. NYÄRI fürdők megoldása A harmadik probléma, ami Salgótarján lakosságát külö­nösen most, a nyári időszak­ban foglalkoztatja: a város fürdőellátása. A vízszegény­ség ismeretes. Az egyetlen üzemelő bányai fürdőt le kellett zárni anyagi és egyéb egész^gügyi okok miatt A bányai strand vízellátá­sát megoldani csak úgy lehetne, ha az ivóvízből „lopnánk” el a strand táp­lálására. Ebben az évben er­re éppen a lakosság érde­kében nem lehet vállal­kozni. Távlati terv két irányban is van: egyrészt a baglyaskővár környékének kialakítása kul- túrparkká, melyben helyet kapna több medence (az úszósport téli gyakorlására alkalmas fedett medence is) kislabda játékokra alkalmas pályák, vidám kert és sok más szórakozóhely — míg a másik elképzelés a Somoskő­újfalui völgy (ahol jelenleg a 2000 méteres mélyfúrású kút építése folyik) egy részének kialakítása az előbb említett kultúrparkká. Hogy melyik helyes, a vízbőség határozza majd meg. Sajátos módon is A vöröskeresztes szerveze­tek megyeszerte sok helyen sajátosságaiknak megfelelően elősegítik az aratási 'és csép- lési munkálatokat. Több helyen porvédó ken­dőket készítenek, amelyet a cséplésnél használnak a mun­kások. Hűsítő italokkal is (szódavíz, málnaszörp stb.) ellátják az arató és cséplő munkásokat. >OOOOOOOGOGGOOOOOOGOGOGOOOOOGOOOGOGOiOOOOOOOOOOGOOOGOOGOGOOGOOOOOGOGOGO0OOGOOOOOOGOO< VIT küldött és táborparancsnok A DÍVSZ induló zárósorait gyelmesen és gondosan kell éneklik a salgói KISZ táb'or ellenőrizni mindent. Végre irántam megnyilvánult bizal- hmat, — kezdi Imre. A tettekről Imrénél bőven beszélhetünk. Igaz, nem vi­lágrengető tettek ezek. A munkáshétköznapok egymás­utánjain kiválóan végzi mun­ezer ember vízellátásáról van szó. 0 a KISZ titkár Saigon. Olyan vezető, akinek van is tekintélye a fiatalok, de még az idősek előtt is. Jól dolgo­zik a szervezet, bár sokan in­káját, s szorgalmasan gyűjtő- dékiek közülük. Tavaly több geti napi munkája után, mi- mint kétezer társadalmi mun- kor szabad ideje van, a szel- kaórát dolgoztak, az idén el- lakói, miközben egyikük las- akad egy kis idő a beszelge- jem- ncseket. Imre sokat ol- ültettek hétezer facsemetét, san leereszti a főárbócról a tésre. vas^ fanui s még sok-sok hasznos dolgot tábor vörös zászlaját. Búcsúz- Még márciusban történt, A katonaságnál szeret- végeztek. Imre azt mondja, nak a fiataloké A tábor ve- hogy valami miatt a megyei t m könyvet Nap hogy minden, amit csinálnak zetője átadja a vezetés jogát KISZ bizottságon járt, s ott mint yszakítok időt az oll a fiatalok érdeme Szerényen az uj parancsnoknak. közölték vele, hogy lehetse- vasdsra Jelenleg Ausztria elharrtja magától1 a dicsőse­Fekete hajú, izmos fiatal- gessé válhat a VIT-re való tanulmányozom, s &e ember vizsgálja a sátrakat, utazása. Sokat gondolkozót igyekszem valamit elsajátíta- Beszélgetésünket a telefon átnéz mindent, hiszen két hé- azóta, úgy erezte, hogy va- n• a nyelvből is, — csengése szakítja meg. Imre tig ő lesz a gazdája a tabor- gyainak beteljesülései jelen- mondja Imre. _ üj táborvezető _ már ”“c' , val való találkozás Bár aT- Imre bányász. Korábban veszi is a híreket. Sok dolga S aztan ■ ■ ■ ? fej méa nem volt biztos az KISZ brigádvezető volt. Sok lesz itt a táborban is. Búcsú­Fenyvesi Imrének, — mert , i.riijpfs.e „róni* n ípnelső széP bányászgyőzelmet elért zom tőle. Kezet fogunk, s bu­róla van szó - sok az elfog- perctől kezdve kettőzött szór- fiataljaival a munkaverseny- csúzául ezt mondja: laltsága. Napi munkája után gaiomrnai dolgozott A fiatal- ben- Később elkerült a bri- - Szeretnék sok nyugati nehéz otthon megtalálni, mert em^er eaész lénye elárulja az Bádtól, mert iskolára küldték, fiatallal beszélgetni, s elmon­'11/1 Ít/I i /i7/í/i/J/í rt>v /w-f-fAi— a O J nn + nm.4-A 7„/v> A 7 AI x-»7 _Z „ 7.r 7. 7 . ■ 7 n ö römöt, s nagyon vagy előadást tart az úttö­rőknek, vagy gyűlésen van, merí dédelgetett vagy eppen más ifjúsági beteijesüI. boldog Jelenleg a fenntartóknál dől- dani nekik, hogy milyen a vágyálma Bozik. Nagyon fontos mun- mi életünk. kát végeznek. Lelkiismeretes­munkát .végez. Számára az if- ''“"'■'■J*-*'**- ségüktől függ Salgó bányate- Teljesülni fog Imrének — júság az éltetőerőt jelenti, — Túl egyszerű lenne, ha lep vízellátása. A vizet adó és sok más társának — ez a lelkesíti a munkára. Alig tu- azt mondanám, , hogy csak forrás a bányában van, s a kívánsága is. Méltóképpen dók vele beszélni, itt a tábor- örülök. Több az örömnél az, kivezető cső folyosójának fogja képviselni megyénk if­ban is oly sok az intéznivaló- amit érzek. Nehéz ilyenkor ácsolatút a kőzetnyomás tönk- íúságát Becsben, a világ íj­já. Persze nagy felelősséggel szavakat találni. Remélem retette. Ezt javítják Imréék júsága előtt, jár egy tábor vezetése. Fi- tetteim igazolni fogják az nagy gonddal, hiszen másfél- P. A. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom