Nógrádi Népújság. 1959. július (15. évfolyam. 52-60. szám)

1959-07-01 / 52. szám

4ÓGRÁDI Vit AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság & MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ÍV. ÉVFOLYAM 52. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR 1959. JÚLIUS 1. Kétnapos az 1919-es ünnepség Saigon harcok színhelyén- KÖZEL 600 TERMÉSZETBARÁT ES TÖBB EZER LÁTOGATÓ A HŐSÖK EMLÉKMŰVÉT ­FELAVATTA Az örökszép Salgó vidékét, . merészen égnek emelkédő legyek és vadvirágos völgyek :sendjét két napon át ünnep- ók zaja verte fel. Ünnepre :rkeztek e hagyományokkal gazdag helyre. Emlékezni jöt- ek a hősökre, akik 1919 nya­kán vérük hullatásával szen- ;elték meg ezt a vidéket. Szombaton este különvo­nat hozta a természetjáró­kat, az erdők-mezők sze­relmeseit. Közel 600 turista érkezett az ünnepségekre, köztük sokan a „Tanács­köztársasági tájékozódási emlékversenyre.” Vasárnap reggel nagyon jó idő köszöntötte a megeleve­nedett tájat. A tábor mellett egy magaslaton nagyszerű emlékmű emelkedik. Csillogó fémbetűk hirdetik rajta: „A dicső Magyar Tanács- köztársaság hősi harcainak emlékére emelték a Nog- rád megyei természet- barátok.” Az emlékműnél a Salgótar­jáni Acélárugyár KlSZ-iiatal- jai álltak díszőrséget. A tu­ristatábor parancsnoki sátrá­ban az éjszakai verseny ered­ményeit számolták. Délelőtt szakadatlanul érkeztek az ün­neplők. Autóbuszokon, gyalo­gosan. Az ország minden részéről összesereglett természetbará­tok a délelőtt folyamán rövi- debb túrákon vettek részt; is­merkedtek a vidékkel, az is­merősök újra bejárták a ter­mészeti szépségekben gazdag helyeket. Eljöttek a hősi harcok még élő veteránjai is, akiket körülfogtak az emberek, s ők cgy-egy csoportban röviden elmondták a Salgó környéki harcok történetét. 12 óra 30 perckor Szunyogh Tibor elvtárs, a megyei TST elnökének megnyitó szavaival megkezdődött az emlékmű­avató és koszorúzó ünnepség. Nádasdi András elvtárs, az SZMT megyei elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett a hős elődökre, akiknek tet­teik, emlékük kötelezik az utódokat. S ez a kötelezettség elsősorban a munkásosztályé, amely 1919-ben elsőként' állt ki a hatalom megvédése mel­lett, s a ma kötelezettségét növeli, hogy a munkásosztály kezében van a hatalom. Az ünnepi beszéd után megjutalmazták az emlék­mű építésében kiváló mun­kát végzett természetjáró szakosztályokat; díszokleveleket és értékes ajándékokat kapott a Salgó­tarjáni Kohász Sportegyesület természetjáró szakosztálya, valamint az SBTC szakosztálya. A díjkiosztás után először veteránjaink helyezték el ko­szorújukat az egykori harcos­társak emlékművére, majd megyénk Természetbarát Szö­vetsége, az SZMT s a külön­böző természetjáró szakosztá­lyok helyezték el a kegyelet koszorúit. Az ünnepség után az em­lékverseny résztvevőinek és a vendégeknek a versenyérté­kelőbizottság kihirdette az eredményeket. Az erős éj­szakai verseny — amelyen térkép alapján 29 kitűzött pontot kellett érinteni a ver­senyző csapatoknak — komoly próbát jelentett a résztvevők számára. A 12 induló csapat közül a Budapesti Pedagógus csapata hódította el az első­séget 26 pont érintésével. Rö­vid szünet után kultúrműsor szórakoztatta a mintegy 3— 4000 főnyi vendégsereget. A délután folyamán a ter­mészetjárók egy része már sát­rat bontott, s este felé újra el­csendesedett a salgói vár kör­nyéke. Az élet ritmusa ismét átadta helyét az emlékeknek. Búcsúzóul sokan visszafordul­tak az árnyas erdő széléről. A nyugodni készülő nap su­garai fénykószorúba vonták a hálás utódok által állított hősi emlékművet. Tárjuk fel verseny újabb a kongresszusi szélesítésének lehetőségeit A Salgótarjáni Városi Pártbizottság ülése A kongresszusi versenyben Salgótarján nagyüzemei, helyi­ipari vállalatai, és kereske­delmi dolgozói már az eddigi három hónap során is szép eredményeket értek el. Amíg például az első negyedévben a minisztériumi vállalatok közel fele nem teljesítette ter­vét, addig a második negyed­évben — a Salgótarjáni Üveg­gyár kivételével — vala­mennyi jelentős túlteljesítést ért el, több gyárban — mint a tűzhelygyárban is — az év elejei lemaradást nagyrészt pótolták. Az eddigi fejlődést és a további feladatokat tanács­kozta' meg szombaton délelőtt a Salgótarjáni Városi Párt- bizottság. Az ülés rámuta­tott arra, hogy a város üzemei összesen 78 millió forint ér­tékű felajánlást tettek a párt- kongresszus tiszteletére, amelyből az első két hónap alatt — áprilisban, májusban — már 19 millió forintot tel­jesítettek. Különösen kiemelkedik az acélárugyár és a vasötvözet- gyár munkája. Ez azt bizo­nyítja, hogy a megtett fel­ajánlások reálisak, teljesíthe­tők. A Salgótarjánban dolgozó munkások több mint kéthar­mad része vesz részt a kong­resszusi munkaversenyben és Családi házak központi fűtésére újtípusú tűzhelyet készítenek A kongresszusi munkaver­senyben több új gyártmány sorozatgyártása kezdődött meg a Zománcipari Művek salgó­tarjáni gyáregységében, a tűzhelygyárban. Többi között két új típusú tűzhely, a már ismert Kalor-kályha két újabb változata, továbbá a fürdőszobai vízmelegítőhenger és a falikút sorozatgyártása indult meg. Most újabb ház­Jelentősen nőtt az iparmedencében a hús-, kenyérzöldségfogyasztás^ A párt Központi Bizottsá­gának a munkásosztály hely­zete megjavításáról hozott határozata nyomán már je­lentős állami és helyi intéz­kedések születtek megyénk­ben az iparmedence több mint 20 ezer munkáscsalád­jának ellátása érdekében. Állami beruházásból az üzle­tek egész sora nyílt már ed­dig is Salgótarjánban, Nagy- bátonyban, és a medence több: munkástelepén. A párt Központi Bizottsá­ga határozatának végrehajtá­sa nyomán sokkal jobb a bá­nyász- és munkástelepek el­látása is, mint egy évvel ez­előtt. Jobban élnek, többet vásárolnak is az ipari mun­káscsaládok, mint bármikor azelőtt. A május 1-től június közepéig tartó másfél hónap alatt tőkehús és töltelékáru­ból mintegy 100 ezer kilóval, péksüteményből több mint negyedmillióval vásároltak többet az idén, mint múlt é" hasonló időszakában. Ebben az időszakban az állami üz­letekben vásárolt zsír meny- nyisége 100 mázsával volt több, mint egy évvel ezelőtt, noha mintegy 2 ezerrel több sertést vágtak a nógrádi ipari munkáscsaládok az el­múlt télen, az egy évvel előbbinél. Az iparmedence munkáscsaládjainak jobb el­látását mutatja az is, hogy zöldborsóból mintegy 250 má­zsával, cseresznyéből is kö­zel 150 mázsával vásároltak többet, mint a múlt év nyár­elején. tartási szenzációnak, a kis családiházak központi fűtésé­re alkalmas újtípusú tűzhely prototípusának készítéséhez kezdtek a tűzhelygyári mér­nökök és technikusok. Az új zománcozott tűzhely méreté­ben hasonló a kereskedelem­ből ismert LUNA és LÁNG tűzhelyekhez. Az új, úgyne­vezett étázs-tűzhely tűzterét azonban egy vízmelegítő­tartály veszi körül. A főzés közbeni állandó tüzeléskor a tartályban levő víz felmeleg­szik, amely a tűzhelyhez kap­csolt vízvezeték csőhálózatán keresztül az egy-kétszobás la­kás összes helyiségeinek köz­ponti fűtését biztosítja majd. A fürdőszoba és a konyha melegvíz szükségletét is ál­landóan ellátja az újtípusú tűzhely. A prototípus első darabjainak készítése már megkezdődött. Terven felüli alkatrészek a mezőgazdaságnak A mezőgazdaság nagyüze­mi átalakításában elért ered­mények után a mezőgazda­ság nagyarányú gépesítése következtében minden eddi­ginél nagyobb munka hárul ’ Német fiatalok érkeztek Salgótarjánba 'wir BEGRÜSSEN UNSERE DEUTSCHEN GÄSTE AUS DER DDR! Vasárnap, június 28-án este fél tízkor Salgótarjánba érke­zett a Nhelbrai (NDK) 50 tagú úttörő és ifjúsági vpgyeskó- rus. A német fiatalok a sal­gótarjáni Űttörőház zenekará­nak múltévi németországi lá­togatását viszonozzák. A salgótarjáni úttörők és a helbrai fiatalok közötti ba­rátság már több, mint két éves. 1957 nyarán találkozott a né­met úttörőtáborban Horst Bec­ker, az énekkar vezetője és Juhász Béla, a salgótarjáni Üt- törőház igazgatója. Ekkor em­lítette Horst Becker, hogy vendégül látnák a salgótarjáni Űttörőház zenekarát. A barát­ság egyre szélesebbé és szoro­A jobbágyi Új Otthon Termelőszövetkezet földjein kom­bájnnal aratják az őszi árpát a pásztói gépállomás trakto rosai. sabbá vált, és 1958 június 28- án a zenekar elindult helbrai barátaihoz. És most, pontosan egy év múlva, a helbraiakat üdvözölhették Salgótarjánban. Helbra ipari település, a nógrádihoz hasonló bányavi­déken. A faluban Horst Bec­ker, a 29 éves ének- és zene­szakos tanár, úttörővezető, 1950-ben alakította meg az énekkart. Úttörő és ifjúsági találko­zókon szerepeltek, többek között Lipcsében és Ros­tockban. Felléptek a ber­lini VIT műsoraiban is. Először járnak külföldön. A magyarokat különösen szeretik és ezért örülnek, hogy szemé­lyesen is ellátogathattak hoz­zánk; meg azért is, mert az 1956-os ellenforradalom idejé­ből még sok téves nézet élt a németek között. Elhozták hozzánk a német dolgozók, út­törők üdvözletét és ajándékait. Sok címet küldtek a német pajtások, akik levelezni akar­nak magyar úttörőkkel. A vendégek programja igen változatos. Négy napot Salgó­tarjánban töltenek el, város­nézéssel, üzemlátogatással. Út­törőkkel is találkoznak, és a környékre kirándulnak. Július 1-én 7 órakor az acélárugyáré július 2-án 7 órakor a városi kultur- otlhonban adnak közös műsort az úttörőház zene­karával. Pénteken, két napos északma­gyarországi autóbusz kirándu­lásra indulnak. Július 6-án Bu­dapestre utaznak, ahol szintén eltöltenek egy pár napot, és július 12-én utaznak haza. Re­méljük, hogy vendégeink jól érzik magukat nálunk, és meg­érzik a magyar nép barátsá­gát a német nép iránt és még jobban megszeretik megyénk és országunk népét. a Salgótarjáni Acélárugyár mezőgazdasági szerszámokat készítő üzemének munkásai­ra, műszaki vezetőire. Az eredeti tervek szerint az első félévben a traktoreke szántóvasból 444 tonnát, trak­tor kapaszkodókörmökből 122 tonnát kellett volna készíte­nie a Gazdasági Szerszám- gyárnak. A terven felül ér­kezett megrendeléseknek megfelelően azonban június 24-én a traktoreke szántóvas tervüket 12 ezer darabbal, traktor kapaszkodókörömből mintegy 100 tonnával gyár­tottak többet. Szerdán pedig teljesítették a boronatárcsa, a traktorfej és az ekekor- mánylemez első féléves gyár tási tervüket is. tett konkrét felajánlást. A második negyedévi ered­ményekben nagy szerepet ját­szott a nagyüzerfti pártbizott­ságok, pártszervezetek és kommunisták megnövekedett aktivitása. Különösen a má­jusi taggyűlések után ked­vező munkalendület alakult ki- Egyre jobban látják el versenyszervező szerepüket az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok is. A munkaverseny eddigi kedvező eredményei azonban nem homályosíthatják el, hogy még sok a tennivaló a március 6-i párthatározat végrehajtásával, a kongresz- szusi munkaversennyel kap­csolatban. Ezek kiküszöbölése érdekében a városi pártbi­zottság úgy határozott, hogy minden üzemi pártbizott­ság és pártszervezet készít­sen intézkedési tervet a március 6-i határozat vég­rehajtásával kapcsolatban. Havonta egyszer vezetőségi ülésen tárgyalják meg a ver­seny helyzetét. Ezzel párhuza­mosan rendszeresen tájékoz­tassák a pártbizalmiakat, tartsanak rendszeres pártcso­port értekezletet is. Felhívta a gazdasági és műszaki veze­tőket arra, hogy maradékta­lanul biztosítsák a verseny műszaki feltételeit, rendsze­resen értékeljék a teljesítmé­nyeket. A szakszervezetben dolgozó kommunisták felada­tául a verseny jobb nyilvá­nosságának biztosítását hatá­rozta meg. A városi pártbizottság fel­hívta az üzemi pártszeryeze- tek figyelmét, (rogy állandóan javítsák a termelés pártellen­őrzését. Biztosítsák a gazda­sági, műszaki vezetők rendsze­res beszámoltatását, megfe­lelő politikai tevékenységet fejtsenek ki a dolgozók akti­vitásának további növelése érdekében. A tanácskozásod elhangzott felszólalások arról tanúskod­tak, hogy a március 6-i párthatáro­zat megvalósításának, a kongresszusi munkaver­seny színvonala emelésé­nek még számos leüeiusége van Salgótarjánban. A vezetés színvonalának to­vábbi emelése, a jobb politi­kai munka, a dolgozók kez­deményezéseinek felkarolása biztosíthatják, hogy az olyan lemaradó üzemek, mint a Salgótarjáni Üveggyár, az Építőipari Vállalat behozzák lemaradásukat, felzárkózzanak a legjobbak mellé. Aratnak a& egész megyében CEREDEN MÁR A CSÉPLÉST IS MEGKEZDTÉK Néhány nap múlva a megye területén elvégzik a növény­ápolási és takarmány betakarí­tási munkákat. A burgonya töltögetésével és porozásával már végeztek. A harmadik kapálást a kukoricánál 18 ezer, a cu­korrépánál 1600 holdon vé­gezték el. Elkezdődött a lucerna második kaszálása is. A réti szénát 85 százalékban hordták be. Né­hány napon belül ezt is befe­jezik. Megyénk déli részein és a balassagyarmati járás egyes községeiben már a múlt hét kö­zepén megkezdődött az őszi árpa aratása. Néhány nap alatt a terme­lőszövetkezetek őszi árpa tábláin több mint 200 kh- on végezték el az aratást. Aratnak már az állami gazda­ságok földjein is. A megye dé­li részein elterülő állami gaz­daságokban több száz holdon aratták az őszi árpát. Amíg a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok aratógépekkel és kombájnok­kal fogtak hozzá a nehéz mun­kához, addig az egyénileg gaz­dálkodók kézi erővel aratnak. Hétfő délig az egyénileg gaz­dálkodók is mintegy 2000 hol­don őszi árpát arattak le. A hét folyamán termelőszövetke­zeteinkben, ha az időjárás kedvező lesz, nagy részben befejeződik az őszi árpa ara­tása. A ceredi Búzakalász Tsz 28 holdon végzett az őszi árpa aratásával és meg­kezdte a cséplést. Legtöbb termelőszövetkeze­tünkben gondoskodtak a ku­száit, dőlt gabonák learatásá- ról is. Az elmúlt napokban új­ra felmérték a learatandó te­rületeket és meghatározták mit lehet géppel vágni. Ahol nem dolgozhat a gép, ott a termelő­szövetkezeti tagokból alakult brigádok végzik az aratást. Új termelőszövetkezeti köz­ségeink közül a leggondosab­ban a karancsságiak szervez­ték meg a munkákat. Több mint ötven pár aratót állíta­nak be. Itt az aratási munkák­nál igénybe veszik a családta­gok segítségét is. Amennyiben az idő kedvező lesz az egyénileg gazdálkodók a héten levágják őszi ár­pájuk 70—80 százalékát, s csak kis rész marad a jövő hétre. A hét végén Balassagyarmat környékén megkezdődik a rozs aratása is. A megyei mezőgazdasági szakemberek szerint megyénk nagyüzemi gazdaságai, az ál­lami gazdaságok és termelő- szövetkezetek mintegy két má­zsával nagyobb őszi árpa- termégt takarítanak be hol­danként, mint az egyénileg gazdálkodók. Lesznek olyan termelőszövetkezetek, mint, a kisterenyei Vörös . Október, vagy a jobbágyi Űj Otthon Tsz, ahol 6—8 mázsával több termést takarítanak be hol­danként őszi árpából, mint az egyélileg gazdálkodók megyei átlaga lesz. Az eddig learatott őszi árpánál szemveszteség nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom