Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)
1959-06-27 / 51. szám
1959. június 27. N 0 <S R AD I N í PÜ.J8A3 Az építőipar nagy felelőssége: a tss-építkesések gyors elvégzése A termelőszövetkezetek közös életének,- közös munkájának megfelelő kialakításához elengedhetetlen feltétel a beruházások pontos és gazdaságos végrehajtása, az új épületek mielőbbi felépítése. A tsz építkezés jelentőségét külön aláhúzza az a tény, hogy a tavasz folyamán számszerűségében is fejlődő szövetkezeti mozgalmunk, a régi tsz-ek mellett újabb dolgozó parasztok indultak el a közös, nagyüzemi gazdálkodás útján. A szövetkezeti beruházások megvalósításában fontos szerepük van az ipar vezetőinek és dolgozóinak — elsősorban az építőiparnak. Ez természetesen egyáltalán nem kisebbíti a szövetkezetek saját erőből történő építkezéseit. Megyénk termelőszövetkezetei közös gaazdaságuk fejlesztésére ebben az évben két forrásból — hosszúlejáratú hitelből és saját erőből — több, mint 20,2 millió forintot ruháznak be. Ennek az összegnek mintegy 27,4 százaléka a szövetkezetek saját erőből történő építkezése, beruházása. A beruházási hitelek döntő része építkezési célokat szolgál, és több: mint kétharmad részét az újonnan alakult tsz-ek kapták meg. A termelőszövetkezetek építkezéseinek eddigi menete — mint azt a megyei párt végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén megállapította — egyáltalán nem megnyugtató. Jellemző, hogy a kivitelező vállalatoknak ez évben körülbelül 14 és félmillió forintot kell a tsz-eknél beépíteniük, ezzel szemben június 15-ig körülbelül 1,3 millió forintot használtak fel, az összkeret 8-10 százalékát. A műszaki készültségi fok ennél valamivel jobb, körülbelül 15—20 százalékos. A saját erőből történt építkezések nagy része megindult, s jó ütemben halad. Az építő vállalatok azonban máris komoly lemaradásról adhatnak számot. A legkevesebbet a kivitelező vállalatok közül a Megyei Építőipari Vállalat tett a tsz-ek építkezései érdekében. A vállalatnak, a közelmúltban tett Ígérete alapján, Szilaspogonyban 100, Za- baron, Homokterenyén és Csitáron 50-50 férőhelyes istálló építését kellett volna megkezdenie. Az építkezéseken mind a mai napig semmilyen munkahelyi és anyagkiszállítási tevékenységet a vállalat nem fejtett ki. A ' tatarozó vállalat hat tsz- ben istállóépítést, kettőben pedig átalakítást Végez. E vállalat munkáját a tervek és az építőanyag hiánya akadályozza. De nagyobb gondot kellene fordítani arra is, hogy ne történjen meg olyasmi, mint Nógrádmegyerben, ahol görfe falat építettek. A Szé- csényi Vegyesipari Vállalat Magyargécen és Rimócon fogott hozzá az építkezésekhez, de ott is különböző akadályok nehezítik a munkát. Varsányban és Ságújfalun még nem fogtak hozzá az építkezésekhez. Hasonlóan nem dolgozik a Salgótarjáni Lakáskarbantartó KTSZ a bárnál és etesi tsz-ek építkezésein. A termelőszövetkezeti építkezések határidejének eltolódása komoly politikai, gazdasági kérdés. A megépítendő gazdasági objektumok munkáját már beiktatták az éves termelési és jövedelmezőségi tervbe. Ezért a batáridők eltolódása csökkentő tényezőként szerepel a tervek teljesítésében, a tsz-tagok .jövedelmében. Az eddigi lemaradás okait keresve első helyen szükséges megemlíteni azt a' tarthatatlan szemléletet, amely a kivitelező vállalatok többségénél, elsősorban pedig a Megyei Építőipari Vállalatnál tapasztalható. Ezek a vállalatok csak a maguk oldaláról vizsgálják ezeket a munkákat, csak az objektív nehézségeket tartják számon, de nem sok áldozatkészség, rugalmasság és az ügy iránti odaadás tapasztalható felfogásukban. Elsősorban e vállalatok párt- szervezeteinek és kommunista gazdasági vezetőinek kell nézeteiket megváltoztatniok. Annál inkább, mert a legtöbb vállalatnál kongresszusi felajánlásban fogadták meg a szövetkezeti építkezések határidőre történő, jóminőségű kivitelezését. Az építkezések gyorsabb ütemét gátolja a műszaki terveik késedelmes elkészítése, gyakran hiánya. Az új termelői árrendszer bevezetésével egész közeli feladat, hogy a már meglévő terveket az új árakon készítsék el, mert július 1-e után csak ezekre folyósítja a hitelt a bank. Egyébként a tervező vállalat munkájáról már korábban is szóltunk. Sajnos valami nagy változásról nem adhatunk számot. De felelősség terheli a megyei tanács termelőszövetkezeti beruházási csoportját is, amely későn kötötte meg a szerződést a kivitelező vállalatokkal. A terveik elkészítésében nem jelölt meg sürgősségi sorrendet a tervező vállalatnál. Sőt van több olyan építkezés, amelynek tervdokumentációját most rendelte meg. A beruházási csoportnak gyorsabban és határozottabban kell reagálnia a kivitelezés során felvetődő pénzügyi, építési problémák elhárítására is. Helyes lett volna például az építkezések esetében is megfelelő tartalékot képezni, amely nem várt kiadások fedezésére szolgálna. Kétségtelen, íiogy a központi anyagellátás sem folyamatos, amely rengeteg nehézséget okoz. Ez kétszeresen mutatja annak szükségességét, hogy nagyobb gonddal, felelősséggel kell felárai, igénybe venni a helyi tartalékokat. E tekintetben a felsőbb szervek nagyobb megértésével hasznosítani lehetne az iparmedencében nagymennyiség1 ben fellelhető kohósalakot, mész, kavics, anyag is akad bőven. De ki nem használt nagy lehetőség, hogy a megyei tanács irányítása alá tartozó téglagyárak teljesítsék tégla- es tetőfedőcserép termelési tervüket. Végre ideje lenne, ha a Bánya- és Építőanyagipari Vállalat elkészítené az oly régen Ígért vándorprést. És végül nem elhanyagolható az a támogatás, amelyet a szövetkezetek az ipari* üzemektől kapnak, s amelyet a jövőben tovább kell fokozni. Helyénvaló lesz, ha mindazok a vállalatok és szervek, amelyeknek kötelessége, hogy a szövetkezetek építkezései megfelelő ütemben haladjanak. alaposan és kritikusan felülvizsgálják munkájukat, felszámolják eddigi magatartásukat, és teljes erővel közreműködnek e nagy fontosságú politikai és gazdasági feladat meg0,ldásiá'ban. Köxös gondok aratás előtt Termelőszövetkezeti tanácsadó MILYEN TENNIVALÓK VÁRNAK TSZ-EINKRE ARATÁS IDEJÉN? A gépállomások az idén több gabonát aratnak le aratógépeikkel, kombájnjaikkal, mint a legutóbbi években. Ha a termelőszövetkezetek már az őszi árpa aratásánál teljes mértékben igénybe veszik a gépállomások gépeit, s a legjobban elmunkalt, sík területeik álló és gyommentes gabonáit arat- tatják aratógéppel és takarít- tatják be kombájnokkal, akkor a gépállomások a tervezettnél több gabona aratását es kombájnolását végezhetik el. A gépállomások a nyári munkák elvégzéséhez szükséges gépeiket június 10-ig kijavították és a gépekkel a munkaterületekre kivonulnak. Az aratással egyidejű tarlóhántást és másodvetést a gépállomások maradéktalanul el tudják végezni a termelő- szövetkezetekben. Ennek azonban alapfeltétele, hogy a termelőszövetkezetek a kévékbe kötött gabonát az aratással egyidőben egyenes sorú keresztekbe rakják, a kombájnszalmát pedig a gépállomásokkal közösen, a táblákról azonnal lehozzák és kazlazzák. hogy a a gépek a munkát tüstént megkezdhessék. 16 vagon málnatermésre számítanak A Börzsöny északkeleti és keleti lábánál elterülő Nóg- rád megyei községekben Dré- gelypalánkon, Honton, Diós- jenőn, Nógrádon és Keszegen 100 holdon az idén fordultak termőre az új telepítésű mál- nabökrok, s a hét elején megkezdődött a szüret. Az első nagyobb szállítmányt szerdán indították útra a hazai piacokra. Ugyanakkor ezen a napon küldték el az első 25 mázsás exportot is a szomszédos Csehszlovákiába. A mintegy két hétig tartó szüret idején az új és a régi telepítésű málnásokból körülbelül 16 vagon illatos, nemes málnát szednek a Börzsöny nógrádi lábánál. Az idei kedvező, csapadékos időjárás lehetővé teszi, hogy az új termelőszövetkezetek tarlóvetések útján tovább növeljék a közös állatállomány takarmányellátását, illetve zöldtrágya-növény termelésével növeljék talajuk termőerejét. Sok új termelőszövetkezetnek még nincs megfelelő nagyüzemi magtára, s ezért szükséges, hogy a termelőszövetkezeti tagság birtokában lévő jól zárható magtárakat is felhasználják. Helyes erre a célra a községi tanács segítségével a közületeknél lévő, használaton kívüli tárolóhelyeket, padlástereket is igénybe venni. Közös tanácskozáson tárgyalták meg a kisterenyei gépállomáson a termelőszövetkezetek vezetői a gépállomás vezetőivel az elvégzésre váró .soron következő nyári munkákat, feladatokat. E tanácskozás vqlt az első a gépállomáson, amelyen már az 1959-ben alakult termelő- szövetkezetek elnökei is részt vettek. A tanácskozáson a gépállomás igazgatója és fő- mezőgazdásza ismertette miképpen kívánja segíteni a gépállomás a következő hónapok folyamán a régi s az új termelőszövetkezeteket, hogyan tud hatékony szerepet vállalni a termelőszövetkezetek gazdálkodásának erősítésében, a termelőszövetkezetek megszilárdításában. A beszámolókban mint súlyponti kérdés vetődött fel a termelőszövetkezetekkel leszerződött aratási és tarló- hántási munkák jó minőségben való elvégzésének biztosítása. A gépállomás vezetői azzal a kéréssel fordullak a termelőszövetkezetek vezetőihez, hogy az aratógépkezelőt biztosítják valamint, hogy aratás után a kévéket úgy rakják össze a tarlón, hogy az összerakott kévék a tarlóhántás munkáját minél kisebb mértékben akadályozzák. Mivel a későn, , vagy egyáltalán nem végzett tarlóhántás következménye a tábla következő évi alacsonyabb termése. A magasabb termés elérése pedig nem lehet közömbös sem a termelőszövetkezet. sem a gépállomás számára. A gépállomás vezetői felhívták a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét arra is, hogy nézzenek körül községükben megfelelő másod traktorvezetők után, mivel a megnövekedett feladatok megkívánják a kettős műszak beállításál, viszont a gépállomás nem rendelkezik az ehhez szükséges traktorvezetőkkel. Valamint tekintve azt, hogy a traktorvezető a termelőszövetkezetben mint termelőszövetkezeti tag végzi munkáját, célszerű a termelőszövetkezet részéről olyan traktorvezető megválasztása, akit az eddigiek alapján is szorgalmas, jó munkásnak ismernék. Ezáltal megvan a remény arra, hogy a termelő- szövetkezet is elégedett munkájával, mert kétségtelen az,. hogy a munkáját jól végző1 traktorvezető'' igen sokat segíthet a termelőszövetkezet gazdálkodásának menetében, j a hanyagul dolgozó traktor-; vezető pedig súlyos károkat; okozhat a termelőszövetkezet-; nek. Szükséges tehát az, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai folyamatos ellenőrzést gyakoroljanak a traktor- vezetők munkája felett, s adott esetben, ha szükségessé válik egyes traktorvezetők kizárása a termelőszövetkezetből, úgy ezt is megtehetik. Az ilyen rosszul dolgozó traktorvezető kizárásával a gépállomás vezetőinek is egyet kell érteniük. Van már rá példa, hogy a jól dolgozó traktorvezetőket nemcsak a gépállomás, hanem a termelőszövetkezet is részesíti anyagi s erkölcsi elismerésben. A gépállomás egyik legjobb traktorvezetőjét, az 1959- ben alakult szupataki Béke Termelőszövetkezetben dolgozó Vonák Lászlót nemcsak a gépállomás vezetősége, a termelőszövetkezet is jutalomban részesítette a traktorosnap alkalmából. E példa is azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink megbecsülik azt a munkát, amelyet a jól dolgozó traktorvezetők végeznek a termelőszövetkezeti gazdaság erősítése érdekében. A tanácskozás alkalmával megjelent termelőszövetkezeti vezetők hozzászólásai elsősorban azt bizonyították, hogy a termelőszövetkezetek egyre nagyobb igényekkel lépnek fel a gépi munkák mennyiségi és minőségi végzésénél. A termelőszövetkezetek , vezetői szájából sok bírálat hangzott el a gépállomás munkáját illetően, a munka közben meghibásodott gépek gyorsabb kijavításával kapcsolatban és, hogy az ,egyes erő és munkagépekkel nem minden esetben tud kellő időben, s kellő mértékben rendelkezésére állni a gépállomás a termelőszövetkezeteknek. ígéretet tett a gépállomás vezetősége a munkák körültekintőbb megszervezésének biztosítására, azonban őszinte szóval megmondták a gépállomás vezetői azt is, hogy ma még nincs mód az igények legteljesebb mértékű kielégítésére, mivel a gépállomás jelenleg nem rendelkezik a szükséges számban többfAe erő és munkagéppel. A tanácskozáson résztvevő termelőszövetkezeti elnökök az elhangzottak figyelembevételével azzal a kérelemmel fordultak a felsőbb szervekhez, hogy vegyék figyelembe a kisterenyei gépállomás körzetében kialakult nagymértékű termelőszövetkezeti felfejlődést és hasonlóan más gépállomásokhoz a kisterenyei gépállomást is lássák el, mielőbb a szükséges erő és munkagépek nagyobb mennyiségével. A lefolyt tanácsülés azt bizonyította, hogy mind a régi, mind az új termelőszövetkezetek vezetői kívánják és várják a gépállomás dolgozóinak segítségét mindennapi munkájukban, és az eddig végzettek alapján is bizalommal vannak a gépállomás dolgozói a gépek munkája iránt. BAJCSI JENŐ Eperszüret végén Jó termést adtak az ipoly- menti epreskertek az idén. Most, az eperszezon végén tisztán látják; hogy a három ipolymenti epres községből, Ipolyvecéről, Drégelypalánk- ról és Hontról több mint 36 vagon epret szállítottak el. Ebből a mennyiségből 22 vagon exportra ment. Ez is jelzi a termés minőségét. Egyedül Ipolyvecéről, amely egyre jobban elfoglalja az epresvidék vezető községe helyét, közel 20 vagon epret szállítottak el. Az ez évi telepítéseket figyelembe véve már most jósolható, hogy jövőre még több eper lesz, mint az idén volt. Imre Ferenc honti gazdálkodó földjén folyik az eperszüret. Tűzrendészed tájékoztató az aratás idejére Az érett gabonában gondatlanság miatt jelentős kár keletkezhet. Sok tűzeset elkerülhető, ha az aratást, a tűzrendészen szabásoknak megfelelően, a vasút mentén kezdik meg. Az állami és az önkéntes tűzoltóság a múlt évihez hasonlóan, az idén is megtette a szükséges intézkedést. Ez azonban egymagában nem elegendő. Különösen fontos, hogy a tarlót gereblyézzék fel és a hulladéktól tisztítsák meg. A learatott termést a vasútvonaltól, a sínektől minél távolabb — keresztet legalább 60 méterre, az osztagot 100 méteren túl — rakják össze. Akinek a földjén a termény ilyen távolságra a keskeny parcella miatt nem helyezhető el, köteles terményét le- aratás után alkalmas helyre azonnal elhordani, vagy behordani. Vasúti állomások körzetében a learatott és összegyűjtött terményeket csak a ki- és bejárati váltótól számított 200 méter sugarú körön kívül szabad osztagba rakni. Vasút mentén a keresztek és a vasúti töltés között az aratással egyidejűleg, legalább négy barázda szélességű védőszántást kell létesíteni. A szomszédos területek védőszántásának egymáshoz csatlakozniok kell. Ameny- nyiben a tarlóhántást 3 napon belül nem fejezik be, akkor a vasúttól 300 méter távolságon belül elhelyezett keresztcsoportokat körül kell szántani. Különös gondot kell fordítani az aratás, a cséplés, valamint a behordás időszakában a tűzfigyelő és tüz- készültségi szolgálat pontos ellátására. Az aratással kapcsolatos tűzrendészeti vonatkozású kérdésekkel dolgozó parasztságunk forduljon az állami, illetve ön-; kéntes tűzoltósághoz. \ Jól esik néhány percre felállni s a legszebb szemeket megkóstolni. Imre Ilona és Rádi Lajosné eperkóstolás közben. A honti eperátvevő hely előtt ládákba válogatják a külön-» böző minőségű epret. V
