Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)
1959-06-27 / 51. szám
959. június 27. NOSRADI NÍPŰJS'AG 3 Hogyan készülnek az aratásra a löldművesszövetkezetek? Az aratás-cséplés idejére va- 5 felkészülés földművesszövet- ezeteinknek is egyik fontos dadata. , Az élelmiszerek közül' az ratási szalonna az egyik leg- mtosabb cikk. Ebből az ellá- is teljes egészében biztosított, éjtermékből is minden igényt ielégitenek a boltok. Az ecet- llátás ebben az évben is biz- jsítva van. Esetenként azonA Vasötvözetgyár dolgozói — tint arról hírt adtunk — vasár- ap este befejezték első félévi ‘.rvüket. Az év eltelt öt hónapiban szép sikereket értek el a i karékosságban, a gazdaságos rmelésben. Amíg például iában zavart okoz az eceteshordó hiánya. Mind kenyérből, mind finomlisztből megfelelő készletek állnak a' lakosság rendelkezésére. A FÜSZÉRT ezekből a cikkekből minden megrendelést teljesít. Néhol megzavarja azonban az ellátást az, hogy a FÜSZÉRT csupán teljes gépkocsi-rakományt hajlandó a valy hasonló körülmények között egész évben 4,5 millió kwó túllépés volt a villamosenergia fel- használásban, addig most május végéig 900 ezer volt a megtakarítás és a félév végéig teljesítik az egész évre vállalt egymilliót. boltokba kiszállítani, kisebb mennyiséget nem. Zsírból, étolajból az ellátás teljesen zavartalan lesz. A földművesszövetkezetek a múlt évhez hasonlóan mozgóárusokkal fogják felkeresni a földeken dolgozó parasztokat. Kb. 60—70 helyen üzemeltetnek majd mozgóárusokat, akik hűsítő italokat, dohányt, cukorkát árusítanak. Borból az ellátás teljes egészében biztosított, hasonlóképpen szörpáruból, is. Sörből sajnos a rendkívüli módon megnövekedett fogyasztás miatt, az igények teljes egészében nem elégíthetők ki. Aratópálinka és gyümölcs- pálinka is megfelelő meny- rtyiségben áll rendelkezésre. Gyakori hiba azonban, hogy nem gondoskodnak időben boltjaink a rendelésről. A nyári időszakban gyakran jelentkeznek ellátási hiányosságok szikvízből, ez legtöbbször szénsavhiányra vezethető vissza. De gyakori eset az is, hogy gondatlan, szervezetlen munka következtében egyik-másik földművesszövetkezet nem tudja az ellátást biztosítani. Az aratás-cséplés idejére való felkészülést a földművesszövetkezetek járási központjai járási boltos-italboltos értekezleteken a napokban tárgyalják meg. A MÉSZÖV igazgatósága e heti igazgatósági ülésén szintén tárgyalta a megye földművesszövetkezeteinek felkészülését az aratás- cséplési időszakra. i Strandot építenek a aióprádkövesdi' I KlSZ-esekl S A Nógrádkövesdi Kőbánya ; KISZ fiataljai a vállalat igazgatójával egyetértésben elhatározták, hogy társadalmi ; munkával egy strandot építenek az üzem melletti réten. A munkát már meg is kezdték. A strand ugyan nem lesz ; nagyméretű, mindössze 20x ,12,5 méteresre tervezték, de ; az üzemi dolgozók és a kőz- : ségi fiatalok szórakozására, '.felüdülésére ilyen is elegendő. Az alapozáshoz szükséges ■ kőzúzalékot az üzem biztosítja \ és dömperek segítségével már :; meg is kezdődött az alapozási , munka előkészítése. A kőmű- ; vés munkákat is az üzemi ; dolgozók, segítségével oldják ■•meg. Ezek szakemberei és 'irányítói Privánszky László és Jobbágy Lukács elvtársak ; lesznek. > Az új strandfürdőben a ;nyár folyamán már fürödni : akarnak. I villamosenergia megtakarításb an nagy szerepük van az ener- etikus művezetőknek. Képünkön: Szabó Imre művezető a vezénylőeremben, ahonnan a gyár egész energiafelhasználását és négy apcsolótábla kezelő munkáját irányítja. Nem kis része van ab- lan, hogy áprilisban például 30 ezer forinttal túlteljesítették az energiameg takarítást. V kapcsolótábla kezelők egy-egy kemence energiafelhasználását rányítják. Zsélyi Gyula és German István nagy figyelemmel kísérik a műszereket, azonnal intézkédnek, ha valami rendellenességet ta pasztáinak. tépek a Vasötvözetgyórból Áhoi már 1960-ban járnak A verseny első három hónapjának mérlege az Acélárugyárban A Központi Bizottság már- :ius 6-i határozatára válaszul i nógrádi iparmedencében ásóként vizsgálták felül éves erveiket a Salgótarjáni Acél- írugyár mérnökei és munká- ;ai. Március közepén már izemenként vitatták annak ehetőségeit, hogy a gyár egé- ze a párt ajánlásának meg- élelően az idén elérje az 960 végéig tervezett terme- ékenységi, termelési szintet, t kongresszus tiszteletére tett nunkafelajánlósaikban csak- lem teljes egészében az 1960. ív végéig tervezett termelési nutatók szerepelnek, mégis i közel háromezer munkás észvételével kibontakozott :ongresszusi munkaverseny- lek már az első három hónapjában elérte egyes üzemeiben túl is szárnyalta az 1960 végére tervezett termelési szintet a Salgótarjáni Acélárugyár. Különösen jó eredményeket rtek el a hengerészek, az célolvasztárok és a gazdasági szerszámgyár kovácsai, lakatosai. A hideghengerműben már a verseny első heteiben módosították a termelőmunka több mozzanatát, a több mint ötvenéves gépeket is „megfiatalították”. A hengerpalást teljes kihasználása érdekében jobb hasító berendezéseket szereltek a régiek mellé s így az eddig két-há- rom ágban hasított és hengerelt szalagacél helyett három-négy ágat készítettek egyszerre. A munka egyszerű átszervezésével is ugrásszerűen nőtt a termelés. A több mint ezer fajta szalagacél hengerlése közben külön csoportosították minőség és méret szerint a hengerlésre előkészített acéllemezeket. Így több mint felére csökkentették a régebben szokásos henger és körolló cseréből adódott állásidőt a hengerészek. Füzes Zsigmond főművezető irányítása mellett a kongresz- szusi munkaverseny eddigi legjobbjai: Gyurcsik Gyula, Horváth József, Horváth Ferenc és Hegedűs János hengerészek teljes selejt nélkül, 125 százalékos teljesítmény- ryel dolgoztak. A hideghengermű egésze is mintegy 300 tonna szalagacélt gyártott már első féléves tervén felül a Kábel, az Elzet és a többi lakatosáru és gépgyár részére. Eredményeikkel a hengerészek az első félévre eső 250 tonna terven- fclüli vállalásukat is túlteljesítették s a termelékenység a vállalt 4,2 százalék helyett közel 5 százalékra nőtt már a kongresszusi munkaverseny el^ő három hónapjában. Hasonló eredményeket értek el az acélöntöde és a gazdasági szerszámgyár munkásai és műszaki vezetői is. A huzalműben Özd, Diósgyőr és Csepel miatt igen komoly anyaghiánnyal küzdöttek a rúdacélhúzók s a dróthúzók is mintegy 135 tonnás lemaradással kezdték a kongresszusi versenyt. Az elmaradás törlesztése mellett a munka termelékenységének növelésével és gyártmányaik minőségének javításával azonban értékben messze túlszárnyalták a tervezetteket. Az első féléves terv teljesítése pillanatában Éljenek együtt a dolgozókkal A KAZÁRI BÁNYAÜZEM VEZETŐINEK MVNKAJAROL Az utóbbi időben egyre több észrevétel érkezik a kazári bányászoktól. Egyre több kritikai hang jelzi, hogy a kazári bányaüzemnél nincs minden rendben. Nem a munkahelyeket hiányolják a kazári bányászok, nem is a kereset miatt panaszkodnak. Legfőbb tv Lógásuk, hogy nincsenek megelégedve a vezetéssel. KIMAGASLÓ TERMELÉSI EREDMÉNYEK A történeti hűséghez tartozik, hogy a kazári üzemegység dolgozói, vezetői sok szép eredménnyel dicsekedhetnek. 1958. második felében végzett munkájuk alapján elnyerték az élüzem címet. A jelek szerint, a mostani félév alapján is várományosai. Az év első öt hónapjában jelentősen túlteljesítették a mennyiségi tervet, áprilisban és májusban a szén fűtőértéke is magasabb volt az előírtnál. Ma ritka még a szénmedencében az olyan bánya, mint a kazári, ahol a szén tisztaságának állandó javulása mellett nemcsak az összüzemi, hanem a produktív teljesítmények is hónapról hónapra javulnak, túlteljesítik azokat. Általában a többi gazdasági mutató is — egy-két kivételtől eltekintve — kedvezően alakul, a bánya teljesíti azokat a követelményeket, amelyek az élüzem cím elnyeréséhez szükségesek. Ezek alapján kielégítőek a keresetek is. Azonban általános vélemény, hogy Kazáron még többre is képesek lennének. A gyorsabb előrehaladás különösebb beruházás nélkül megvalósítható lenne. És az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az eddig elért eredményekben mindenekelőtt — a kommunisták vezetésével —■ a szénfalnál dolgozó bányászoké, a műszaki középkádereké a főrész. Ök azok, akik megértve a márciusi párthatározat jelentőségét, kemény munkát végeznek, hogy maradéktalanul teljesítsék a rájuk háruló feladatot. GYENGE POLITIKAI MUNKA Ha ez az aktivitás, ha a dolgozók és műszaki középkáderek akarata és munkalendülete megfelelően párosulna a bányaüzem vezetésének egységével, határozottságával, akkor a kazári bánya nemcsak gazdasági, hanem politikai tekintetbe^ is példamutató lenne. Az a helyzet, amely a bánya vezetésében kialakult, nem újkeletű jelenség. Már a múlt év végén ismeretes volt az ottani bányászok előtt, hogy a bányavezető és már jóval több, mint egymillió forint előnye volt értékterve teljesítésében a huzalműnek. Adósságaik törlesztését, sőt terveik túlteljesítését a gyorshúzásra való áttéréssel biztosították. Több gépegységnél átlagosan 20— 20 százalékkal nőtt a termelékenység, a húzósebesség meggyorsításával. Az Acélárugyár egésze szombatig — a féléves terv részleteiben való befejezésekor — az export- és más kötelezettségeinek eddig határidő előtti teljesítésével közel 10 millió forinttal szárnyalta túl a féléves értéktervét, s a hónap még hátralévő napjaiban ezt az eredményét megkétszerezi. Ezzel a kongresszus tiszteletére tett 40 milliós terven felüli vállalásnak mintegy felét teljesítik az acélárugyári munkások, technikusok és mérnökök. AZ egy munkás — egy napra jutó átlagos termelési érték is közel 7 százalékkal emelkedett a tervezett fölé a kongresszusi munkaverseny első három hónapjában s ezzel az 1960. .év végéig tervezett 4,2 száz'alékos termelékenység emelkedést már most túlhaladták. Nagy Ferenc a párttitkár között a meg- nemértés vitái zajlanak. Sándor Béla elvtárs, a párttitkár — aki nagy lendülettel és akarással indult felelős munkája elvégzésének — nem egyszer tett olyan kijelentést, hogy nem dolgozik tovább együtt Szomszéd elvtárssal, a bányavezetővel. A múlt év végén sikkasztással vádolták meg a vezető könyvelőt, amelynek alaptalansága teljes egészében bebizonyosodott. Tudják azt is a kazári bányászok — hiszen nap, mint nap érzik hiányát —, hogy a vezetők nem járnak a bányába. Szomszéd elvtárs most közel két hétig egyfolytában nem kereste fel a dolgozókat munkahelyeiken. Hasonló a helyzet Sándor,elvtársnál, a párttitkárnál is. Joggal kifogásolják, hogy a párttitkár kevés taggyűlést, egyéb értekezletet tart a bányánál, a bányászok szeretnék, ha többet lenne közöttük Sándor elvtárs. Az sem titok, hogy a bányavezető sokszor tesz olyan ígéreteket, amelyeket nem tart meg. Ugyancsak jogged teszik szóvá, hogy Szomszéd elvtárs március közepe óta nem tartott semmilyen munkásgyűlést, termelési tanácskozást, ahol feltárta volna a bánya eddigi eredményeit és a további feladatokat. KÖLCSÖNÖS AMNESZTIA Ma már Kazáron — a járási pártbizottság figyelmeztetésére — elültek a korábbi időkre jellemző viták, sokszor elvtelen veszekedések. Csend, megnyugvás, békesség honol a bányánál- De, aki úgy gondolja, hogy ez az elvtársi egyetértés, az egység, a kollektív munka és az alkotó bírálat kialakulásával jár együtt, az mélységesen téved. A dolgozók érzik, hogy nincs minden rendben és ennek hangot is adnak. „Sok problémánk van, amire választ szeretnénk kapni“ — mondta az egyik kazári bányász, akivel a község felé vezető utón. találkoztunk. „Még szebb eredményeket érhetnénk el, ha jó volna a vezetés“ — mondja a vájár, az aknász, a bányamester. És hallgassuk meg Sándor Béla elvtársat, a párttitkárt: „Én visszavonultam, nem akarom, hogy továbbra is a viták, a veszekedések emésszék fel időnket“. Vagyis nem történt egyéb, mint hogy „a kéz kezet mos“, a „te sem bánts, én sem bántalak“ elvtelen nézet alapján rendezték be mai életüket a kazári vezetők. Pedig lenne mit szóvá tenni. Nagy szükség lenne a bírálatra, egymás segítésére. A kimutatások szerint a bánya néhány vezetője idejének felét, vagy annál többet tölt a bányában, a föld alatt. Sőt van olyan, aki a ledolgozott napok túlnyomó többségét májusban a munkahelyen töltötte. Erről szól a kimutatás. De mint ismeretes: a bányászok véleménye egészen más. A bányavezető, a főmérnök, a vezetőkönyvelő, a párttitkár egybehangzó véleménye szerint a kimutatásokban szereplő bányajárás nem fedi a valóságot. A dolog jobb megértéséhez hozzátartozik, hogy az igazgatótól a bányamesterig bezárólag, arra a napra 30 százalékos földalatti pótlékot kapnak, amikor a nyolc órás munkaidő több mint felét a föld alatt töltik. Ebből már világos, hogy néhány vezetőnél miért szaporodik a földalatti műszakok száma. Ezt pedig elnézi a bányavezető, nem lép fel erélyesen az ilyen tűrhetetlen eljárás ellen. Nem történt javulás egyes vezetők magatartásában, magánéletében sem. Nem is történhetett, ha a bírálat helyett a kölcsönös amnesztia jellemzi egymáshoz való viszonyukat. Már hétfőn, 22-én reggel ismeretes volt a nagy többség előtt, hogy Szomszéd elvtárs a megelőző szombaton délelőtt ittas volt. Hasonló tapasztalatot szereztek az újságírók az említett hétfői napon is. Sajnos, a példa ragadós és egyes vezetők mind többször térnek be a bányatelepi italboltba munkaidő alatt is- Még élénken él az emlékezetükben az a múlt évi eset, amikor a bányavezető és a gépészeti vezető egy egész álló nap — beleértve a munkaidőt is ivott. Szomszéd elvtárs, a bánya vezetője nem fogadta meg azt a hasznos javaslatot, amelyet a főmérnöktől kapott, hogy rendszeresen képezze magát, ismerkedjen meg alaposan a bányavezetés problémájával. Mások olyan javaslatot tettek a bányavezetőnek, hogy ne vesszen el egy-egy részlet- kérdésben, hanem állandóan emelve politikai és szakmai képzettségét, valósítsa meg az elvi irányítást. Itt sem történt semmi. Szomszéd elvtárs annak a javaslatnak sem tett eleget, hogy vezessen rendszeres kimutatást az elintézett panaszokról, javaslatokról. így nem csoda, ha maga a bányavezető is kénytelen elismerni: a bányászok nem őszinték hozzá, nem tárják fel előtte télies mélységében gondolataikat. javaslataikat. I*»' A DOLGOZÓKRA TÁMASZKODVA BÁTOR KRITIKAI LÉGKÖRT A Kazáron kialakult helyzet tipikus példája annak, amikor egyes vezetők elszakadva -a dolgozóktól, távol a valóságos élettől és problémáktól. akarnak vezetni. Az a bírálat nélküli „békés-légkör“, amely itt kialakult, nem is tehet mást lehetővé. Hol lenne a kivezető út, milyen feladatokat kellene sürgősen megoldani? Mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy támaszkodva arra a lelkes és sok szép eredményt elért kollektívára, amely ebben a bányában dolgozik, mind a bányavezető, mind a párttitkár feladják eddigi álláspontjukat. Teljesen ízekre szedve munkájukat és magatartásukat, felismerjék, hogy a jelenlegi helyzet mennyit árt nemcsak az egész bányának, hanem személy szerint nekik is. Fel kell szá- molniok azt a légkört, amelyben a bíráló szót, az ésszerű javaslatokat egyesek figyelmen kívül hagyják, vagy rosz- szabb esetben éppen megtorolják. Nem lehat elnézni azt sem — ami a vezető könyvelő esetében történt —, hogy valakit büntetlenül rágalmazzanak. Kazáron is tudomásul kell venni a vezetőknek, hogy csak addig érdemesek a dolgozó nép bizalmára, ameddig azzal teljes egységben, össze- forrottságban végzik munkájukat, a szerénység, a dolgozó nép hűséges szolgálata jellemzi egész életüket. Szükséges lenne, hogy ehhez megfelelő segítséget kapjanak a salgótarjáni járási pártbizottságtól is. B. Gy.—H. A. ÉVZÁRÁS Zagyvapálfalvi bányatelepen nagyon sokan kíváncsiak voltak a telep legapróbb „emberkéinek“ vizsgájára. A Zagyvapálfalvi óvodások évzáró ünnepélye után levelet is küldtek szerkesztőségünkhöz. Kaszás János és Zentai József, ketten a szülők táborából, a többi között ezeket írják: „Az évzáró ünnepély a szülők és vendégek teljes megelégedését hozta“, örömüket fejzik ki, hogy már óvodás korban kezdetét veszi a szocialista embertípus kialakítása. Ebben a nevelésben dicséretre méltó munkát végzett Rákóczi Ferencné vezető óvónő, a többi beosztottakkal együtt. „Az a véleményünk — írják a továbbiakban —, hogy ebben az óvodában gyermekeink nevelése jó kezekben van. Ügy gondoljuk, hogy ezért köszönetünket az óvodában járó gyermekek szüleinek nevében is tolmácsolhatjuk.
