Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-27 / 51. szám

959. június 27. NOSRADI NÍPŰJS'AG 3 Hogyan készülnek az aratásra a löldművesszövetkezetek? Az aratás-cséplés idejére va- 5 felkészülés földművesszövet- ezeteinknek is egyik fontos dadata. , Az élelmiszerek közül' az ratási szalonna az egyik leg- mtosabb cikk. Ebből az ellá- is teljes egészében biztosított, éjtermékből is minden igényt ielégitenek a boltok. Az ecet- llátás ebben az évben is biz- jsítva van. Esetenként azon­A Vasötvözetgyár dolgozói — tint arról hírt adtunk — vasár- ap este befejezték első félévi ‘.rvüket. Az év eltelt öt hónap­iban szép sikereket értek el a i karékosságban, a gazdaságos rmelésben. Amíg például iá­ban zavart okoz az eceteshor­dó hiánya. Mind kenyérből, mind fi­nomlisztből megfelelő készletek állnak a' lakos­ság rendelkezésére. A FÜSZÉRT ezekből a cikkek­ből minden megrendelést tel­jesít. Néhol megzavarja azon­ban az ellátást az, hogy a FÜSZÉRT csupán teljes gép­kocsi-rakományt hajlandó a valy hasonló körülmények között egész évben 4,5 millió kwó túl­lépés volt a villamosenergia fel- használásban, addig most május végéig 900 ezer volt a megtaka­rítás és a félév végéig teljesítik az egész évre vállalt egymilliót. boltokba kiszállítani, kisebb mennyiséget nem. Zsírból, ét­olajból az ellátás teljesen za­vartalan lesz. A földművesszövetkezetek a múlt évhez hasonlóan mozgó­árusokkal fogják felkeresni a földeken dolgozó parasztokat. Kb. 60—70 helyen üzemeltet­nek majd mozgóárusokat, akik hűsítő italokat, dohányt, cu­korkát árusítanak. Borból az ellátás teljes egészében biztosított, hasonló­képpen szörpáruból, is. Sör­ből sajnos a rendkívüli módon megnövekedett fogyasztás miatt, az igények teljes egé­szében nem elégíthetők ki. Aratópálinka és gyümölcs- pálinka is megfelelő meny- rtyiségben áll rendelkezés­re. Gyakori hiba azonban, hogy nem gondoskodnak időben boltjaink a rendelésről. A nyá­ri időszakban gyakran jelent­keznek ellátási hiányosságok szikvízből, ez legtöbbször szén­savhiányra vezethető vissza. De gyakori eset az is, hogy gondatlan, szervezetlen mun­ka következtében egyik-másik földművesszövetkezet nem tudja az ellátást biztosítani. Az aratás-cséplés idejére va­ló felkészülést a földműves­szövetkezetek járási központ­jai járási boltos-italboltos ér­tekezleteken a napokban tár­gyalják meg. A MÉSZÖV igazgatósága e heti igazgatósá­gi ülésén szintén tárgyalta a megye földművesszövetkezetei­nek felkészülését az aratás- cséplési időszakra. i Strandot építenek a aióprádkövesdi' I KlSZ-esekl S A Nógrádkövesdi Kőbánya ; KISZ fiataljai a vállalat igaz­gatójával egyetértésben elha­tározták, hogy társadalmi ; munkával egy strandot építe­nek az üzem melletti réten. A munkát már meg is kezdték. A strand ugyan nem lesz ; nagyméretű, mindössze 20x ,12,5 méteresre tervezték, de ; az üzemi dolgozók és a kőz- : ségi fiatalok szórakozására, '.felüdülésére ilyen is elegendő. Az alapozáshoz szükséges ■ kőzúzalékot az üzem biztosítja \ és dömperek segítségével már :; meg is kezdődött az alapozási , munka előkészítése. A kőmű- ; vés munkákat is az üzemi ; dolgozók, segítségével oldják ■•meg. Ezek szakemberei és 'irányítói Privánszky László és Jobbágy Lukács elvtársak ; lesznek. > Az új strandfürdőben a ;nyár folyamán már fürödni : akarnak. I villamosenergia megtakarításb an nagy szerepük van az ener- etikus művezetőknek. Képünkön: Szabó Imre művezető a vezénylő­eremben, ahonnan a gyár egész energiafelhasználását és négy apcsolótábla kezelő munkáját irányítja. Nem kis része van ab- lan, hogy áprilisban például 30 ezer forinttal túlteljesítették az energiameg takarítást. V kapcsolótábla kezelők egy-egy kemence energiafelhasználását rányítják. Zsélyi Gyula és German István nagy figyelemmel kí­sérik a műszereket, azonnal intézkédnek, ha valami rendellenes­séget ta pasztáinak. tépek a Vasötvözetgyórból Áhoi már 1960-ban járnak A verseny első három hónapjának mérlege az Acélárugyárban A Központi Bizottság már- :ius 6-i határozatára válaszul i nógrádi iparmedencében ásóként vizsgálták felül éves erveiket a Salgótarjáni Acél- írugyár mérnökei és munká- ;ai. Március közepén már izemenként vitatták annak ehetőségeit, hogy a gyár egé- ze a párt ajánlásának meg- élelően az idén elérje az 960 végéig tervezett terme- ékenységi, termelési szintet, t kongresszus tiszteletére tett nunkafelajánlósaikban csak- lem teljes egészében az 1960. ív végéig tervezett termelési nutatók szerepelnek, mégis i közel háromezer munkás észvételével kibontakozott :ongresszusi munkaverseny- lek már az első három hónap­jában elérte egyes üzemei­ben túl is szárnyalta az 1960 végére tervezett ter­melési szintet a Salgótar­jáni Acélárugyár. Különösen jó eredményeket rtek el a hengerészek, az célolvasztárok és a gazdasá­gi szerszámgyár kovácsai, la­katosai. A hideghengermű­ben már a verseny első he­teiben módosították a terme­lőmunka több mozzanatát, a több mint ötvenéves gépeket is „megfiatalították”. A hen­gerpalást teljes kihasználása érdekében jobb hasító beren­dezéseket szereltek a régiek mellé s így az eddig két-há- rom ágban hasított és henge­relt szalagacél helyett há­rom-négy ágat készítettek egyszerre. A munka egyszerű átszervezésével is ugrássze­rűen nőtt a termelés. A több mint ezer fajta szalagacél hengerlése közben külön cso­portosították minőség és mé­ret szerint a hengerlésre elő­készített acéllemezeket. Így több mint felére csökkentet­ték a régebben szokásos hen­ger és körolló cseréből adó­dott állásidőt a hengerészek. Füzes Zsigmond főművezető irányítása mellett a kongresz- szusi munkaverseny eddigi legjobbjai: Gyurcsik Gyula, Horváth József, Horváth Fe­renc és Hegedűs János hen­gerészek teljes selejt nélkül, 125 százalékos teljesítmény- ryel dolgoztak. A hideghen­germű egésze is mintegy 300 tonna szalagacélt gyártott már első féléves tervén felül a Kábel, az Elzet és a többi lakatosáru és gépgyár részé­re. Eredményeikkel a hengerészek az első fél­évre eső 250 tonna terven- fclüli vállalásukat is túl­teljesítették s a termelé­kenység a vállalt 4,2 szá­zalék helyett közel 5 szá­zalékra nőtt már a kong­resszusi munkaverseny el^ő három hónapjában. Hasonló eredményeket ér­tek el az acélöntöde és a gazdasági szerszámgyár mun­kásai és műszaki vezetői is. A huzalműben Özd, Diósgyőr és Csepel miatt igen komoly anyaghiánnyal küzdöttek a rúdacélhúzók s a dróthúzók is mintegy 135 tonnás lemara­dással kezdték a kongresszu­si versenyt. Az elmaradás tör­lesztése mellett a munka ter­melékenységének növelésével és gyártmányaik minőségének javításával azonban értékben messze túlszárnyalták a ter­vezetteket. Az első féléves terv teljesítése pillanatában Éljenek együtt a dolgozókkal A KAZÁRI BÁNYAÜZEM VEZETŐINEK MVNKAJAROL Az utóbbi időben egyre több észrevétel érkezik a kazári bányászoktól. Egyre több kri­tikai hang jelzi, hogy a ka­zári bányaüzemnél nincs min­den rendben. Nem a munka­helyeket hiányolják a kazári bányászok, nem is a kereset miatt panaszkodnak. Legfőbb tv Lógásuk, hogy nincsenek megelégedve a vezetéssel. KIMAGASLÓ TERMELÉSI EREDMÉNYEK A történeti hűséghez tarto­zik, hogy a kazári üzemegy­ség dolgozói, vezetői sok szép eredménnyel dicsekedhetnek. 1958. második felében végzett munkájuk alapján elnyerték az élüzem címet. A jelek sze­rint, a mostani félév alapján is várományosai. Az év első öt hónapjában jelentősen túl­teljesítették a mennyiségi ter­vet, áprilisban és májusban a szén fűtőértéke is magasabb volt az előírtnál. Ma ritka még a szénmedencében az olyan bánya, mint a kazári, ahol a szén tisztaságának ál­landó javulása mellett nem­csak az összüzemi, hanem a produktív teljesítmények is hónapról hónapra ja­vulnak, túlteljesítik azokat. Általában a többi gazdasági mutató is — egy-két kivétel­től eltekintve — kedvezően alakul, a bánya teljesíti azo­kat a követelményeket, ame­lyek az élüzem cím elnyeré­séhez szükségesek. Ezek alap­ján kielégítőek a keresetek is. Azonban általános véle­mény, hogy Kazáron még többre is képesek lennének. A gyorsabb előrehaladás kü­lönösebb beruházás nélkül megvalósítható lenne. És az igazsághoz az is hozzátarto­zik, hogy az eddig elért ered­ményekben mindenekelőtt — a kommunisták vezetésével —■ a szénfalnál dolgozó bányá­szoké, a műszaki középkáde­reké a főrész. Ök azok, akik megértve a márciusi pártha­tározat jelentőségét, kemény munkát végeznek, hogy mara­déktalanul teljesítsék a rájuk háruló feladatot. GYENGE POLITIKAI MUNKA Ha ez az aktivitás, ha a dolgozók és műszaki közép­káderek akarata és munka­lendülete megfelelően páro­sulna a bányaüzem vezetésé­nek egységével, határozottsá­gával, akkor a kazári bánya nemcsak gazdasági, hanem politikai tekintetbe^ is példa­mutató lenne. Az a helyzet, amely a bánya vezetésében kialakult, nem újkeletű jelenség. Már a múlt év végén ismeretes volt az ottani bányászok előtt, hogy a bányavezető és már jóval több, mint egy­millió forint előnye volt ér­tékterve teljesítésében a hu­zalműnek. Adósságaik tör­lesztését, sőt terveik túltelje­sítését a gyorshúzásra való áttéréssel biztosították. Több gépegységnél átlagosan 20— 20 százalékkal nőtt a terme­lékenység, a húzósebesség meggyorsításával. Az Acélárugyár egésze szombatig — a féléves terv részleteiben való befejezése­kor — az export- és más kö­telezettségeinek eddig határ­idő előtti teljesítésével közel 10 millió forinttal szárnyalta túl a féléves értéktervét, s a hónap még hátralévő nap­jaiban ezt az eredményét megkétszerezi. Ezzel a kong­resszus tiszteletére tett 40 milliós terven felüli vállalás­nak mintegy felét teljesítik az acélárugyári munkások, technikusok és mérnökök. AZ egy munkás — egy nap­ra jutó átlagos termelési érték is közel 7 százalék­kal emelkedett a tervezett fölé a kongresszusi munkaver­seny első három hónapjában s ezzel az 1960. .év végéig tervezett 4,2 száz'alékos ter­melékenység emelkedést már most túlhaladták. Nagy Ferenc a párttitkár között a meg- nemértés vitái zajlanak. Sán­dor Béla elvtárs, a párttit­kár — aki nagy lendülettel és akarással indult felelős munkája elvégzésének — nem egyszer tett olyan kijelentést, hogy nem dolgozik tovább együtt Szomszéd elvtárssal, a bányavezetővel. A múlt év végén sikkasztással vádolták meg a vezető könyvelőt, amelynek alaptalansága teljes egészében bebizonyosodott. Tudják azt is a kazári bányá­szok — hiszen nap, mint nap érzik hiányát —, hogy a ve­zetők nem járnak a bányába. Szomszéd elvtárs most közel két hétig egyfolytában nem kereste fel a dolgozókat mun­kahelyeiken. Hasonló a hely­zet Sándor,elvtársnál, a párt­titkárnál is. Joggal kifogásol­ják, hogy a párttitkár kevés taggyűlést, egyéb értekezletet tart a bányánál, a bányászok szeretnék, ha többet lenne közöttük Sándor elvtárs. Az sem titok, hogy a bányavezető sokszor tesz olyan ígéreteket, amelyeket nem tart meg. Ugyancsak jogged teszik szóvá, hogy Szomszéd elvtárs már­cius közepe óta nem tartott semmilyen munkásgyűlést, termelési tanácskozást, ahol feltárta volna a bánya eddigi eredményeit és a további fel­adatokat. KÖLCSÖNÖS AMNESZTIA Ma már Kazáron — a já­rási pártbizottság figyelmez­tetésére — elültek a korábbi időkre jellemző viták, sokszor elvtelen veszekedések. Csend, megnyugvás, békesség honol a bányánál- De, aki úgy gon­dolja, hogy ez az elvtársi egyetértés, az egység, a kol­lektív munka és az alkotó bí­rálat kialakulásával jár együtt, az mélységesen té­ved. A dolgozók érzik, hogy nincs minden rendben és en­nek hangot is adnak. „Sok problémánk van, amire vá­laszt szeretnénk kapni“ — mondta az egyik kazári bá­nyász, akivel a község felé ve­zető utón. találkoztunk. „Még szebb eredményeket érhetnénk el, ha jó volna a vezetés“ — mondja a vájár, az aknász, a bányamester. És hallgassuk meg Sándor Béla elvtársat, a párttitkárt: „Én visszavo­nultam, nem akarom, hogy továbbra is a viták, a vesze­kedések emésszék fel időn­ket“. Vagyis nem történt egyéb, mint hogy „a kéz ke­zet mos“, a „te sem bánts, én sem bántalak“ elvtelen nézet alapján rendezték be mai éle­tüket a kazári vezetők. Pedig lenne mit szóvá tenni. Nagy szükség lenne a bírálatra, egymás segítésére. A kimutatások szerint a bánya néhány vezetője idejé­nek felét, vagy annál többet tölt a bányában, a föld alatt. Sőt van olyan, aki a ledolgo­zott napok túlnyomó többsé­gét májusban a munkahelyen töltötte. Erről szól a kimuta­tás. De mint ismeretes: a bányászok véleménye egészen más. A bányavezető, a fő­mérnök, a vezetőkönyvelő, a párttitkár egybehangzó véle­ménye szerint a kimu­tatásokban szereplő bányajá­rás nem fedi a valóságot. A dolog jobb megértéséhez hoz­zátartozik, hogy az igazgató­tól a bányamesterig bezáró­lag, arra a napra 30 százalé­kos földalatti pótlékot kap­nak, amikor a nyolc órás munkaidő több mint felét a föld alatt töltik. Ebből már világos, hogy néhány vezető­nél miért szaporodik a föld­alatti műszakok száma. Ezt pedig elnézi a bányavezető, nem lép fel erélyesen az ilyen tűrhetetlen eljárás ellen. Nem történt javulás egyes vezetők magatartásában, ma­gánéletében sem. Nem is tör­ténhetett, ha a bírálat helyett a kölcsönös amnesztia jel­lemzi egymáshoz való viszo­nyukat. Már hétfőn, 22-én reggel ismeretes volt a nagy többség előtt, hogy Szomszéd elvtárs a megelőző szombaton délelőtt ittas volt. Hasonló tapasztalatot szereztek az új­ságírók az említett hétfői napon is. Sajnos, a példa ra­gadós és egyes vezetők mind többször térnek be a bánya­telepi italboltba munkaidő alatt is- Még élénken él az emlékezetükben az a múlt évi eset, amikor a bányave­zető és a gépészeti vezető egy egész álló nap — beleértve a munkaidőt is ivott. Szomszéd elvtárs, a bánya vezetője nem fogadta meg azt a hasznos javaslatot, amelyet a főmérnöktől kapott, hogy rendszeresen képezze magát, ismerkedjen meg alaposan a bányavezetés problémájával. Mások olyan javaslatot tettek a bányavezetőnek, hogy ne vesszen el egy-egy részlet- kérdésben, hanem állandóan emelve politikai és szakmai képzettségét, valósítsa meg az elvi irányítást. Itt sem történt semmi. Szomszéd elvtárs an­nak a javaslatnak sem tett eleget, hogy vezessen rend­szeres kimutatást az elintézett panaszokról, javaslatokról. így nem csoda, ha maga a bánya­vezető is kénytelen elismerni: a bányászok nem őszinték hozzá, nem tárják fel előtte télies mélységében gondola­taikat. javaslataikat. I*»' A DOLGOZÓKRA TÁMASZKODVA BÁTOR KRITIKAI LÉGKÖRT A Kazáron kialakult hely­zet tipikus példája annak, amikor egyes vezetők elsza­kadva -a dolgozóktól, távol a valóságos élettől és problé­máktól. akarnak vezetni. Az a bírálat nélküli „békés-lég­kör“, amely itt kialakult, nem is tehet mást lehetővé. Hol lenne a kivezető út, milyen feladatokat kellene sürgősen megoldani? Mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy támaszkodva arra a lelkes és sok szép ered­ményt elért kollektívára, amely ebben a bányában dol­gozik, mind a bányavezető, mind a párttitkár feladják ed­digi álláspontjukat. Teljesen ízekre szedve munkájukat és magatartásukat, felismer­jék, hogy a jelenlegi helyzet mennyit árt nemcsak az egész bányának, hanem személy szerint nekik is. Fel kell szá- molniok azt a légkört, amely­ben a bíráló szót, az ésszerű javaslatokat egyesek figyel­men kívül hagyják, vagy rosz- szabb esetben éppen megto­rolják. Nem lehat elnézni azt sem — ami a vezető köny­velő esetében történt —, hogy valakit büntetlenül rágalmaz­zanak. Kazáron is tudomásul kell venni a vezetőknek, hogy csak addig érdemesek a dol­gozó nép bizalmára, ameddig azzal teljes egységben, össze- forrottságban végzik munká­jukat, a szerénység, a dol­gozó nép hűséges szolgálata jellemzi egész életüket. Szük­séges lenne, hogy ehhez meg­felelő segítséget kapjanak a salgótarjáni járási pártbizott­ságtól is. B. Gy.—H. A. ÉVZÁRÁS Zagyvapálfalvi bányatelepen nagyon sokan kíváncsiak vol­tak a telep legapróbb „ember­kéinek“ vizsgájára. A Zagyvapálfalvi óvodások évzáró ünnepélye után levelet is küldtek szerkesztőségünk­höz. Kaszás János és Zentai József, ketten a szülők tábo­rából, a többi között ezeket írják: „Az évzáró ünnepély a szülők és vendégek teljes megelégedését hozta“, örömü­ket fejzik ki, hogy már óvo­dás korban kezdetét veszi a szocialista embertípus kialakí­tása. Ebben a nevelésben di­cséretre méltó munkát vég­zett Rákóczi Ferencné vezető óvónő, a többi beosztottakkal együtt. „Az a véleményünk — írják a továbbiakban —, hogy ebben az óvodában gyerme­keink nevelése jó kezekben van. Ügy gondoljuk, hogy ezért köszönetünket az óvodá­ban járó gyermekek szüleinek nevében is tolmácsolhatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom