Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-20 / 49. szám

6 N08RADI RlPSlIAS 1959. június 20. Életmentők Salgótarjánban már négy mentőautó segíti a betegek szál­lítását, s korszerű mentőállomás áll rendelkezésükre. Naponta nem kevesebb, mint 30 betegszállítást végeznek, ebben az évben ösz- szesen több mint 5000 beteget szállítottak autóval. A gyors segítségkérés után Angyal Gyula őrsvezető átadja a menetlevelet Vágner István ápolónak. Percek töredéke alatt szirénázva hagyja el az állomást a mentő A beteget, ha arra szükség van, azonnal kezelésben részesítik. öikémdt a tnihájbj.g£rgjti áj áa&da Ügy mondják a mihályger- geiek, hogy szükség, nagyon nagy szükség volt az állam támogatására, amely lehetővé tette, hogy a régi, egészségte­len óvoda helyébe újat épít­senek a faluban. Az állam 160 000 forintot biztosított er­re a munkára, a falu lakói téglajegyeket készítettek, több mint tízezer forintot gyűjtöt­tek így össze, és az építkezés­nél végzett társadalmi mun­ka értéke is meghaladja a 60 000 forintot. A község dolgozóinak lelke­sedése gyümölcsözött, ezen a héten elkészült a korszerű, minden igényt kielégítő 40 személyes új óvoda, Saját erőből Az idei év első felében igen jól alakult az érsek­vadkerti gépállomás pénzgaz­dálkodása. Utoljára április hónapban vettek fel hitelt a jelentkező költségek fedezé­sére. Azóta a gépállomás nem igényelt hitelt, saját maga fedezte a költségeket, s emellett igen jelentős pénz­összeget, mintegy 80 ezer fo­rintot meg is takarítottak. Vízszintes: 1. Névelő­vel: a háztartás két „oldala”. 15. Magyar film címe. 17. Fordított mutatószó. 19. Maró fo­lyadék. 20. Aktienge­sellschaft röv. 21. Fele­ség. 22. Vissza: kicsi­nyítő képző. 23. EB. 25. A panasz szava. 27. Ide­gen helyeslés. 28. Név­elővel: háziállat. 29. Mártani test. 31. Kö­zöttünk. 34. Bőrápoló­szer. 35. Ilyen a jő gyümölcs. 37. Női bece­név. 38. Elhibázom. 39. Szovjet női név. 40. Fordított kereskedelmi műszó. 41. íz. 42. Béka­poronty. 43. Férfi becenév. 45. „Föld” is van ilyen. 46. Fordított határrag. 48. Operett­alak. 50. Távirati hang. 5f. Vajon juttat? 53. Tartó-eszköz. 54. Visz- sza: festmény. 55. Ital. 56. Görög isten volt. 58. Kelet-ázsiai államba való. 61. Vízi jármű 62. Váromladék. 64. Rend­ben — közismert id. szóval. 65. Szovjet folyó. 66. Vissza: egyiptomi napisten. 68. Régi mér­tékegység. 69. Mint víz­szintes 17. sz. 70. Ajtó — németül. 71. Névelő­vel: P. 72. Orosz író VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. VI. 20 ' 74. Vissza: férfinév. 76. megtisztítá. 78. Minden ­Hétfőn nyílt meg a salgói KISZ tábor Saigon, a vár festői völgyé­ben hétfőn megtartották a tábornyitó ünnepséget a Nóg- rád megyei kiszisták. A ba­lassagyarmati és salgótarjáni gimnáziumból, a gépipari és közgazdasági technikumból hetenkénti váltásban 50-50 fiatal fog csákányt és lapá­tot. A salgó-rónai bányaüzem kérésére az aknához vezető több, mint egy kilométeres útszakaszt építik meg a fia­talok, amely esős időben jár­hatatlan, éles kanyarai pedig veszélyesek. Hétfőn, az első napon csak­nem száz köbméter földet és követ mozgattak meg a fiúk. Munka után, az ugyancsak táborban lakó KlSZ-vezető- képző tanfolyam hallgatóival ismerkedtek, majd együtt rúg­ták a labdát. A program sze­rint minden napra esik vala­milyen vidám játék, és mozi­látogatás. Munkásőrök segítik az úttörők táborozását Nógrád megyében HéJátőlJJsza: utca francia nyelven. 55. El- latinul. ismervény. 57. Görög bölcs volt. 79. A fiú a táncnál a lányt.... 59. Kockázat. 60. Férfinév. 61. 81. Birka-tömeg. 82. Fordított Keleti „szent” könyv. 63. Német órahang. 83. Elénk táruló táj. 84. szorzőképző. 65. Méreg, harag. 67j Női becenév. »Európai város. 71. A nagyobb Függőleges: 2 Betű kiejtve. 3. edény. 73. Vissza: az elmúlt Ok - francia ' nyelven. 4. Mu- naP- 74- TPari növény. 75. Visz- tatószó. 5. Attól - németül. 6. sza: vaí°n cipészszerszám? 77. Igekötő. 7. Vissza: mint németül. Kicsinyítő képző. 79. Skálahang. 8. Hatvan melletti község 9. Mutatószó. Betű - kiejtve. 10. öregek.' 11. Az oó és az öö betök között Esztendős. 12. Ital. 13. Mint vízsz. 22 sz. 14. Jókai Mór regénye. 1.6. Erenburg novelláskötete. 18 nem teszünk különbséget! Beküldendő: Vízszintes 15, függ# 14. és a függ. 16. sz. sorok meg- Régi szólás-mondás (. . . . fakó), fejtése, valamint a VASÁRNAPI 22. Megelőzi. 24. Mindenkinek FEJTÖRŐ szelvény. Beküldést csak egy van. 26. Vissza: kerti határidő: június 24. növény. 27. Fordított foghús. 28. Múltheti keresztrejtvényünk he­Művészetet latinul. 30. Névelő- iyes megfejtése: Móra Ferenc, Pe- vel: „szent” tárgy. 32. Munka - tőfi Sándor, Jókai Mór, Arany latinul. 33. A Szovjetunióban van János. Katona József, József At- llyen táj. 34. A rossz óra teszi, ti'a Ady Endre. 36. Vissza: Van - németül. 38. Könyvjutalmat nyertek: Mezőgazdasági munkát végez. 43. Keservesen sir. 44. Irodai munkát végez. 47. Erre a helyre. 48. A panasz szava. 49. Vonatkozó név­más. 50. Idegen fiúnév. 52. Visz­Zsidat Lászlóné Karancslapujtő, Varga Jánosné Pásztó, Nagy Pál Cser- hátsurány. A könyveket postán küldjük el. Épül, szépül Nádújfalu Nógrád megyében számos iskola felett vállaltak véd- hökséget a munkásőrök. A patronálok egész éven át fi­gyelemmel kísérték a gyere­kek tanulmányi eredményét, az úttörőcsapatok munkáját és a legkiválóbbakat köny­vekkel, játékokkal, hangsze­rekkel jutalmazták. Az isko­laév befejezése után most az úttörőcsapatok táborozásához adnak segítséget a munkás­őrök. A Mátranovák-bánya- telepi általános iskolából pél­dául mintegy száz gyerek készül mátrai táborozásra. A munkásőrök sátorlapokat köl­csönöznek a "kerekeknek és segítenek a tábor felállítá­sában. Rendszeresen látogat­ják majd a táborlakókat és gondoskodnak az élelmiszer utánpótlásról, részt vesznek a tábor játékokban. A ka- rancslapujtői munkásőrök a helyi iskola úttörőit Lilla­füredre viszik gépkocsival és a Garadna völgyében készí­tenek számukra sátortábort. A salgótarjáni egység a he­lyi csapatokon kívül a Buda­pest XI. kerület iskolásainak segít a salgói várrom alatti táborozásban. Nádújfalu község korszerű­sítésére, szépítésére ez évben mintegy 90 ezer forintot for­dítanak. Eddig már négy hangszóróval bővítették a községi tanács hangoshiradó- ját. Tervbe vették egy 300 méter hosszú járda építését, az orvosi rendelő elkerítését, pihenő padok elhelyezését az orvosi rendelő elé. A tervbe vett járdaépítéshez a község lakói 10 ezer forint társadal­mi munkát vállaltak. Nádújfalu község az elmúlt évben 12 darab új lakóépü­lettel gyarapodott. Most még csak egy fél év telt el és 1959-ben máris 13 darab la­kásépítési kérvényt nyújtot­tak be a községi tanácshoz* ----------------­A Mesekovács unokája Alig porolta le kötényét, le sem törölte homlokáról a munkás verejtéket, új ven­dég állított be a fuvarosok­kal, favágókkal, legényekkel és pipázó atyafiakkal körül­ült udvarba. Festett, gumi- rádlis hintóbán biggyeszke- dett az utas. Csizmáján tü­körfény csillogott, ruhája is nagyon úri fajta volt. Kesz­tyűs kézzel tartotta a veze­tékszárat. A hintó előtt két pejcsikó kapált, nyújtogatta a nyakát a magasba, mintha uruk gőgje rájuk is átragadt volna. Egy-egy fuvaros ka­lapemelve feltápászkodott, de a kovácsok nyugodtan ültek, feléje sem néztek a vendég­nek. — Hé, kovács! — kiáltott ekkor az úr. — Hát vakok kendtek, vagy a fülükbe tet­ték a dugót? — Hé, az úrnak ha tény­leg úr! — pattant fel ültéből nagy mérgesen a kovács. — Hét falu kovácsa vagyok, mestere a mesterségemnek és tisztelője a tisztességnek... — Én meg ura vagyok több mint hat falu határá­nak — csapott vissza . az úr, s vesszőjével haragosan csap­kodta a csizmaszárat. — Még akkor sem vagyok a szolgája ... Lehet, hogy úr az úr, de az ábrázatárul azt látom, hogy csak ember és nem kisisten. — Sokat szájai kend, vén kelekótya. Tán elment az esze. hogy ilyen nagy szájat nyit? Fogja szaporán a szer­számait, s hamarosan patkol- ja meg ezt a két csikót. De olyan patkókat ám, hogy kedvemre való legyen! — Olyan patkót az én ka­lapácsom nem tud kiverni, amilyen az úr csikaja-lovára való lenne... A legényeim sem tanultak olyat csinálni. Vas tán lenne hozzá, de az elaltatná a tüzet... Amondó vagyok, menjen isten hírivei az úr, s keresse meg a Hé- kovácsot. Csinál az kegyel­mednek olyan patkót, hogy míg él, megemlegeti. Olyan kemény, zengő han­gon mondta mindezt a ko­vács, hogy a hintós úr egé­szen beletántorodott. Kellett palástolni valamivel zavarát, hirtelen rándulással felült féloldalt az egyik üllőre, s el­rikkantotta magát. — Ebadta kovácsa! Nem fél, hogy nem tartja féken a nyelvét? — Ha féltem volna, nem mondom meg az igazamat... Most pedig még azt is meg­mondom, hogy vegye le az üllőről az ülepít, mert én azon a kenyeremet keresem. Ha nem teszi szépszerével, hát én levétetem róla, de amúgy kovácsmódra. — Hátrább az agarakkal, piszkos kovácsa! — csikorgat­ta a fogát az úr, s marok­ra fogta a pálcát. — Halljátok legények? Mi­re nézik a jött-ment urak a mesterembert? Azt a rézfán- fütyülő rézangyalát annak a rezesfejű ördögnek! Tudták a kovácslegények, hogy ettől kacskaringósabbat még akkor sem mond a gaz­dájuk, ha legjobb acélja ég el a tűzben. Kormos arcuk olyan sötéten nézett a tisztelet- lenre, hogy az menten lecsil­lapodott. Hát még akkor mi­lyen csendesség szállta meg, amint a derék legények ka­lapácsot, fogót, kerékküllőt ragadtak, s fenyegető, öles léptekkel közeledtek feléje. — Hát így vagyunk? — dör- mögött az orra alatt, de ab­ban a szempillantásban fel- hágott a kocsi ülésére. A lo­vak közé csapott, elrontott hintájával az út széléig. Ott megállt egy percre, s nagy bátran visszakiabált: — Hallod-e, kovács?! La­kóim fog még a tizedik nem­zetséged is. Majd meglátjá­tok, hogy’ kell meghajolni, ha egy úr parancsol! Tudjá­tok meg mindannyian, hogy eljövök még. Eljövök és min­den újholdkor hét falu nyögi a kovácsát.. Értitek? Hét falu nyögi majd. Lakoltok még! A lángok zsarátnokká vál­tak a kis tűzhelyben, lassan elfogyott a meseszó is, vala­hol messze vöröslött az ég alja, egy távoli kohó fénye villogott... Hej, Mesekovács ... Nem beszélt bolondot az a gőgös úr. Eljött az első újhold nap­ja. Visszajött az úr. Nagy zsandársereg követte, puská­juk csörgött akár /} vesze­delem. Lovaik patája végig­gázolt a legszebb réteken ... Hej, te bátor Mesekovács... Teltek, múltak az eszten­dők. új kovácsok jöttek, új legények kötötték maguk elé a bőrkötényt, és új favágók jöttek a hegyek felől, meg­tompult baltájukat hozták a kovácshoz. Gyúltark új tüzek, élénkebb szikrák, keltek újabb mesék a kis ház előtt .. De újholdkor ismét zsarátnok lett a lángok he­lyén, s reggelre a legények javát verték kurtavasra, a favágók legderekabbjaít vit­ték más hegyekre... De nagy bosszúja, de kegyetlen pere maradt az úrnak ... PÁSZTOR FERENC (Folytatjuk) Űj szénmezőt találtak Kínéban Hupej tartományban, Vu- hantól nyolc kilométernyire új szénmezőt találtak. A szakemberek véleménye sze­rint a lelőhely a teljes feltá­rás után, 1960-ban 1 millió tonna szenet ad majd a nép­gazdaságnak. A tenger ünnepe Lengyelországban évről-év- re megrendezik a Tenger Ün­nepét. Június 20—28-ig tart az ünnepség, amelynek köz­pontja Szczecin kikötőváros lesz. Az ünnepség megnyitá­sakor a városi tanács elnö­ke jelképesen átadja a város és a kikötő kormányzását Neptunnak, a tenger istené­nek. Neptun a hatalom át­vétele után kíséretével, a hab­leányokkal és a tengeriste­nekkel bejárja a várost. Az Odera partján este mulatsá­got rendeznek, amelynek so­rán felelevenítik az ősi szláv hagyományokat. Ezen a hé­ten számos kulturális és sporteseményt rendeznek.-------------—— 1 400 férőhelyes opera épii! Ostravában Hatalmas építkezések foly­nak Ostravában. Rövidesen befejezik a 400 méter hosz- szú és 90 méter széles tér rendezését. A város szívében ugyancsak befejezéshez köze­ledik a szakszervezetek kul- túrházának építése, amelyben kávéházon, éttermen kívül 600 személyt befogadó szín­ház, mozi és 1200 főt befo­gadó előadóterem is lesz. Az „univerzális épület” több mint 40 millió koronába ke­rül. A harmadik ötéves terv­ben pedig hozzálátnak az 1400 férőhelyes Opera építé­séhez. Néhány év múlva, szinte a felismerhetetlenségig megváltozik Ostrava képe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom