Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-20 / 49. szám

4 NÓGRÁDINlPOJSÄS 1959. június 20. Az összefogás ereje Azt még a legutóbbi köz­gyűlésen elhatározták Mátra- verebélyen a Március 15. Termelőszövetkezet tagjai, hogy az őszi indulásra saját erőből készítik el az 50 fé­rőhelyes szarvasmarha istál­lót. Most, hogy nemrégiben Mátraverebélyen jártam, lát­tam azt is, hogyan lesz az elhatározásból valóság, az összefogás erejéből kő, sóder az építkezéshez. Volt idő a beszélgetésre. Aznap kiadós, júniusi zápor áztatta a föl­det, jobbára otthon voltak az emberek. Még az egyik májusi es­tén történt, hogy a község vezető'' összehívták a kőmű­veseket, s arra kérték őket, segítsenek a fiatal terme­lőszövetkezetnek az indulás­nál. Nem, nem kényszerí­tettek itt senkit, hogy kö­telező dolgoznia az istállók építésénél. Jószántukból vál­lalták valamennyien Verebé- lyi István, Gortva Gyula, meg a többi tanácstag kez­deményezésére, hogy két-két napot szabad idejükből az istálló építésére áldoznak. Mátraverebélyen 170 kőmű­ves van. Két-két napot szá­molva, ez már 340 napot je­lent. S 340 nap alatt na­gyon sok munkát lehet vé­gezni. Erről beszéltek a kő­művesek. S hogy dolguk vé­geztével hazafelé indultak az egyik, idősebb mester még megjegyezte: — Megcsináljuk ... — majd kis szünetet tartva így foly­tatta: — Ha nem lesz elég a két nap, dolgozunk hár­mat. Szándékosan nem említet­tem korábban a következő esetet. Közel 50 ácsmester is van a községben. Hogy, hogy Azért, hogy erősödjenek, gyarapodjanak Mátranovákon a terme­lőszövetkezet állatainak el­helyezéséhez nagy lendü-5 lettel folyik egy 52 férőhe-s íyes istálló építése. A hó-> nap végére már a tetőzés-> re kerülne a sor, de fa­anyag hiányában a jelek) szerint megrekednek az> építéssel. Az erdészeti ugyanis csak augusztusraj igér vágási engedélyt, $ amelyből biztosítani tud­nák a tetőszerkezethez j szükséges faanyagot. Helyes lenne, ha a nem- ti erdészet vezetői még< egyszer fontolóra vennék« a dolgot: hogyan tudnák aj törvényes keretek betar­tásával biztosítani a ter-J ! melőszö vetkezet által még< e hónap végére igényeltj faanyagot. Ugyanis a fris-< sen vágott fa felhasználás) előtt még bizonyos szik- kadási időt igényel és ezj nagyon kitolhatná a lénye-J gében már felhúzott istái-) ló falak tető alá helyezé-J sét. A mátranováki termelő- szövetkezet egyébként a< község kommunistáinak) legteljesebb támogatását < élvezi. Legutóbb a Csurgó-J | tárói pártszervezet kezde­ményezésére vasárnap J reggeltől délután 2-ig hu-< .szón öt Csurgó-tárói kom­munista bányász vágta! társadalmi munkában a« herét, hogy ezzel is segít-J séget adjanak az istálló« építéssel elfoglalt termelő-J szövetkezeti tagok gazda-« ságának megerősítéséhez j és hogy biztosítva legyem az állatok takarmány ellá-J tása. nem, megtudták, miért hív­ták össze estére a kőműve­seket. A tény azonban az, hogy amikor elkezdődött a beszélgetés jónéhány ács is ott szorongott a teremben, s amikor látták, hogy a kőmű­vesek ugyancsak kitettek ma­gukért, az ácsok vállalták, ha felhúzzák a falat, rá­teszik a tetőt az épületre. így épül a község össze­fogásából Mátraverebélyen az istálló. Petre József, a termelőszövetkezet elnök- helyettese mesélte, hogy a kőművesek állják szavukat. Elfoglaltságuk többnyire csak szombaton meg vasárnap en­gedi, hogy segítsenek, de ilyenkor aztán ég kezük alatt a munka. A patronáló vállalat, a Bányászati Akna­mélyítő Vállalat nagybátonyi üzeme is sokat segít. A kő lerobbantását a vállalat dol­gozói végezték, s ők hozzák magukkal a kőfejtéshez szük­séges szeszámokat is. Mint­egy 100 köbméterre tehe­tő az a kőmennyiség, ame­lyet a termelőszövetkezet tag­jai fogataikkal az építkezés színhelyére szállítottak. Szom­baton, vasárnap dolgoznak ők is, mert hétközben ezer­nyi más feladat is szólítja őket. De, amikor eljön a szombat meg a vasárnap, egy­kettőre megelevenedik a köz­ség határában lévő hatalmas sziklahegy. Robbantani a kö­vet most nem igen kell. Fej­teni, meg hasogatni olyan darabokra, amilyen a falhoz kell, ez van soron. Meg az­tán legörgetni a hegyről oda, ameddig a kocsival fel tud­nak jönni. Volt olyan va­sárnap, hogy a fiatalabb emberek hatszor is fordultak a kővel megrakott kocsival. Ugyancsak igyekezniük kel­lett, az igaz, hogy az utolsó kocsi követ is rendben le­rakják az építkezés helyére. A szükséges kő meg a só­der ilyenformán hát meg­lenne. A tetőhöz szükséges anyagot pedig egy régebbi épület lebontásából nyerik, így az istálló igen kevés pénzbe kerül majd a termelő- szövetkezetnek. Három fiatal­ember van a községben, akik műszaki vonalon dolgoznak, és vállalták: felváltva irányít­ják majd az építkezés mun­káit egészen addig, míg el nem készül az istálló. Persze azért van néhány olyan tagja a termelőszövet­kezetnek, aki annak ellené­re, hogy látja a község ösz- szefogását, még mindig azt mérlegeli, érdemes-e hozzá­fogni az építkezéshez? — Várhatnánk még vele — mondogatják. — Minek költ­ségbe verni magunkat mind­járt az induláskor. A termelőszövetkezeti tagok többsége azonban tisztán lát­ja ennek fontosságát. Amikor csak alkalom nyílik rá egyet­len tag sem rest arra, hogy elmondja, immár ki tudja hányadszor ezeknek a kétel­kedőknek, miért fontos az állatállomány mielőbbi ösz- szevonása és ezzel a segítség­gel amit kapnak, alig kerül valamibe az istálló, amelyet a kellő előkészületek után hamarosan építeni kezdenek Mátraverebélyen. Vincze Istvánné Végeznek a növényápolással az aratásig A berceli Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet tagjai a sok eső miatt megkéstek a nö­vényápolási munkákkal, de minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy az aratás megkezdéséig befejezzék a kapásnövények ápolását. A 15 hold kukorica" első kapálásával végeztek. Befeje­zéshez közeledik az ugyan­csak 15 holdas burgonyatábla kapálása is. Ha az asszonyok szorgalmas munkacsapata vé­gez a burgonyával, elkezdik a kukorica másodszori kapá­lását. A cukorrépát — 12 hold van belőle — és a négy holdas máktáblát a növény- termesztési brigád tagjai már rendbe tették. Szépen díszlik 8 holdon a magrépa is. V etőburgonyater mesztési tanácskozás A megyei mezőgazdasági osztály növénytermesztési cso­portja egynapos ankétot ren­dezett a vetőburgonya ter­mesztéssel foglalkozó termelő- egységek képviselői részére. Az ankét középpontjában a vetőburgonya leromlás elleni küzdelem állt. Ez érthető is. 14 000 ka- tasztrális holdat tesz ki me­gyénk burgonya vetésterüle­te. 3500 katasztrális hold te­rületre kell évenként bizto­sítani az egészséges, a fajta­tiszta, és a megyei éghajlat­hoz, talajviszonyokhoz kivá­lóan alkalmazkodó vetőbur­gonyafajtát. Ankét mezőgazdasági szakemberek részére Csütörtökön a megyei ta­nácson ankétot tartottak a termelőszövetkezetekkel kap­csolatban lévő mezőgazdasági szakemberek részére. Az ankéton Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia titkára tartott elő­adást: „A szakemberek sze­repe a termelőszövetkezet üzemszervezésében” címmel. A ankéton sok hasznos kér­dést vitattak meg a résztve­vők, amelynek eredménye­ként terme1 őszövetkezeteink­Jelenleg nem tudunk annyi vetőgumót termelni, hogy a négyévenkénti vetőgumócse­rét meg tudnánk oldani. Bár ez évben a kedvező időjárás és a javuló agrotechnika al­kalmazásaként 55 q kh-an- kénti vetőgumó termésre szá­míthatunk. Ezért igen fontos a növényvédelem s az agro­technikai munkák időbeni al­kalmazása. Idejében kell alkalmazni a töltögető kapálást. Az utolsó töltögetést a burgonya virág­zása előtt kell elvégezni, mert ezután újabb gumókötést már nem várhatunk, hacsak a burgonya kétnövésű nem lesz. Az időjárást figyelembe véve helyes, ha a nagyüze­mek a gépi töltögetést alkal­mazzák. A vetőmagtermel­tető vállalat közlése szerint szántóföldi minősítés alá ke­rülnek a vetőgumó céljára termelt nemesített és állami­lag ellenőrzött burgonyák. A minősítés három szemléből áll. Első a burgonya virágzá­sának kezdetén, a második az első szemlét követően 10— 12 nap múlva, de még virág­zásban, a harmadik a burgo­nyafajta érése szerint a fel­szedés előtt két héttel törté­nik. A palotási Május 1 Termelőszövetkezet növénytermeszté­si brigádjának tagjai a kertészetben kapálják a paradicso­mot. Aratnak Dejtáron an fr I /. r r a jovo net végén A dejtári József Attila Termelőszövetkezetben meg­tették a kezdeti előkészülete­ket az aratáshoz. Mintegy 160 holdat tesz ki az a gabona, amelyre szerződést kötöttek az érsekvadkerti gépállomás­sal. A termelőszövetkezet ve­zetői a gépállomás szakembe­rével végig járták a határt, s megállapították, melyik táb­lán dolgozik gép, s hány hold az a gabona, amely annyira megdőlt, és kézzel kell aratni, őszi árpa 15 hold van ilyen, s a búza egy részét is kézzel kell aratni. A termelőszövet­kezet vezetői pontosan szám­ba vették milyen munkaerőre van szükség a megdőlt gabo­na levágásához, s kijelölték azt a 12 pár aratót, akik az őszi árpa után a búzát is le­vágják majd. A szakemberek becslése szerint a jövő hét végén a dejtári József Attila Termelő- szövetkezetben elkezdődik az aratás. Burgonyatermelők figyelem! A burgonyabogár elleni ál­talános vegyszeres védekezés időtartamát három nappal meghosszabbítják június 23- ig. Burgonyatermésünk meg­óvása érdekében minden ter­melő köteles keddig a vegy­szeres védekezést végrehajta­ni. Az ankét igen eredményes volt. Feltétlenül elősegíti az eredményes vetőgumó terme­lést, s az étkezési, s az ipari buigonyatermelés magasabb lerraelistöveteli tanácsadó HOGYAN KÉSZÍTHETÜNK PALÁNKSILÖT? A legutóbbi években a Ba- latonnagybereki Állami Gaz­daság sikerrel alkalmazta a palánksilót, amely lényegében a falközi siló egyszerűbb for­mája. Előnye, hogy a silóele­mek könnyen összeállíthatók, majd a szilázs elkészítése után szétszedve más helyen újra összerakhatok. A nagybereki palánksiló elemeit bármilyen, legalább — rósz —) A Balassagyarmati Bútor­gyár azonnali belépéssel keres bútor­és épületasztalosokat. Jelentkezni lehet írásban és személyesen. (152) E gy szombat este, úgy kilenc óra tájban az egyik községben talál­koztam két régi isme­rősömmel. Kocsival jöttek hazafelé a határból. Intettek, üljek fel a kocsira, mondván, ne kerüljem el szerény há­zuk táját. Engedtem a barát­ságos hívásnak, s velük tar­tottam. Az általában elhangzó kér­dések és feleletek után meg­kérdeztem az én két régi is­merősömet: Miért jönnek még szombat este is ilyen későn haza, hiszen ilyenkor már a legtöbben a kapu előtt ülnek, beszélgetnek vagy a moziban nézik a legújabb filmet? Moziban? — tette fel a kér­dést az egyik. Az nem is pa­rasztember, aki ilyen dolog­időben még moziba is ráér eljárni. A két régi ismerős szinte büszkén mondta, tő­lük becsukhatna a mozi, mert azt az egy kezükön is meg lehetne számolni, hogy egy évben hányszor jutnak el oda. Közben a kocsi befordult a korhadt, töredezett desz- kájú kapun. Egy udvarban lakik a két gazda. Sógorok. A egyik elől lakik, a másik hátul. A ház a tipikus régi parasztház képét mutatja. A hátsó gazda konyhájában még szabad kémény van. Lehet vagy öt éve, hogy itt jár­tam. A szobákban ugyanaz az áp orodott szag, talán a régi, öreg bútorok lehelik a szagot. öt év óta az egész házban annyi változás van, hogy be­vezették a villanyt, s most a szobákban tizenötös vil­lanyégők pislákolnak. Még talán a petróleumlámpa is jobban világított. Hogy miért g a munka. színvonalra való emelését. 4-6 centiméter vastag, 2 m ősz ATI INT SZ« E ÓVAL nak? — kérdezem. — Van, mert nekünk nem parancsol senki! Nem szab­ják meg, mikortól meddig lehet dolgozni. Mi akkor me­gyünk, amikor akarunk, ha szűkebben élünk is, de sza­badok vagyunk. Ez a szabad szó sértette nem tesznek nagyobb égőt? Egyszerűen azért, hogy ne legyen sok a villanyszámla összege. Mire az állatokkal végzett a gazda, féltizenegy felé járt. öt percre beszaladt, befalta a vacsorát, s máris ment ki az istállóba. Én is vele tar­tottam. Az istállóba átjött a sógora is, és elkezdtünk be­szélgetni. N em kell keresni a té­mát, így aratás táj­ban, hiszen miről tud­na a parasztember be­szélni, ha nem a munkáról, amely bizony, ez a szombat este is igazolja, belenyúlik az éjszakába. Minden különö­sebb faggatás nélkül azt is megtudtam, hogy még vasár­nap is menniük kell, mert az aratásig még sok a dolog. A beszélgetés folyamán szó­ba kerül a faluban nyolc éve működő termelőszövetkezet is. Nekik könnyű — mondja egy­behangzóan az én két isme­rősöm. Alig van ötszáz hold­juk, szántó, rét, erdő, min­den egybevéve, mégis 80 da­rab marhát, meg 150 disznót hizlalnak és eladnak hatezer rántanivaló csirkét. Megle­pődöm, hogy ilyen jól isme­rik a helyi termelőszövetkezet eredményeit. Ezután vagy félóráig sorolják, mi minden­ből kap pénzt a szövetkezet. Náluk 100 hold szántó után 300 ezer forint az áruérté­kesítés, s ismerőseim 12 hold szántó után alig értékesíte­nek 10 ezer forintot évente, pedig még csak vasárnapjuk sincs. * K I könnyű, vetik fel I \ I mindketten szinte egy- | N| szerre. Nekik segít a gép, meg az a sok kedvezmény, a sok szerző­dés. De hisz maguk is köt­hetnek szerződéseket, s ugyan­úgy élvezhetik a szerződés nyújtotta előnyöket, mint a termelőszövetkezet — mon­dom. — Ez igaz, de nálunk más­képp van. N-s# akar úgy te­remni a föld. Tavaly is köt­bért fizettünk a burgonya után, mert nem bírtuk le­szállítani azt, amit kellett volna. S a tsz meg a szer­ződéses vállaláson felül ter­melt legalább huszonöt má­zsát. — De hát akkor, ha ott minden jobb, akkor miért küszködnek ígv egyedül? — kérdezem. — Mentünk volna mi már többször, hiszen látjuk, hogy nekik jobban megy, de hát valami visszatart. Mind új házat, szinte palotát épít a falu végén, mi meg itt va­gyunk ebben a régi, nagy­apánk építette házban, ketten egy udvarban, ök bírnak vá­sárolni, moziba járni, ne­künk meg minden fillért a fogunkhoz kill verni. De ha ígv van, akkor van értelme ennek a külön út­a fülemet. Tegyük fel, hogy igazuk van. De akkor miért este kilenc után érnek haza a munkából még szombaton is, mikor a termelőszövetke­zeti tagok csak négyig dol­goznak és nyugodtan szóra­koznak. Szabadok ők ketten, meg a hozzájuk hasonlók? Egyáltalán nem! Az ő sza­badságukat elveszi a föld, a 10—15 hold föld. Ezen túl alig látnak. Házuk az elmúlt öt év­ben nem változott, de a be­rendezése sem. Ezzel szem­ben ők mondták, öt év alatt a falu végén a tsz tagok több mint negyven házat építet­tek, s mindben új bútor van. 'udja az én két régi ismerősöm, hogy ez honnan van. Saját szemükkel is látják, hogy szebb a közösben a ga­bona, a kapásnövény, a ta­karmány, az állat, mint az övéké. Lopva lesik is ennek a titkát, próbálják is utánoz­ni őket, de mégsem képe­sek versenyezni velük. Az 6 életük ugyanúgy, mint az ap­juké nem sokat változik. Büszkeségük az apjuk büsz­kesége, életük az apjuk éle­tének pontos folytatása. Az erős szálak, amelyek ehhez az élethez fűzik őket, egyre rongyolódnak, hiszen így él­ni az ő vélt szabad világuk­ban egyre sivárabb, magá­nyosabb. itt-, S T KATÁ JÁNOS hosszú deszkából és a desz­kákat összefogó két-két, egyenként 2,5 m hosszú vé­konyabb gerendából lehet készíteni. A palánksiló a házilag el­készített 2 méter hosszú, 2,5 méter magas silóelemekből úgy készül, hogy a siló mind­két oldalán több elemet pár­huzamosan, egymástól 6-7 méter távolságra felállítunk, az elemeket kitámasztjuk és a palánkok közét éppen úgy, mint az ároksilót, a tépett si­lóanyaggal megtöltjük. A megtöltés akár nagyteljesít­ményű silótöltő vagy szárté­pő felhasználásával, akár pe­dig silózó kombájntól szállí­tott, aprított silóanyaggal tör­ténhet. A silózás folyamán az ál­landó tömörítésről úgy gon­doskodjunk, hogy az anyagot szállító pótkocsik vontatói a készülő silóra teljes hosszban feljárnak, de ezenkívül a tö­kéletes tömörítés és levegőki­szorítás végett kívánatos, hogy az épülő silón állan­dóan lánctalpas traktor, vagy más nehéztraktor, vagy a si­lónak legalább fél szélességét átfogó ökörrel vagy lóval vontatott nehéz henger tar­tózkodjék, amely az egész felületet egyenletesen és ál­landóan tömöríti. Amikor a silóanyag a 2,5 v méteres palánkmagasságot meghaladta, a feljárókat le­vágjuk, a siló tetejét 30—40 centiméter vastag földréteg­gel leföldeljük, a palánkokat elvesszük, s a siló szabadon maradt oldalát, amely egyéb­ként falhoz hasonló tömöttsé- gű, a levegőtől való elzárás céljából híg sárból készült malterral „bevakoljuk”, mert a keletkezett repedéseken keresztül bejutó levegő az egyébként igen kismérték! romlást némileg növeli. Egy hónap elteltével kívánatos az oldalfal mellé legalább 1 mé­ter magasságig földet rakni, hogy a vakolást a téli időjá­rás viszontagságaitól megóv­juk. A palánk lebontás után azonnal újból felállítható, és a silózás más helyen, ugyan­ezen elemek felhasználásával tovább folytatható. Az egész elbontás és újbóli felállítás összesen 30 munkaórát vesz igénybe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom