Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)
1959-06-10 / 46. szám
1959. június 10. NÓGRÁDINEPÜJSAG 5 Brigád vezetővel a halárban Kocsi kocsit ér a palotást Május 1 Termelőszövetkezet szérűskertjében. Most, hogy a bőséges tavaszi esők után megszáradt a takarmány, erőteljes ütemben kezdték meg a lucerna behordását. Hogy miért ez a nagy sietség? Erre Szűcs József növénytermelési brigádvezető adja meg a választ: — Még az esőzés előtt 53 kh-on vágtuk le a lucernát, abban a reményben, hogy néhány napon belül be is kazlazzuk. Sajnos, az idő áthúzta számításunkat. Ahogyan befejeztük a kaszálást, elkezdett esni és csak esett, esett, mintha soha nem akarna megállni. Közben újabb kocsik érkeznek, s Szűcs József máris intézkedik. — Ti ehhez a kazalhoz gyertek, az autó meg a nagy kazalhoz álljon! Az emberek az elmúlt évek során megszerették Szűcs József brigádvezetőt, így nem is csoda, ha szó nélkül végrehajtják utasításait. Az egyik hosszú kazlat öten rakják. Van munkájuk bőven, mert az elevátor megállás nélkül hordja fel a jó, illatos takarmányt. Amint a gyenge leveles lucernát vizsgálhatom, a hátam mögött megszólal a brigádvezető. — Annak ellenére, hogy megázott, jó takarmány ez, igaz, hogy még zölden érte az eső, nem pedig szárazon kapta a vizet. Mielőtt elhagyná a szérűskertet, megA csecsei termelőszövetkezet több mint 100 ezer forintos állami támogatással alakítja át a régi malomépületet tehénistállóvá. jegyzi a két hatalmas kazalra mutatva. — 17 mázsa körül mozog a holdankénti átlag. S ez csak az első kaszálás — mondja jelentőségteljesen. Szűcs József örömmel vállalja a határban való kalauzolást, hiszen van mivel büsz- kételkedni a palotásiaknak. Nem messze a majortól, a kertészetben asszonyok, leányok dolgoznak, s amikor meglátják, hogy közeledünk, elhalkul a nóta és serényebben mozognak a kézben a kapák. A paradicsomot kapálják. Szűcs Józsi bácsi gyengéden korholja őket. — Amikor még nem láttatok, hogy jövünk, ültetek. No lett is erre olyan lárma, hogy elég volt Józsi bácsinak kimagyarázkodni. — Azért nem kell haragudni, hiszen csak tréfáltam — mondja engesztelőén. Ügy látszik a női brigád sem vette szívére a dolgot, mert nagyon jól ismerik az öreget. Tudják, mikor haragszik, meg azt is, hogy mikor tréfál. A kertészeten túl már a tömör kalászú gabonatáblák között visz az utunk. Csak az •lismerés hangján szólhatunk a látottakról. A kukorica kétszer megkapálva, a répa is. A 25 holdas borsó tábla már a szedést várja. Van itt munka bőven. Szűcs Józsi bácsi brigádvezető mégsem fél a nehézségektől, hiszen szervezés dolga az egész, s a tagság minden munkát időben elvégez. KATA JÁNOS 30 százalékkal több kukorica Ebben az évben a Sziráki Állami Gazdaság sziráki üzemegysége 30 százalékkal nagyobb területen vetett kukoricát, mint tavaly. Az idén teljes egészében martonvásári 5-ös hibridkukoricát vetettek. Kísérletképpen 26 kh-on négyzetesen, a másik 26 kh-on pedig sorba, szemenként vetették a kukoricát. A kapálásokat mindenütt géppel végezték, s a kukoricát úgy ritkították, hogy kh-anként legalább 20 500 tő maradjon, mert a gyakorlat azt mutatja, így ad a legtöbb termést a kukorica. A megye területén várható kártevők megjelenéséről Az 1959. évre kiadott országos rovarelőrejelzés, vala- mint a Megyei Növényvédő Állomás adatai, illetve megfigyelései alapján az alább felsorolt kártevők ellen és helységekben szükséges a fokozottabb védekezésre való felkészülés. KUKORICAMOLY. Erős fertőzés várható a pásztói járás területén. Kálló, Héhalom, Palotás, Egyházasdengeleg, Vanyarc, Kisbágyom, Jobbágyi, Ecseg, Pásztó, Tar községekben. Salgótarjáni járás területén. Nagybátony, Nemti, Nádújfalu, Kisterenye, Mátravere- bély községekben. Közepes fertőzés várható: a Már az aratásra készülnek Karancsságon Kinn - a határban szőkül már a rozs és lassan enged zöld színéből az őszi árpa és a búza is. Még néhány meleg hét, s elkezdődik az aratás. Karancsságon, az Alkotmány Termelőszövetkezetben még alig fejeződött be a növényápolás, de a tagok már az aratásra készülnek. Ez a munka mindig a legnehezebb paraszti munkának számított, melynek sikere érdekében meg kell tenni a szükséges előkészületeket. Karancsságon meg az idén azért igényel ez a munka különös gondot, mert közösen aratják már azt a búzát is, amelyet a tavasszal belépett új tagok hoztak magukkal. Életük első közös aratására készülnek ezek az emberek, akik az elmúlt esztendőben még apró parcelláikon vágták hajnaltól estig a szőkére érett gabonát. A termelőszövetkezet vezetői már megtették a kezdeti előkészületeket az aratáshoz. — Számba vettük először azt, — magyarázta a termelőszövetkezet elnöke, aki az elmúlt esztendőben még csak a maga gondjával, bajával törődött, egy hónapja pedig az Alkotmány Termelőszövetkezet vezetése, irányítása terheli vállait --, hogy mennyi is az a terület, amelyről le kell vágnunk a gabonát. Aztán megnéztük, menynyi emberre van szükség ehhez a munkához, elegendő lesz-e a termelőszövetkezet munkaereje? ... — Mert a karancssá- gi Alkotmány Termelőszövetkezetben, éppen azért, mért a behozott földek számtalan darabra aprózódnak, gépi aratásra nem igen számíthatnak. Csak az egy tagban lévő közös táblán dolgozik majd gép. A termelőszövetkezet tagjai bizakodva néznek az aratás elé, hiszen lesz segítség. A KISZ-fiatalok és a sportolók nemrégiben például vállalták, hogy 13 hold rétről lekaszálják a szénát. Az aratásnál meg az üzemi munkások segítenek, mert a termelőszövetkezetben dolgoznak a családtagok is. Az üzemi munkások feleségei pedig nagyrészt tagjai a termelő- szövetkezetnek, így kerülnek egyre közelebb az Alkotmány Tízhez azok az emberek, akik még nem is olyan régen nem ismertek nagyobb darab földet a 6—8, vagy 10 holdnál, amelyet éppen műveltek.- 9 ~ es Az megye többi járásaiban helységeiben mindenütt. 1959. évi kártétel attól függ, hogy a telelőhelyül szolgáló gócok (kukoricaszár, kukoricatövek) megsemmisítését elvé- gezték-e a termelők. Ahol végrehajtották az előírásszerinti megsemmisítést, ott a kártétel nem fog jelentkezni. VEDEKEZES: a még megmaradt szárrészek mielőbbi megsemmisítése elégetéssel, vagy 60 centiméter mélyre történő leföldeléssel. Tenyész- idő alatt a megtámadott címereket virágzás után szedjük le és azt semmisítsük meg. BURGONYABOGÁR. Az első nemzedéknél az egész megye területén közepes fertőzés várható. Erősebb gócokat lehet találni: De j tár, Patak, Hugyag, Orhalom, Ludányhalászi, vagyis az Ipoly mentén. Á termelőszövetkezeti tagok érdeke VAirsányban, a Dózsa Ter- T melőszövetkezetben még az elmúlt évben is igen komoly gondot okozott, hogyan szüntessék meg azt a lehetetlen állapotot, ahogyan a termelőszövetkezeti tagok egy része közös vagyonát kezeli. Betakarításkor a burgonya csappant meg. Máskor a takarmányból hiányzott. Ma már Varsányban az a helyzet, hogy a termelőszövetkezet közös vagyonának védelme valamennyi termelőszövetkezeti tag személyes ügye. Olyany- nyira, hogy maguk a tagok lépnek fel erélyesen azok ellen, akik nemtörődömségből megkárosítják a termelőszövetkezetet, vagy eltulajdonítanak olyan dolgot, amely a termelőszövetkezet vagyonát képezi. Rendkívül jó hallani arról, hogy termelőszövetkezeti tagjaink a közös munkában eltöltött minden nappal közelebb kerülnek termelőszövetkezetükhöz. Egyre világosabbá válik előttük: a közös vagyon gyarapítása, a termelő- szövetkezet erősítését jelenti. Jólétük, családjuk jólétének, a termelőszövetkezeti tagok jólétének alapja ez. Éppen ezért termelőszövetkezeteink zömében a tagok nemcsak munkájukat végzik el becsületesen, hanem arra is ügyelnek, hogy az egyre gyarapodó közös vagyont ne érje kár. Hogy ez ma már így van, mindenekelőtt annak a nevelőmunkának következménye, amely a kommunisták vezetésével folyik ma is termelőszövetkezeteinkben. Szükség van erre a munkára, mert azzal, hogy egy paraszt a termelőszövetkezetet választotta, még nem szűnt meg az az ellentét, amely gazdasági fejlődése és maradi gondolkodása között van. Ezt a nevelőmunkát különösen az újonnan alakult termelőszövetkezetek tagjai igénylik. Saját magunkat áltatnánk, ha arról beszélnénk, hogy a termelőszövetkezetek megalakulásával megoldódtak a problémák falun. Számtalan új termelőszövetkezetünk példája bizonyítja, hogy a nehezebb munka csak most jön. Formálni, alakítani kell a termelőszövetkezeti parasztok tudatát, hogy éppen- úgy dolgozzanak a közös vagyon gyarapításáért, mint ahogyan azt még az elmúlt esztendőben egyéni gazdaságukban tették. A közös vagyon herdálói ellen pedig olyan erélyesen lépjenek fel, mint ahogyan azt abban az esetben tették, ha kár érte egyéni gazdaságukat. _ Az újonnan alakult termelőszövetkezetek legtöbbjében igen komoly gondot okoz, hogy a közös állatállománynak, jelen pillanatban még nem tudják biztosítani a közös férőhelyet. Éppen ezért úgy határoztak, hogy az állatokat egészen addig tartják * tagok, míg meg nem oldódik e probléma. Takarmányt a legtöbb helyen a közösből biztosítják. Ha tehát ezt a takarmányt a háztáji tehén fogyasztja, a közös károsodik meg. A termelőszömsm vetkezeti tagok lesznek szegényebbek azzal is, ha egy- egy tag a termelőszövetkezeti vezetőség tudta nélkül, a közösen vetett takarmány egy részét levágja és értékesíti. Ennek a nevelésnek tehát az a célja, hogy kiszélesítse a termelőszövetkezeti tagok látókörét, hogy ne csak a maguk érdekeit nézzék, hanem a termelőszövetkezeti tagok ösz- szességéért dolgozzanak. A tapasztalatok azt bizo- nyitják, hogy azokban a termelőszövetkezetekben sikerült e téren jelentős változást elérni, ahol a pártszervezet. a termelőszövetkezet vezetői nem hagyták feledésbe merülni a közös vagyon dolgát, hanem rendszeresen foglalkoztak ilyen irányban a tagokkal. Az ilyen termelő- szövetkezetekben ma már a közös vagyon védelmét legszemélyesebb ügyüknek tekintik. Aki vét ellene, felelősségre vonják, az okozott kárnak megfelelően munkaegységet vonnak el tőle. S mindezt azért teszik, hogy később egyetlen olyan tagja se legyen a termelőszövetkezetnek, akit a közös vagyon eltulajdonításáért kell kizárni a termelőszövetkezetből. Végezetül beszélni kell a termelőszövetkezet pártszervezetének, a termelőszövetkezet vezetőségének felelősségéről. A régi, s ma már jól működő termelőszövetkezetek példái bizonyítják, hogy menynyire fontos a végzett munka arányában gyarapodó közös vagyon ellenőrzése. Nem egyszer megtörtént már, hogy igen komolynak induló felelőtlenségnek, visszaélésnek vették elejét az ellenőrzéssel. T udott dolog az is, hogy az ellenőrzés hiánya még sosem vezetett jóra. Az azután már a termelőszövetkezet vezetőin múlik, hogy mindezt úgy oldják meg, hogy ez az ellenőrzés ne bizalmatlanságnak tűnjék a tagok szemében, hanem úgy tekintsék, mint segítséget munkájukhoz, új emberré formálódásukhoz. A közös vagyonért dol- ■x *' gozni, megvédeni mindennemű visszaélés ellen, azt jelenti, erősödik, izmosodik a termelőszövetkezet; módosabbak, jobban élnek a tagok. Az új tertmelőszövetke- zetekben pedig a közös vagyon gyarapodása a következő gazdasági év megalapozását jelenti. Beszélgetni kell erről valamennyi termelőszövetkezeti taggal, hogy korábban, vagy később valameny- nyi megértse; bár látszatra néki jut a több, mégis csak saját magát károsítja meg, ha elcsíp valamit a közös var gyonból. Az ennek érdekében végzett munka nehéz lesz, de megéri a fáradságot. Bizonyíték erre a varsányi példa is. Vincze Istvánná 12 forint jövedelem a húscsirke darabjáért Nagy Juhász József, a kisterenyei Vörös Október Tsz tagja kaszával vágja le a kaszálandó tábla sarkait, hogy a gépi kasza Jő minőségű munkát végezhessen. A húscsirke nevelés igen nagy jelentőséggel bír termelőszövetkezeteinkben. Számos termelőszövetkezet megtalálta benne számítását — bár korábban idegenkedett tőle —, mert ez igen jövedelmező. A berceli Vörös Csillag Termelő- szövetkezet például a rántani- való csirke darabjáért 7 forintot, a jobbágyi Üj Otthon Termelőszövetkezet 12 forintot kapott. Azok a költségek tehát, amelyek a baromfitartásnál felmerülnek, hamar vissza is térülnek a termelő- szövetkezetnek. Hiszen a csirke 3—10 hetes korában eléri a 70—80 dekagrammos súlyt, amellyel már értékesíteni lehet. Ezek a csirkék igen jól értékesítik a takarmányt, élet- fenntartó takarmányszükségletükkel képesek jelentős súly- gyarapodást elérni, s termelő- szövetkezeteink csak az eladás előtt 2—3 héttel vezetik -be a ráetetést, hogy hamarább elérjék a tervezettnél a kívánt súlymennyiséget. A berkenyéi Petőfi Tsz több éven keresztül épült új istállójába bekötötték már a teheneket. Termeloszövetliezeti tanácsadó Hogyan kaphatnak a tsz-tagok családi ház építéséhez OTP-kölcsönt? A rendelkezések értelmében felső határa lakásonként 38 000 az a termelőszövetkezeti tag, aki legalább egy éve tagja a termelőszövetkezetnek és az alapszabály rendelkezéseit megtartja, rendszeresen részt vesz a közös munkában, teljesítette a kötelező munkaegységeket és eleget tett az állam iránti kötelezettségeinek, családi házépítés céljára OTP- kölcsönt igényelhet. Az OTP-kölcsön igényléséhez szükséges nyomtatványokat a területileg illetékes városi vagy járási OTP-fiókoktól kell kérni. A termelőszövetkezeti tag új családi ház építésére, vagy a megkezdett építkezés befejezéséhez a jóváhagyott költség- vetés 75 százalékát, legfeljebb azonban 30 000 forintot kaphat kölcsön az OTP-től. Ha egy termelőszövetkezet nyolc vagy nyolcnál több igényjogosult tagja egy időben, esetleg csoportosan kíván családi házat építeni, az Igényelhető kölcsön forint is lehet. A kölcsönkérelemhez csatolni kell az építendő lakóház műszaki tervét és költségvetését. A tervet és a költség- vetést a termelőszövetkezet vezetőségéhez keli beadni. A termelőszövetkezet vezetősége a kérelmet véleményével, javaslatával ellátja, és a városi, vagy a járási tanács mezőgazdasági osztályához továbbítja. A járási tanács a véleményezett kérelmeket, a kölcsön elbírálása végett az OTP megyei fiókjához küldi. Az OTP-kölcsönök folyósításánál előnyben kell részesíteni a termelőszövetkezeti községekben építkező tagokat és az olyan tsz-ek tagjait, amelyekben a közös gazdasági tevékenységet a lakáshiány akadályozza, vagy, ahol a tagok ideiglenes lakásokban, elavult, egészségtelen épületekben laknak.
