Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)

1959-06-10 / 46. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. június 10, Pártszervezetek, a kommunisták erejével A szakma legjobb tanulója címért Gyáraink első negyedévi munkáját értékelte a városi pártbizottság. Megállapította, hogy lemaradás volt a terv teljesítésében, a teremlékeny- ségben és az önköltségben. Ezzel párhuzamosan foglalko­zott a pártbizottság a gazda­sági mutatók április havi tel­jesítésével is. Ennek alapján olyan határozatot hozott, hogy a termelő üzemekben a má­jusi taggyűléseken tárgyalják meg a Központi Bizottság március 6-i határozatának eddigi végrehajtását, a kong­resszusi munkaverseny állá­sát. Ezt megelőzően már a me­gyei pártbizottság ELVTÁRSI levelet KÜLDÖTT a gyárak kommunistáihoz, amelyben felhívta figyelmű­ket a lemaradás okaira és a tennivalókra. A városi párt- bizottság titkári értekezletet hívott össze. Ezen különös gonddal foglalkozott a szocia­lista munkaverseny szélesíté­sének, nyilvánosságának, a szocialista cím elnyeréséért versenyző brigádok segítésé­nek módjaival. Meghatározta, hogy a pártalapszervezetek készítsenek intézkedési tervet és havonta egyszer tűzzék na­pirendre vezetőségi ülésen a gazdaságos termelést, a kong­resszusi munkaverseny hely­zetét, feladatát. A vezetőségi ülés után pedig havonta egy­szer tájékoztassák a pá'rtcso- port bizalmiakat, hogy azok képesek legyenek mozgósíta­ni a kommunistákat, vala­mennyi dolgozót a tennivaló végrehajtására. E határozat szellemében ké­szítették elő a pártszervezetek nagy többségében a május havi taggyűléseket. Megállapítható, hogy e taggyűlések túlnyomó részben jó munkát végeztek. Többségüknél a beszámolók mélyrehatóan elemezték a márciusi párthatározat vég­rehajtását és a- kongresszusi munkaverseny jelenlegi álla­potát. A Salgótarjáni Üveg­gyárban, az építőiparban és a tűzhelygyári öntödében feltár­ták a lemaradás okait, es konkrét tennivalókat szabtak. A taggyűlések színvonalát növelte TÖBB HASZNOS MÓDSZER ALKALMAZÁSA. A Salgótarjáni Üveggyár ke­mencéinek kommunistái pél­dául meghívtak egy-egy kom­munistát a feldolgozó üze­mekből is. Részt vettek ^ a taggyűlésen műszaki vezetők, a legjobb pártonkívüli bri­gádvezetők. így sikerült tisz­tázni az egyes üzemrészek kö­zött fennálló problémákat. A taggyűlések értékét növelte, hogy több helyen a párt­csoportok kidolgozott tervet vittek a taggyűlés elé. E ter­vekben lerögzítették, hogyan kívánnak dolgozni a márciusi határozat maradéktalan végre­hajtása érdekében. A legtöbb helyen kéthetenként egyszer a pártcsoport értékeli a kong­resszusi munkaversenyt, egy- egy párttag elmondja, mit és hogyan teljesített eddig fel­ajánlásából. A taggyűlések felszólalásai­ból kitűnt a kommunisták fe­lelősségérzete a határozat vég­rehajtásáért. Javasolták, hogy a lemaradó üzemeknél olyan mértékben mozgósítsák a dol­gozókat, amely a lemaradás második negyedévi behozását biztosítja. A hozzászólók segí­tették a pártvezetőségeket az intézkedési tervek kidolgozá­sában, a végrehajtás módsze­reinek meghatározásában. Több gyárban, vállalatnál újabb felajánlások is szület­tek. Az építőipar kommunis­tái úgy döntöttek, hogy az iskolák építkezéseit határidő előtt befejezik, és azokban a tanítást szeptemberben meg­kezdhetik. Itt is úgy határoz­tak, hogy eddigi lemaradásu­kat a harmadik negyedévben behozzák. Az Erőmű kommu­nistái a jó hatásfokkal dolgo­zó ötös számú gépegységet határidő előtt üzembehelye­zik, ami nagyban hozzájárul felajánlásuk teljesítéséhez. A Salgótarjáni Üveggyár kom­munista műszaki dolgozói el­sősorban az üveg minőségé­nek javítására tettek fogadal­mat. A május havi taggyűlések azt bizonyították, hogy he­lyes volt napirendre tűzni az iparban és a kereskedelemben a márciusi párthatározat vég­rehajtásának állását. A tag­gyűlések elősegítették a fel­ajánlások elősegítését, mozgó­sították az általános közvéle­ményt a kongresszusi munka­verseny kibontakozására. Nagy SEGÍTSÉGET ADTAK A GAZDASÁGI VEZETŐKNEK, mert felhívták figyelmüket a lemaradások különböző okai­ra. Az eltelt idő termelési eredményei is tükrözik a tag­gyűlések helyességét. A szak- szervezetek termelési tanács­kozásokat tartottak és tarta­nak, és a taggyűléseken hozott határozatok alapján mind ak­tívabban vonják be a dolgo­zókat a versenybe. A tanács­kozásokon a pártonkívüli dol­gozók is csatlakoztak a kom­munisták kezdeményezéséhez. A kibontakozó aktivitás hatá­sára a Salgótarjáni Üveggyár négyes kádkemencéjén egy hét alatt hat tonnával növeke­dett a napi termelés és a selejt is jelentősen csökkent. Hasonló a helyzet a hatos kemencén is, ahol a taggyűlés óta a 600 ezer forintos le- maradásoól már 167 ezret pó­toltak. A Salgótarjáni Acél­árugyárban az eddigi 101 szá­zalékos tervteljesítés helyett közel 104 százalékot értek el. A huzalműben 500 tonnás vál­lalásukból már 300 tonnát tel­jesítettek. Jó eredményekről számolhatnak be az építőipar, a Vasötvözetgyár, az Erőmű dolgozói Ugyancsak javult a kereskedelmi szervek — első­sorban a FŰSZERT és a Kis­kereskedelmi Vállalat — mun­kája. A TOVÁBBI FELADAT, hogy az alapszervezetek ve­zetőségei hasznosítsák és to­vább növeljék a májusi tag­gyűlések lendületét, lelkesedé­sét. Biztosítsák a kialakult jó módszerek elterjedését, újabb módszerek kialakulását. Az el­készült intézkedési terveket maradéktalanul hajtsák vég­re, tegyenek eleget a taggyű­lésen hozott határozatoknak. A termelés pártellenőrzését rendszeresen alkalmazzák, amely feltétele annak, hogy a kommunisták példamutatá­sával, a széles dolgozó töme­gek bevonásával valóban tö- megmozdalommá váljon a kongresszusi munkaverseny, a márciusi párthatározat végre­hajtása. Bagyinszki György a salgótarjáni városi pártbiz. munkatársa Az üvegipari finomcsiszoló tanulók versenyt indítottak a szakma legjobb tanulója cím elnyeréséért. Az elmúlt napok­ban a salgótarjáni, az ajkai és a parádsasvári üveggyárak másod- és harmadéves tanulói mérték össze tudásukat. A négy napig tartó verseny so­rán a harmadéveseknél első díjat Pölczmann Tibor ajkai, a másodikat Sánta László sal­gótarjáni, a harmadikat Mé- reider József ajkai tanuló nyerte. Az értékelés alapján a másodévesek közül az első díjat Szikszai Pál salgótarjáni, a másodikat Balogh László salgótarjáni, a harmadikat pe­dig Keller Mária ajkai tanuló szerezték meg. A Salgótarjáni Üveggyár' igazgatósága mind a két cso­portban az első helyezetteket 300—300 forinttal, a második helyezetteket 200—200 forint­tal, a harmadik helyezetteket pedig egy-egy saját készítmé- nyű készlettel jutalmazta. Ezenkívül valamennyien okle­velet is kaptak. A tanulók versenymunkáik­kal szép fejlődésről tanúskod­tak. A fiatalok szakmai és po­litikai nevelésével foglalkozó mesterek közül a Salgótarjáni Üveggyár igazgatósága kéthe­tes jutalom üdültetésben ré­szesíti a vállalat leányfalui üdülőjében Juhász Károly, Valenta György salgótarjáni, Selmeczi Mihály parádi okta­tókat. feladatok Népfront-bizottságok A Hazafias Népfront gyei bizottsága pénteken, a megyei tanács nagytermében ülést tartott. Megvitatták az elmúlt négy hónap munkáját, s a mozgalom előtt álló leg­fontosabb feladatokat; a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének elősegítését; a nép­front-bizottsági tagok, tanács­tagok téli oktatásának lebo­nyolítását és befejezését; a párt művelődésügyi politi­kájának széleskörű ismerteté­sét; a békemunka továbbvi­telét, a békemozgalom tízéves évfordulója megünneplését; a helyi községpolitika kialakí­tásának, a községfejlesztési tervek előkészítésének és vég­rehajtásának megszervezését; a tanácsok és tanácstagok munkájának segítését; a párt- alapszervekkel és más szer­vekkel való jó kapcsolat ki- szélesítését; s mindezek alapján a népfrantbizottságok szervezeti életének megerősí­tését. A beszámolót Marczi­nek István elvtárs, a Haza­fias Népfront megyei titkára tartotta. Marczinek elvtárs beszámo­lója elején ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Nógrád me­gyében is elértünk. Főképpen arról szólt, hogy ezt a nagy­arányú átszervezést a Haza­fias Népfront-bizottságok ho­gyan segítették elő. Ezután felhívta a népfront me­gyei bizottsága tagjainak figyelmét arra, hogy az elkövetkezendő időkben nagyon szükséges az em­berekkel való foglalkozás, főképpen azokban a köz­ségekben, ahol csak ősz­szel kezdik meg a terme­lőszövetkezeti közös tevé­kenységet. Továbbra is követni kell a már eddig jól bevált mód­szerek alkalmazását, beszélni kell a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, a jövő feladatai­ról. Több munkás-paraszt ta­lálkozót, termelőszövetkezeti látogatást és üzemlátogatást kell szervezni a tsz tagok ré­szére. A népfront jogi bizott­sága, aktíva hálózatának be­vonásával, előadásokat tart­son a tsz tagok jogairól, kö­telességeiről, a közös vagyon védelméről, a mezőgazdasági lakosság nyugdíj kérdéséről, stb. Ezért szükséges, hogy a Hazafias Népfront minden községben szervezze meg a mezőgazdasági szakta­nácsadást, hogy a dolgo­zók a termelőszövetkezet­tel, különböző mezőgaz­dasági problémákkal kap­csolatos kérdéseikre, s egyéb problémáikra is választ kapjanak. Továbbra is szervezni kell, az állami gazdaságok és gép­állomások bevonásával, a he­lyi jellegű mezőgazdasági ki­állítások szervezését, ahol a termelőszövetkezetek eredmé­nyeit ismertetik. Segítse elő a Hazafias Népfront, hogy a termelő üzemek a gazdasági és politikai segítségadáson kívül, az üzemi kultúrcsopor- tok bevonásával a termelő- szövetkezetek kultúrmunká- ját is patronálják. Ezért szük­séges, hogy még a nyár folya­mán minden termelőszövetke­zetben legalább egy kultúr- napot tartsanak. Az előadó ezután a nép­front bizottsági tagok és ta­nácstagok oktatásának ered­ményét ismertette. Bejelentet­te, hogy a megye községeinek mintegy 85-90 százalékában mindkét oktatást sikeresen befejezték. A következő ok­tatási évről szólva javasolta a megyei népfront-bizottság­nak, hogy az oktatást lehe­tőleg már szeptemberben kezdjék meg. A békemozgalomról szólva Marczinek elvtárs bejelentet­te, hogy a béke ügyének ál­landó napirenden tartása ér­dekében a járások után a községekben is megszervezték az állandó békefelelős háló­zatot. A békefelelős hálózat jó munkát végez, s a szer­vezések igen jelentős eredménye volt, hogy a genfi atomkonferenciára a levelezőlapok ezreit küldték megyénk dolgo­zói, a nyugatiak halogató politikájának megszűnte­tését követelve. Ugyancsak sok tiltakozó táv­irat és levél ment az algériai vérengzések, a háború befeje­zése érdekében, a dél-vietná­mi terror gyilkosságok ellen, stb. Mindezeket a tiltakozó táviratokat, leveleket, aláírás- gyűjtéseket gyűléseken, nép­front esteken és más rendez­vényeken szervezték a bizott­ságok. A községfejlesztési felada­tok végrehajtása, a társadal­mi munka szervezésének ki- szélesítése céljából javasolta az előadó, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordíta­ni a társadalmi hozzájárulás különböző formáinak kidol­gozására, annak a gyakorlat­ban való alkalmazására. Ezért megyei és járási szin­ten, elsősorban a műszaki értelmiség bevonásával, szer­vezni kell községfejlesztési patronáló brigádokat. A tanácsokkal való jobb kapcsolat elmélyítése ér­dekében a járási nép­front bizottságok létrehoz­zák a megyei tanácstagok csoportjait. Ez a csoport időnként, első­sorban megyei tanácsülések, tanácstagi beszámolók előtt ülésezik, s megbeszéli a já­rás lakóinak problémáit, azért, hogy a tagok a tanács­üléseken, a beszámolókon a terület problémáinak ismere­tében nyilatkozzanak. De kö­telességük a járási népfront titkároknak, hogy a különbö­ző népfront rendezvényekre, békegyűlésekre, tsz látogatá­sokra, munkás-paraszt talál­kozókra az országgyűlési kép­viselőkön kívül, a választó- kerületileg érintett megyei és járási tanácstagokat is min­den esetben hívják meg. Ez­zel is elősegítik a tanácsta­gok munkájának javítását. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága a beszámoló felett vitát indított, amelyen többek között felszólalt Ma- túz József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A vita után határozati ja­vaslatot fogadott el a bizott­sági ülés, amelyben új fela­datokat szabnak meg a Haza­fias Népfront bizottságok ré­szére. — ÜLÉST TARTOTT A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGA — me­Kitüntették megyénk legjobb pedagógusait Pedagógusok: tanítók és tanárok, tanárnők, tanítónők és óvónők sokszor tapasztalhatták már dolgozó népünk megbecsülését azért a fárasztó munkáért, amelyet gyerme­keink nevelése, az újtípusú ember kialakításáért végez­nek. Így volt ez most, a VIII. Pedagógusnapon is, amikor a megyei ünnepségen nyújtották át pedagógusaink legjobb­jainak a kormány és miniszteri kitüntetéseket, adomá­nyoztak pénzjutalmakat. Havasi László őrhalmi nevelő, az általános iskola alsótagozati felügyelője a ,,kiváló tanító kor­mánykitüntetést kapoU a vele­járó 3000 forint pénzjutalommal. Vonsik Gyula, a megyei párthizottság osztályvezetője az „oktatásügy kiváló dolgozója” miniszteri kitüntetést és a vele­járó 1000 forint pénzjutalmat, Krajnák Tibor, a Salgótarján, Bartók Béla úti ált. iskola igaz­gatója az „oktatásügy kiváló dol­gozója” és 1000 forint pénzjutal­mat, Horváth Irén, a ludányhalászi ált. isk. igazgatója, az „oktatás­ügy kiváló dolgozója” és 1000 forint pénzjutalmat, Kovács József, a szorospataki ált. isk. igazgatója, az „oktatás­ügy kiváló dolgozója” és 1000 Ft pénzjutalmat, Kovács János, a ceredi ált. isk. igazgatója, az „oktatásügy kiváló dolgozója” és 1000 forint pénzjutalmat, Varga Zoltán, a Somoskőúj­falui ált. isk. igazgató helyettese az „oktatásügy kiváló dolgozója” és 1000 forint pénzjutalmat, , Nagy Géza, a karanessági ált. isk. igazgatója az „oktatásügy ki­váló dolgozója” és 1000 forint pénzjutalmat kapott. Molnár István, a tereskei ált, iskola hivatalsegédje a „kiváló dolgozó” című miniszteri kitünte­tést és 1000 forint pénzjutalmat, Boros Sándor, a megyei ta­nács művelődési osztályának dol­gozója a .szocialista kultúráért” című kitüntetést és 1000 forint pénzjutalmat, KITÜNTETÉST Sztruhár J’ánosné, a felső­petényi gyermekotthon igazgatója az „oktatásügyi kiváló dolgozója” és 1000 forint pénzjutalmat, Szabó Tibor, a nógrádsipeki ált. isk. igazgatója a „szocialista kultúráért” című miniszteri ki­tüntetést és 1000 forint pénzjutal­mat kapott a VIII. Pedagógus­napon. KAPOTT MÉG: Borsos Gábor, a Salgótarjáni Gépipari Technikum igazgatója a „szocialista kultúráért” és 1000 forint pénzjutalmat. Ruhabernutaíóf tartottak Ecsegen Az ecsegi Nőbizottság és a ruházati bolt által rendezett divatbemutató a faluban is­mét nagy erkölcsi és anyagi sikert jelent a konfekcióipar­nak és a boltnak. Ismét, mert hiszen Ecsegen nem először rendeztek jól­sikerült divatbemutatót. A Nő­bizottság már többször segí­tette így a kereskedelmi for­galom növekedését. Tudják, hogy egy készruha egészen mást mutat szépen kivasalva, egy csinos kislány, vagy egy fess fiú által bemutatva, mint az akasztón. És a bemutató után sokkal szívesebben veszik az újonnan érkezett készruhá­kat, mint anélkül tennék. Már tavaly az első divat- bemutató , után 10 000 forint forgalomnövekedés volt kon­fekcióból. Most már bátran rendel 160 000 forint értékű árut a boltvezető. És, hogy a bátorsága jogos, azt bizo­nyítja az, hogy a bemutatott ruhákat szinte kivétel nélkül rögtön megvásárolták a „ma- nekkenek” mamái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom