Nógrádi Népújság. 1959. június (15. évfolyam. 44-51. szám)
1959-06-06 / 45. szám
4 NÓGRÁDI NÍPÜJSA® 1959. június 8, cAz életek fjtwmnLäi Távoli évek homályából fel-felvillan emlékezetemben egy jóságos arc. Szinte hallani vélem: — A sas és sás története... nagyon kell vigyázni a helyesírásban a vesszőkre is... A sas és sás tanulságos története az elmúlt évek ellenére is megmaradt szellemi kincsem tárában. Sok-sok év múlt el azóta, s a félénk elsős, másodikos diákból a maga lábán megálló ember lett. Az én öreg tanítóm tanítása vezetett el eddig, s vezet továbbra is. Nemes munka a nevelő munkája. A legérzékenyebb anyaggal, az emberrel foglalkozik. Ez a nemes munka sok felelősséggel járó, és az apró emberke jövője iránti aggódással párosul. Nevelő... Már a névben benne rejlik a fogalom: az életek formálója. Nagy szív kell ehhez a munkához. Nem egyformák az emberek. A nevelő, a pedagógus feladata megismerni és jellemében, lelkületében alakítani a gyermeket. Bonyolult feladat a nevelés, együtt jár a tanítással... Mit tud az ifjú, aki a világra jött? Magával hozta az észt, amely hasonló egy bimbózó virághoz. Néhány éven át erősödik a bimbó az anya, a család gondoskodása folytán. Ebben a nevelésben ritkán van módszer. E bimbó akkor kezd nyiladozni, amikor iskolába kerül a gyermek, s a nevelő kertészkedik rajta. — A sas és sás története -... Hányszor és hányszor elmondták ezt a történetet előttünk, míg belénk rögződött, hogy egy vessző is nagy fel-s fordulást okozhat. Végtelen türelem és kitartás kell a nevelő áldozatos munkájához. Erény és példamutatás, hiszen csak így lehetnek követendő példák a gyermek előtt. A nevelő az írás, olvasás, számolás megtanítása mellett, megtanítja a gyermeket gondolkodni is. Okosan, logikusan gondolkodni. Életünk jelenlegi alakuló szakaszában áldozatos szerep jut a nevelőknek is: a közösség szeretetére való nevelés. Az új társadalom szellemében történő nevelés. Töretlen optimizmus vezeti munkájukat, s a jutalom, az eredmény: a tanítvány hálás mosolya, okos tekintete. Anyák és apák ők, egy-egy osztály szülei. Legnagyobb szomorúság életpályájukon, amikor a megismert és megszeretett 30—40 gyermektől meg kell válni. Gyönyörű pálya, amely inkább: hivatás. Újabb és újabb gyermekek előkészítése, felvértezése az életre. Mennyi- emlék, öröm és gond_ kíséri útjukat. S ma már megbecsülés is. A lélek munkásai ők, tisztelet és megbecsülés övezze munkájukat. — A sas és sás története ... Végtelen szeretettel és hálás köszönettel gondolok idős tanítómra, hiszen oly sok vesszőhiba van az életben. Az ő tanítása nyomán sokat elkerültem. Hála nektek nevelők, meghajtom fejem nagyszerű munkátok előtt. PADÁR ANDRÁS Az idén Kisterenyén rendezik meg a hagyományos őszi ünnepi vásárt Az idei őszi ünnepi vásárra elkészült a tervezet. Ebben az évben, — a korábbiaktól eltekintve — csak egy esetben, és csak egy helyen rendeznek ünnepi vásárt. Az elfogadott javaslat szerint Kisterenyén, mivel ez a község rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek egy nagyobb szabású, kétnapos vásár megtartását lehetővé és indokolttá is teszik. Ezért az elmúlt napokban olyan döntés született, hogy az idei oszd ünnepi vásárt szeptember 4—5-én Kisterenyén, a pariban rendezik meg, ahol a megye csaknem valamennyi kereskedelmi szerve részt vesz. A TIT júniusi munkatervéből A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szervezete is elkészítette június havi munkatervét. Az e havi munkaterv szerint értékes előadások hangzanak el a társulat klubhelyiségében, de gazdag az a program is, amelyet az országjárás keretében rendeznek meg júniusiban. Az első előadás június 5-én hangzik el a klubhelyiségben „A felszabadulás utáni magyar irodalom kérdései” címmel. Június 12-én közgazdasági előadást rendeznek „Hogyan éri utói a Szovjetunió az Egyesült Államokat” leimmel. Ezt egy műszaki elő- I adás követi június 13-án, I „A rádiaktivitás gyakorlati alkalmazása” címmel, míg a hónap utolsó szakosztályi ülésére 26-án kerül sor, ahol „A 100 esztendős darwiniz; mus magyarországi pályafutá- ‘ sá”-ról rendeznek előadást. Az országjárás keretében ebben a hónapban elsősorban a Mátra szépségeivel ismerkednek meg a résztvevők. Június 14-én Salgótarján— Hasznos—Vidróczky-csárda— Galyatető—Mátraháza—Kékes- Párád—Salgótarján útvonal, június 28-án pedig Salgótarján—Bükkszék—Eger—Salgótarján útszakasza nyújt élményekben gazdag országjárást Salgótarján természetszere tő dolgozóinak. Vidám műsor !; A Nógrád megyei Moziüzemi ■ Vállalat szakszervezeti bizottsága ; hétfőn este 6 és 8 órai kezdet- ; tel vidám műsort rendez a No- ! vember 7. filmszínházban. A mű* ! sorban fellépnek Balassa Tamás ' és tánczenekara, Hollós Ilona és v Keméndy András, a Harsányi- < együttes^ Petrova Margaretta és í Mucsi Sándor. A műsort kon- ? t érái ja: Szolnoki Gyula. Jegyet a \ Moziüzemi Vállalatnál és a mozi jj pénztáraknál lehet igényelni. Vasárnap nyit a bánki strand Az elmúlt években csak hideg ételekkel várta a vendégeket a bánki strandfürdő. A június 7-én nyitó strand vendégeit kellemes meglepetésben részesíti az fmsz strand-vendéglő vezetője. Különböző halételek várják az éhes strandolókat. Halpaprikás, halászlé, rántott hal és egyéb finomságok között válogathatnak. Ha igény lesz egyéb ételféleségekre, akkor azt is készítenek majd. A könyv ma Szinte napról-napra nő azoknak a száma, akik nemcsak olvasnak könyvet, hanem vásárolnak is. A könyvtárak olvasótáborának növekedése mellett egyre nő a könyvet vásárlók száma, a könyvesboltok forgalma is. Ez nemcsak a városokban van így. Ha a földművesszövetkezeti járási könyvesboltok munkáját nézzük, azt látjuk, hogy így van falun is. A pásztói járási könyvesboltban is jelentős a fejlődés. A legörvendetesebb, hogy nemcsak Pásztón nő állandóan a forgalom, hanem a könyvbizományosok útján a járás falvaiban is. Egy évvel ezelőtt 28 könyvbizományos volt a járásban, most már 60-an munkálkodnak azon, hogy minél több dolgozóban keltsenek érdeklődést a könyv iránt. Az 1958. évi tervteljesítés 43,7 százalékát a bizományosi hálózat befizetése adta. Érdemes megnézni az 1958. évi tervteljesítés „száraz” számadatait. Az első negyedévben a tervezett 40 ezer forint helyett 49 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. A második negyedévben már 149,5 százalékra teljesítették a tervet, a harmadik negyedévben pedig 163.5 százalékra. A negyedik negyedévben 115 ezer forintot forgalmaztak. Egy év alatt 351 ezer forint értékű könyv fogyott el egyetlen járásban és csak a földművesszövetkezeti hálózatban. Ilyen szép eredményt azért tudtak elérni, mert a könyvesboltok dolgozói, a könyvbizományosok nem gépiesen végzik munkájukat. Nem száraz kereskedelmi feladatnak tekintik, hanem a kultúra széleskörű elterjedésének fontosságát látják. Cseri István bizományos jobbágyi üzemi dolgozó ott van a kultúrház minden rendezvényén, és a mozielőadások előtt is árúsít könyvet. A környékbeli tanyákra is kiviszi a könyvet. A legrégibb, legjobb munkát végző földművesszövetkezeti könyvbizományosok közé tartozik Nagy Győző, a sziráki, Csonka József, az ecsegi és Fazekas Józsefné, a tari földművesszövetkezet boltvezetője. Tomka Aladár vanyarci pedagógus és Papp László a csécsei iskola igazgatója. Könyvkiállításon, könyvbálokon, könyvsátrakban különböző könyvheti rendezvényeken népszerűsítik a könyvet, a tudás forrását. már a dolgozó A könyvesbolt dolgozói pedig gondoskodnak arról, hogy gyakran cserélődjön könyv- állományuk, még 1957-58- ban csak félévenként, most már három-négy havonként új könyvek között válogathatnak a falusi olvasók. Nagy sikere van az olvasó- közönség körében a részlet- vásárlásnak. Míg az elmúlt év elején mindössze hatan vásároltak részletre könyvet, most már megközelíti a százat, azoknak a száma, akik folyamatosan törlesztik a részleteket és vásárolnak újabb könyveket. Közel 40 ezer forint értékű könyvet vásároltak már részletre. Van olyan állandó vevőjük, aki több mint kétezer forint értékű könyvet vásárolt. Több olyan állandó vevőjük van a földművesszövetkezeteknek, akik a járás községeiből járnak be időnként ügyes-bajos dolgaik elintézése végett Pásztora, és sosem mulasztják el megnézni, hogy a könyvesboltban milyen újdonságok vannak. Egy 50 év körüli erdőkürti parasztasz- szomy pár hónappal azelőtt még csak az „Olcsó könyvtár” könyvei után érdeklődött, legutóbb pedig Gogol egyik parasztoké is művét vásárolta meg drága, kötött kiadásban. Egy mátra- szőllősi parasztasszony az ősszel még mesekönyvet olvasott, most- már Jókai, Mikszáth, Móricz érdekli. A jövőben még szebb eredményt szeretnének elérni a könyvesbolt dolgozói. Ezt a célt szolgálta az áprilisban megtartott tapasztalatcsere értekezlet, ahol a legjobb eredményt elérő bizományosok ismertették módszereiket. Már akkor megvitatták az ünnepi könyvhét programját és azt, hogy az ősszel, amikor az embereknek megint több idejük lesz az olvasásra, milyen módszerekkel lehetne javítani a könyvpropagandát. Különösen két vonatkozásban szeretnének előrehaladni. A mezőgazdasági szakkönyvek ismertetésében és az olvasó- közönséggel való kapcsolat javításában. Ügy tervezik, hogy több olvasóankétot, könyvismertetést, író-olvasó találkozót rendeznek a télen. Az ünnepi könyvhét alatt az egész járásban megszervezték a házról-házra árusítást, mindenütt könyvsátrak, kiállítások, könyvbálak népszerűsítik a könyvet. T. L-né Megtartották vizsgájukat a salgótarjáni zeneiskola végzős növendékei Június 4-én rendezte nagysikerű koncert-vizsgáját a salgótarjáni Állami Zeneiskola. Koncert-vizsga országos viszonylatban is eléggé újkeletű szó, jelentőségéről ezúttal tájékoztatjuk az érdeklődőket. A zeneiskolai vizsgák általában zártkörűek. A koncert-vizsgán szereplő VII. osztályos zeneiskolai tanulók zenei tanulmányaik során olyan előrehaladást értek el, hogy vizsga-produkciójuk a négy fal közül kikívánkozik a nyilvánosság, a nagyközönség elé. Ez a koncert-vizsga lényege. A VII. zeneiskolai osztályt elvégzett növendékek (hegedű, zongora és gordonka) elvileg az alsófokú zenetanulmányaikat befejezték és a jövőben középfokon fejleszthetik tudásukat, akár zeneiskolai to- vábbképzösök, akár mint zenei gimnazisták, (pl. Füzes Mária) zeneművészeti szakiskolások. A koncert-vizsga alkalmával, a szereplők nagyobb lélegzetű fellépés keretében, a zeneirodalom jelentősebb stílusaiból összeállítót műsoru* kát adták elő, a második részben pedig egy-egy zenekari kíséretes versenymű meg* szoláltatásával tettek tanú* bizonyságot' művészi tudásukról. A vizsgázó Füzes Mária, Mákos Márton és Nagy Péter produdciója messze felülmúlta a VII. zeneiskolások szó* kásos országos átlag-színvonalát, néhol már-már a szó legszorosabb értelmében vett komoly művészi élményt jelentett. A koncert-vizsga keretében kerültek előadásra a veszprémi II. Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztiválon és Miskolcon az új magyar zene- pedagógiai művek bemutatóján elhangzott műsorszámok is. Az országos szeregszemlén Veszprémben és Miskolcon különösen az ragadta meg a legkiválóbb zenei szakembereket, hogy egy viszonylag fiatal zeneiskola, a patinás, régi intézményekkel egyenrangú társként is, jól megállta a helyét. Havas László, a tanító Ment lefelé a réten át az Ipolyhoz. Egyik kezében vagy három horgászbot, jó szorosra kötve. Combját verdeste a vállára akasztott tarisznyács- ka. A másik kezében pedig mintha lépéshez kéne az ütemet adni, csörrent egy jóöblű, konzervdobozból szerkesztett alkalmi vödröcske. Mögötte hosszúszörű fekete kutyája éppen olyan éveket hordón lépkedett, mint gazdája. Szép ilyenkor az Ipoly-menti rét. Különösen Őrhalomnál. Nyújtózik. és szinte tolja a hegyeket, ne szaladjanak össze, hogy a hátán nyakatekert kanyarokat írva, pajkosan játszhasson iszapsárga színű pajtása, az Ipoly. Ha valahol, akkor itt, ezen a széltől beszédes réten lehet pihenni. Nagyon kedves helye ez Havas Lászlónak. Az elmúlt esztendők felgyülemlett terhei itt mintha megszivacsosodná- nak. Nem lehet már elvetni, de megkönnyebbül. A pihenés után azután könnyebben fordul az agy, frissebbek az izmok, jobban megy a munka. Mert a munka tölti ki igazán az életét. Olyan ő őrhalomban még ma is, dérbe fordult fejével, a földtől már fáradtabbá váló lábával, mint a családjára féltő gondot viselő apa. Évtizedeken nevelte okos szóval tudományra a ma már felnőtt embereket is. Megvált az iskola igazgatásától, s egy egész körzetben felügyel a tudományt ültető tanárok munkájára, 1de nem hagyta árván faluját. A politika sokfelé ágazó útján irányítja azokat, akiket az iskolapadból az életbe engedett. Havas László pedagógus ma párttitkár is, a falu politikai pedagógusa. Megmarkolja és nem engedi az embert az a melegség, amely árad belőle, ha dolgozó emberekről szól. Ettől a melegtől pattogott róla az a máz, amelyet rá akartak rakni a mocsárba fulladt idők elkopott támogatói, hogy elválasszák a dolgozó emberektől. Nem feledte azokat az időket. Nem is akarja feledni, hogy mélyre akarták horgásztam fejét; hogy orgonájának hangja a templomok hideg falai közé hívta az élet után futó embereket; hogy nyögte teste a klérus nehéz igáját. Nem feledte. Nem is akarja feledni! Neki ez volt az iskolája; Meghajlott derekát kiegyenesítette. Az élet sohasem volt virágszirmon járó körmenet. Aki tanult ebben az iskolában, az kemény férfivá lett, aki nem hámozta ki belőle a tudnivalót, az eladta magát, puhány maradt és megsemmisült. Végigjárta azt az iskolát, amelyet a régi rend szabott meg a tanítók számára. De a leckét, amelyet feladtak, jól oldotta meg. Ébreszti a régi idők emlékét Havas László. Tanítói működését egyházi iskolában kezdte. Régen volt, még a század elején. És akkor még hitt abban, amit tanított. Iskolája parancsnoka, a plébános, az egyház iránti buzgalmat követelte. De ö nem tudta lehúnyva tartani szemét, mert aki sötétre kényszerítette tekintetét, habzsolta az életet, családi fészkeket dúlt, mint ragadozó, korhasz- totta az iskolát, szellemi nyomorba kényszerítette a gyermekeket. Havas László segítségért kiáltott. De istenhez hiába fordult. Szólaltathatta még oly szépen is orgonáját, a helyzet így sem változott. Csak a földi hatalom segíthetett. A püspökséghez kopogtatott, de a válasz hideg, félreérthetetlen volt. — A tanító nem lázadhat isten apostola, s földi ura ellen. Ekkor először életébe érezte, megszakadt az a szál, amely az egyházhoz kötötte. Felemelte tekintetét és látta, hazugság az egész. S űzhették faluról, tanyára; tanyáról falura; bocsáthatták rá viharukat; menedéket talált a dolgozó embereknél, ahol csorbítatlanul megmaradt tanítónak. Szegény, de becsületben gazdag tanítónak. Az életösztöne vitte új utakon, hiszen két éhes száj kérte már a kenyeret. Gyümölcsöst nevelt szabad óráiban, így emlékezik és szaggatja a levegőt, ahogy rakja a szót. — Fényes hintó, négy lóval megállt a fűzfavesszős kerítés mellett. Buttler báró szólt le a kocsiról: — Telepítsen ebből nálam is. Megfizetem. De ha kedve tartja, vadászaton is láthatom. Megmozdult a szíve. Annyi ború után talán kisüt a nap neki is. Itt talán támogatásra talál. Dolgozott fáradhatatlanul. Rakta a csemetét, azután várt. Már fehér lepedőt rakott a földre a tél, megszólaltak az első vadászpuskák is, de a kastélyból nem jött az üzenet. De jött a faluból, belopva titokban a kis tanítói házba elfojtott hangon, hogy senki ne hallja. — A báró a vadászaton mondta; adóssága van a tanító úrral szemben. De nem akarta, hogy a fényes társaságra árnyék vetődjék. Majd az erdésszel vadásszék. Megütötte a felismerés. Egy a húr, amelyen ők pendülnek. Megkeményedett, s most már csak azért is marad, ki volt: a nép nevelője. Ha már szállt ember muzsika hangjától magasba röppenve; ha már domborodott friss levegőt szíva a mell, akkor azon a télen, amikor erejét vesztve összerogyott a háború, neki ilyen érzése volt. Tapogatott még, mint sötétből napfényre került ember, de tudta; az élet felé indul. És ha a következő években kapott életet, ő is adott. A tudományt megközelítő, új módszereket dolgozott ki az iskola padjaiban ülő gyermekeknek. A felnőtteket buzdította a szabad életben folyt munka, szeretetére, egymás megbecsülésére, az újonnan nyert haza', virágba borítására. Munkája során igaz, megbotlott a rosszban, de volt ereje felismerni, hogy javítani kell. Javított és újra kezdte., Ebben a munkában érte az a vihar, amely talán életében\ a legjobban megrázta. Az ok-, tóberi vihar volt ez. Ellenei rátámadtak, gyalázták, kény-, szerítették térdrehajlásra, űz-' ték volna az iskolából. Tán' el is indul megfeledkezve ma-, gáról, ha ismét, mint életében annyiszor, nem jön segítség, amely inti: a nép tanítója vagy! Havas László, az októberi vihartól hitében megrendült tanító, ismét visszakapta egyensúlyát, támadói elbuktak, ő pedig maradt, aki volt: nevelő, a felnövekvő embe-, rek ápolója. Már alkonyodik az őrhalmi, rét fölött. Esti pihenőre húz a sok haltól begyesedő gém. Fészke fölött köröz a bíbic. Szél hajtogatja a magasra nőtt füvet. Havas László nézi az őrá-' ját. Csomagol és indul. Frissek a léptei, mintha megfia-• talodott volna. Estére a pártvezetőséggel is tárgyalnia kell, még, azután az út ügyben a tanáccsal, és az új bolt dolgai-, ról a földművesszövetkezettel. És holnap várják az iskolákban is. B. Gy. Váczi Gyula igazgató, a 7zeneiskola közelmúltban elért >országos sikereinek ismerte* )tése után okleveleket és az \Országos Haydn EmlékbizotU > ság által ajándékozott juta- ’ lomkottákat adott át a hala- >dó tanulóknak. Papírgyűjtő hetek 1959. május 20—június 30. A papírhulladék fontos nyersanyag! Felemelt áron Űjságpapír kg 4.- Ft Iromány, könyv kg 1.10 „ Füzetek, Folyóiratok kg -.90,, Háztartási vegyes kg -.70 „ vásárolják a PEST—BÁCS— NÓGRÁD MEGYEI MÉH vállalat telepei és átvevő- helyei. Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Salgótarján, Szécsény és társadalmi begyüjtőhelyei a megye területén 137. a Nógrádi Népújságban