Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-27 / 42. szám

1959. május 27.

NÖGRÄDINÍPOJSAG

5

Ar. abszolút nyereség a eél Magyarnándorban az idén

mag yarn Andorban az

elmúlt évben átfogó brigádvizsgálatot végeztek, értékelték az állami gazdaság 1958-as munkáját. A vizsgálat értelmében megállapíthatjuk, a gazdaság eredményesen dolgozott, a tervezett veszteségek 30 százalékát megtakarították az elmúlt esztendőben. Különösen a növénytermelésben voltak jó eredmények, ahol a tervezett veszteségnek mintegy kétharmadát megtakarították, bár drágábban állították elő a kenyér- és takarmánygabonát, mint amennyit ezek előállítási költségeire eredetileg terveztek. Az állat- tenyésztésben 30 ezer forintot veszítettek azon, hogy többe került egy kiló sertés- és marhahús előállítása, mint ahogy azt tervezték.

Az idei gazdasági évben mindezeket megszüntetik. Még áprilisban összeültek az állami gazdaság vezetői — a párt és gazdaságvezetők — és intézkedési tervet dolgoztak ki. Megvizsgálták az év első három hónapjának gazdálkodását, azt összehasonlították az elmúlt esztendők azonos időszakával, s arra a következtetésre jutottak, a Magyarnán- dori Állami Gazdaságnak megvannak a reális feltételei ahhoz, hogy ebben az évben ne legyen szükség az állami támogatásra.

Az elkészült intézkedési tervet a párt és a szakszervezet kezdeményezésére, üzemegységenként beszélték meg a dolgozókkal. A pártszervezet befolyása az állami gazdaság dolgozóira igen nagy. A párt- vezetőség helyesen, annak idején, először azon dolgozók megnyeréséért indított harcot, akik a gazdaság törzsgárdáját alkotják, több éve dolgoznak Magyarnándorban. Legtöbbjük itt épített házat, egyszóval életkörülményeik ide kötik őket. Ezek az emberek aztán tőlük telhetőén dolgoznak, hogy eredményes legyen az esztendő és a felmerülő problémákra olyan megoldást keresnek, mintha azt egyéni érdekükben tennék. Az intézkedési tervet reálisnak találták, és megvalósításához egyéni felajánlásukkal, becsületesen végzett munkájukkal járulnak hozzá.

AZ INTÉZKEDÉSI TERVBEN legfontosabb feladatként a termelési költségek csökkentését jelölték meg Magyarnándorban. Azért vált ez szükségessé, mert az elmúlt évben a két legfontosabb termelési ágban mutatkozó vesz-:' teség — még az engedélyezett; is — abból adódott, hogy drá-y gábban termesztettek bizonyos;* növényféleségeket, drágábban állították elő a hús kilogrammját az eredetileg terve-i zettnél. Az idei évben a növénytermesztésben a lehetői legnagyobb mértékben kihasz-; nálják a rendelkezésükre álló gépek kapacitását, és csak olyan növényféleséget tér-, mesztenek, amelyekhez a talaj és éghajlati viszonyok a leg-! jobban megfelelnek. A kukorica termésátlagának növelése; meg azért fontos, mert a múlt évben égető probléma-)! ként jelentkezett a gazdaságban az abraktakarmány hiány. Ebből adódik jórészt az ál-i lattenyésztésben mutatkozó; veszteség. A jó két mázsás! kukoricaátlagterméssel, valamint az állattenyésztésben fo ganatosított egyéb intézkedéssel jelentős változás lesz az! idén e téren is.

Az általános többlet költségek között szerepelt az is,í hogy igen magas volt a mun-j kagépek üzemeltetése, már az< olyan üzemeltetés, amely mö-5 gött nem volt meg a produk-i tív munka. Ez részben a ne-) héz terepviszonyokból adódik,í melyen változtatni a gazdaság) nem tud. A fontosabb azonban, *és a fölösleges üzemel-) tetés nagy része ebből adódott, olyan traktorosok is dol-< goznak az állami gazdaság-! ban, akik nem értenek meg-j felelően gépükhöz és kevés' a gyakorlatuk. Ezen úgy pró-i

bálnak segíteni, hogy tanfolyamokon, iskolákon tanulnak a traktorvezetők.

A PÁRT- ÉS GAZDASÁGVEZETÉS — amely egyire szilárdabb lesz Magyarnándorban — összefogása igen komoly eredményeket hoz. Az intézkedési terv végrehajtásából több mint 9 és félezer forint nyereség jelentkezik Magyarnándorban. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem lesz szükségük állami támogatásra, hanem azt is, hogy az idei évet már nyereséggel zárják. Ehhez azonban az is szükséges — továbbfejlesztve a korábbi jó tapasztalatokat, módszereket — még fokozottabb mértékben foglalkozzanak a gazdaság dolgozóival. Kísérjék figyelemmel annak a csoportnak a munkáját is, amely nem tartozik az állandó gárdához, csak időszakonként dolgozik a gazdaságban. Az ellenőrzést terjesszék ki ezek munkájára is, mert jó munkájukkal növelik az állami gazdaság jövedelmét, ha viszont

kelletlenül végzik a munkát, mert érzik, hogy nem törődnek velük, a gazdaságnak okoznak kárt. Az állam vagyonát hagyják veszendőbe menni, amiért felelősségrevo- nás jár.

Állami gazdaságaink

s köztük a Magyarnándori Állami Gazdaság is az elmúlt évben igen komoly eredményeket értek el, bebizonyították — a helyes agro- és zoo- technika alkalmazásával, termésátlagaikkal, s az állattenyésztésben elért eredményeikkel — a nagyüzemi gazdálkodás eredményenyességét. Mert különben miből is adódna az az 5 milliós eredményjavulás, amelyet az elmúlt évben értek el. 1959-ben azonban még nagyobbak, komolyabbak a feladatok, amelyek ömkónit adódnak a márciusi párthatározatból, hiszen a cél az abszolút nyereség elérése. S Magyarnándorban segíti ezt az elmúlt esztendők gazdasági megalapozottsága.

Ötvenezer rántanivaló csirke;

Több, mint egy évtizedes fennállása óta az idén nevelik a legtöbb csirkét a Magyarnándori Állami Gazdaság baromfitelepén. Az árnyas erdő alján épült „tojás és baromfigyár,” több mint százezer csirkét keltet az idén az állami gazdaságok és a megyei termelőszövetkezetek részére. Ezenkívül mintegy 3 millió tojást küldenek a budapesti és Nógrád megyei munkásllakta területek közellátásához.

Az ipari munkások ellátásának. megjavítása érdekében a múlt évihez képest csaknem megkétszerezte a rántanivaló csirke nevelési tervét. Tavaly, alig több, mint 30 ezer csirkét adtak piacra, most szombatig 25 ezer 70-80 dekagrammos rántanivaló csemege-csirkét szántottak el a budapesti és a salgótarjáni munkások részére, ötvenezernél több rántanivaló csirkét küldenek összesen az ipari munkások ellátásához az idén a Magyarnándori Állami Gazdaság ,tojás és baromfigyárából.”

Munkában a birkanyíró asszonyok

A Kisterenyei illami Gazdaságban közel 14 0Ö0 juhot számlálnak az állományban. A nyíráshoz az idén a Heves megyei Kömlöröl hoztak országos hírű nyíróasszonyokat. A nyolc asszony 3-400 birkát nyírt meg egyetlen nap alatt.

Májusban is teljesítik bányászaink a leérték tervét

Bányászaink továbbra is tartják elmúlt havi jó eredményeiket. Ugyanis ebben az évben először csak a múlt hónapban sikerült teljesíteni, illetve túlteljesíteni a fütőér- tők tervet. A szénosztályozók jelentése szerint e hó 15-ig általában nem történt csökkenés az elmúlt hó azonos időszakához képest. A jelenlegi számadatokból megállapítható, hogy májusban is teljesítik, illetve közel 25 kalóriával túlteljesítik bányászaink a fűtőérték tervet. Visszaesés egyedül csak a vízválasztói osztályozón mutatkozott. Különösen nagy a visszaesés a darabos szénnél, ahol a fűtőérték 329 kalóriával, míg a 20,80-asnál 47 és 0,20-as szénfajtánál 64 kaló- riás lemaradás mutatkozik. A zagyvái osztályozón már emelkedés mutatkozik, ellentétben a vízválasztóinkkal. Itt a darabos szén fűtőélrtéke emelkedett a legnagyobb mértékben: 143 kalóriával.

Hasonló emelkedés mutatkozik a másik két szénfajtánál is.

Különösen meglepő, hogy Kisterenyén megszűnt a lemaradás és ebben a hónapban már túl is teljesítették a fűtőérték tervét.

A darabosszén fűtőértéke 62 kalóriával, míg a kockáé 43- mal, a dióé 103-mal, a daráé 35-tel, a 0,10-es szénnél 104 kalóriával javult az osztályo- zóra szállított szén fűtőértéke. Ez különösen azért jelentős, mert az elmúlt hónapban a kisterenyeiek 69 kalóriával maradtak alatta a tervnek.

A gyulai szénosztályozón a törött daraszén fűtőértéke 45 kalóriával jobb a tervezettnél, míg az osztályozói dara fűtőértéke 45 kalóriával maradt alatta a tervnek.

A nagybátonyi szénosztályozón a B. rostált daránál és ugyancsak a B. porszénnél mutatkozott ezidáig lemaradás. A legjelentősebb B. darabos szénnél és A. kocka szénnél mutatkozott, de majdnem minden szénféleség fűtőértéke általában 30—40 kalóriával magasabb a tervezettnél.

Az elmúlt hónap másik lemaradói a kisterenyeiek után a mátranovákiak voltak. Most itt is nemcsak hogy a tervet teljesítik, hanem azt jelentősen túl is teljesítik. Mátranovákon a 0,50-es szén fűtőértéke 80 kalóriával magasabb a tervezettnél. A csipkési osz- tályzön a kockaszén fűtőértéke 126, a dió 203 és a daraszén fűtőértéke 106 kalóriával már eddig fölötte van a tervnek. Annyit már ma meg lehet állapítani, hogy bányászaink májusban is túlteljesítik a fűtőérték tervet, sőt a két lemaradó bányaüzem, Kistere- nye és Mátranovák is felzárkózott a tervteljesítők közé.

Megtisztelő feladatuk a példamutatás

Tavaly a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet a mezőgazdasági kiállításról második díjat hozott haza kiállított kosai után. Varga János, a termelőszövetkezet elnöke, aki életének nagy részét mint juhász töltötte el, nagy szeretettel beszél a termelőszövetkezet juhállományáról.

— A mi juhállományunk fésűs merinójuhokból áll. A gyapjú magassága általában 10 centiméter, s a minősítése pedig dupla A.

— Ha már ilyen büszke a juhaira, mondja meg Jani bácsi, milyen lesz az idei gyapjúhozam?

— Még pontosan nem tudjuk, mert most kezdjük a 200 darabból álló juhállomány nyírását. A 85 törzskönyvezett juhtól általában 5 kilogramm, s a többitől 4,2 kilogramm gyapjút várunk.

Az idei mezőgazdasági kiállításra újra visz kosokat a szécsényi termelőszövetkezet.

Jani bácsi szerint az idén sem vallanak szégyent kosaikkal, mert nagy gonddal nevelik azokat. Tavaly nyolc tenyészkost értékesítettek.

1Ebből hat a szomszédos ma- gyargéci termelőszövetkezetbe került. Az idén sem adják alább.

A továbbiakban büszkén újságolja Jani bácsi, hogy

mással is készülnek a mező- gazdasági kiállításra.

— Tavaszi árpánk két éve 20 mázsát, tavaly pedig 18 mázsát termett holdanként. Ügy döntöttünk, elvisszük ezt is Pestre bemutatni. De ott lesz a kiállításon a cukorrépánk is~ hiszen 250 mázsát termett tavaly holdanként.

Alig járunk a tavasz derekán, de már a szécsényi termelőszövetkezeti tagok az őszt várják. Szilárd meggyőződésük, hogy a tangazdaság mellett elsősorban az ő kötelességük falujuknak dicsőséget szerezni, megmutatni a község egyénileg gazdálkodóinak, mire képes a közös erő, a közös akarat.

— De vajon a tavaszi munkák végzése igazolja-e nemes törekvésük megvalósíthatóságát?

— Ügy hiszem igen, hiszen kukoricánkat 10 kh-on már bekapáltuk, hét hold cukorrépánkat már kiegyeltük, s nem maradunk el más növényápolási munkák végzésénél sem. De nem is lehet lemaradás, mert a tagok szorgalma jó, meg a gépállomás segítségadása is idejében érkezik. A kapásnövények jó részét géppel műveltetjük. A napokban kaszáltuk le a lucernát is 15 kh-on. Sajnos, itt nem tudtuk igénybe venni a gép munkáját, mert nagyon dűlt volt — fejezi be magyaAuguszl-us 15 a jelenf-kezési határidő

A Váci Mezőgazdasági Technikumban legkésőbb augusztus 15-ig lehet jelentkezni. A lenti határidőig a jelentkezőnek sajátkezűig írt rövid kérvényt kell az iskola levelező tagozata címére küldenie, amelyhez csatolnia kell a születési anyakönyvi kivonatot, az utolsó iskolai bizonyítványt és rövid önéletrajzot. A jelentkezési lapot kitöltve 30 forintos okmánybélyeggel és a hátlapján levő igazolásokkal ellátva a tech- ikum elmére kell eljuttatni. Cím: Vác, Temető utca.

V

rázatát Jani bácsi. >!

Közben a termelőszövetke-u zet palánta telepére ismerősi kedves vendégek érkeztek, a{, községi párttitkár és a tanácselnök. Büszkeséggel né-)' zegetik a szépen fejlett pa-y lántákat, majd Tóth SándorV elvtárs, a VB. elnök megkér-', dezi: v

— Mennyit jövedelmezett>! eddig a palánta?

Egy kis számolgatás után\ azt is megtudjuk, hiszen rész-, letesen felírták:

— Amellett, hogy kilenc holdas kertészetünk részére biztosítottuk a palántát, a, palánta telep több mint 11 ezer forintot jövedelmezett', — mondja Jani bácsi.

A mérés után az is kiderült, hogy a nyírási átlag igen jó. Különösen az egy éves kosoknál, ahol a gyapjúhozam eléri átlagosan a 8-10 kilogrammot A többieknél is 6-8 kilogramm volt az átlag.

Osztályozzák a birkákról levett gyapjút. A gyapjúhozam az idén 1 nagyszerűen megfelel a minőségi követelményeknek. A gyapjú hossza ugyanis elérte a 6-8-10 centimétert.

A répabarkó elleni védekezésről

így tehát van pénze a sző-) vetkezetnek, de vajon lesz-ej másból is?

— Ügy hiszevi igen, hiszen! 30 szarvasmarhát és 14 disz-\ nőt hizlalunk, no, meg a kertészet, az apró magvak szin-\ tén jó jövedelmet biztosítás nak. Munkaegységenként 36( forintot terveztünk, s ha va-\ lami rendkívüli természetit csapás nem jön közbe, még\ több is lesz.

Amint látjuk, a szécsényil termelőszövetkezet tavaszi> eredményei nem rosszak. Tö-l rekvésük, — hogy a mező-] gazdasági kiállításon becsülettel megállják a helyüket) — dicsérendő. Igazuk van,\ Szécsényben a termelőszövetkezet képviseli a jövőt, éppen) ezért megtisztelő feladata a\ példamutatás.

KATA JÁNOS

A cukor- és takarmányrépának legveszedelmesebb kártevője a répabarkó. A különböző barkófajokat népiesen répabogárnak nevezik. Ezek tavasszal a répa kikelése után a levelek lerágásával teszik tönkre a fiatal növényt. Ha a barkó választani tud a cukor- és a takarmányrépa között, úgy biztos, hogy a cukorrépát választja eleségül, de kártevője lehet a dohánynak és a napraforgónak is. A bogár súlyának kb. 100-szorosát fogyasztja el. Ebből következik, ha négyzetméterenként 4 bogár van, akkor a vetést teljesen kipusztíthatja.

A kártevő bogár alakban telel át a talajban. Tavasszal akkor jön elő, amikor a talaj hőmérséklete 30 centiméter mélységben 4 C fok fölé emelkedik. Melegebb időben már csoportosan repülve keresik az élelmet. A bogár egyhónapi táplálkozás után

a talajba rakja tojásait. A tojásokból kikelő lárva a répa hajszál-, valamint főgyökerén vályú alakú bemélyedéseket rág.

A répabarkó elleni védekezés ma már prognózissal irányítható. A Zárszolgálati Laboratórium adatai szerint Nógrád megye északi részén lehet kártételre számítani.

Hogyan védekezzünk a répabarkó ellen?

Amíg a bogarak gyalog járnak, addig igen jól összefoghatók a répatábla szélén húzott árokkal. Az árokban összegyűlt bogarakat vagy lángszóróval perzseljük le, vagy szórjunk az árokba idegmérget (Hungária, Matador, Nikéről, Agritex-et). Vegyszeresen a répatáblán Darsinnal védekezzünk. 1 kh területre 300- 400 liter permetlé szükséges. 100 liter vízhez 50-70 dkg Darsint adjunk.