Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-23 / 41. szám

1959. május 23. NÖGRADI NÉPÚJSÁG s meg nem szere te te elegendő Borsosberényben, talán el­sőnek a megyében alakult középparasztokból termelőszö­vetkezet. Akkoriban igen nagy reményeket fűztek hoz­zá éppen abból kiindulva, hogy a mezőgazdasági terme­lés központi alakja — hozzá­értését, sokéves tapasztalatát figyelembe véve — a közép­paraszt. A remények azon­ban, amelyet azokban az időkben tápláltak, lassan szertefoszlanák, ha a Haladás Termelőszövetkezet vezetői, tagjai nem veszik az eddigi­nél komolyabban a közös munkát. Mert a hajdani 10—13 holdas középparasztok nem tudták még bemutatni a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét. A vezetés gyengesége, a helytelen irányban fejlődő gazdálkodás a legalapvetőbb tényezők, melyekből a bajok erednek. Az egyszemélyi ve­zetés, ha párosul a paran­csolgatással, vagy az erélyte- lenséggel, soha sem vezet jóra. Borsosberényben erélytelen a vezetés éppen ezért laza a munkafegyelem, Nem is olyan régen a nóg­rádi Béke Termelőszövetke­zetben sem ment minden a rendjén, ma pedig a rétsági járás egyik legjobb termelő- szövetkezetének tartják, ahol a munkaegység értéke közel 40 forint. Annak idején itt is a veze­téssel volt baj. Bár arra nem az erélytelenség volt a jel­lemző, mint Borsosberény­ben, hanem éppen az ellen­kezője. A szövetkezeti de­mokrácia megsértése itt is a munkafegyelem lazulásához vezetett. A községi pártszer­vezet, a községi tanács azon­ban még idejében figyelmez­tette a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, az egy­személyi vezetés, a szövetke­zeti demokrácia megsértésé­nek káros voltára, hogy a közgyűlés határozatai nem­csak a termelőszövetkezet tagjaira, hanem a vezetőkre Is kötelezőek. Egyre gyakrab­ban emelték fel szavukat, a szabálytalanságok ellen a ter­melőszövetkezetben dolgozó párttagok, meg a pártonkívü- li termelőszövetkezeti tagok is, miután látták nincs kitől tartaniok . . . Ilyen problémákkal küz­döttek Nógrádon, s közös eredmények az eddig egyedülálló zenei győzelemről a jelentés így szá­mol be: „A zene klasszikusaiból gazdag programot tártunk az elvtársak elé és tettük magyarázó előadásokkal hozzá­férhetőbbé.” Eközben Kodály Zoltán, a Zeneművészeti Főiskola új aligazgatója elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy a régi tervek valóraváltásához hozzákezdjen. Ekkor alapozza meg az eddig igen dilettáns alapokon nyugvó oktatás helyett a modern szolfézs tanítás elméletét. A nagy magyar muzsi­kus megérezve az idők szavát, kijeleti: „politika minden taktus, minden népdal, amelyet feljegyeztem.” Sok nagyszabású terv születik a rövid idő alatt, pél­dául a zenei tehetségkutatás bevezetése; a szervezett álla­mi zenetanítás kérdésének megoldása; fiatal művészek fej­lődésének biztosításához és a közönség fokozott igényeinek kielégítéséhez kamara-opera létrehozása; a szakszervezetek mozgósítása a közönség nevelése érdekében, zenei múzeum létesítése stb. Persze sok minden végrehajtására nem ke­rülhet sor. A proletárdiktatúra 133 napja kevésnek bizo­nyul ennyi új és nagyszabású program megvalósításához. A hangversenyrendezés államosításának kérdése átmeneti­leg megoldódik ugyan, de a legnagyobb terv, a munkás­tömegnek a zenei életbe való bekapcsolása és a zene­oktatás reformjának kidolgozása, sajnos, csak 1945 után kerülhet ismét napirendre. A Tanácsköztársaság zenei vívmányai a Magyar Nép- köztársaság idejében kezdenek kiterebélyesedni. Budapes­ten, a tervezett kamara-opera tervén túlnőve két nagyopera működik és naponta 4 ezer dolgozónak biztosít magas­színvonalú műélvezet. A vidéki állami színházak is ren­delkeznek nívós operaegyüttesekkel. Az Országos Filharmó­nia egész Magyarország területén, sokszor még a kis községi kulturházakban is rendez komoly zenei hangver­senyeket. A Zeneművészeti Főiskola mellett 6 Zenemű­vészeti Szakiskola működik. Életre hívták a Fővárosi Zene­iskola Szervezetet, vidéken pedig 44 állami zeneiskola, 75 ének-zene tagozatú általános iskola kb. 50 ezer tanulót foglalkoztat. Nemcsak Budapesten, hanem a vidéki na­gyobb városokban is működnek filharmónikus zenekarok. Számos olyan nagyegyüttest sikerült létesíteni — mint a Budapesti Kórus, Magyar Állami Népiegyüttes, Honvéd Művészegyüttes stb. —, melyek már külföldön is meg­becsülést szereznek a magyar népi állam biztosította kul- túrforradalomnak. Megszámlálhatatlan említésre méltó, nívós üzemi öntevékeny együttessel is rendelkezünk! tme beteljesült Reinitz Béla álma és most már Kodály Zoltán is megnyugodva hirdetheti: „A zene mindenkié!” Váczi Gyula áll. zeneiskolai igazgató akarattal találtak rájuk meg­oldást. Nem reménytelen te­hát a helyzet Borsosberény­ben sem. Azonban a nehéz­ségektől való visszariadás nem viszi előre a termelőszö­vetkezet ügyét, mert azok önmaguktól nem oldódnak meg, s arra sem tanácsos várni, hogy a felsőbb szervek találjanak a problémákra megoldást. Annyi azonban igaz, a községi pártszervezet, a tanács, meg az állami gaz­daság is hathatósabb segítsé­get adhatna a nehézségekkel küzdő termelőszövetkezetnek. A vezetést, az irányítást il­letően pedig a termelőszövet­kezet belső ügyét, magának a termelőszövetkezetnek kell megoldania. Tény, hogy a ve­zetés módszerén sürgősen változtatni kell. A legjobb mód erre az, ha a termelő- szövetkezet elnöke igyekszik megtartani az alapszabályt, s másokkal is megtartatja, még abban az esetben is, ha rokonról, vagy éppen sógor­ról van szó. Ezzel nem hogy csökkenne a tekintélye, ha­nem nőne, mert azok a ter­melőszövetkezeti tagok, akik továbbra is dolgozni akarnak a termelőszövetkezetben, csak helyeselni tudnak min­den olyan intézkedést — ha az nem ütközik az alapsza­bályba, — amely a termelő- szövetkezet belső rendjének helyreállítását célozza. A munkafegyelem, a mun­kához való viszony megjaví­tásában is csak akkor érnek el Borsosberényben eredmé­nyeket, ha a vezetőség a ta­gok összességére támaszkodva próbál kiutat keresni a jelen­legi helyzetből. Nem lenne eredménytelen a tagokkal megbeszélni a termelőszövet­kezeti tagok kötelességeit, hogy azokat éppen úgy "tart­sák számon, mint jogaikat. Azokat a tagokat pedig, akik hanyagul végzett munkájuk­kal kárt okoznak a termelő- szövetkezetnek, vonják fele­lősségre. Végső esetben ne riadjanak vissza a kizárástól sem, mint ahogy ezt Nógrá­don is megtették, amikor a közös gazdaság érdeke így kívánta meg. Az ilyen intézkedések után nem késlekednének a terme­lőszövetkezetben a gazdasági sem, hiszen a szükséges alapok megvannak a Haladás Termelőszövetke­zet eredményeinek fokozásá­ra. Közelebb jutnának a cél­hoz, ha a községbeli szakem­berek összeülnének a terme­lőszövetkezet vezetőivel, s kö­zösen alakítanák ki a terme­lőszövetkezetnek a legmegfe­lelőbb gazdálkodási irányt. Érdemes lenne ezekkel a dol­gokkal komolyan foglalkozni Borsosberényben, mert a ter­melőszövetkezet tagjai már bebizonyították, hogy nincs szándékukban lemondani a közös gazdálkodásról, hiszen az 1957-ben újjáalakult ter­melőszövetkezetbe csaknem valamennyi alapító tag visz- szajött. Azonban csak szeret­ni a közöst, még kevés a boldoguláshoz. Felelősség, az eddiginél jóval nagyobb fe­lelősség szükséges ahhoz — a vezetőség és a tagok részé­ről egyaránt, - hogy a Ha­ladás Termelőszövetkezet tag­jai valóban a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét hirdessék Borsosberényben. Javítják zöldségeilátást ég az elmúlt év vé­gén határozta el hat maconkai egyénileg gazdálko­dó paraszt, hogy a község tartalék területéből 9 katasz­teri holdon kertészeti szak­csoportot alakít. Az alakuló ülésen a kör­nyék üzemei megígérték, hogy megadnak minden segítséget az öntözéses kertészkedés megteremtéséhez. Azóta a ta­nács és a földművesszövetke­zet segítségével elvégezték a szántást. A nagybátonyi Szol­gáltató Vállalat trágyát és üveget biztosított a meleg­ágyak létesítéséhez, a bánya­tröszt pedig az öntözéshez szükséges csövekkel és szi­vattyúval segített. A bánya­város zöldségellátásának se­gítéséről gondoskodó szakcso­portról nem feledkezett meg az idősebb testvér, a kistere- nyei Vörös Október Tsz sem, biztosította a szakcsoportnak a vetőmagot és a szükséges palántákat. A kapott segítség nagy len­dületet és bizakodást adott a további munkához, s a szak­csoport tagjai ígérik, hogy tő­lük telhetőén mindent meg­tesznek a bányváros zöldség­A nagyoroszi kertészetben Mivel ebben az évben új belé­pőkkel gyarapodott a nagyoroszi fittörő Termelőszövetkezet tag­sága, elhatározták, hogy növelik a több munkaerőt igénylő kerté­szet területét. Míg tavaly csak 7 kh-011 kertészkedtek, az idén már 9 kh termelik a zöldsé­get, paprikát, paradicsomot, hagy­mát. A kertészet terményei, mint a palánta is, eljutnak a szomszé­dos községekbe, a zöldségféléket pedig a község üzemi konyháiba küldik, valamint a saját boltban értékesítik. V1NCZE ISTVÁNNE ellátásának javításáért. Termelőszövetkezeti tanácsadó Mire adnak beruházási kedvezményt ? Tanácsadónk első részében legismertebb kedvezmé­nyekről tájékoztattuk olvasó­inkat. A második részben a kevésbé ismert beruházási kedvezményekről adunk tájé­koztatót, amelyeknél a hitel elengedés mértéke a követ­kező. Termálvizes előhajtó telep építése: Az építési költség 50 százaléka engedhető el, ha a termelőszövetkezet a tele­pet rendeltetésszerűen, folya­matosan üzemelteti. Öntözőtelep-építés: Szintén az építési költség 50 száza­lékának megfelelő hitelösszeg engedhető el, ha a termelő­szövetkezet az öntözőtelepet folyamatosan, szakszerűen, az agrotechnikai követelmények­nek megfelelően üzemeltette és az évenként szükséges karbantartási munkákat el­végezte. Halastó-építés: Az építési költség 20 százalékát elenge­dik, ha a halastó benépesíté­se szakszerűen megtörtént. Silóépítés: Az építési költ­ség 25 százalékának megfelelő hitelösszeg engedhető el, ha a termelőszövetkezet a siló építését a megkezdés évé­nek október 1 napjáig befe­jezi és a silót november 1-ig megtölti. Szőlőtelepítés, szőlőanyag- telep létesítése és komló­telepítés: A telepítési költség 80 százalékáig terjedő hitel engedhető el, ha az előírt termelési feltételek teljesítve lesznek. Gyümölcstelepítés és fásítás: A telepítési költség 70 szá­zalékáig terjedhető összeg engedhető el a termelési feltételek teljesítése estén. Talajjavítás: A javítási költség 10 százalékának meg­él. Ezenkívül a talajjavító- anyagokat teljesen díjtalanul kapja az államtól a tsz. A termelői árrendezéssel kapcsolatos áremelkedések a termelőszövetkezetet általá­ban nem érintik. Az árren­dezés miatt néhány esetben bekövetkező áremelkedés el­lensúlyozására a termelőszö­vetkezet a beruházás meg­valósításánál az emelkedés összegének megfelelő azonnali kedvezményben részesül. Kelendők a szövetkezet palán Iái. hiszen a környéken csak ők foglalkoznak palánta vetéssel. Képünkön az asszonyok egy csoportja a jól fejlett palántákat szedi ki a meleg­ágyból kiültetésre. Tizenöttagú brigád dolgozik a kertészetben, éppen minden munkát időben el is végeznek. ezért Fokozottabban segíti a tsz-eket a palotási FMSZ A karancsiapújtői földmű- vesszövetkezet, a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek­nek igyekszik a legmesszebb­menő támogatást nyújtani. A termelőszövetkezetek tagjai, elnökei elismerik a föld­művesszövetkezetek munkáját, s szívesen fordulnak a föld­művesszövetkezet veze­tőihez ügyes-bajos dol­gaikkal. Azonban nem minden föld­művesszövetkezetnél ilyen egyértelmű még az igazgató­ság állásfoglalása, bár leg­több helyen a földművessizö- vetkezetek igyekszenek javí­tani ilyenirányú tevékenysé­gükön. Az elmúlt évben pél­dául a felvásárlási munka során komoly nézeteltérések merültek fel a Palotás és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet, valamint a palo­tási Május 1 Termelőszövet­kezet között. Ugyanis a földművesszövetkezet igazga­tóságának helytelen állási- foglalása következtében nem felelő hitelösszeg engedhető vásárolták fel az almát a termelőszövetkezettől és így azt a termelőszövetkezet ne­hezen és jóval költségesebben tudta értékesíteni, A földmű­vesszövetkezet viszont más községekből vásárolt almáit. Mindezek elkerülése végett a földművesszövetkezetben most megszervezik a helyszíni minősítést és átvételt, mely igen előnyös lesz a palotási termelőszövet­kezeteknek. A szerződött zöldborsó már így kerül . felvásárlásra, az elszállításról nem kell a ter­melőszövetkezeteknek gon­doskodni, munkaerő és szál­lítóeszköz szabadul fel, amely­nek más .fontosabb munkák­nál veszik hasznát. A földművesszövetkezet szakemberei szakmai segítsé­get is nyújtanak. Az újonan alakult November 7 Termelő­szövetkezeti csoportnak segí­tettek a tervkészítésnél, ősz­szel pedig a Május 1 Terme­lőszövetkezetnek adnak na- gyobbairányú szakmai segít­séget. Ezenkívül a földműves­Biztosítsuk a kukorica kellő számú növényállományát A tudományos és gyakor­lati tapasztalatok megdönthe­tetlenül bizonyítják, hogy a jó kukoricatermés fontos té­nyezője a megfelelő növényál­lomány. Több éves gyakorlat alapján megyénkben általában a kel­leténél ritkábban vetik, ille- letőleg hagyják meg az egye- lés során a szemre termesz- tet kukoricát. A katasz­teri holdankénti tőszám me­gyei átlagban csak kivételes esetben haladja meg a 10— 12 ezret. A nagyüzemi tapasztalatok tanulsága szerint a hibrid­kukoricák — különösen a martonvásári ötös beltenyész- téses hibridkukorica, amely az ez évi hibridkukorica vetés egyharmad részét teszi ki — 16—20 ezer tőszám mellett ad­ják a legnagyobb termést. A tőszámnöveléssel — minden különösebb befektetés nélkül — 20—30 százalékos terméstöbblet érhető el. A termésnövelő módszer gyakorlati alkalmazására a következő napokban — a ku­korica egyelésekor — van meg ebben az évben az utolsó le­hetőség. Az egyelésnél a tő­szám megállapításakor irány­adónak kell tekinteni, hogy négyzetméterenként három termésthozó növényünk le­gyen. El kell érni, hogy a nagyobb kukoricaterméshez szükséges növényszámot mindenütt meg­hagyják és azt a betakarításig megőrizzék. így tudjuk elérni azt is, hogy a most már nagy területen termelt hibridkuko­rica vetőmag használatának termésfokozó hatását a gya­korlatban biztosítjuk. Az utóbbi a hibridkukorica vető­mag további kiterjesztésének legfontosabb feltétele. Jeninek Tibor, szövetkezet tulajdonába lévő vetőgépeket és egyéb mező- gazdasági kisgépeket is a ter­melőszövetkezetek rendelke­zésére bocsátják. Zökkenő- mentes volt az idén a ter­melőszövetkezetek műtrágya ellátása is. A földművesszövetkezet dolgozói most legfontosabb feladatuk­nak az áruellátás meg­javítását tekintik. A kong­resszusi vállalásoknak is ez képezi középpontját, mert e téren van még a legtöbb hiba. A község la­kóinak több árucikkért a szomszédos községekbe, vagy éppen Pásztora kell memni- ök. Előfordult például olyan eset is, hogy a földműves­szövetkezethez melegágynak üveg érkezett, s abból nem juttattak a Május 1 Termelő- szövetkezetnek. Probléma van még a tűzifa elosztásnál is. Női és leányka nyári ruhák nagy választékban kaphatók az ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom