Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-20 / 40. szám
4 1959. május 20. NÓGRÁDINÉPÚJSÁG A háztáji gazdálkodásról ; A termelőszövetkezeti pa rasztok háztáji gazdasága jel legét tekintve: kiegészítő, ki' segítő gazdaság. Rendeltetése: a család közvetlen háztartási szükségleteit — zöldségféle, burgonya, tej, hús, stb. — részben fedezze. A lakóházon kívül ide sorolható a háztáji föld és állatállomány, annak elhelyezésére szolgáló gazdasági épületek, valamint a föld megműveléséhez szükséges gazdasági szerszámok. Szövetkezeti gazdaságaink többségében helyesen a törvény szerint alakították ki a háztáji gazdaságokat. Szinte általánossá vált, hogy a tagok háztájiból származó jövedelme eléri az 5—10 ezer forintot. Egy tehén egy-két növendékkel, egy-két anyakoca malacaival majd minden tag portáján megtalálható. A tagok zöme két-három darab hízott sertést vág le évenként, s két-három fészekalja baromfival rendelkezik. A törvényes kereteken belül kialakított háztáji gazdaság egészségesen egészíti ki a közös gazdaságból származó fő jövedelmet. A pozitív tények ellenére a háztáji gazdaságok kialakítása körül, különösen az új szövetkezetekben még sok probléma van s különböző helytelen nézetek, gyakorlatok zavarják a törvény betartását, nem egyszer a szövetkezeti parasztcsaládok nyugodt életét, munkáját. Vannak, akik ellenzik A HÁZTÁJI GAZDÁLKODÁST. mert szerintük, ez a szövetkezeten belüli önzés kialakulására vezet. Nagy mellel hangoztatják: „a mi szövetkezetünkben már csak két tagnak van háztáji tehene.’’ (Ez nem dicsőség!) Vannak, akik azt vallják: nincs szükség rá, mindennel a közös gazdaság lássa el a tagokat! Mindkét nézet káros! A háztáji gazdálkodás léte a dolgozó paraszt számára megkönnyíti a társasgazdálkodás útjára való áttérést, mert megszokott egyéni gazdálkodása — ha szűkebb körben is — megmarad, s ez összeegyezteti egyéni érdekét a közösségi érdekkel. A szövetkezeti parasztcsalád mindennapi szükségleteinek ellátásáról jórészt maga tud gondoskodni háztáji gazdaságában, ugyanakkor a szövetkezetnek is érdeke, bogy a közös ter- melvényekből minél kevesebbet tudjon elfogyasztani a tagság, s minél többet tudjon értékesítésre termelni. A káros nézetet vallók állításait, érveit keresztül húzza az Elnöki Tanács ez évi 7. sz. rendelete, amely félreérthetetlenül leszögezi: „Minden önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag — a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt — személyes használatra háztáji gazdaság fenntartására jogosult.” Az a tagtól függ, tart-e fenn, vagy sem háztáji gazdaságot. Ezt közgyűlési határozattal megszüntetni, vagy megmásítani Női és leányka nyári run hák nagy választékban kaphatók az Áruházban Állami 95. nem lehet. Például a bárnai termelőszövetkezetben az egyik idős tagnak nem adtak háztáji földet. A vezetők elfelejtették, hogy „megilleti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendelkező öreg, vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban részesül-e vagy sem”. Szilaspogonyban egyes tagok olyan állapotot teremtettek, amely A KÖZÖS GAZDASAGOT veszélyeztette. Megélhetésüket a háztáji gazdaságra akarták alapítani. Több földterületet hagytak birtokukban a megengedettnél. A törvény kimondja: „A háztáji föld területe — a közgyűlés határozatától függően — fél vagy egy katasztrális hold lehet.” Majd másutt: „A tag köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszon- bérletében, vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatában lévő ösz- szes földet... a termelőszövetkezet közös használatába adni, kivéve a törvényesen visszatartható háztáji földet.” Mátraverebély szövetkezeti községben hetek óta azon vitáznak, hogy a ház körül lévő veteményeskertet, gyümölcsöst, beszámolják-e a háztáji területbe, vagy sem. Többen vannak olyanok, akik az utóbbi nézet mellett foglaltak állást. Nem szabad teret engedni az ilyen törvény- ellenes hangulatnak, mert a szövetkezet látja kárát. Máris olyan veszély jelentkezik, hogy ha a fenti módon alakítják ki a háztáji területe* két. akkor a szövetkezetnek alig marad szántóföldje. Ebben az esetben következetesen keli alkalmazni a törvényt. „A háztáji föld területébe be kell számítani a Tiáz körül lévő veteményeskertet. szőlőt, gyümölcsöst is, valamint a be nem épített házhelyet.” A márkházai, zabari s a bárnai szövetkezeti gazdaságokban egyes tagok a megengedettnél több jószágot tartanak háztáji gazdaságaikban, holott A RENDELET SZERINT az összes igás- és haszonállatokat a szövetkezet tulajdonába kellett volna adni, kivéve a törvényesen megtartható egy tehenet, egy-két növendékmarhát, egy-két anyakocát malacaival, évente 3—4 hízósertést, 5 juhot, vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házinyulat és méhcsaládot. Ezen negatív nézetek és gyakorlatok leginkább az új termelőszövetkezeteknél, a szövetkezetekbe újonnan belépetteknél mutatkoznak. Ha a szövetkezeti vezetők és ellenőrző bizottságok sem elég éberek, vagy következetesek, előfordul, hogy az egyéni kis- árutermeléstől még alig elszakadt dolgozó parasztok — a tájékozottság hiányából is — könnyen a közös gazdaság érdekei elé helyezik a háztáji gazdálkodásukat. Tény az: a tag jövedelmének főforrása a közös gazdaság, illetve a közös gazdaságban rendszeresen végzett munka! Akár a háztáji föld nagyobb, akár több állatot tartanak a tagok a megengedettnél, ez mindenféleképpen ártalmára van a szövetkezetnek, de káros a tagra nézve is. A túlméretezett háztáji fékezője a szövetkezet fejlődésének, elvonja a munkaerőt a közös tevékenységtől, csökkenti a közös jövedelmet, s gátolja a jó közösségi szellem kialakulását is. Minden szövetkezeti vezető — legyen az kommunista, vagy pártonkívüli — küzdjön, elsősorban a felvilágosító politi- kri munkával az alapszabály törvényeinek betartásáért. Valamennyi szövetkezetben — az ősszel indulókban is — közgyűlésen kerül sor az új alapszabálvminta megvitatására, kiegészítésére és elfogadására. Itt adódik mód arra, hogy minden tag megismerje és magáévá tegye a szövetkezeti élet legfőbb törvényeit, hogy ahhoz igazíthassa életét és alkotó munkáját. Gortva László Még az ország határain túl is ismerik a mi megyénk észak- nyugati részének termékét, a földiepret, ípolyvecén, Honion és Drégelypalánkon ha nem is összefüggően, de nagy területeken termelik. — ípolyvecén kultuszt csináltak az eper termeléséből — mondja Urbán József, a drégelypalánki földművesszövetkezeti mezőgazdász. Az ipolyvecei gazdák igénylik a szakemberek segítségét, ezért érnek el évente jelentős jövedelmet az eperből. De már nemcsak az eper uralja az ipolyvecei, valamint a drégelypalánki határt. Egyre nagyobb területen díszlik Börzsöny kincse, a málna is. ípolyvecén az egyénileg gazdálkodókon kívül málna- és epertermelő szakcsoport is működik, igaz nem régen, de azért Egyre főbben igénylik a mezőgazdász munkájátközösen dolgoznak és saját erőből telepítettek 3 kh málnát és 3 kh epret. A telepítések idején gyakori látogató volt a mezőn Urbán József mezőgazdász. így a telepítések szakszerűen történtek, s . a tavaszi munkákat is úgy végezték. Megkérdeztük a mezőgazdászt, hogy a néhány szakcsoport segítésén kívül mivel foglalkozik még. Munkám nagy részét az egyénileg gazdálkodók körében végzem. Szakmai tanácsokat adok a cukorrépa, a málna, az epertermelésnél, a takarmányozásnál és az állathízlalásnál. Ezenkívül tanácsot kérnek a dolgozó parasztok bizonyos növényi, vagy állati kártevők elleni védekezésnél is. Legutóbb a málnagubacs légy kártételére hívtam fe\ a figyelmet s magyaráztam meg, hogyan lehet megakadályozni kártevését. Milyen feladatok elvégzését kell segíteni a napokban a földművesszövetkezet mezőgazdászának? — Mindenekelőtt a málna és eper értékesítési szerződések megkötését. A két községből, Drégely- palánkról és Ipoly- vecéről 17 vagon epret és 5 vagon málnát szállítottak el tavaly. Ebben az évben egy vagon eperrel többre kötünk szerződést. — Az idén menynyivel nőtt az eper és málna területe a két községben? — Mintegy 200 khval, ami azt bizonyítja, a két község egyénileg gazdálkodói nem félnek a jövőtől. A málnát úgy telepítik, hogy nagyüzemileg is könnyen tágosítható legyen. Mert annak ellenére, hogy ma még egyénileg telepít és dolgozik a drégelypalánki és ipolyvecei gazda, a szeme előtt már kezdenek kibontakozni a nagyüzemi gazdálkodás körvonalai. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek ismertetése az állandó agitációs és nevelő munka képezi helyesen a földművesszövetkezeti mezőgazdász munkájának gerincét, mert meggyőződése, hogy Drégelypalánk és Ipolyvece csak így tud értékes termék nyélből többet és job* bat adni mind a ha* zai, mind a világ* piacra. (—a —s) Termelőszövetkezeteink erősítéséért A MÉSZÖV Szövetkezet- politikai és Mezőgazdasági Főosztálya és a földművesszövetkezeti választott szervek igen komoly segítséget nyújtanak meglévő termelő- szövetkezeteink megerősítéséhez. Szúpatakon a mezőgazdasági osztály egyik szakembere dolgozik a termelő- szövetkezetben, hogy jövedelmezővé, gazdaságossá tegye a termelést. Ezenkívül a MÉSZÖV mezőgazdasár f osztálya felülvizsgálta a megyében működő alacsonyabb típusú szövetkezeteket, társulásokat. A 33 mezőgazdasági szakcsoport közül 11 termelőszövetkezetté alakult át. Néhánytól megvonták a működési engedélyt, az alapszabályellenes tevékenység miatt. A megmaradt szakcsoportok eredményesen dolgoznak, a tagok a munkát közösen végzik. A termelőszövetkezetek további segítése érdekében a felügyelő bizottság javasolta, hogy a MÉSZÖV igazgatósága a termelőszövetkezetekhez kihelyezett szakemberek munkáját továbbra is kísérje figyelemmel. A főkönyvelőség pedig a földművesszövetkezetek könyvelőin keresztül nyújt segítséget a termelőszövetkezetek számvitelének kialakításához. Kaszálják már a lucernát A tavaszi terv teljesítéséért Az erdőkürti gépállomás május közepéig közel 80 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A gépállomás jelenleg a növényápolást és a pillangósok kaszálását végzi a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben. Eddig mintegy 60-70 holdat tesz ki az a pillangós terület, amelyet lekaszáltak. Jó ütemben halad a gépi kapálás is az erdőkürti gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezeteknél. Er- dőtarcsán 30, Palotáson 30 hold kukorica kultivátorozá- sa folyik. De Erdőkürtön és Egyházasdengelegen is dolgoznak a gépállomás gépei. Ennek ellenére a gépállomás tavaszi tervtelj esítésétek által lekötött gépi munka nem biztosítja, hogy teljesíteni tudja tavaszi tervét. A gépállomás dolgozói most minden munkalehetőséget felhasználnak, hogy azért a tavaszi tervteljesítésben lemaradás mégse legyen. Védekezzünk a kukoricamoly ellen Minden évben visszatérő prob- hernyó kikel, és a elmer ágaiba léma a kukoricamoly elleni védekezés. Ha figyelemmel kísérjük fejlődését, akkor megtalálhatjuk az ellene való legalkalmasabb védekezési időt és módot is. Ugyanis a kukoricamoly június közepétől július elejéig tud repülni (leginkább este és éjszaka repül). A repülés ideje alatt, amikor a kukorica a címerét hányja* a nőstény lepke a címer ágára rak 1— , . , , . 2 tojást és így átlagosan 30-40 hez nincs meg minden lehetőség. A termelőszövetkeze- tövet fertőz meg. A tojásból a Készítik a vízvezeték csöveket az esőztető berendezéshez a Kisterenyei Vörös Október Tsz-ben. fúrja magát, és az összerágott részeket a nyíláson kitúrja. Ekkor a kártétele még nem szembetűnő, de később a címert elhagyja és a szárba fúrja magát, és az első bütyökig kirágja a szárat, ekkor kijön, majd a bütyök alatt a következő Ízközbe rágja be magát. Kártételére jellemző, hogy minden bütyköt kikerül, és minden ízközön megtalálható a be- és kivezető nyílása a jellegzetes ragot részek kitolásával együtt. Ezt a jellegzetes rágást szeptemberre fejezi be. de ekkorára a hernyó már a kukoricatő legalján van. A hernyó a szárban, a csutkában vagy, ha nagyon magasan vágtuk a szárat, akkor a szántó- földön kint hagyott szárcsonkokban telel át. Az áttelelt lepke ismét júniusban rajzik és kezdi élőiről a károsítást. Ezek után a feladat tisztán áll előttünk: meg kell akadályoznunk a kártevő repülését. Ezt pedig csak úgy lehet, ha a megmaradt szárrészeket a kormányrendelet értelmében megsemmisítjük. Vagy elégetéssel, vagy leföldeléssel, úgyhogy legalább 60 centiméteres földborítást kapjunk. Csuka János, Növényvédő Állomás. Szépen haladnak a növényápolási munkák a palotási Május 1 Termelőszövetkezetben. Az elmúlt napokban a növénytermelési brigádok 58 kh kukoricát kapáltak, be, s ebből 10 holdat négyzetesen. A bekapált kukorica a kedvező időjárás következtében szépen fejlődik, ugyanez mondható el a többi kapásnövényről is. A cukorrépa egyelését 25 kh-n végezték el, s így a járás területén elölj árnak a répa egyeléssel. A tsz földjein elkezdődött a lucerna első kaszálása. A kellő lejlettségi fokot elérő lucernát, amely jóminőségű takarmányt biztosít, 35 kh-ról takarítják be. A tsz megtette az előkészületekéi a létek kaszálására is úgy, hogy rövid időn belül megkezdődhet a réteken az első kaszálás. Termelőszövetkezeti tanácsadó — 249 kataszrális hold napraforgót vetett az idén zöldtrágyának a Sziráki Állami Gazdaság. Mire adnak beruházási kedvezményt ? I. A hosszú- és középlejáratú sakor a vételár 15 százaléká- hitelek meghatározott részét, nak megfelelő hitelösszeg en- megállapított termelési fel- gedhető el, a termelési feltételek teljesítése esetén, el- tételek teljesítése esetén, engedik. A feltételeket úgy Juhvásárlás. Az állami gazállapították meg, hogy gondos daságoktól a TEGI útján vá- gazdálkodás mellett a terme- sárolt jerketoklyóknál általá- lőszövetkezetek többsége tel- ban darabonként 250 forint, jcsítheti azokat. A kedvez- tenyészkosoknál pedig dara- mény abban az esetben is bonként 1000 forint kedvez- megilleti a termelőszövetke- ményben részesül a tsz. zetet, ha a hitelelengedés megállapított összege meg- Tehénistálló-építés. Üj te- haladja a folyósított hitel ősz- hénistállók építésénél az épí- szegét, vagy ha a termelő- tési költség 25 százalékát szövetkezet a beruházást tel- kapja kedvezményként a tsz, jesen saját erőből valósította ha tehénállományát úgy fej- meg. A hitelelengedés mérté- leszti, hogy öt éven át állan- ke a következő: dóan javul a tejhozama, az ötödik évben tehenenként legTehén- és üszővásárlásnál: aiább 2000 kilogramm tejet Az állami, tan-, kísérleti és fej, az istálló férőhelyének célgazdaságoktól a TEGI út- go százalékát kihasználja és ján vásárolt tehenek, vem- a tehénsűrűség legalább olyan, hes és tenyészérett üszők és mint az ország termelőszövet- a szerződéses vemhes üszők kezeteinek átlaga. Az új tér- után a termelőszövetkezet melőszövetkezetek tagjai he- árukülönbözet-megtérítésben lyesen teszik, ha úgy hatá- részesül. A térítés összege a roznak, hogy elsősorban a szerződött ár és szabadpiaci meglévő és átalakítással hasz- ár közti különbözet. Egyéb navehető épületben helyezik vásárlásoknál a TEGI köz- el a szarvasmarha-állományt, reműködésével vásárot tehe- ez kevésbé terheli a fiatal nek és üszők beszerzési gazdaságot, viszonylag olcsón árának 10—30 százalékáig és a tagság saját munkájával, történhet a hitelelengedés — szinte idegen segítség nélkül a termelési feltételek telje- megépítheti az istállót. sítése esetén. Az így elkészített, átalakíKocavásárlás! Az állami ***** istálló összes költségeigazdaságoktól a TEGI útján n*k 15 százalékát az épület , , , T ^elkészülte után a termelő-^ vásárolt elit es I. törzskönyvi osztályú tényészkocák után szövetkezet hiteleiből elengedi átlagosan 3 forint árkülönbö- a Magyar Nemzeti Bank. zetet térítenek meg kilón- Ezenkívül minden kedvez- ként a tsz-nek. Egyéb alacso- mény ugyanúgy vonatkozik az nyabb minőségű kocák ha- átalakított istállóra, mint az sonló módon történő vásárló- újra.
