Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-16 / 39. szám

1959. május 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Hizlaló kezdet Á KTSZ-ek a lakosság ügyét szolgálják lenscg. hogy minden ak­nában új verseny szüle­tett a legtisztábban ter­melő csapat cím elnye­réséért. Emellett jelentős feladatot vállaltak magukra a most megalakult, a szocialista cím elnyeréséért harcoló brigá­dok, s a KISZ-fiatalok is. Május hó első dekádjában áprilisi jó eredményeiket bá­nyászaik továbbra is tartják. Sőt, mi több, ott ahol az elmúlt hónapban lemaradás mutatkozott, mint például Málranováikon, moat ott is javulás tapasztalható. Hason­ló javulás mérhető le Kis­te re nyén, Kazáron és Mi- zserfán. Csökkenés ez idő alatt (Tudósítónktól). A szorospataki bányaüzem­ben is megvitatták a márci­usi párthatározatot. A fela­datok középpontjában a mi­nőségjavítás mellett a terme­lékenység és gazdaságosság áll. Ide is eljutott a verseny új formája, a kisterenyiek kezdeményezése, versenyez­zünk a szocialista brigád cím elnyeréséért a pártkongresz- szusig. A verseny eddig is is­meretes volt üzemünknél, de nem terjedt egyetlen alka­lommal sem a munkahelyen túl. Három üzemünknél 13 csapat 190 fővel elhatá­rozta, hogy versenyt folytat a szocialista bri­gád cím elnyeréséért. egyedül csak a vízválasztói osatályzón mutatkozott, ahová a zagyvái és rónai üzem­egység bányái szállítanak. Ám ennek ellenére is, mint fentebb írtuk már így is közel 20 kalóri'ás a túltelje­sítés tröszti szinten. Az eredmények biztatóak, s talán a minőségjavítás eddig elért számai bizo­nyítják a legjobban: bá­nyászaink megértették a párthatározatból adódó feladataikat. Ezek az eredmények még csak kezdetiek, bányászaink erejéből többre is telik, s a májusi eredmények minden bizonnyal gazdagabbak lesz­nek az áprilisnál. H. A. A Szeptember 6 aknán Ju­hász Ferenc, Barabás István KISZ brigádja, Csesztnek Já­nos, Bíró Sándor és Dénes Árpád csapata lépett verseny­be. Kossuth lejtősaknán, Gá- csi Ferenc, Angyal János, idős Tóth 1. József, Kisspál t. János, Török Sándor és Zsidai János csapata verse­nyez, míg Északi-tárón Ivá- di János II. és Kiss István V. csapata tűzte ki célul a szocialista brigád kitüntető cím elnyerését. A csapatok valamennyien komoly részt vállaltak ma­gukra a minőségjavításban s egyéb gazdasági feladatok si­kere érdekében. Ezenkívül ott szerepel mindenütt a szak­mai és politikai továbbkép­zés, a szórakozás, művelődés. Az elmúlt napokban a né­pi ellenőrzés vizsgálta a me­gyében lévő kisipari termelő- szövetkezetek tevékenységét. A vizsgálat célja volt annak megállapítása, hogy a kis­ipari termelőszövetkezeti ipar — az állami ipar kiegészítője­ként — hogyan látja el a la­kosság egyes szükségleteinek jobb kielégítését jóminőségű, a választékot bővítő cikkek előállításával; hogyan elégíti ki a lakosság igényeit meg­rendelésre készült munkával, szolgáltatással és javítással; a ktsz-ekben hogyan biztosít­ják a társadalmi és szövet­kezeti tulajdon védelmét. A vizsgálat sok olyan tényt tárt fel, amely feltétlen hi­bának mondható, amelyek azt igazolják, hogy a kisipari ter­melőszövetkezetek elsődlege­sen nem a lakosság igényei­nek kielégítését tartják fon­tosnak, hanem olyan mun­kát végeznek, amely na­gyobb jövedelmezőséget biz­tosít a ktsz-nek. Megállapítást nyert, hogy a szövetkezetek össztermelésében elenyésző a lakosság részére végzett javí­tó és szolgáltató munka — megyei szinten mindössze 30 százalékos. Főleg jellemző ez a Karbantartó és Építő KTSZ- ekre, ahol új munkát kevés százalékban végeznek a la­kosságnak. A nagyoroszi ve­gyes ktsz össztermelésének 18 százaléka, a Salgótarjáni La­káskarbantartó KTSZ-nek 30, az Érsekvadkerti Vegyes KTSZ-nek 15,5 százaléka az össztermelésnek az a része, amelyet a lakosság részére végzett el. A népi ellenőrzés vizsgála­ta kiterjedt a ktsz-ek által üzemeltetett boltok tevékeny­ségére is. Az ellenőrzés Versenyeznek a szorespaiaki brigádok Pénteken nyitelte kapuit a Budapesti Ipari Vásár Nehány nappal ezelőtt ké­szült el a szánmedence áp­rilis havi mutatóinak értéke­lése. A számok bizonyították: megtört a jég, sikerült — ez évben először április hó­napban — nemcsak teljesíte­ni, hanem túl is teljesíteni a fűtőérték tervét. Ebben mái- érződik bányászaink munkalendülete, az adott szó becsülete. hiszen március végén nem volt egyetlen ak­na, ahol ne tettek volna vál­lalást a szénmiinőság javítá­sára. Ami három hónap alatt ném síiikenült, sikerült a •negyedikben: a párthatározat után. Ma a bányákat járva min­denütt észlelni a megvál­tozott munkát. A kiaziári üzemegység vezetői arról be­széltek, hogy bányászaik any- nyira válogatták a szén kö­zül a követ, hogy néhány nap alatt a mennyiségi ter­melés 100 százalékról 80 szá­zalékra csökkent. Figyelmez­tetni kellett a dolgozóikat, ter­meljenek ugyan tisztán, de ez ne menjen a mennyiségi ter­melés rovására. A hónap végére sikerült is megtalálniok a közös nevezőt, s 18 kalóriával javították a szén minő­ségét, a mennyiségi ter­vet is 100 százalékra tel­jesítették. Jelenleg hasonló a helyzet tröszti szinten, minit az el­múlt hó végén Kazáron volt. Az első dekádban a tröszt mennyiségi tervét csak 98,8 százalékra teljesítette. Ezzel szemben a minőségi ter­melésben a múlt havi jó eredményt tovább tartják. Hozzávetőleges számítások szerint az első dókádban a tröszt közel 20 kalóriával tel­jesítette túl a kalória tervét. A minőségjavítás ma már eleven valósággá vált. Ma kevesebb frázis hallható, viszont annál több a komoly eredmény. Alig egy hónappal ezelőtt módosították a ver­senytáblát a ménikesiék, s ma már az üzemek nagy többségében átvették a kez­deményezést, jóllehet nem érkezett rá felülről utasítás. Azt tették Ménkesen ugyanis, hogy a termelési százalék mellett a versenytáblán he­lyet kapott az engedélyezett és elért pa! aszázalék is. Mivel így sikerült a minő­ségjavítást csapatonként ér­tékelni, ténylegesen a ver­seny középpontjába a minő­ségjavítás került. Nem kevésbé jelentős a mizserfaiak kezdeményezése sem, ahol ismét felelevenítik a régi bevált módszert, zené­vel köszöntik a minőségi termelésben élenjárókat. Nem­csak miizserfaá, hanem most már medencei je­Tegnap nyitotta meg kapuit a Budapesti Ipari Vásár, amely jelentős helyet foglal el a nemzetközi kereskedelmi életben. Bizonyítéka a BIV egyre növekvő jelentőségé­nek, hogy az idén 148 nyu­gati kiállító vesz részt ezen a vásáron. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, a Német Demokra­tikus Köztársaság önálló pa­vilonban állít ki. A Kínai Népköztársaság két nagy pa­vilonban mutatja be a leg­utóbbi évek gyors fejlődésé­nek kézzelfogható eredmé­nyeit. A párt és kormány vezetői pénteken délelőtt tekintették meg a vásárt, s a nagyközön­ség számára délután egy óra­kor nyílt meg. A kiállítás előtt, csütörtökön délután Gyáros László elvtárs, a kor­mány Tájékoztatási Hivatalá­nak vezetője tájékoztatta a sajtó munkatársait. Gyáros elvtárs elmondotta, hogy az idei vásár jelentős seregszemléje a magyar ipar­nak. A nehéz és könnyűipar, a szövetkezetek és a legkivá­lóbb magyar kisiparosok Brüsszel után első ízben mutatják be elért ered­ményeiket egy helyen. Nagy érdeklődéssel várják a külföldi résztvevők kiállítá­sát is Magyarországon. A ba­ráti országok tekintélyes mennyiségű árucikket hoztak Budapestre. Több, mint 1500 négyzet­méteren állít ki a Szov­jetunió, ahol bányaipari berendezése­ket, mezőgazdasági gépeket, gépkocsikat, mintegy 8 ezer fajta árut láthatnak a láto­gatók. A Kínai Népköztársa­ság kiállítási csarnokában a hagyományos kínai árúk mel­lett bemutatják a legújabb gyártmányú kínai motorokat, Az idén megrendezték a vásáron a nemzetközi autókiállí­tást is, amelyre tekintélyes cégek küldték el gyártmányaikat. Az idei kiállítás tanulság­tétel és tapasztalatcsere a '■ magyar ipar számára. Bízunk benne, hogy ez a tapasztalat- csere sikeres lesz. 9000QO9CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX%í0C00C0OU&GOO000Q000C00CXXXX>0C00O30000000G0GG Mindjárt tegyük hozzá a vál­lalat vezetői hozzákezdtek an­nak kidolgozásához, hogyan lehetne egyes telepeken a kettős, illetve a nyújtott mű­szakot megvalósítani. És még lehetne szólni számos ilyen jó ötletről, elgondolásról. Csak most már az kellene, hogy a vállalat vezetői, dolgozói együttes erővel' fogjanak ezek végrehajtásához, a vezetők igényeljék és valósítsák is meg a munkások jó elgondo­lásait. Csak példának szeretnénk megemlíteni, hogy a szécsényi téglagyárban, amely nem a megyei vállalathoz tartozik, megközelítően azonos körül­mények között lényegesen na­gyobb eredményt produkál­nak és ezer darab téglát kö­zel 200 forinttal olcsóbban állítanak elő, mint a megyei gyárakban. Az elért fejlődés a tavalyi évhez viszonyítva és az előbb említett példák azt igazolják, hogy e vállalatnál is megvannak a jobb eredmé­nyek elérésének feltételei. ÉLŐ, ELEVEN MUNK AVERSENYT! A 14 millió darab tégla le­gyártása nagymértékben függ attól, mennyire sikerül a vál­lalat vezetőinek és a helyi ipari dolgozók szakszervezeté­nek kibontakoztatni a munka­versenyt, az eddigiektől lé­nyegesen jobban céljaik szol­gálatába állítani. A pártkongresszus tisztele­tére ez a vállalat is elkészí­tette felajánlását, amely arról szól, hogy ebben az évben több mint 222 ezer forintos megtakarítást érnek el. E vál­lalás teljesítésének megvan­nak a reális alapjai, ha az megfelelő politikai és szervező munkával párosulnak. De a munkaverseny kezdeti megin­dulása nem nyert megfelelő folytatást. A zagyvapálfalvi telepen az őrlőadagolók arról szólották, hogy ők nem sokat tudnak a versenyről, eredmé­nyeiket nem ismerik. Ipoly- tarnócon olyan vállalás látott napvilágot, hogy az 1958., évi tervet 20 százalékkal túltel­jesítik. Pedig ez még mindig 600 ezer téglával kevesebb, mint amit tervük erre az évre kötelezően előírt! Valamennyi telepen — és sajnos a válla­lat központjában is — telje­sen hiányzik a napi termelési tervek és felajánlások teljesí­tésének nyilvánossága. A vál­lalat központja már korábban rendelkezést adott ki arról, hogy naponta biztosítani kell az egyes telepek eredményei­nek ismertetését, de ez nem történt meg. Zagyvapálfalván még a februári és márciusi versenyről szólnak a grafikon vonalai. Ipolytarnócon pedig teljesen üres a tábla. Korábban már szóltunk ar­ról, hogy tapasztalataink sze­rint a dolgozókat mélységes felelősségérzet hatja át. Ez olyan alap az élő, eleven munkaversenyhez, amelyet ha jól felhasználnak a vállalat vezetői, megérdemelt sikert eredményez. A DOLGOZÖ NÉP ÉRDEKÉBEN VALÓ FELADAT Megyei téglagyáraink mun­kája nagyjelentőségű. Hiszen az általuk készített építőanya­gok is benne szerepelnek ab­ban a programban, amelynek során új lakások, iskolák, kór­házak épülnek az országban. Az utóbbi években is nagyobb összeget fordítottak a vállalat műszaki fejlesztésére, ebben a esztendőben pedig további 1,2 millió forintot (tavalyi ter­melői árszinten számítva) kap a vállalat beruházásra. Munkájuk nagy jelentősége, a dolgozó nép érdekében való munkálkodás, a további fej­lesztés mind azt a követel­ményt állítják fel, hogy tégla­gyárainkban emelkedjék a ve­zetés színvonala, maradékta­lanul teljesítsék feladataikat; Az egyes telepek vezetői már eddig is sokszor tettek tanú- bizonyságot öntevékenységről, leleményességről. Ennek fej­lesztésére nagy szükség van a jövőben. Értek el eredmé­nyeket a vállalat vezetői is. Még jobbak, nagyobbak lesz­nek ezek az eredmények, ha közelebb kerül a dolgozókhoz, a közvetlen termelő munká­hoz. Vannak bizonyos irreális elképzelések a vállalat egyes vezetőinél. (Például olyan gyár építésén gondolkoznak, amelyek millióba kerülnek.) E helyett arra lenne szükség, hogy teljes erejükkel a jelen­legi kapacitás jobb kihaszná­lásán munkálkodjanak és sorra-rendre elhárítsák a ter­melés akadályait. Már ez is ugrásszerűen megnövelné munkájuk mennyiségét és minőségét. Az irányító szerv, a megyei tanács ipari osztálya igen sok erőfeszítést tett, hogy e gyárak kedvezőbb körül­mények között dolgozhassa­nak. Munkájuk még gyümöl­csözőbb lenne, ha emelnék a színvonalat, segítséget nyújta­nának a vállalat vezetőinek a jobb munkastílus kialakításá­hoz, az operatívabb vezetés­hez. összességében: a helyzet biztató és minden feltétel megvan arra, hogy téglagyá­raink olyan eredményeket ér­jenek el ebben az évben, amilyent soha eddig még nem mutattak fel. Balogh Gyula Hortobágyi András megállapította, hogy több ktsz bolt nem a törvény által elő­írtaknak megfelelően műkö­dik. Például a balassagyar­mati szabó ktsz szabályszerű kereskedelmi tevékenységet folytat, ezzel túllépi a ren­deletben biztosított jogokat. A ktsz konfekció boltjában például olyan árukat is áru­sítottak, — kalap, sapka, tö­rülköző, háziszőttes stb —, amelyet nem a ktsz állít elő. A Salgótarjáni Ruházati KTSZ által üzemeltetett bolt­ban Balassagyarmaton készí­tett műbőrkabátokat, ingegek árusítanak. Hasznos és dicsérendő az a törekvés, amelyre a Nóg- rádmegyeri Sínszegkovács KTSZ törekszik. Mivel a szö­vetkezet termelvényét nem a lakosság közvetlen szükségle­tének kielégítésére készíti, ezért arra törekszenek, hogy újabb részleget hozzanak lét­re, így dróthúzásra és laka­tos munkák végzésére alkal­mas műhelyeket. Ezzel az a célja, hogy a községben lévő munkanélküli cigányokat ösz- szefogják, részükre megfelelő munkát biztosítsanak, de ki­elégítsék a lakosság igényét, szükségletét is. A népi ellenőrzés több más hibát is feltárt. Elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani a KTSZ- eknek az anyagtakarékosság- ra, az anyagok normaszerinti felhasználására, a bizonylati fegyelem megszilárdítására és a társadalmi tulajdon védel­mére. A vizsgálat során ugyanis megállapítást nyert, hogy egyes anyagraktárosok, üzemágvezetők nincsenek tisz­tában az anyagi és erköl­csi felelősséggel, amely rájuk hárul. Nagy hiányosság mutatko­zott a ktsz-eken belül mű­ködő ellenőrzési bizottságok munkáiban is. Az ellenőrző bizottságok nem ellenőrzik a ktsz-ek tevékenységét, mun­kájuk csupán a pénztár- bizonylatok ellenőrzésére szo­rítkozik. A kisipari termelőszövet­kezeteknek elsődleges felada­tuk, hogy a lakosság részé­re végezzenek javító és szol­gáltató munkát. Ne a nagyobb haszonszerzést tekintsék leg­fontosabb feladatuknak, ha­nem rendeltetésüknek meg­felelően álljanak a lakosság szolgálatába. A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁRBAN Botos József és brigádja gyógyszeres üvegeket, belföldi zöldüvegeket gyárt. Amellett, h ogy kettős formával dolgoznak, selejtüket már 1,9 százalékról 1 százalékra szortították le. Csetneki Júlia és Márton Teréz a kongresszusi verseny egy hónapja során 2,6 százalékról 2,3 százalékra csök­kentették selejtjüket. Ez pedig nem kis mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy naponta 4—5 ezer darab kehely megy keresztül kezükön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom