Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)

1959-05-09 / 37. szám

2 NÖGRÄDInépújság 1959. május 9­A kommunizmus építésének gigantikus hétéves terve A z SZKP XXI. kong­resszusán megvitatott és elfogadott hétéves népgaz­dasági terv célkitűzéseiben egyedülálló és példátlan az emberiség történetében. E tervvel a Szovjetunió a kom­munizmus általánosan kibon­takozó építésének szakaszá­ba lép, a szovjet nép az SZKP bölcs vezetésével a fejlődés olyan lépcsőfokára ért, amely a szocializmusból a kommunizmusba való át­menet minőségileg új kor­szakát nyitja meg. Egyben döntő korszaka kezdődik el a szocializmus és a kapitaliz­mus gazdasági versenyének, a Szovjetunió alapvető gazda­sági feladata megoldásának, annak, hogy a Szovjetunió az egy főre eső termelés te­kintetében is érje utói és szárnyalja túl a legfejlettebb tőkés ország, az Egyesült Ál­lamok színvonalát. A hétéves terv főfeladatát abban lehet megjelölni, hogy a nehézipar elsődleges fej­lesztése alapján az egész szov­jet népgazdaság nagyarányú fellendítését, a Szovjetunió soha nem tapasztalt gazdasá­gi fejlődését valósítja meg, s ezzel biztosítják a szovjet nép életszínvonalának a tőkés vi­szonyok között ismeretlen és megvalósíthatatlan növekedé­sét. A hétéves terv, mint az 1957 novemberében meghir­detett 15 éves terv szerves része, a kommunizmus anya­gi-technikai bázisa létrehozá­sának nagyszabású terve. A terv az ipar, a technika, a tudomány ugrásszerű fejlődé­sét biztosítja. Az ipar össz­termelése 1965-ben 80 száza­lékkal lesz nagyobb, mint 1958-ban A Szovjetunió 1965-ben 150—160 millió tonna vasér­cet, 596—609 millió tonna kő­szenet, 65—70 millió tonna nyersavasat, 86—91 millió tonna acélt, 500—520 milliárd KW óra villamosenergiát fog termelni, s ezzel egyes ter­ményfajtákban felülmúlja, más termékfajtáknál pedig megközelíti az Egyesült Ál­lamok ipari termelésének mai színvonalát. A mező- gazdasági termények összter­melésében és egy főre eső termelésében pedig 1965-ben a Szovjetunió túlszárnyalja az Egyesült Államok mai színvonalát. A soha nem ta­pasztalt gazdasági fellendülés arányára jellemző, hogy 1965-ben a Szovjetunió ter­melésének egy százalékos növekedése egyenlő lesz az­zal a termékmennyiséggel, amelyet a cári Oroszország­ban 1913-ban összesen ter­meltek. A hétéves terv beru­házásainak volumene meg­közelíti a szovjet hatalom fennállása óta eszközölt be­ruházások egész volumenét, 1,8-szer nagyobb lesz, mint a megelőző hétéves tervben eszközölt beruházások össze­ge volt. Az ipari termelés évi átlagos növekedése 135 milliárd rubel lesz, amelynek % részét a munka termelé­kenységének növekedésével érik el. Ugyanakkor a nép­gazdaság minden ágában fog­lalkoztatott dolgozók száma hét év alatt 11,5 millióval, azaz 21 százalékkal növek­szik. A hétéves terv nagy le­hetőségeket nyújt a vaskohászat és színesfém- kohászat, a vegyipar, a fűtő­anyagipar fejlődése számára. Döntő szakaszt jelent Lenin eszméjének, az ország teljes villamosításának megvalósítá­sában- A fejlett nehézipar lehetővé teszi, hogy lényege­sen fokozzák a közszükség­leti cikkek termelését: 1965- ben 7700—8000 millió méter pamutszövetet, 500 millió mé­ter gyapjúszövetet, 515 millió pár cipőt fognak termelni. Nem kisebbek a mezőgaz­daság fellendítésére irányuló célkitűzések sem. Hét év alatt a mezőgazdaság össz­termelése 1,7-szeresére emel­kedik, s ezen belül a gabo­natermelés 10—11 milliárd púdra, a hústermelés 16 millió tonnára, a tejtermelés 100—105 millió tonnára. A terv végére lényegében befe­jeződik a kolhozok villamo­sítása, a mezőgazdaság több mint 1 millió traktort, 400 erők helyes és ésszerű terü­leti elhelyezése a szocializmus építésében tett előrehaladás mértéke szerint mind fonto­sabb követelményként jelent­kezik. A hétéves terv ilyen irányú hatása a magyar népgazdaság­ra is óriási jelentőségű. Azt a fő tanulságot erősíti meg, hogy még határozottabban ragasz­kodjunk az 1956-os ellenforra­dalom után bevált, az élet ál­tal igazolt gazdaságpolitikai vonalvezetéshez, következete- tesen valósítsuk meg iparunk szerkezeti átalakítását, állan­dóan javítva termelésünket, erőnkhöz mértei. '•'jliiik dol­gozó népünk éta színvonalát. Pártunk 1959 március 6-i Központi Bizottsági ülése, az SZKP XXI. kongresszusának fő tanulságaként i szocaliz- mus magyarországi építésének meggyorsítását tűzte ki célul. Azok a sikerek, amelyeket a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében az utóbbi idő­ben elértünk, továbbá a mun­kásosztály nagyszerű válasza a Központi Bizottság azon ha­tározatára, hogy az alapvető tervmutató tekintetében az 1960-as tervet 1959-ben telje­sítsük, minden kétséget ki­záróan bizonyítják, hogy jó úton járunk, pártunk poli­tikája helyes, sikerre vezet a szocializmus alapjainak le­rakásáért folytatott harcban. A magyar dolgozók válasza nem is lehet méltóbb a komunizmust építő szovjet népnek, mikor a hétéves terv sikeres teljesítésének jókíván­sága mellé a Szovjetunió ered­ményéhez képest szerény, de jó munkával elért sikereinket Á Vöröskereszt I. kongresszusa elé ezer gabonakombájnt és nagy- mennyiségű egyéb mezőgaz­dasági gépet fog kapni. A népgazdaság valamennyi ágának ugrásszerű fellendíté­se alapján a hétéves tervben a szovjet nép életszínvonalá­nak újabb, jelentős emelke­dése valósul meg. A dolgo­zók reáljövedelme egy kere­sőre számítva 40 százalékkal emelkedik. Hét év alatt 22 millió család, kb. 100 millió ember költözik új lakásba. A heti két pihenőnap mellett bevezetik a munkások és al­kalmazottak 6—7 órás mun­kanapját, s ezzel a világon a Szovjetunióban lesz a leg­rövidebb munkanap és mun­kahét. A terv nagy célkitűzéseinek valóraváltása nem követeli meg a szovjet emberektől, hogy túlfeszítsék erejüket, hanem éppen azt jelenti, hogy jobb munkakörülmé­nyek között, a legfejlettebb technika felhasználásával, a termelőerők nagyarányú fej­lődésével a szovjet ember egyre inkább a békés építés szolgálatába állítja a termé­szet erőit. A z anyagi javak iránti szükségletek fokozódó kielégítésével párhuzamosan mind teljesebben elégül ki a szovjet nép kulturális szel­lemi szükséglete. A hétéves terv a kultúra példátlan fel­virágzását eredményezi. A Szovjetunió műszaki főiskolái már ma is háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok hasonló jel­legű intézetei, s a hétéves tervben a mérnökképzés 1,4- szeresére emelkedik. Minden kolhoznak és szofhoznak saját filmvetítő berendezése lesz. A televíziós készülékek száma például 12,5 millióval fog növekedni. A Szovjetunióban a hétéves terv során olyan kulturális és szellemi feltéte­lek jönnek létre, amelyek a társadalom minden tagja szá­mára lehetővé teszik a sokol­dalú képzést, a kulturális igé­nyek kielégítését, a munka utáni nyugodt pihenést, szóra­kozást. A hétéves terv a kommuniz­mus felépítése lenini eszméi­nek megtestesülője. Az a le­nini gondolat, hogy a munkás- osztály a politikai hatalom megragadása után, a szocializ­mus politikai fölénye után gazdaságilag győzze le a kapi­talizmust napjainkban nyer be­fejezést. A szocializmus és a ka­pitalizmus gazdasági versenyé­ben a hétéves terv záloga az egész szocialista tábor további sikereinek. A szocializmus or­szágai ma a világ összterme­lésének kb. egyharmadát ter­melik. 1965. végére már a szo­cialista tábor fogja termelni a világ össztermelésének több mint a felét. Ezzel a szocializ­mus az anyagi termelésben abszolút fölénybe jut a kapi­talista rendszerrel szemben. A hétéves terv egyben a béke megóvásának, megszi­lárdításának hathatós eszköze, anak a bizonyítéka, hogy a | békés célokat valóraváltó» Szovjetunió külpolitikáját aj Az elsők között kapcsolód- nem megegyezés, a háború elhárí-|tak be a felszabadulást köve tására irányuló szakadatlan és ? tő első versenybe, az akkori de kint a külszínen, már nem megújuló kísérletek jellemzik, j széncsatába. Igaz, -------------------------------------- -­S zovjetunióban létrejött j sem kellett hogy sikeresen hajtsák végre j tíz év telt el és nem egy egyetlen Ma és holnap tanácskozik Budapesten a Vöröskereszt I. kongresszusa. Megyénk dolgozóit 11-en képviselik ezen a tanácskozáson. A kül­döttség elindulása előtt mun­katársunk kérdést intézett először Szoó Béláné elvtárs­nő, a Vöröskereszt megyei titkárához, később pedig Kreicsi Károly elvtárshoz, aki Salgótarján nagyüzemeit képviseli ezen a kongresszu­son. Arra a kérdésre, hogy hogyan készültek megyénk vöröskeresztes szervei erre a tanácskozásra, Szoó Béláné elvtársnő a következőket mondotta: — Széleskörű tevékenység előzte meg ezt a napot. Ak­tivisták önfeláldozó munká­jának nagyszerű példája, ne­héz, fáradságos hétköznapok, örömteli eredmények előz­ték meg a készülődést, amely­ről szívesen számol majd be a Nógrád megyei küldöttség az ország színe előtt. Nagyon sok gondolat, javaslat szüle­tett a kongresszusi hónap ideje alatt, amely utat mu­tat a Nógrád megyei Vörös- kereszt szervezetek megerősí­téséhez. A lelkesedés nagy­szerűen fejeződik ki a kong­resszusi vállalások teljesíté­sében. Nógrád megye a kongresz- szus tiszteletére vállalta, hogy 154-re növeli a Vörös- kereszt szervezetek számát. Ma megyénk területén 176 alapszervezet műkö­dik több mint 11 ezer taggal. Ezenkívül ma már 35 egész­ségügyi állomásunk van 175 kiképzett aktívával. A kong­resszusi vállalásaink alapján 3.933 hallgató végzett külön­is odatesszük.Jedlicska Gyula böző vöröskeresztes tanfolya­mot. A felkészülés ideje alatt 82 egészségügyi előadást tar­tottunk megyénk falvaiban és üzemeiben, s ezentúl 100 egészségügyi filmvetítést is rendeztünk. A megyei szervezetek kong­resszusi vállalásainak teljesí­tésével lerakták a szervezeti élet alapjait, hiszen a szervezeti életen kívül nagyon sok tartalommal töltődött meg az fizem- egészségügyi ankét, az üzemegészségügyi bét, amelyet megyénk terüle­tén 17 üzemben rendez­tünk meg. Nagy sikerrel folyt az öre­gek hete is, amelyben a vö­röskeresztes aktívák annyi kedvességgel, annyi bájjal vettek részt. Sokan úgy gon­dolták — és elég helytelenül, — hogy az öregek tisztele­te, becsülése már kiment a divatból. Pedig jó érzés az öregek megbecsülése, amit most a Vöröskereszt mint a legkedvesebb mozgalmat el­indított, soha nem fog ki­aludni a művelt, jóérzésű emberek szivében. Szólnunk kell az ifjúságról is. Fiataljaink nagy sikerrel készültek a kongresszusi hó­nap tiszteletére rendezett já­rási és megyei versenyekre. Megyénk területén 25 iskola vett részt az ifjúsági kötözési és első­segély-nyújtási versenye­ken. A felnőttek sem maradtak le az egészségügyi állomások versenyében. Itt első a ka- rancslapujtői, második a sal­gótarjáni Üveggyár egészség- ügyi állomása lett. Ä kongresszusi hónap egy­be esett a tisztasági hónap­pal. Ezért megyénk aktivis­tái tisztasági brigádokat állí­tottak össze. Nagybátony, Ká- nyás, Karancslapujtő, Balas­sagyarmat, Pásztó és még sok más helyen szépítgették ut­cáikat, házaikat aktivistáink. A Nógrád megyei küldött­ség megrakott tarsollyal in­dul a kongresszusra, hogy abból a további munkához nagyon sok erőt, az elkövet­kezendő időkre pedig jobb tapasztalatokat szerezhessünk, ahhoz, hogy jobban dolgoz­zunk, megyénk dolgozói, azok gyermekeinek egészségéért, a békéért — fejezte be Szoó Béláné elvtársnő. Kreicsi Károly, aki a nagy­üzemeket képviseli a kong­resszuson a feltett kérdésre így válaszolt: — Bízunk abban, hogy az I. Országos Kongresszus újabb lehetőségeket nyit az egész­ségvédelmi ügyek fejleszté­sében. Ettől a kongresszustól várjuk, hogy tisztázzon olyan problémákat, amelye­ket egyes helyeken, — főkép­pen városokban, vállalatok­nál — eddig kevésbé sikerült végrehajtani. Minden remé­nyünk megvan arra, a kong­resszus újabb határozata még nagyobb lehetőségeket nyit az egészségvédelem terén, jobb lesz a közösségi munka, megtaláljuk az utat ah­hoz, hogy az egészségügy területén sok mindent társadalmi úton oldjunk meg. Én ezzel a reménnyel és bi­zalommal indulok a Magyar Vöröskereszt I. kongresszu­sára, azzal, hogy hazánk szo­cialista társadalmának és dolgozó népének egészségé­ért, becsülettel és odaadással dolgozunk majd. Képek a május elsejei ünnepségről Az acélárugyári fúvószenekar május elsején Veterán harcosok csoportja nyitotta meg salgótarjáni felvonulást. a szuipompas Porosodó versenytáblák A hazári bányászok versenyének nyilvánosságáról nem tovább fokozódott. A Kezdetben ment is minden bánya mélyén lüktető az élet, a legnagyobb rendben. Ké­sőbb azonban — s ma is — Gyula-aknán, ahol eddig sok­szor nem lehetett megkülön­böztetni a külszínre érő csil­le rakományát; szén-e, vagy pala, ma dió nagyságnál nagyobb követ, keresve sem találnak a szén között. Köz­ben azonban az üzem 100 százalékos mennyiségi ter­később mondható ez el. Baj van az az aknaírnokokra maradt ez melése már 75—80 százalékra a teendő, ök azonban így csökkent. ^ Erre megindult a vélekednek: írja ki az, aki * ~ a pénzt kapja érte. Míg ez a vitatkozás tart, addig az ered­• sem seueu eredményeikért eredmények értékelésével, il- minden feltétele annak, j szégyenkezniük. Azóta közel letve propagálásával. Ez az árnyoldala a ka­e nagyszabású, gigantikus tér-! kiváló dolgozó, olyanok mint zári bányászok jó munkájá- _____________; v et. Az SZKP XX. kongresz- j Medve bácsi, ma már nyug- nak. A probléma nem új- mények nyilvánosságra való szusát követő nagy gazdasági} díjba vonult. Ott maradtak keletű ugyan, de még min- hozatala nem folyik rendes teljesítik a mennyiségi tervet —dülés, az ipari és építő-{azonban a fiatalabbak, s dig nem megoldott. Ug ' ‘ ipar irányításának 1957-ben? nem egy ifjú ember kötött ellenforradalom után meg- szurdoki üzem előtt álló ver történt helyes átszervezése, a 5 szövetséget a föld mélyével, szüntették a túlságosan el- senytábla is, ahol még ma harc a teljesítmény növelésé­ért is. Rövid idő alatt a kazári szén fűtőértéke közel 100 kalóriával növekedett, s fellendülés, az ipari és építő-f azonban a fiatalabbak, s dig nem megoldott. Ugyanis az mederben. Ezt bizonyította a ...................... A munka versennyel kezd­____ __ ____ _ __ _ _ tűk írásunkat, a verseny k olhozrendszer tovább fejlesz-!A ma dolgozóknak nem kell burjánzott bürokráciát a ver- is csak a termelési százalék eredményeit kutattuk. Érde­tésére és a gépállomások át-! szégyenkezniük apáik előtt, senyértékelésnél, és ezzel egy- látható — az is hiányosan. mes néhány pillanatra a szervezésére 1958-ban íogana-| mert az általuk felállított id»jűleg a versenyfelelősökre Pedig a minőségjavításért fentiek után megállni. Már tosított hatékony intézkedések «legjobb eredményeket is túl- sem volt többé szükség. így és egy sor más gazdaságpoli-g szárnyalták. Míg az apák ne- tehát az értékelés egyszerűb- tikai intézkedés lehetővé teszi ive a medencében volt ismert, bé vált volna... Sajnos azon- a még gyorsabb előrehaladást, f addig a fiúk neve túljutott a ban az eredmények nem ke­most komoly munka folyik az üzemegység bányáiban. létrehozta az előfeltételeit a hétéves terv sikeres teljesí­tésének. A hétéves terv jelentősége gzmezi B. László messze túlnő a Szovjetunió ha- t díjat kapott, tárain. Bár közvetlenül a Szov- . _ jetunió gazdaságának ugrás- f NYILVÁNOSSÁG HELYETT szerű fejlődését fog1 alja magá-| VITATKOZÁS ban, közvetve kihat a szocia-1 Az ellenforradalom után a hegyes-völgyes Mátrán. Né- rülnek a versenytáblákra, bár MI A NEHEZEBB? Az igazsághoz hozzátarto­eredmény született, és Ka- senyeztek. A trösztbizottság a megszervezése nTmvol? köny- ban t .^a.t tel}át _ csak a ver­hány évvel ezelőtt rekord- a. dolgozók ez idő alatt is ver­cius és április hónapban a versenynyilvánosság — annak ellenére, hogy történt fel­ajánlás a pártkongresszus tiszteletére is — semmivel sem volt jobb, mint koráb­Kossuth- tröszttel egyetértésben nem­senytáblát néznénk olyan vé­, , nyű. Itt-ott elvétve még el- , . . ... csak Kazáron, hanem vala- lenséges hangok is hailaLot- eaneayt alkotnánk> m aem mennyi uzemnel megpróbálta tak) amelyek azt próbálták folylk verseny. Az eredme­ezt a prob émát felszámolni. bizonygatni, „munkanélküli,- " Minden uzemnel annak az ad- ség lesz, így kezdték a sza­minisztrat.v do gozónak, aki a nálást a háború előtt is”. nyék azonban ennek ellen­kezőjét mutatják. Ismét a már sokszor felvetett kérdést kell idéznünk: mi könnyebb, kré­ságára is. A szocialista tábor jseny folytatása mellett fog- havonta 200 Ft jutalmat ad- ban bebizonyították a ború- fával táblára írni az ered- országai közti nemzetközi j laltak állást és ez a lendü- nak. Kazáron Fekete Mik- látóknak, mennyire nincs ményt, vagy azt a bánya mé- munkamegosztás. a termelő-!let azóta nem csökkent, ha- löst bízták meg e feladattal, igazuk. S az eredmény? lyén elérni. A dolgozókban lista tábor országainak gazda-1 dolgozók ismét a munkaver- versenyeredményeket kiírja, Az öntudatos bányászok azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom