Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-06 / 36. szám
6 NÖGRÄDI népújság 1959. május 6. RADNÓTI MIKLÓS (1909-1944) Radnóti Miklósra emlékezünk, a költőre és mártírra. Még csak ötvenéves lenne, s nem érte meg a negyvenet sem. Nem volt harcos forradalmár, a kommunista pártig sem jutott el, de gyűlölte a világot fenyegető, Európát megszálló fasisztákat. Költő volt, a költészet fegyverével vívta csatáját. Nem mint szabadságáért küzdő hős esett el, fogoly volt, német koncentrációs táborok foglya. Abdán, a nyugati határszélen lőtték agyon több társával együtt a menekülő fasiszták 1944 novemberében- Élete példa a szilárd elvhűségre, az emberek, a békés élet szeretetére. RADNÓTI MIKLÓS: Töredék Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, — s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bújhatott, s rághatta szégyenében ökleit, - az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértöl és mocsoktól részegen. Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő irigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrű méregoldat. Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal újra mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, a rettentő szavak tudósa, Esaiás. 1944. május 19. Visszafizet és újra indul a KST r()an, (h mfq líiicl? A megyei tanács kereske- zavartalanul vehessenek részt A Zagyvapálfalvi Üveggyár- ideimi osztályáról szóbeli a május elsejei ünnepségen, ban a KST 1957 májusában {utasítás érkezett az ünnepek Ennek nyomán: alakult meg. Jelenleg 191 lelőtt a Kiskereskedelmi Vál- 5. Nagyobb mennyiségű hús tagja van a különböző üzem- \ Illathoz, amelyben az állott, maradt üzleteinkben, amelyrészekből. Ihogy húst csak április 30-án, - * Ebben az évben a KST | csütörtökön tagjai 203 000 forintot gyűj- * kí a hentesüzletek. Ez a töttek össze, amely összeg♦ rendelkezés nemcsak a vál- most 4400 forint kamattal £ ^a'at vezetőit, de az igénye- együtt kifizetésre kerül a ta-1 ^et jobban ismerő boltvezető- goknak. Nagyon sok dolgozó íket ’s meghökkentette. S er- jelentős összeget takarított !rew/J™^den _ okuk megvolt, meg, hiszen van olyan is, aki j nek egy' részét szombaton és szolgáltassanak vasárnap mérték ki. egy része pedig megmaradt — nyilvánvalóan nem friss állapotban. Mindezekhez hozzájárult még az is, hogv a Kiskereskedelmi Vállalat egyik felelős Mert milyen következőié- beosztású munkatársa megkamatokkal együtt 6100 forin-1 nyekkel járt ez az utasítás? gondolatlan kijelentésével - tot kap kézhez ♦ Mesterségesen túlzsúfolt- helytelen rendelkezés követa plfrnvp íc hnfjv 5 ságot idézett elő a csütörtö- keztében amúgvis felfokozott a tagok szükség esetén S k/ ^ “«f4 -frlási kedvet tovább nöcsönt is kaphatnak év köz-H0,“ r«leslegesen sorbaállás velte. nem segítette elő a ben. Az Üveggyárban a most 1 keletkezett, itt-ott nem vala- nyugalmat, * mi épületes jelenetek játszod- - ■ - tak le. Bár a készletek elegendők voltak, mégis feszült ban már minden vásárló láthatta — hogy hús van bőven. És mert az ellátás, a készlet e tekintetben is kilezáruló évben a KST 216 000 forint kölcsönt folyósított tagjainak. A KST most visszafizeti a megtakarított összegeket és A tények igazolják — s ezt csütörtökön a délelőtti órák! állapot állott elő. 2. Ha akadt is olyan bolt ebben a hónapban újra >n- |yeMtö'_ aki ]lal|Satva a jó dúl. Tudnivalók az alkalmi útlevelek kiadásáról Szerkesztőségünkhöz az utóbbi időiben több levél érkezett, melyben a levélírók támogatásunkat kérik ahhoz, hogy elsősorban Csehszlovákiáiba alkalmi útilap megszerzéséhezi segítsük. Olvasóink tájékoztatása céljából szerkesztőségünk munkatársa ezzel kapcsolatban kérdést intézett a Határőrség kerületi parancsnokához, melyre a következő választ kapta: —Igen sok problémát okoz a határsávban a sok indokolatlan alkalmi útilap kérelem. De hogy a továbbiakban elejét vegyük a fölösleges fáradozásoknak, a párt, a tanács és egyéb szervek zaklatásának célszerűnek és hasznosnak is tartjuk, hogy a megyei sajtón keresztül ismertessük a magyar és csehszlovák kormány által 1952- ben kötött egyezményt, amely szabályozza a kishatárszéli forgalmat Magyarország és Csehszlovákia között. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Csehszlovák Köztársaság kormánya 1952- ben megállapodott abban, hogy a határsávban — 10 kilométer — lakó magyar és csehszlovák állampolgárok kivételes és indokolt esetben alkalmi útilappal átléphetik a határt. Elsősorban ez olyan esetekre vonatkozik, amikor nincs idő útlevél beszerzésére. Ez lehetséges közvetlen hozzátartozó — szülő, nagyszülő, testvér — súlyos betegségére. halálesetre, vagy hagyatéki tárgyalására stb. Rokoni látogatás nem indokolt eset, erre útlevelet nem is lehet szerezni. Az alkalmi útilapot nem lehet kiadni olyan személynek, aki büntetett előéletű, vagy aki ellen büntető eljárás van folyamatban, aki csempészés miatt büntetve volt, vagy tiltott határátlépést követett el. zan észre már szerdán mért elégítő volt, éppen arra kel húst, azt azzal a kockázattal lett volna törekedni, hogy az As ellenőrzési őrszolgálat néhány tapasztalata a vendéglátóiparnál I tehette, hogy az utasítás meg [szedéséért fegyelmiben része [sül. 3. Olyan megterhelést oko igényeket folyamatosan, zavartalanul elégítsék ki. Sajnos ilyen tekintetben a megyei kereskedelmi osztály nem Számtalan panasz érkezett már illetékes szervekhez a Salgótarjáni Vendéglátóipari Vállalat munkájáról. A bejelentők hol azt sérelmezik, hogy az italboltokban több esetben követnek el súly- csonkításokat, hol a tisztaság problémáját vetik fel, hol pedig egyes kiszolgálók minősíthetetlen magatartásáról panaszkodnak. Az utóbbi időben bejelentés érkezett arról a tarthatatlan állapotról is, amelyet a feldolgozó üzemeknél tapasztaltak a bejelentők. Bár a bejelentések legtöbb esetben megfelenek a valóságnak, orvoslásukról mégsem gondoskodnak a vállalat vezetői annak ellenére, hogy legtöbbjükről tudnak. Ezzel az írásukkal azt szeretnénk elérni, hogy az ellenőrzések megállapításait olvasóink elé tárjuk, vaa” éppen ha tetszik, jobb munkára késztessük a hibák felfedésével a vállalat vezetőit. A vendéglátóipari vállalatnak kötelessége a fogyasztók igényeit kielégíteni. Ebben nincs is különösebb hiba — mott. Az islernél sem különb a helyzet. 50 deka helyett csak 39 dekát talált az ellenőrzés. Rumostorta 5 dekával volt kevesebb, a bécsi kockánál pedig 15 deka hiányt állapítottak meg — hogy többet ne is említsünk. Feltételezhető, hogy ezek a hiányok semmi esetre sem a lisztből keletkeznek, inkább adódik a drágább — csokoládé, cukor és egyéb nyersanyagból. S ha mór a cukrászati feldolgozó üzemnél tartunk, kísérjük az ellenőrzést beljebb is. Felháborító az a piszok, szeniny, amit itt lát az ember. A fal piszkos, kormos, pókhálóval van teli. öt év óta nem volt tatarozva, meszelve, festve ez a helyiség. A feldolgozó üzem levegője rossz, nem is csodálható, hiszen a mellékhelyiség ajtaja a feldolgozó üzem folyosójára nyílik, arról persze már nem is beszélve, hogy a legyek berepülését semmi sem gátolja. A beosztott dolgozóknak 24 közül csak tízfőiképpen a választékosság- nek biztosítottak törülközőt ban — hiszen az ellenőrzés | és szappant, a tanulóknak is megállapította: a cukrászati feldolgozó üzem harminc különböző süteményt készít, részben úgynevezett kommersz árut, részben pedig különlegesebb süteményt. Ennek az örvendetes ténynek a megállapítása után felháborító az> hogy egyes lelkiismeretlen cukrászati dolgozók ott csapják be a fogyasztókat, ahol éppen nekik tetszik. Arcátlanul követnek el súly- csonkításokat, kevesebb árut adnak ki a fogyasztóknak, mint amiért a dolgozók megfizetnek. Például a vegyes csemege sütemény súlya 70 dekagramm helyett az ellenőrzéskor mindössze 50 dekagramm volt. A mignon 35 deka helyett 27 dekát nyoHúzd meg, ereszd meg A nemakarásnak . . . közmon- fogyott a türelmük, szólongatni dást ez esetben így módosítjuk: kezdték, akiket szólongatni kell, Nemakarásnak kapkodás a vége. s azután jött a húzd meg, ereszd Hogy ennek a kapkodásnak az- meg.' A MÉSZÖV húzta az után mi lesz az eredménye, még EMÁSZ-t, az EMASZ a tanácsot, nem tudjuk. A MESZÖV-ről, az a tanács a MESZÖV-öt, a EMÁSZ-ról és Karancsság köz- MÉSZÖV az EMÁSZ-t, az ség dolgozóiról, mint legfőbb ér- EMÁSZ a tanácsot, s így to- dekeltekről van szó. vább. De szikvíz csak nem lett. Lépjünk hát a dolgok kellős a türelmes karancsságiak meg közepébe. A MÉSZÖV elhatároz- csak vártak, de szikviz nem volt, ta, még az elmúlt év derekán nem csupán karancsságon, de Karancsságnak lesz szikvízüze- sehol a környéken, me. Az elhatározás megvalósítá- Erre nagy hajrá indult. Szik- sához vettek egy gépet, kb. 50 víz üzem biztos meg lesz, mert ezer forintért. Most már csak már szorít a pántlika. A kérhelyiség kellett. Ezen nem múl- dés most már az: ha most lehat, a tanács lehasiíott egyet a hét, miért nem lehetett eddig; saját portájából. Minden rend- ha eddig voltak „objektív” aka- ben is volt. Ekkor lépett a po- ddlyok, miért nincs most? AZ rondra az EMÁSZ. A gép moz- 5o ezer forintos gép hogy bírta gatásához ugyanis áram kellett, a pihenőt, fog-e tudni dolgozni Mint mondottuk, az elmúlt év- ésatöbbi. ben. De múltak a napok, hetek, Egyszóval: lesz-e szikvíz? hónapok, sehol semmi. Most a Karancsságot és a körAz 50 ezer forintos gép a ta- nyékieket spéciéi ez érdekli és nácsháza alagsorába pihent, meg- nem az, hogy a MÉSZÖV htvat- rövlditve a tanácsot egy helyi- kozik az EMÁSZ-ra, az EMÁSZ séggel. De szikvizet nem fakasz- a tanácsra, a tanács a MESZÖV- tott. re, a MÉSZÖV az EMASZ-ra és A karancsságiaknak végül el- így tovább. még csak fehér köpenyük sincs. Beszéljünk az edényekről is. A zománc csaknem valamennyiről lepergett már — feltétlen kihat az egészségre. A fagylaltot? Azt a mosogató helyiségben készítik. Mivel a panaszoknál tartunk, akkor szóljunk a minőségről is. A fogyasztók kérése az, hogy javítsanak rajta. Erre minden lehetőség biztosítva van. A műhelyben áll három villanysütőkemence, a három közül az egyik már több mint egv éve használaton kívül. Egyiket sem használják. A mosdóhelyiségben tárolják, ahol a pára. víz marja, másszóval: rozsdásodik. Pedig mennyivel egészségesebb lenne ez a kemence, mint a fával, szénnel fűtöttek. Kisebo lenne a szennyeződés, javulna a sütemények minősége is. Nem engedhető meg aiz sem, amit az ellenőrzés a tojások átvételénél tapasztalt. Az akkor érkezett húsz láda tojásból vígan ugráltak ki az egerek, sőt több — egér által megrágott tolást is találtak és mindezt fertőtlenítés nélkül használják fel. Sok lenne tovább sorolni ezeket a hiányosságokat. Mindezeket azonban el lehetne mondani a vállalat hideg- konyhájáról is. ahol a szendvicseket. vagdalthúsokat. tepertős pogácsákat és más hideg ételeket készítenek. Ezeknek az áruknak készítése feltétlen tisztaságot követel, de a ven- déglátóinari vállalat a minimális higiéniát sem biztosítja! Dolgozóink bizalommal vásárolnak a vendéglátóipari eto'ségekben. Ez megköveteli a vendé"’ á tóinari vállalat na- felelősségét is. de megköveteli, hogy a tisztiorvosok nagyobb felelősséggel [ zott az üzletek dolgozóinak, járt elől jó példával, s ezért thogy csak igen megfeszített méltán illeti bírálat. ___________ ______________ [munkával, túlórázva voltak Ezt a hibát némileg csak m eket. Utoljára egy kérdés £képesek megoldani feladatai- az enyhítheti majd, ha lemarad: a salgótarjáni Vendég- ikat vonják a megfelelő tanulsálótóipari Vállalatra nem vo- \. 4. Sok vásárió mással pótol- gokat és valamennyi keres. , jla a húst, abból a meggondo- kedeltm szerv — a megyeitől naíkozik az Egészségügyi Mi-1 iásból kiindulva, hogy már az egyes boltokig — szoros nisztérium rendelete? «az ünnepek előtti napon vé- együttműködését valósítják ellenőrizzék a feldolgozó üze- • —So /. LfUllUJÍ __ t gezzenek a sütés-főzéssel, meg. A béke érdekében Immár 14 év óta éljük békés, építő életünket. Építhetjük, élhetjük, mert a múlt világháborúk tűzfészkét a felszabadító Szovjetunió dicső hadereje szétzúzta. Iskolás gyermekeink csak elbeszélésekből tudják, milyen is volt annak idején egy légibombázás. Szeretnénk, ha nem is ismernék meg azt a valóságban. A romok helyén új életet, új üzemeket, nagyszerű gazdaságokat, művelődési és szociális otthonokat, üdülőket, sportalkotásokat építettünk. Kormányunk következetes békepolitikájával védi ezt a békés életet. Költséget nem sajnálva megépítette az Atomkutató Intézetet, hogy annak áldásait a tudomány szolgálatába állítsa. Nagy összegeket áldoz az állampolgárok épségének, egészségének védelmére Is. Már a békés munka Idején, előre elrendelte és szervezi a légoltalmat. Evégből minden településre kötelező ismertető előadások tartását és meghallgatását rendelte el. A tudományos felvilágosításra - mint alapra - építi fel az atomlégoltalom szervezetét. Gondoskodik minden egyes lakos részére a tárgyi kellékekről Is. A légoltalmi parancsnokságok munkáját a terv- szerűség és a lakosság öntudatos megértése jellemzik. Salgótarjánban is eredményesen folyik a Városi Légoltalmi Parancsnokság irányítása alatt a légoltalmi feladatok ellátása. Igen jó visszhangra talált az „Atomvédelmi tájékoztató oktatás” megindítása. Az előadásokat a lakosság részéről fegyelmezettség, öntudatos megértés kisérte. Ebben a sikerben a jó szervezési munka mellett igen nagy szerepük volt az előadóknak. A tanfolyamok résztvevői esetről esetre látták, hallották és érezték, hogy az atomlégoltalom- ra vonatkozó ismeretek Igen hasznosak s egyaránt szolgálják egyéni védelmünket és hazánk védelmét. Meggyőződtek arról, hogy a modern, nagyhatású fegyverek ellen is lehet védekezni. Még az atom is leküzdhető, pusztítása csökkenthető, ha megtartjuk a légoltalmi rendszabályokat. A Városi Légoltalmi Parancsnokság mindent megtesz a lakosság egyéni és kollektív oktatásáért és védelméért. Cserébe csak azt kéri s várja, hogy mindenki kövesse, teljesítse az atom- légoltalomra vonatkozó utasításokat. T. Z. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOCCOCXXX OOOOGOOa ménkesi bányászok ottkon A ménkesi bányászok üzemükbe a kör- környező falvakból járnak. Nemti, Dorogháza, Mátramindszent, Szuha és Szuha- huta községből. A bányászok zöme már a háború előtt is a föld mélyén dolgozott, igaz, akkor még nem Ménkesen, hanem Ilona- bányán. 1945 előtt naponta gyalogosan tették meg az 5—10 kilométeres utat, s aki kerékpárral rendelkezett, az már gazdag bányásznak számított. A múlt emlékeit már jórészt fátyol fedi, s épp úgy nem gondolnak a keserves gyaloglásra, mint az akkori bányákra. Ez annál is könnyebb, mert szabadságunk negyedik évében új bánya nyílott Ménkesen. Azóta ma is oda jár a négy község férfi népe, igaz, ma nem gyalog és kerékpáron, hanem gépkocsin. Aki 1940-ben az akkori nappalosi műszakban dolgozott, annak ellenére, hogy három óráig tartott a műszak, mégis 5—6 óra felé járt az idő, mire hazaért. Ezután mi sem volt természetesebb, mint hogy pihenjen, gyűjtse erejét a holnapra. Mert a munka- alkalom nagy érték volt. Ha nem bírta erővel, mehetett munka után. Ma nem hulla- fáradtan érnek haza, nem kínozza őket a rossz idő, a gyaloglás, sőt a bányában is egyre több gép segíti munkájukat. Mit csinálnak hát most bányászaink a munkaidő után? * sör. öt hektó fogy hetenként, len megrendezett népfőisko* Kerestük a választ: hogyan de elfogyna nyolc is. Pálin- Ián, — amelyen hatvanan vet- szórakoznak bányászaink, ho- kából 20 liter, borból 15-20 tek részt — már sok bányászt gyan töltik szabad idejüket, liter a forgalom. De emellett is lehetett látni. A ménkesi bányaüzemtől, de a solymosi hátasok egy héten A fiatalok érdeklődése fő- a kulturális góctól is távol többszáz liter bort is elad- képpen a motorozás felé irá- esik Szuhahuta, ez a hegyek nak a házaknál. nyúl. Van a faluban 35 moközé rejtőzött kis falu. Nem * torkerékpár és 6-7 darab sokan laknak itt, de a mun- Lefelé a Mátra északnyu- Pannóniát vettek már a takaképesek 60 százaléka bá- gáti oldalán, Szuhán már más vasszal. A fiatalok, — akik nyász. viszonyokat találunk. korábban kimaradtak az isidé nem jutott még el a Pezsgőbb már az élet eb- kólából — nagyon szeretnékultúra, a fejlődés minden ben a faluban. Esténként nek szeptembertől esti isko- vívmánya. Mostohák marad- villanyfény világítja meg a lába járni. Rövidesen futball- tak ebben a faluban az em- szobákat. A művelődési ott- csapatot is alakítanak a szu- berek. Az iskola az egyetlen, hon is készül, s nagyon vár- hai fiúk. Sokféle újság is jár ahol kulturális élet, művelő- ja öreg, s fiatal. a faluba, érdekli már az ewu dés folyik. Van iskolai könyv- Itt már igényesebbek az bereket a világ folyása, tár is, de gyermekek is csak emberek. Nagyon érdekli * ritkán veszik igénybe. A pet- őket a mozi, szeretik a dia- Kacskaringós úton mere- róleumlámpa fényénél ne- vetítést is. Sokan bejárnak cjek lejtőkön induítunk el hezebben megy a tanulás is Nemtibe a Déryné Színház Dorogházára. Élénk, forgal- A felnőttek. A fárasztó előadásaira. mas a j>aju A lakosság 90 munka után megtérnek ott- A könyvek meg mostohák százaléka bányász itt is. hónaikba, s nagyon sokan a itt is, pedig van népkönyvta- Sok háznál kiszűrődött a kocsmát választják második ruk. rádió hangja> hol ho} otthonuknak. Persze művelő- Az idősebbek itt is eljár- előadást hallgattak, s legtöbb desre nem sok lehetőség van. nak még a kocsmába, kár- családnak modern rádiója Panaszkodnak, hogy kevés a tyáznak, beszélgetnek. A té- van.
