Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-06 / 36. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. naájus 6. Az orvosok, egészségügyi dolgozók a menetben (Folytatás az 1. oldalról.) sehol egyhangúság, minden csapat valami újat adott. A Bartók Béla úti iskola tanulói ibékegalambokat hoztak és a nemzetközi összefogás jelképét mutatták be. A forgácsiák, élén tanáraikkal egyenruháiban, katonás fegyelemmel vonultak. A Rákóczi útiak zászlóerdőiben. Az általános iskolákat a középiskolák követték. Seregüket tarkította a tóm,ászlányok játéka. Egyik csoport ibuzotgány- nyal, a másik színes szalagokkal. Sorukat megszakította az éltanulók csoportja. Aztán zászlóerdejükbe kapaszkodott a szél. Olyan volt az ifjúság felvonulása, mint egy fegyelmezett nagy sercsé- Az iskolák ifjúságénak tengernyi tömegét az ipari ifjúság követte. Minden csoport külöm-ikülöm mutatta _ meg szakmáját. Kovácsok, villanyszerelőik, lakatosok, és a többiek gazdag ötletei ábrázolták hétköznapi tevékenységüket. Az ifjúságot a bányászok követték. Élen vitték a tröszt vörös zászlóját, egyenruhás bányászok. Majd az élsportolók, színjátszók korabeli jelmezekben következtek. Ezután a bányamentők teljes felszerelésükkel, majd lelkes asszonyok csoportja következett. A felvonulás igen beszédes jelképe: autóra építve a régi és a mai bányász- kodás modellje. A bányászok után az Észak- magyarországi ÁiramszolgálA Sztahanov ÚH fehér asztalok >s Ünneplő tömeg hullám-^ ,’zott a Sztahanov úton,)) '[zászlóerdőt lobogtatott a>) ['szél. A 18-as lakóház kapu->s .'jában izgatottan készülő-)? [- dött néhány ember. A fei-\] [vonulás részvevői kíván-)] [-csian figyelték az izgatott;1 [lakókat. Egy alacsony)' íférfi kémlelte a borús eget, ,< [<majd beszólt a iépcső-p '/házba. << Fürge asszonyok perce-)] >fken belül két asztalt, egyy !<kisebbet és egy nagyobbat)) »állítottak a kapu elé s hó-x [(fehér terítővei takarták le.>) »Az egyik asztalra felvágott,) [< sonka, bor került, míg Vmásikra párolgó kávé ésj '[foszlós kalács. ) Az egyik asszony, Mar-) /[csicsekné szíves mosollyal^ yültetett le egy pöttöm lány-> [(kát és három kisfiút az, [■apró vendégasztalhoz. Csob->i »bánt a kávé a csészékben, X ['apró kezek markolták a>[ »fehérbélű kalácsot. 8 Míg a kicsik jóízűen fo-x [gyasztották az édes kávét,» >a másik asztalt is elfog-V fialták. Kedves ismerősöket, f [gyermekeket láttak vendé- ? )gül a 18-as háztömb lakói. ) s Ünnepeitek és az a két) [fehér asztal a kapu előtt.[ smég ünnepélyesebbé, csa- v ládiásabbá tette az utca.) ^hangulatát. A köszöntésre v [emelt poharakban arany-[< [lóan csillámlott a bor. >[ —" Nagyon boldogok va-a fgyunk, s szeretnénk min-P Sdenkinek még szebbé tenni x [ezt a napot — mondta tMarcsicsekné. összekoc-[< [cantak a poharak, üdvö-[ Szölve a 15. szabad május < [elsejét. tató Vállalat dolgozói jöttek. Óriási táblán mutatták be megyénk villamoshálózatának fejlődését. Egy lélegzetnyi pilliainat sem volt, mert máris újabb csoport következett. Az acéláru,gyáriak motorosad, mindegyik egy-egy piros zászlóval, jelezték: indul Salgótarján egyik legnépesebb üzeme. A menet élén az üzem ve- vezetői haladtak. Ezután a KISZ-fiatalok egyenruháiban, , OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO, & t Dicséretükre Visszavonhatatlanul itt a ( ]tavasz. Zöldell a fű, kipattant a rügy, levelet? [bontott az ág. Ez így ma-J i gában is szép. Gyönyör Iködtető. De amit május 1.5 )virradatja hozott, az a tér-? ?mészet szépsége fölé emel-} jkedett. Április 30-án még a ter- ímészet törvényei uralták a] >Salgótarján, Házi Ferenci. ]utca 3/a épületét és kör-j [nyékét. Másnap hajnalbani íazonban mintegy 1500 ró-\ )zsa bontott szirmot a csupasz épületfalakon, és az < ) épület előtti parkban: 1500< [rózsa pirosán, fehéren, sár-< >gán és rózsaszínen. Ez már\ \ maga a pompa. A természet színeivel ke-< pert másfélezer rózsát mostj ikivételesen nem a nap él- [tető sugarai csalogattákj >elő, hanem a várva várti ]ünnep: május 1. Vagyj /mondjuk így: a májusi jegyet tisztelő szorgos, fürge< p munkásasszony kezek. Akti 9 elment az épület előtt, nemi ó állta meg egy-két dicsérő9 9 szó nélkül. Kimondjuk mió őis: rászolgáltak a dicsé-9 Qretre. A külső betekintéstS 5 adott egy ház belsejébe. 9 5 9 <>0<KH><><><><><>CKKK><XH>0<><K Szín, vidámság és egység tükröződött a balassagyarmati felvonuláson Derű és látványosság, életöröm, vidámság és gonta- lanság. Ezek a jelzők fejezik ki leghívebben a balassagyarmati dolgozók május elsejei ü n nepség-so rozatát. Az a lelkes készülődés, amely hetekkel ezelőtt kezdődött a városban, május 1-én impozáns rendezvényekben csúcsosodott ki. Reggel hat órakor zenés ébresztés köszöntötte a város lakosságát és a hangszórók pattogó ritmusára már nyolc óra után jelentős tömeg hullámzott a város utcáin. Üzemek, vállalatok, intézmények és hivatalok dolgozói gyülekeztek a kijelölt helyeken. Tíz óra volt. Tizenöt tagú KISZ díszszakasz csapatzászlóval nyitotta meg a nagyszerű felvonulást. A múlt és jelen, az 1919-es veteránok 40 tagú küldöttsége és a ma fiataljai, az általános iskolások követték egymást. •• Az iskolások közül a gimnazisták sötétkék nadrágban, kék ingben, a tanítóképző leányai fehér blúzban és sötét szoknyában tarkították a nagyszerű menetet. Az iskolásak után a sportolók, majd az üzemek, vállalatok dolgozói következtek. Mennyi ötlet, szín, vidámság, akarat és egység tükröződött ebben a menetben. Táblák, transzparensek, zászlók, képek, szalagok és virágok sokaságától vált harmonikusan tarkává a balassagyarmati utca. Az Erdőgazdaság dolgozói autóra szerelve a fakitermelést mutatták be villanyfűrész segítségével. A Vadgazdaság gépkocsiján két őzike falatozott, míg a Villany- és Épületszerelő Vállalat „fényt a falunak” jelszó alatt haladt el a dísztribün előtt, bemutatva az öntözéses gazdálkodást. Egymás után haladtaik el a vállalatok dolgozói. A Bútorgyártó Vállalat, a Húsipari Vállalat, a Sütőipari Vállalat és a tejipar után a város termelőszövetkezetének tagjai nemzeti viseletben, felpántlikázott májusfával haladtak el a dísztribün előtt. A földművesszövetkezet dolgozói azt hirdették büszkén, hogy 1958-ban csak a vendéglátóipari részlegük 3,5 millió forintot forgalmazott, amely a dolgozók jóbblétét igazolja. Nem maradt el a felvonulásból a város egyetlen üzeme, hivatala, intézménye sem. Az ünnepi felvonulás után a város dolgozói közül sok százan az esős idő ellenére is a Sztálin-ligetbe vonultak, ahol különböző szórakozási lehetőséget találtak. Este a járási művelődési otthonban általános és középiskolások a határőrség és a kórház kul- túrcsoportjának nagyszerű bemutatóiban gyönyörködött a város lakossága. Itt mutatkozott he először a most alakult balassagyarmati szalonzenekar is. Vége a felvonulásnak, Százak, ezrek özönlik el az utcát [ Ünnepelt a vidék PÁSZTÓ Az ünnepi reggelt a pásztói népi zenekar tagjai térzenével köszöntötték. Mozgalmi dalokat, pattogó ritmusú népdalokat játszottak a falu utcáján. Tíz óra tájban indult meg a népes felvonulás, amelyen - mintegy négyezer pásztói vett részt. Lovasbandérium nyitotta meg a felvonulást, majd motorosok tarkították a menetet. Gyönyörű látványt nyújtott a kis óvodások menete, az úttörők tarka sokasága. Az iskolások és kiszesek után a tömegszervezetek tagjai zászlókkal, virágcsokrokkal, asszonyok gyermekeikkel vettek részt a felvonuláson. De ott voltak a termelőszövetkezet tagjai is, köztük több egyénileg dolgozó paraszt. transzparensekkel, fegyelmezetten, megtöltve az egész utcát. Majd az üzemek: az öntöde, a GSZ, a hengermű, az erőmű, az irodák sitb, va- laihányan jelképként vitték gyártmányaikat. Az acélárugyóriakat az üveggyáriak váltották a május elsejei seregszemlén. Amikor a díszemelvény elé értek, méltán fogadta őket az elismerés tapsa. Felvonulásuk a legszínpompásabb volt. Lenin mellszobrát vitték a sor élén méltó kerettel díszítve. Ezután zászló- erdőik, majd egy kedves tánccsoport következett, tánccal szórakoztatva a nézőket. Külön meglepetés volt az autóra szerelt csiszoló műhely. A kész poharakat: Éljen május 1! felirattal a közönség soraiban osztogatták. Az iiveggyáriak felvonulása ötletgazdag és mélyen politikai tartalommal telített volt. Nehéz különbséget tenni, olyan szép volt, a felvonulás egységében. Hiszen a tűzhelygyáriak sem maradtak el. Kitettek magúikért. Minden felvonulónak egy piros szegfű volt a kabátján. Az a-sz- szonyok itt is nagyon lelkesek voltaik. Felvonulásukon hirdették a munkás-paraszt összefogást. Kultúrát a falura! — hirdette a felirat, majd a másik, a negyvenéves évfordulóra való emlékezésre hívta fel a figyelmet. Majd a minőség megjavítására tett fogadalmukat hirdette a felirat. Ezután a Vasötvözetgyár, az Erőmű, az építőipar, az autó- iközlekedés, a vasút következett, mind megannyi gazdagsággal, köszöntve május elsejét, a népek nagy nemzetközi seregszemléjét. Az üzérnek dolgozói után az értelmiségiek, az orvosok következtek, majd a megyei tanács, a pénzintézetek ég egyéb hivatalok. Utánuk a kereskedelem és a kereskedelemmel kapcsolatos vállalatok. Az idő már delet mutatott, amikor véget ért az ezernyi pompával tündöklő harcos májusi seregszemle: A Rákóczi úton volt az egész város. A felvonulás után megyénk vezetői elvegyültek az ünneplők között és csak az eső kényszerítette haza a nagy tömeget, hogy aztán a délutáni óráktól kezdve késő éjszakáig üzemeinknél tovább folytassák ennek a csodálatosan szép, tizenötödik szabad májusnak az ünneplését. Minden évben Hatvanegy éves Páli Kálmán elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár öntödéjének egykori művezetője. A nyugdíjasok napjait éli mostanában, s így több idő jut az emlékezésre, a régi küzdelmek, harcok emlékeinek felelevenítésére. Tőle hallottuk e rövid történetet május elsejékről, azok szép emlékeiről. Negyvennégy évet dolgozott Páli elvtárs. Kezdte az erdélyi Nagyszebenben, dolgozott Győrött, s 1944-től Salgótarjánban. Ez persze úgy értendő, hogy közben hónapokig, sokszor évekig kenyér nélkül volt, hiába volt jó szakmunkás, sokszor ő is az utcára került, vagy éppen valamilyen segédmunkásnak való állást kellett elvállalnia. Életének egy jó részét, tíz évet rendőri felügyelet alatt élt le a múlt rendszerben. De mindhiába az üldöztetés . . . Inas volt 1912-ben, amikor részt vett életében először május elseji ünnepségen, s azóta nem múlt el egy esztendő sem, hogy Páli elvtárs valamilyen formában ott ne lett volna a május elsejét ünneplők sorai között. 1923- tól 1929-ig szakszervezeti bizottsági elnök volt. Hatezer vasas választotta meg őt. Szervezte a munkásszolidaritás ünnepét, küzdött a tőkések ‘ellen, hogy minél igazibb, minél bensőségesebb lehessen a munkások ünnepe. A román burzsoázia nem sokáig tűrte a kommunista Páli Kálmán működését. Nem volt más választás, mint az üldöztetés elől átjönni Magyar- országra. Győrben helyezkedett el, de itt még rosszabb volt a helyzet. Meghatódva emlékszik arra, hogy a háborús években a mosdóban, a törülközőt a szájuk elé tartva énekelték május elsején az Internacionálét. Igaz,- ez sem sikerült mindig. Hamarosan megismerték a munkások érdekeit bátran védő kommunista harcost. Sorsa lett, hogy április 30-át, május elsejét és másodikát a rendőrségi fogdában töltötte. De nem foghattak ki rajta. Ö, munkatársaival és elvtársaival már előzőleg megrendezte a május elsejei megemlékezést. ... És azután jött 1945. Az első szabad május. A legnagyobb gond: honnan szerezzenek vörös zászlót. Valakiben felötlött a gondolat, hogy a gyűlölt tőkés igazgató lakásában gyönyörű brokát függöny van. Nosza, nem kellett sok biztatás. Gyorsan kiszabtak belőle egy féltucat zászlót, nemzetiszinű lobogó is került és Páli elvtárs nagy- nagy megnyugvással és büszkeséggel menetelt a sor élén! Hatvanegy év nem kis idő, különösen az olyan küzdelmes, hányatott életben, mint Páli elvtársé. Betegség gyötri már most, de azért nem ült otthon. Ezen a május elsején is ott volt az ünneplők között . . . SZIRÁK Szirákon a délelőtti ünnepélyes felvonulás, az ünnepi beszéd és kultúrműsor után — amelyen a földművesszövetkezet táncosai mutatkoztak be — délután nagyszabású sportműsort rendeztek- Ezen az egyik szovjet alakulat futbalistái Szirák legjobbjaival mérték össze tudásukat. Este a Nőtanács vendégei voltak a falusiak: ingyenes bálon vettek részt, s szórakoztak a hajnalig tartó mulatságon. MOHORA Kettős ünnep volt május elseje Mohorán. Nemcsak a munka .ünnepét köszöntötték ezen a napon, hanem a termelőszövetkezetek megalakulása óta először gyűltek ilyen nagy számban össze a falu dolgozó parasztjai. Ebben a termelőszövetkezeti községben zsúfolásig megtöltötték a falu művelődési otthonának nagytermét a dolgozók. Molnár István igazgató-tanító ünnepi beszéde után gazdag műsort tartottak a faluban. A KISZ tánccsoport tagjai után elsősorban a fiatal úttörők zongora számai arattak nagy elismerést, este pedig először nézhették meg a televízió adását, a most vásárolt készüléken. KARANCSSÄG A termelőszövetkezeti községben zászlóerdő, ezer színben pompázó gömbök alatt kezdődött a felvonulás: élen az óvodásokkal, kiszesekkel, sportolókkal, közösen a felnőttekkel, a falu vezetőivel. A felvonulás után valamennyien a művelődési otthonhoz tértek vissza, ahol Bartha István párttitkár lelkes ünnepi beszédet tartott, majd szebbnél-szebb műsorszámokban gyönyörködhettek a termelőszövetkezeti község lakói. KARANCSKESZI A színpompás, gazdag felvonuláson különösen az állami gazdaság dolgozói tettek ki magukért. Hagyományos öltözékben, lóháton vonultak fél az ünnepségen. Ebben a községben is a művelődési otthonban rendezték meg az ünnepi műsort, amelyen Bódi Jánosné országgyűlési képviselő tartott előadást. Bódiné elvtársnő a 15. szabad május elsejéről szólott, elsősorban is arról, hogy ezalatt az idő alatta Karancskeszi milyen fejlődésen ment keresztül. NAGYBÄTONY Már jóval a hivatalos ünnepség kezdete előtt ünneplőbe öltözött emberekkel volt népes az igazgatóság előtti tér. A nagybátonyiaknak ez a május elseje kettős ünnep. Nemcsak a munkásság nagy ünnepét köszöntötték, hanem az új bányászváros 10. születésnapját isA díszegyenruhába öltözött bányászzenekar indulójára kezdődött az ünnepi felvonulás. Jönn x a bölcsőde és óvoda dolgozói fehérbe öltözve. Mögöttük a falusi pártszervezet, a KlSZ-fiata- lok, s a több száz főt számláló vöröskeresztes szervezet tagjai. Majd jönnek a városiak. A menetet a búzakék- inges KISZ-fiatalok nyitják meg, őket követi a tánccsoport. Majd megjelennek a pirosnyakkendős úttörők, s kis zászlókat lobogtató óvodások, s a fiatalok menetét a díszegyenruhába öltözött vájáriskolások, a jövő bányászai zárják be. Hatalmas vörös zászló alatt »jönnek a nagybátonyi üzemegység bányászai. A Szolgáltató Vállalat dolgozói az általuk készített székelyvölgyi híd kicsinyített mását hozzák, s jönnek a vasutasok, a szorospatakiak, kányásiak, a mélyépítő vállalat dolgozói. A szomszédos Maconka község dolgozói hangos nótaszóval érkeznek a térre, s a menetet a 33-as Autóközlekedési Vállalat helyi kirendeltségének dolgozói zárják be. Tizenöt díszlövéssel kezdődött a nagygyűlés. A tér benépesült, több ezres tömeg vett részt a díszünnepségen. BERCELEN a május elsejei ünnepséggel kötötték össze az úttörőavatást Egyébként — mint megyénk valamennyi községében — Bercelen is ünnepélyes felvonulással köszöntötték a n>unkások ünnepét. Együtt vonultak vörös és nemzetiszínű zászlókkal a gépállomás és az erdészet dolgozói, valamint a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai. Sokan voltak az ünneplők között a község egyénileg dolgozó parasztjai is. NAGYOROSZIBAN az ünnepélyes menetben elől az úttörők haladtak egyenruhában, zászlókkal, majd követték őket a tanács dolgozói, az Üttörő Termelőszövetkezet tagjai, a község dolgozói. Délután sportműsor volt, este pedig a kultúrház- ban ünnepség. Az ünnepi beszéd után vidám kultúrműsor következett. Ahogy pedig ennek vége lett, kedves, májusi bálon szórakoztak tovább a fiatalokNÖGRÁDMEGYER községben a helybeli fúvós- zenekar járta a község utcáit, ők fújták az ébresztőt. Délelőtt 10 óra körül lehetett az idő, amikor a felvonuláshoz gyülekeztek a község dolgozói. Az úttörők egyenruhás csapata mögött a szegkovács KTSZ földíszített kocsija haladt, amelyen né- hányan megszokott munkájukat végezték: formálták a vasat. Azután a termelőszövetkezet magyar ruhás leány csapatát vitte egy földíszített szekér, majd az önkéntes tűzoltók menete következett. S utánuk hosszú-hosszú sorokban a községbeliek, a termelőszövetkezeti tagok, a községi tanács dolgozói.
