Nógrádi Népújság. 1959. május (15. évfolyam. 35-43. szám)
1959-05-02 / 35. szám
2 nógrádi népújság 1959. május I. II dolgozók osztályharca a tőkés országokban az egység és az összefogás jegyében lefolyt hős sztrájkjairól az egész világ tudomást szerzett. A proletariátus sztrájkharca a legkülönfélébb formában ölt testet. A pusztán gazdasági megmozdulások egyre gyakrabban csapnak át a fegyverkezési hajsza ellen, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a tömegpusztító fegyverek használata és kísérletezése megtiltásáért síkraszálló politikai megmozdulásokba. A kapitalista országok dolAz MSZMP Nógrád megyei pártbizottsága felvételi pályázatot hirdet a marxizmus-leI959-60-as tanévére. Az egyetem célja, hogy a párt, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók, vezetők, propagandisták szervezett marxista-lenimon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tatanulmányi eredményekről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer egy meghatározott napon kötött foglalkozás van A szocialista világ a népgazdaság hatalmas fellendülésével, a kultúra és a tudomány új kimagasló sikereivel, a dolgozók jólétének emelkedésével köszönti 1950 tavaszát. A kapitalista világban ugyanezekben a tavaszi hónapokban, a monopóliumok elkeseredett támadásokat indítanak a dolgozók jogai és vívmányai ellen, növekszik a gazdasági válság, s fokozódik a munkások harca is. A kapitalista államok uralkodó körei rettegnek a munkásmozgalom növekedésétől, és így a monopóliumok érdekében igyekeznek megnyirbálni és korlátozni a dolgozók jogait, a sokesztendős súlyos harcokban szerzett vívmányait, kirohanásokat intéznek a proletariátus érdekeit védelmező pártok és a szakszervezetek ellen. A monopóliumok felhasználják a jobboldali szocialista vezéreket, a katolikus pártok és az egyház szociális demagógiáját, hogy a „népi kapitalizmus” hazug propagandájával félrevezessék a dolgozókat. Azt állítják, mintha napjainkban a kapitalizmus kizsákmányoló jellege „megváltozott” volna, s hogy ezért „nincs szükség” osztályharcra. E hazug koholmányokat maga a kapitalista valóság cáfolja meg. A „szabad világ”, a „népi kapitalizmus’ nem más, mint nyerészkedés és féktelen üzérkedés, a monopolisták maroknyi csoportja meggazdagodása érdekében embermilliók szörnyű elnyomása. A munkát keresők görgő lavinája Harsogva zúdul a hegyről a síkra, Éhség gyötörte milliók menetelnek A földön, melyet „szabadnak” neveznek. Leo Pasqualini olasz munkásköltő így ír erről a világról. A kapitalizmusban — amely ezen a tavaszon csupán egyetlen számmal — 12 millió munkanélkülivel dicsekedhet (ezeknek egyhar- mada a vezető tőkég országban, az Egyesült Államiakban él) — fokozódnak a kibékíthetetlen ellentmondások és erősödik az osztályharc. Ezekben a napokban az Egyesült Államok minden részéből a munkanélküliek ezrei vonulnak Washingtonba, azt akarják, hogy az amerikai kormány észrevegye plakátjaikat, amelyeken ez áll: „Eleven emberek vagyunk, nem pedig statisztikai adatok.” Az Egyesült Államokban tavaly körülbelül 3500 sztrájk volt, amelyben több mint 2 millió munkás és alkalmazott vett részt. Ugyanez a helyzet a többi kapitalista országban is. Olaszországban körülbelül 7 millió munkás, alkalmazott, béres és felesbérlő sztrájkolt. A japán dolgozók tavaszi támadásában csaknem 4 millióan vettek részt. Az angol statisztika félmillió sztrájkokat tart számon. Nyugat-Né- metországban több mint 200 ezer sztrájkolóról tudnak,. Ez a harc Latin-Amerika sok országára is kiterjed. A dolgozók mozgalma a gyarmatokon és a függő országokban még sohasem öltött olyan szervezett és tömeges jelleget, mint napjainkban. Sztrájkolnak a pakisztáni textilgyárak és a malájföldi kaucsukültetvények munkásai, a szöuli kubikusok és a Délafrikai Unió dokkmunkásai. Talpra áll Fe- kete-Afrika is. A szakadárok mesterkedő- seit visszaverő dolgozók egy-1 nyereségrészesedés gozóinak harca fokozódik, s mindjobban bizonyítja, hogy a munkásosztály szervezetten, összeforrva, harcos szellemben száll síkra jogaiért, érdekeiért. A tőkés országok dolgozói a monopóliumok nemzetközi összeesküvésével, az imperialista reakciónak az egyik tőkés országból a másik tőkés országba átterjedő hullámával, a militarista tömbök politikájával szemben kiépítik a proletárszolidaritás frontját, szorosabbra zárják soraikat. Pályázati felhívás azt a tanulmányi szabadságot, amelyet az egyetemek és főiskolák esti tagozatának ninizmus esti egyetemének hallgatói élveznek. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és nista oktatását egyetemi szín- tanuláshoz szükséges marxisvonalon biztosítsa. A tanul- ta ismereteket mányi idő három év. A hall- rezték. gatók az első évfolyamon fi lozófiát, mar megszeAz egyetemre pártonkívü- a második évfolya- liek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hallgatója. A pályázat a Nógrád menulják. A tárgyakból minden gyei pártbizottság ágit. prop. félévben vizsgát tesznek, a osztályán beszerezhető kérdő ív alapján történik. A pályázatot a Nógrád megyei párt- bizottság ágit. prop. osztályára kell küldeni 1959. júniusig. Mellékelni kell: Rész(előadás, osztályfoglalkozás), letes önéletrajzot, 2. Az illetékes pártszervezet ajánlását, 3. a vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint. Az egyetem hallgatóinak a Magyar Forradalmi Munkásparaszt kormány (1088/1957. XI. 21.) sz. határozata alapján biztosítani kell ugyanHelyesen használják a községfejlesztési alapot Szügyhen Szügy községben igen hasznosan használják fel a községfejlesztésből adódó összegeket. Még 1957-ben mosógépet vásároltak, amelyet méltányos kölcsöndíj ellenében kiadnak a lakosságnak, hogy megkönnyítsék az asszonyoknak a háztartás munkáját. A kezdeményezés nagy tetszést váltott ki a községben és a lakosság 1958-ban még egy mosógépet kért. Kérésüknek a községi tanács eleget tett. De a községfejlesztési i pból vásároltak egy trágyáié hordólajtot is, amely a talajjavítást szolgálja. Ügy tűnik, hogy mindkét dolog csekély, azonban a község lakossága nagy tetszéssel fogadta, mert könnyíti munkájukat, és szolgálja a magasabb termésátlag elérését. MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Irtsuk a gyomokat Mezőgazdasági növényeink legveszedelmesebb ellenségei a gyomnövények. A gabona és a kukorica vetésben a hazai Dikonirt készítménnyel a hagyma és a borsó vetésekben a különleges Krezonit F., a lucerna és lóherés táblákban a Krezonit E- gyomirtóval irtsuk a gyomokat. Termelőszövetkezeteinknél erőteljesen megindultak eme munkálatok. Az egyéni termelők részéről azonban igen csekély az érdeklődés, holott gyomirtószerek a földművesszövetkezetek szaküzleteiben és a háztartási vegyi boltokban rendelkezésükre állnak. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk április 29-i számában a 3. oldalon: „Emlékünnepség az 1920-os salgótarjáni éhségfelvonulás tiszteletére” című írás alulról számított 19. sorában a mondat helyesen így hangzik: ”...A hatalmas tömeg el is indult Budapestre, de a jobboldali szociáldemokraták félrevezették őket...” stb. A hibásan szedett újságunkból néhány ezer példány eljutott olvasóinkhoz. A hibáért a felelősség a Nyomdaipari Vállalatot terheli. Folynak az előkészí ieirek egy szálloda építésére Amióta Salgótarján Nógrád megye székhelye lett, rendkívül megnőtt az idegenforgalma. A városnak gondot okoz ennek az idegenforgalomnak a lebonyolítása. Tgyanis nem rendelkezik megfelelő szállodával, nem tud helyet biztosítani a városba érkezetteknek. A Minisztertanács meghallgatva a megyei és városi vezetőket, jóváhagyta, hogy Salgótarjánban építsenek fel 12 millió forintos költséggel minden igényt kielégítő, modern szállodát. A tervezet szerint a szálloda 150 ágyas lesz, 60 vendégszobával, zömmel kétágyas, illetve egy ágyas szobákkal. Az épületben helyet kap egy korszerű étterem s. Jelenleg kutatás folyik, hogy a város melyik részére építsék a szállodát A tartós béke bixtosítása felé Mé pl cg ¥ evelet hozott a posta a ni, tapasztalni igen hasznos a levélíró üzemét, a ZagyvaZagyvapálfalvi Üveg gyárból. A levél írója szerint a gyár dolgozói szép eredmé- salgótarjáni ez évre vonatkozóan is. pálfalvi Üveggyárat. Ebben A Magyar Nemzeti Bank a gyárban annak ellenére, fiókjának adat- hogy nem dolgoztak rosszul, nyékét értek el az elmúlt szolgáltatása szerint a salgó- a tavalyi 17 napról 1,2 napesztendőben. A 100 ezer négy- tarjáni járásban az 1958. évi ra csökkent a nyereségrésze-----1 11 tervet gazdálkodás alapján mintegy sedés. Mindjárt világosabb 4 millió forinttal kevesebb lesz a dolog, ha rámutatunk nyereségrészesedést kaptak a arra, hogy ebben a gyárban hogy mintegy 200 ezer négy- dolgozók, mint az 1957. évi 35 millió forint új értéket 37 zetméterrel több üveget eredmények alapján. Különö- millió forint költséggel hoz- gyártottak az ország számá- sen szembetűnő a Tűzhely- tak létre Tehát már eleve ra. S mindezek után a levél- gyár, a Salgótarjáni Üveg- 2 millió forint a deficit Fiíró felteszi a kérdést, mégis gyár, a Zagyvapálfalvi Üveg- gyelembe véve az ártámoga- miért nem kaptak az üveg- gyár, a Bányagépgyár és még tást és egyéb tényezőket, a nyeresegrésze- nehány más vallalat eseté- gyár 104 ezer forintos nyere- ben a nyereségrészesedés séget ért el, amelyből 43 ezer mértékén:..? erőteljes csőkké- forint lett volna kifizethető nése. zetméterrel felemelt 15 nappal az év lejárata előtt teljesítették. Ez azt jelenti. gyár dolgozói sedést? Ilyen és hasonló kérdések más gyárak, üzemek dolgozóit is foglalkoztatják. Egyeseket valóban azért, mert Az okokat keresve, mindenekelőtt arról szükséges benem kaptak nyereségrésze- szélni, hogy az elmúlt év- sedést, másokat azért, mert a ben a korábbi évhez viszo- kisebb nyitva szigorúbb volt a pénz- gazdálkodás. Felszámoltak olyan jelenséget, nyomán a korábbi osztályharcokban * volt az előző évinél. Igaz az sége éles _____ e rősödik. A proletariátus 5 hogy gyáraink, bányáink szá- számos mindjobban felismeri, hogy t mos eredményt értek el 1958- amelyek legmegbízhatóbb fegyvere az j ban. Teljesítették évi tervü- évben részben, vagy teljesen egység. Ahol az összes mun- [ két a mennyiséget illetően, megfelelő alap nélkül jutot1.2 nap erejéig. S tegyük mindjárt hozzá, hogy a gyár vezetői és a jelek szerint dolgozói is, alaposan okultak ebből a tapasztalatból, mert 1959 első negyedében már közel nyolcszoros - 800 ezer forint — nyereséget értek el a tavalyival szemben. Igaza van a levélírónak, hogy jobb anvaggazdálkodással, a forintokkal való jobb takarékoskások egységes frontban lép- J valamelyest növekedett a tér- tak egyes helyeken magasabb . . . , 3.'. „ív"; nek fel, a monopolisták min- $ melékenység is, egyes helye- összegekhez. A következete- p T°°° e_JrotlaK volnadenütt kénytelenek meghát-1 ken fokozottabban érvénye- sebb ellenőrzés, a gazdálko- . .T:., fr, rálni. • sültek a eazdasáeossáe köve- dás rendiének szilárdítása _ DÜ1 _ nagyni sültek a gazdaságosság köve- dás rendjének szilárdítása Persze nem szabad a számí- azt sem, Franciaországban, Olaszor-1 telményei. Az építőiparban maga után vonta, hogy a fel- kemenoe múlt évi átszáeban Releiumhan sztráik- 5es az Áramszolgaltato Válla- sobb szervek is nagyobb ko- . , ?? ó. . ."P. szagban, Belgiumban sztrájk : ál valamint a Vasötv8_ rültekintéssel, alaposabb el- sonPk megkezdéséhez nyújtott tzetgyárban az átlagnál jóval bírálással hagyták jóvá a fel- ®^tar^ segítség, jelentősen mozgalomban egyesülnek a kommunista, a szocialista, a $ ,, ,,,,,, katolikus munkások; a külön-? magasabb nyereséget értekei, féle szakszervezetek meg- * ^ Salgótarjáni Üveggyár ál‘ lami támogatás nélkül most egyeznek egymással a közös: harc céljaiban és feladatai-; ban. A firenzei „Galileo”-'. gyár munkásainak, a Five— • Lille vállalatok francia pro- [ osztható nyereséget. Cajnos, azonban egy sor olyan tényező is közlett először nyereséges. De az reműködött a jövedelmezőség 1958. olvan több évi munkának árnyoldala több van, csökkenésében, amelyek helyi erővel is kiküszöbölhetők oly^n kedvezőtlen té- lettek volna, vagy legalább befolyásolta a vállalati eredmé’—- alakulását. ¥¥ -Ivileg megoldható fel- adatokat iparunk más területein is bőven találhatunk. Nézzük csak a selejtet. A Salgótarjáni Acélárugyárletárjainak, a borinagei szén-*nyező befolyásolta a nagyobb is csökkenteni lehetett volna ban az 1957. évi 1,3 millió fo- medence belga bányászainak nyereséget, amelyekből tanul- azok hatását. Vegyük például rintról 1958-ban több mint Végétért a lengyel fővárosban a varsói szerződés tagállamai és a Kínai Köztársaság külügyminisztereinek kétnapos értekezlete, amely megvitatta az előreláthatólag május 11-én Genfben sorra kerülő tárgyalásokkal kapcsolatos problémákat, a német kérdést, beleértve a Németországgal kötendő békeszerződést és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetését. A józan ész uralkodott az értekezleten: elejét állni minden olyan törekvésnek, amely megbontja a világ békéjét. A világot aggasztja Németország kettészakadása. Az eszmecsere, amelyet az értekezlet résztvevői folytattak, többek között kelet és nyugat államainak küszöbön álló genfi tanácskozásával kapcsolatban utat mutat Németország gondjainak megoldásához. Elvisz a békeszerződés megteremtéséhez, a berlini kérdés megoldásához. A varsói tanácskozás mintegy igazolása annak, hogy ha nyugaton úgy akarják, a megegyezésnek nincs akadálya. Ebben a varsói szerződés tagállamai egységesek, semmiféle ellenvetés nem szaggatja őket. Egyetértés van abban, hogy megérett: a vitás kérdéseket meg kell oldani. Valóban az a helyzet, a népek milliói megértették, hogy állandó feszültségben nem élhet a világ. Ma már észrevehetően kibontakozik a nemzetközi feszültség megszüntetésének lehetősége. A békeszerető államok lépten- nyomon hangoztatták és hangoztatják, de tettekkel támasztják alá: nem a hidegháború, hanem a nemzetközi együttműködés hozza meg az emberiség boldogságát. Már eredményes, hogy a nyugati államok, ha hosszú huzavona után is, megtették a várva- várt lépést, s rövidesen üdvözölhetjük a nagyhatalmak külügyminisztereinek tanácskozását. Nagy eredményeket vér a világ ettől a tanácskozástól. Várjuk, hogy a külügyminiszteri tanácskozást kövesse a kormányfők tanácskozása. De várjuk a megegyezést minden vitás kérdésben. Most Európát a Német bé1,7 millió forintra emelkedett a selejtkár. Még rosz- szabb képet mutat ebből a szempontból a Salgótarjáni Üveggyár. Egy év alatt 9,8 százalékról 11,7 százalékra növekedett az átlagos selejt, amely mintegy 1,3 millió forinttal növelte a selejtből származó veszteséget. Ebben a gyárban a múlt évi selejtkár meghaladta a 7,7 millió forintot. A ZIM salgótarjáni gyáregységében bár csökkent a selejt, mégis több mint 4,2 millió forint volt a kár. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt a szén minőségének romlása miatt 16,3 millió forint veszteséget volt kénytelen elszámolni 1958-ban. De sorolhatnánk még egyéb olyan okokat is, amelyek komoly károkat okoztak üzemeinkben, bányáinkban. A társadalmi tulajdon elherdálása az Acélárugyárban több mint 600 ezer forintos, a Salgótarjáni Üveggyárban közel 55 ezer forintos kárt okozott. Ugyancsak a Salgótarjáni Acélárugyárban a munkafegyelem megszegése több mint 300 ezer forintos vesztességgel járt 1958 második felében. Említhetnénk például azt is, hogy a Salgótarjáni Üveggyárban az anyagköltség közel 4 százalékos emelkedése is jelentősen befolyásolta az évi mérleget. Beszélhetnénk arról, hogy gyáraink és bányáink az 1958. évre elkészített műszaki fejlesztési és anyagtakarékossági terveiket csak részben hajtották végre. Csak Salgótarjánban betegség miatt 140 ezer munkanap veszett el, megközelítően 42 millió forint értékben. Ugyancsak a keszerződés hiánya, a Nyugat—Berlin megszállási rendszer égeti. De veszedelmesen!, annyira, hogy az itt izzó parázs lángra lobbanhat, s felgyújthatja a világot. Ha ez megoldódik, az európai béke ügye szilárd alapokra helyeződik. A népek milliói nem nézik tovább, hogy nyugat-né- metországban a béke ügyével ellenséges erők éledjenek. A józan ész diktálja, milliók várják, tolják félre a béke útjáiból azokat az erőket, amelyek szemben állnak a békés megegyezéssel. Menynyire okos az a gondolat, amely a varsói értekezleten helyet kapott: Németország problémáinak megoldásában kapjanak helyet az olyan államok, amelyeket súlytott a fasizmus, mint Lengyelország, Csehszlovákia, stb. Legyen a szavuk ébresztő: mi történik Nyugat—Németországban. Meg lehet, meg kell oldani a vitás kérdéseket. Legyen helye a tárgyaláson a németeknek is akár az NDK, akár az NSZK részéről. Szóljanak saját sorsukba, döntsenek népük érdekében, a békés megegyezés mellett. Bizakodással néznek a népek a tárgyalás elé, mert már ismeretes a varsói szerződésiben lévő államok állás- foglalása. Kinyilatkoztatták: készek minden tőlük telhetőt megtenni az emberiség békéjéért. Meg van tehát a háború megakadályozásának mindé’ feltétele. Biztosítható a tartós béke a földön. Új iskoláh építenek Ludányhalásziban Államunk egymillió hatszázezer forintos értékben új nyolctantermes iskolát épít Ludányhalásziban. A kényelmes, napfényes tantermek mellett tornaterem, szertár, sőt egy nevelői lakás is helyet kap az épületben. Az építési munkálatokat már megkezdték, s a tervek szerint az első négy tantermet szeptember elsején, a másik négyet pedig december 31-én adják át rendeltetésének. városban az elmúlt esztendőben mintegy 5 ezer dolgozó hagyta el vállalatát, illetve jelentkezett, mint új munkás. Az sem javította a vállalatok eredményét, hogy mintegy 10 millió forint értékű az elfekvő készletek nagysága. Csak néhány legfontosabbat említettünk azokból a körülményekből, amelyek rontották megyénk iparának gazdálkodását. Igaz, hogy néhány gyárunkban a rendelés hiánya, a kereskedelem és az ipar együttműködésének fogyatékosságai sok gondot okoztak. De igaz az is, hogy sok mindent saját erőből is megoldhattak volna. A most kibontakozó munkaverseny nagyszerű példája és igazolása annak, hogy jobban támaszkodva a dolgozók aktivitására, emelve a munka szervezettségét, lehet és szükséges is előbbre jutni. Lehet és szükséges legyűrni a nehézségeket, úrrá lenni a problémákon. Sok helyről már eredményekről számolnak be, mert egyre inkább központi feladattá válik a selejt csökkentése, a minőség javítása, a gazdaságos termelés, a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Jz új termelői árrende- zés a múlt évinél még fokozottabban tárja majd fel a gazdaságos termelés lehetőségeit. Kétségtelen, hogy a dolgozók lelkesedésének és az új termelői árak által adott lehetőségeknek jó kihasználása gazdag gyümölcsöket érlel majd ebben az esztendőben. Balogh Gynla
