Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-04 / 27. szám

2 nógrádi népújság 1959. április 4 £(jij aiii/a iwLa&za 1958. december hónapban Salgótarjánban az ifjú­ság Zója emlékünnepélyt tartott. Ebből az alka­lomból meleg hangú levélben keresték fel Zója édesanyját. A levélre most érkezett a válasz. DRÁGA FIATAL BARÁTAIM! Mélységesen meghatott, szívbőljövő, őszinte leve­lük. Egész szivemből mondok köszönetét, hogy emlé­keznek gyermekeimre, Zójára és Surára, akik fiatal életüket a fasizmus elleni harcban áldozták fel az igazságért. ök már régen nem élnek, de mindenütt új Zóják és Surák növekednek, akik készek arra, hogy befejezzék ügyüket. Azóta már felmérhetetlenül meg­nőttek a béke erői, azóta már a népek éberen őrköd­nek, hogy soha többé ne engedjék meg egy véres háború kitörését. Az egész világ népei haragosan tiltakoznak min­dennemű agresszió ellen és a békéért folytatott har­cosok sorában mindenütt elől halad a dicsőséges úton az ifjúság. A Szovjetunió mindig következete­sen a béke megerősítésének politikáját folytatta és o népek közötti barátság híve volt, arra hív fel, hogy örökre vessünk véget az atom- és hidrogénfegyve­rek kísérleteinek és legyen tartós, örök béke az egész földön. A Szovjetunió legutóbbi tudományos kísérletei bebizonyították, hogy milyen széles lehetősége van az emberiségnek az atomenergia békés felhasználá­sára és a világűr meghódítására és más bolygók fel­kutatására. Mindez egyidejűleg a népek jobb életét és felvirágzását vonja maga után. A felfedezéseknek ebben a nagyszerű korszakában, mely világjelentő- ségű, a mi ifjúságunk előtt a tudomány, a technika és a kultúra terén végtelen és határtalan lehetősé­gek nyíltak meg a boldogság és a jó élethez vezető úton. Anyai szívemből kívánom önöknek, fiatal ba­rátaim, hogy legyenek dicsőséges utódai, követői nő­véreiknek és bátyjaiknak, akik életüket áldozták az igaz ügyért, kívánom, hogy az új szocialista társa­dalom igaz építői legyenek. L. KOZMOGYEMJANSZKAJA küzdelmei élet meg h e étülé.i én ek kedvei megngilatkvzdia A N ég rád megyei Ter­ményforgalmi Vállalatnál megtartott legutóbbi ünnepi taggyűlésen hangzott el: Kun József elvtárs, a vál­lalat 1919-es veteránja végig sétált Balassagyarmat főut­cáján, s közben több alka­lommal is megállították a diákok. Érdeklődtek a mel­lére tűzött csillogó kitünte­tés iránt, amelyet az 1919-es Tanácsköztársaság védelmé­ben kifejtett harcáért kapott. Különösen a diáklányok halmozták el Kun József elvtársat kérdések özönével. El kellett mondania, miért kapta, hol, milyen harcok­ban vett részt. A kedves beszélgetés után a diáklá­nyok gratuláltak az idős ve­teránnak és megköszönve a felvilágosítást, tovább men­tek. Kun elvtársnak e kedves figyelmességre könnyes lett a szeme. A fiatalok után né­zett, de akkor már messze jártak tőle. Az ün­nepi taggyűlés segítségét kérte egy köszönet kifejezé­séhez, amiért a balassagyar­mati pedagógusok ilyen jó szellemben nevelik az ifjú­ságot. Kongresszusi hónapot tart a megyei Vöröskereszt A megyei elnökség kibővített ülése Május 9—10-én ül össze Budapesten a Magyar Vörös- kereszt Szervezet országos kongresszusa. Erre készülnek megyénk szervezetei is, s er­ről tárgyaltak az április 1-én megtartott kibővített elnök­ségi ülésen is. Az elnökségi ülés úgy döntött, hogy áp­rilis 1-től május 9-ig kong­resszusi hónapot tartanak me­gyénkben. Meghatározták: a kongresszus előkészületi mun­káját úgy kell végezni a megye területén, hogy a vö­röskereszt szervezetek a kongresszus előtt és után megerősödjönek, aktíváinak száma megkétszereződjön, a ’munkában növeljék a vörös- kereszt tekintélyét és még jobban elmélyítsék kapcsola­taikat az egészségügyi dolgo­zókkal. Az elnökségi ülés ki­mondotta, hogy a megye sa­játosságát figyelembevéve elsősorban a salgótarjáni me­dencében elsőrendű feladat­nak tekintik az üzem egész­ségüggyel való fokozottabb törődést, később pedig nagy gondot fordítanak — fő­képpen a mezőgazdasági munkák dandárjában — a mezőgazdasági szektorokban, termelőszövetkezetekben, köz­ségekben az egészségügyi, felvilágosító munkára. Fel­adatuk, hogy az üzem üzem­egészségügyi felvilágosítása ér­dekében az üzem vezetőivel, a szakszervezetek funkcioná­riusaival, a vöröskereszt szervezetek vezetői mielőbb üzem-egészségügyi ankétökat szervezzenek. Ezzel az a cél, hogy előbbre jussanak az üzem-egészségügyi problémák megoldásában, közösen vitas­sák meg, hogy egyes e té­ren adódó feladatokat társa­dalmi úton hogyan lehet és hogyan kell megoldani. A kibővített megyei elnök­ség a kongresszusi hónapra külön programtervezetet fo­gadott el. AZ SZKP XXI. KONGRESSZUSA ANYAGÁNAK TANÚ LMANYOZASAHOZ A kommunizmus az állai és A számos elméleti probléma közül, amelyet Hruscsov elv­társ kongresszusi beszámolója alaposan megvilágít, óriási érdeklődésre tart számot a társadalom, az állami beren­dezés és a közigazgatás poli­tikai szervezetének kérdése a kommunista társadalom szé­lesen kibontakozó építésének időszakában. A szocialista ál­lamra és a kommunista épí­tésben betöltött szerepére vo­natkozó marxista-leninista tanítás alapján Nyikita Hrus­csov rámutatott, hogy a szo­cialista államiság fejlődésének fő irányzata: a demokrácia általános kibontakozása, a la­kosság legszélesebb rétegeinek bevonása az ország minden ügyének intézésébe, vala­mennyi állampolgár bekapcso­lása a gazdasági és kulturális építés irányításába. A beszá­moló továbbfejlesztette a szo­cialista állam sorsára, a kom­munizmus felsőbb fázisán való elhalásának távlataira és kö­rülményeire vonatkozó mar­xista-leninista tételt. A kommunista párt a szo­cialista építés valamennyi szakaszában állhatatosan tö­rekedett a szovjet állam erő­sítésére, az államigazgatás apparátusának fejlesztésére és tökéletesítésére. A párt a jelenlegi viszonyok közepette is szükségesnek tartja az ál­ÍRTA: V. NYIKOLAJEV, A FILOZÓFIAI TUDOMÁNYOK DOKTORA lám, valamint gazdasági­szervező és kulturális-nevelő tevékenységének erősítését. A párt ebben látja a hétéves terv teljesítésének, a kom­munizmus anyagi-technikai bázisa megteremtésének egyik legfontosabb feltételét. A szovjet államnak az a feladata, hogy biztosítsa a ter­melőerők hatalmas fejlődését és a szocialista termelési vi­szonyok tökéletesítését, hogy szigorúan ellenőrizze a mun­ka és a fogyasztás mértékét, biztosítsa a tudomány, a kul­túra, a művészet fejlődését, a népjólét emelkedését. Ezzel kapcsolatban tovább fejlőd­nek a szovjet állam belső funkciói — az állami szervek gazdasági-szervezési és kultu­rális-nevelő funkciói. Tovább fejlődnek az állam olyan külső funkciói is, mint például az, hogy harcol a kü­lönböző társadalmi-politikai rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a szocialista országok együttmű­ködésének és kölcsönös segít­ségének erősítéséért. A szov­jet állam egyik legfontosabb feladata továbbra is a haza védelme az imperialista álla­mok támadásának veszélyével szemben. A szocialista állam nagy te­remtő ereje fényesen meg­mutatkozott az ország iparo­sításában és a mezőgazdaság kollektivizálásában, a szovjet népi értelmiségi káderek fel­nevelését biztosító kulturális forradalom megvalósításában. A szovjethatalom évei alatt a dolgozók milliói és milliói kapcsolódtak be a tevékeny társadalmi-politikai életbe, az államügyek irányításába. A tömegek aktivitása, különösen az utóbbi években fokozódott. A hétéves terv ellenőrző számainak össznépi megvita­tása nagyszerű példa volt ar­ra, hogyan kapcsolódnak be a dolgozók a legfontosabb ál­lami kérdések megoldásába. Ebben a vitában több mint 70 millióan vettek részt, s körülbelül 5 millió dolgozó terjesztette elő javaslatait és kiegészítéseit. A szovjet de­mokráciának ez a valóságos „diadalmenete” azt mutatja, hogy az állam érdekei az egész szovjet nép szívügyévé váltak. A Szovjetunióban létrejött valódi néphatalom a szovje­tekben jut nagyszerű kifeje­zésre. Az állam politikai alap­ját képező szovjetekben több mint 1,5 millió küldött dol­gozik, ezenkívül milliók vesz­nek részt a szovjetek állandó bizottságaiban. Az SZKP Ünnepek után - feladatok előtt jóból is megárt a sok — tartja a közmondás. S ez igaz is. Még jó, hogy majd az ünnepek után ismét a dolgos hétköznapok követ­keznek. Bár jó néhány ünnep­nap nem múlt el nyomtalanul, megvolt a maga politikai je­lentősége is. Ugyanis a Tanácsköztársa­ság emlékünnepségein, röp- gyűléseken, az ünnepi taggyű­léseken sok-sok öreg harcos aranytartalékából meríthet­tünk lendületet, vörösökhöz méltó hozzáállást, harcos el­szántságot. Talán csak most tudjuk felmérni annak hátrá­nyát, hogy a munkásmozga­lomnak e gazdag tárházát a néphatalom legutolsó évtize­dében sokszor csak dekoráció­ként, szólamként, esetleg pél­daként emlegettük. Az egyik fiatal szakmunkás készülékét a gyár A Tanácsköztársaság évforduló­ját kösiöntve mestermunkáikból rendeztek kiállítást a Salgótarjáni Acélárugyár kiszistái. Mintegy hetven munkásfiatal készítette el közösen és egyénileg a gyári szerszámgépének, vagy más — a szakmája tárgykörét képező gép­nek a kicsinyített, de üzemeltet­hető mását. A gyár műszaki ve­zetőiből álló zsűri az elmúlt ked­den ítélte oda az ifjúmunkások­XXI. kongresszusa megállapí­totta: amilyen mértékben ha­lad a szovjet társadalom a kommunizmus felé, olyan mértékben növekszik a szov­jetek munkája a gazdasági és a kulturális építés irányí­tásában. A szovjetek köteles­sége, hogy állandóan foglal­kozzanak az ipar, az építkezés és a mezőgazdaság kérdései­vel, gondoskodjanak a lakos­ság növekvő jólétéről, s töre­kedjenek arra, hogy vala­mennyi vállalat, kolhoz, szov- hoz, minden dolgozó teljesít­se és túlteljesítse a hétéves terv előirányzatait. A több mint 50 millió tagot számláló szovjet szakszerve­zetek aktivitása is erősen fo­kozódott. Az SZKP XXI. kongresszusa hangsúlyozta: a szakszervezetekre, mint a leg­több tagot számláló társadal­mi szervezetre vár az a nagy feladat, hogy a tömegeket harcra mozgósítsák a hétéves terv teljesítéséért. Az ő köte­lességük, hogy a tömegek ak­tivitását az állami tervfelada­tok teljesítésére és túlteljesí­tésére irányítsák, hogy ál­landóan foglalkozzanak a dol­gozók élete megjavításának, kommunista öntudatuk növe­lésének kérdéseivel. A szovjet falu legnagyobb termelőjellegű szervezetei a kolhozok. A termelési viszo­nyok kolhoz-szövetkezeti for­mája — mint ahogy Hruscsov megállapította — még hosszú ideig biztosítani fogja a me­zőgazdasági termelőerők fej­lődését. A termelőerők to­vábbi fejlődésével növekedni fog a kolhoztermelés társa­dalmasításának színvonala is, a kolhoz-szövetkezeti tulaj­don közelebb kerül a köztu­lajdonhoz, a köztük lévő ha­Hogy a dicső hagyomány­nak milyen tartalékai vannak, mennyire a dolgozó nép széles tömegei szívéből sarjadzott, a sok ünnepi megnyilvánulás mellett egy számadattal is bi­zonyíthatjuk. Az első prole­tárdiktatúra 40. évfordulója megemlékezésein és röpgyűlé- sein egyedül Salgótarjánban 14 000 ember vett részt. Meg­nyugtató az is, hogy a fiata­lok és a veteránok találkozóin a fiatalok megértették, akkor vallhatjulk magunkénak a ta­nácshatalom 133 napját har­cos örökségként, ha 1919 szel­lemében cselekszünk, vagyis csak akkor, ha csak úgy mint 1919-ben ők, képviseljük az élenjárót, vagyis a haladás élvonalában menetelünk. Ma ez különösen aktuális. bemutatja saját televíziós főmérnökének. nak a ,,szakma ifjú mestere” cí­met és a kiállított remekművek jutalomdíjait. A kiállított tizen­kilenc mestermunka közül a két első díjat Erdődi László héttagú KISZ-brigádja az ellenütéses ka­lapács és Balogh István KlSZ-bri- gádja a 150 kilogrammos légkala­pács elkészítéséért kapta meg. Dí­jaztak még több szerszámgépet, díszes kovácsmunkát és más szer­számot is. tárok fokozatosan elmosód­nak. Az SZKP XXI. kongresszu­sának határozatai a mezőgaz­dasági termelés növelésében óriási feladatokat rónak a kolhozokra. A kolhozok a hét­éves terv során körülbelül 305 milliárd rubelt ruháznak be a termelési, kulturális-jó­léti objektumok építésébe, for­dítanak a falvak rendezésére és a gépek beszerzésére. A párt és a kormány minden szükséges feltételt megterem­tett arra, hogy e feladatok sikeresen megoldódjanak, s hogy a kolhozparasztság tö­megeit fokozottan bevonja a mezőgazdasági termelés irá­nyításába. A dolgozók valamennyi szervezetének vezető magva a társadalmi szervezet legma­gasabb formája — a kommu­nista párt. Az SZKP XXI. kongresszusa rámutatott, hogy a pártnak, mint a nép kipró­bált élcsapatának szerepe mindinkább növekszik. A pártszervezetek feladata, hogy komolyan növeljék annak az egész eszmei, politikai és szervezőmunkának a színvo­nalát, amely a nép alkotó erőit a hétéves terv teljesíté­séért harcra mozgósítja. A pártszervezetekre hárul az a feladat, hogy a kádereket, az összes kommunistákat a rá­juk bízott munka iránt nagy igényesség, felelősségérzet, a kommunizmus iránti hűség szellemében neveljék. A párt vezetése döntő fel­tétele annak, hogy az összes állami és társadalmi szerve­zetek eredményesen dolgozza­nak a kommunizmus általános kibontakozó építése program­jának megvalósításáért. (Folytatjuk) Az SZKP XXI. kongresszus grandiózus terve, a kitűzött életszínvonal emelés minket, magyarokat, s benne salgótar­jániakat is kötelez. Az MSZMP Központi Bizottsága március 6-i határozatában — támaszkodva a párttagság és pártonkívüliek aktív hozzáál­lására — fontos cselekvési programot hozott nyilvános­ságra. Megyénk, s benne vá­rosunk párttagsága több szin­tű tanácskozáson megvitatta, s a maga javasalataival gaz­dagította e határozat megva­lósításának mikéntjét. Eddig ez rendben is van. De megelégedhetünk-e ezzel? Nem! Tovább kell mennünk. Most már a tetteké a szó. Több nagyüzemünkben a ten­nivalók megszabásába és a feladatok helyes végrehajtásá­ba bevonták a termelésbe» dolgozó partonkívülieket is. Az ő igenjük igen fontos té­nyező. A kongresszusi ver­senynek a dolgozó nép széles tömegeinek alkotó aktivitásán kell alapulnia. Ügy gondolom, városunk területén ennek a legfontosabb feltételei biztosí­tott- k jyanis a kongresszusi versenyhez való csat­lakozások — amelyet a röp- gyűlések lelkes hangulata is mutat — újabb tanújelét ad­ták. hogy a párt szavára a dolgozók széles tömegei gyor­san reagálnak, tettekkel vála­szolnak. A Salgótarjáni Acél­árugyár dolgozói április 1-én megtartott ünnepi röpgyülése- ken fogadták meg, hogy 1959. évi termelési tervüket 3,2 százalékkal teljesítik túl. A Salgótarjáni Üveggyárban 1250 dolgozó tett felajánlást. A Salgótarjáni Erőmű és Vas- ötvözetgyár dolgozói már ko­rábban csatlakoztak a kong­resszusi versenyhez. A kereskedelem a vásárlók igényeinek jobb kielégítését tűzte ki célul. Nyilvánvaló, hogv a magasabb termelés, az olcsó termelés, a jobban meg­szervezett munka több kere­setet, nagyobb életszínvonalat biztosít. Jelénti ez azt is, hogy az 1959-ben teljesített 1960. évi terv az 1960-ra ütemezett életszínvonalat is előbbre hozza. A XXI. pártkongresszus, az MSZMP Közoonti Bizottsága március 6-i határozata meg­szabja agitációs és propagan­damunkánk, de egész politi­kai nevelőmunkánk főbb irányát is. Az eddig végzett széleskörű politikai munka eredménye azt bizonyítja, hogy sikerült városunk párttagságának és a pártonkívüli dolgozók széles tömegeinek érdeklődési körét e fontos kérdések felé irányí­tani. Ezt mutatja az a tény is, hogy egyre többen keres­nek fel bennünket pártnapok, ankétok, konzultációk meg­tartása végett, örvendetes az is, hogy az alsófokú pártokta­táson is igen nagy az érdek­lődés. Már eddig jó néhány pártszervezet jelentette: hall­gatóink létszáma a kongresz- szusi anyagok tanulmányozá­sa idején emelkedni fog. Az eddigi felmérések szerint mintegy 200-220 fővel többen fogják a kitűzött tananyagot tanulmányozni. J? néhány momentum is ■jelképezi: népünk, dol­gozóink bizalma pártunk és kormányunk iránt megvan. E bizalommal lelkiismeretesen kell bánni. Ezért a vezetők feladata sem kicsi. Ügy kell foglalkozni a dolgozók ügyes­bajos dolgaival, a mindenna­pos politikai munkában, hogy érezzék: nemcsak a nagy dol­gokkal, de a kis dolgokkal is törődünk. Azt kell a politikai munkában dokumentálni, hogy a terv teljesítése, a ha­tározat végrehajtása őértük van. A türelmetlenség, a túl­kapások, a dolgozók öntevé­keny alkotó ténykedésé­nek háttérbe szorítása, s min­den olyan dolog, ami gyen­gíti dolgozóink munkakedvét: alááshatja a bizalmat, rend­szerünk e fontos lendítőkere­két. Az eddigi jelek azt mutat­ják, vezetőink és dolgozóink e nagy feladatok végrehajtása közben egyre inkább össze­forrnak, hiszen cselekedeteik rugója egy célért dobban és ez — jő jel. Molnár Pál A SZAKMA N IFJÚ MESTEREI ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom