Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)
1959-04-18 / 31. szám
1959. április 18. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Új frontfejtés Tiribesen Űj frontfejtést nyitottak a tiribesi bányaüzemben. Az új tömegtermelő munkahely akárcsak az előző, acéltámos biztositású lesz. Az előző fejtésen az átszerelés meglehetősen hosszú időt vett igénybe, mivel csak egy raboló vitla dolgozott. Most két raboló vitla alkalmazásával az átszerelési időt jelentősen csökkentik majd, s így jelentős termelékenység növekedés válik lehetővé. A fejtésen kitermelt szenet kaparószalag, majd gumiszalag továbbítja a főszállító vágathoz. Az új fejtés jóminőségű szenet ad majd, javítja a nógrádi szén fűtőértékét. Fent: a front szállítóvágatának utolsó ellennőrzé- I se folyik. Ugyanis itt lesz a kaparószalag, s ha a vágat kanyargós, akkor a szalag nem működik. Oldalt: megérkezett a frontról az első csille szén. A gumiszalagról vastagon ömlik a csillébe a fejállomásnál. Tíz éves szerződés Százezer forintos megtakarításból kultúriiázat építenek Közel 100 ezer forintot megtakarítottak a törpevízműre tervezett összegből. A megtakarítást a községi tanács most megkapja, és a 100 ezer forintot kultúrház építésére fordítják Hollókőn. Budapesten egy évtizeddel ezelőtt írták alá a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság képviselői a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. Az eltelt tíz esztendő minden tekintetben bebizonyította ennek a szerződésnek, a két testvéri nép igaz, őszinte barátságának az értékét. A magyar—csehszlovák szerződés tíz évvel ezelőtt azoknak az egyezményeknek záróköve volt, amelyeket a szocializmus útjára lépő Magyarország kötött a szomszédos, baráti országokkal. Ezek az egyezmények elhatározó hatással voltak hazáink nemzetközi helyzetére. A Csehszlovákiával kötött egyezmény ezen belül két olyan szomszédnép életében nyitott új szakaszt, amelyet a Habsburg-monarchia, majd az antant-imperializmus, a német fasizmus szüntelenül szembe fordított egymással. A szocializmust építő két ország kézfogása végérvényesen lezárta ezt a korszakot, és testvéri barátságunk azóta olyan tényezővé vált, amelynek a gazdasági, politikai, kulturális együttműködés ezernyi nagyszerű jegyén túl — határozott európai jelentősége van. Az ellenforradalom napjaiban az első percőtl kezdve megmutatkozott, hogy a magyar—csehszlovák együttműködésnek komoly szerep jut a közép-európai béke és stabilitás megőrzésében. Most, a nemzetközi tárgyalások új szakaszának küszöbén, ez az együttműködés még szélesebb értelmet nyer, hiszen a német kérdés feszültségének feloldása mindkét ország elemi nemzeti érdeke. Ennek az együttműködésnek a jegyében az egész magyar közvélemény támogatja a baráti Csehszlovákiának, a náci AHOL SOK BETEG GYÓGYULÁST TALÁL Évről évre több dolgozót utalnak be az ország legszebb szanatóriumaiba és gyógyüdülőibe. A Karlovy-Vary-i, a Marienske Lazno-i és más csehszlovák gyógyüdülőkben ebben az évben már több mint 80 ezer csehszlovák és külföldi beteg nyerte vissza egészségét. agresszió egyik legelső áldozatának azt a jogos követelését, hogy helyet kapjon a küszöbönálló, konferenciák mái. magaszínvonalú tárgyalóasztaláA csehszlovák ipar új büszkeségei A 128 000 km2 területű, 13,5 millió lakosú Csehszlovák Köztársaság a népi demokráciák között a legiparosodot- tabb ország. A felszabadulás után kétéves és ötéves tervekben a csehszlovák nép áldozatos munkájával számos új ipari létesítményt hozott létre. A fellendülő csehszlovák ipar gyártmányai közül hazánkban újabban ismertek a Strakonibe-ben készült Jáva motorkerékpárok és a Skoda személyautók, melyeket Mladá Boleslav üzemei állítanak elő. A felszabadulás előtt iparilag elmaradott Szlovákia iparosítására is nagy súlyt helyeztek. A számos új létesítmény közül legjelentősebb a Zvoleni (Zólyomi) fafeldolgozó üzem, valamint a Garam partján, Ziarnál épített alumínium kohó. Csehszlovákia egyik igen fontos természeti adottsága a vízenergia, amelynek kihasználását az utóbbi években gyors ütemben hajtják végre. A legnagyobb ilyen létesítmények a Vágón épülő vízierőmű sorozat, az Oravai óriási völgyzárógét, valamint a Prágától délre, Slapy mellett létesített hatalmas duzzasztómű. irtaass zJ ,... Bányavárosi gondok Szépül, csinosodik legfiatalabb városunk, a nagybá- tonyi bányászváros. Jobbak az útviszonyok, parkok, virágok, és a tisztaság kezdeti jelei mutatják, hogy magára talált ez az új település, kialakul benne a városok megszokott fegyelme, rendje, az élet legelemibb követelménye. De mégis van néhány olyan dolog, amely joggal bosszantó, amin sürgősen segíteni kell, hogy a lakók méginkább magukénak érezzék a várost, még többet tegyenek szépségének, tisztaságának és kényelmének megteremtéséért. Családi otthon vagy — füstölő Járjuk a lakásokat a másfél éve átadott épületekben. A 40-es, 41-es, 42-es házak lakói sorra panaszkodnak, hogy rengeteg bajuk van a kéménnyel. Nem is az bosz- szantja őket annyira, hogyha egy lakó befűt, akkor a füst a szomszéd lakásában jön ki, vagy legjobb esetben valamelyik emeleti lakásban, hanem az, hogy írtak már erről illetékeseknek levelet, beszéltek róla gyűléseken — de a javulás nem sok. A 40- es épületben Babják Lajos alig, hogy befűtött a szobai cserépkályhákba, 10 perc múlva a szomszédban már ki kellett nyitni az ablakot, mert — vágni lehetett a füstöt. Máshol minden harmadik, negyedik nap kormozni kell, hogy a konyhában valamennyire is égjen a tűz. Majdnem tragikus kimenetelű eset is bekövetkezett már a rossz kémények miatt. Mintegy 180-200 családot érint ez az áldatlan állapot — szavuknak még sem volt sok foganatja eddig. A Megyei Építőipari Vállalat — amelynek a szerződés értelmében 1959. május 1-ig rendeznie kellene ezt a dolgot, — nem sok sikerrel teljesítette feladatát. Néhány helyen emeltek ugyan pótkéményeket, amelyek jók. De nem egy esetben az új kéményt csak a padlásig húzták fel, aztán belekötötték a másik kéménybe, s így most már sem a régi, sem az új kémény nem jó. Van ahol tégladarabok, betontörmelékek, meg más akadályok állnak a füst útjába. Nem egy lakásban az otthon kellemes melege helyett egy nagyteljesítményű füstölőhöz hasonló a szag. Átjárja a falakat, a bútort, a ruhákat, beleeszi magát a lakás minden pórusába — és aztán már hiába szellőztetnek. A sok szó, a sok beszéd helyett most már nyomatékosan tolmácsoljuk a bányavárosi lakók jogos kívánságát: a megyei Építőipari Vállalat haladéktalanul oldja meg ezt a problémát. Minden időhúzás nélkül, s helyes lenne, ha ennek végrehajtását a vállalat felsőbb szervei is megfelelően ellenőriznék. Miért félnek a nyártól? Van-e olyan ember, aki ne várná a napsugaras nyarat? Aligha akad, s mégis egy egész város már most fél a nyártól. Nem azért, Felejthetetlen utazás — Képek Odessából, Krímből és a Kaukázusból — IX. A Fekete-tengeri körút során több szovjet tengerjáróval találkoztunk, így a Lvoow- val, Ukrajnával, Rossziával, Krímmel és a Nachimovval. A legmaradandóbb élményt a Nachimov admirálisról elnevezett 175 méter hosszú hajó keltette. Batumiban tekintettük meg a 12 emeletes épületnek beillő két kéményes úszóvárost, a Szovjetunió második legnagyobb tengerjáróját, mely 9 méter mélyen merül a vízbe. Ennek az 5, egyenként 0 ezer lóerős kazánnal felszerelt 24 ezer tonnás testnek nem árt a legnagyobb tengermozgás sem. Biztonságban halad viharban és ködben egyaránt. Áramfejlesztője el tudna látni egy 80 ezer lakosú várost is. A két radarkészülékkel felszerelt hajó biztonsági felszerelése igen korszerű. Például önműködően jelzi a lámpa, ha valamelyik helyiségben a hőmérséklet elérte a 60 fokot, vagy ha füst keletkezett. A 18 tengeri csomóval haladó hajóban 1200 vendégágy van, de a 350 főnyi személyzeten kívül még 1500 utas és 8 ezer tonna áru is belefér. Az úszóváros 28 darab 30—70 személyes mentőcsónakját 2,5 perc alatt tudják veszély esetén vízrebocsá- tani. A luxushajó kajütjei és szalonjai minden igényt kielé- gítetnek. Berendezésükhöz 32 féle értékes fát használtak fel: például kaukázusi bük- köt, francia diót, karéliai nyárfát, stb. De mi mindenből is áll ez a hajóóriás? Még bejárni is nehéz hat szalonját, könyvtárát, 3 vendéglőjét és kávéházát, fagylaltozóját, a reggel 8-tól éjjel 12-ig játszó 111 személyes mozitermét. Felnőtt és gyermek úszómedencéjét, röplabdapályáját és napozóit. Soroljam még tovább? Korszerű postahivatalából sürgö- nyözni és telefonálni is lehet. Telefonközpontja 250 számot kapcsol a hajó területén, de hogy teljes legyen a hajóról alkotott képünk, meg kell említeni élelmiszerüzletét, patikáját, mosodáját, fodrászműhelyeit, szabó- és cipőműhelyét, valamint a két röntgengéppel és fogászati felszereléssel ellátott orvosi rendelőjét is. A villanyfüzérek övezte hajón szól a zene, szórakoznak, pihennek, táncolnak a szovjet emberek. Másnap reggel festői környezetű szerpentin úton a Ba- tumitól 14 kilométerre fekvő Csákvába érkeztünk. 119 méter magasan vagyunk a tengerszinttől, azaz 117 méter szintkülönbséget tettünk meg a kikötővárosból. Amerre haladtunk, a városon belül lomblevelűvel, azontúl fenyővel kevert pálmasorok és teatáblák kísérték utunkat. Csákvában a Leninről elnevezett 1000 hektáros szovhozt tekintettük meg, melynek felén teát, a többi részén citromot, narancsot, mandarint, olajbogyót, bambuszt és egyéb szubtrópusi növényt termesztenek. A szovhozban az állandó foglalkoztatottak száma 1000, idénymunka idején 1500 fő. Átlagos keresetük havi 6— 700 rubel, de ingyen kapják a lakást és nagyon olcsón a napi élelmet. A szovhozban első utunk a bambuszligeten keresztül vezetett. Daliásán állnak a sokrétű felhasználásnak örvendő bambuszok. A Szovjetunióban bútort, házat, hidat, vízvezetéket, árbocot, esernyőt, horgászfelszerelést, virágvázát és egyéb használati cikkeket gyártanak belőle. A bambusznak sok fajtája van. Például a békabambusz 24 óránként 60 centimétert nő és 40 napig folytatja a növekedést. Ekkor megáll a növekedésben, s csak a következő évben folytatja. A legnagyobb békabambusz eléri az 50 méteres magasságot és a 90 centiméteres átmérőt. Kaukázusban azonban csak 18 méterre nő meg ez a fajta. Amikor elérte a legnagyobb magasságát, kivirágzik, majd megindul a száradás folyamata. A bambuszt csak hároméves korától kezdve használják fel. A fiatal fák zöld kérgűek, de az 1954-es ültetésűek sárgultak. A bambusz kora kopogtatással is megállapítható. Termesztéséhez szinte semmi emberi beavatkozásra nincs szükség. A kivágott helyébe a 4—5, a mandarin a 10 fokos gyökérzetből új növekszik. hideget is bírja. A kétéves Nagy figyelemmel hallgat- kort elérő mandarinfa évente tűk a szakértők magyarázatát 750—1000 darab gyümölcsöt ad, a teáról. Nem is gondolnánk, a rekordtermés 3000 darab hogy milyen munkaigényes ez volt. Előszezonban 15, főidény - a cserje. A vörös-agyagos ta- ben csak 3—4 rubelba kerül lajt szereti. Évente kétszer- kilója, ekkor olcsóbb, mint az háromszor meg kell kapálni, alma. A legkevesebb gyümöl- Vegyi és természetes trágyá- csőt a citromfa adja. Hétéves val erősítik. Száz évig is elél korában 150—200, a narancsfa és a 20 fokos hideget is állja, ugyanebben az időben 350 A magról nevelt növény két- három év alatt cserjetermetügyümölcsöt hoz. A szovhoz látogatása után vé nő. Valószínű őshazája pár perc alatt a Csákvában Hátsó-India és Kína határán lévő teagyárhoz szállított az lévő hegyvidék. A XIX. szá- autóbusz. Amikor beléptünk, zadig termesztése Kínára és hódító szénaillat csapott meg. Japána korlátozódott. Batumi- Ugyanis a feldolgozás alatt lévő ban és Szuchumiban a XIX. teának erős szénaillata van. Az század közepén telepítették az 1929-ben létesített gyárba a első kísérleti teaültetvényeket Lenin szovhoz és kolhoz is és Batumiban már _ 1885-ben szállít tealevelet. Végignéztük megindult a termelése. Csák- a teagyártás összes műveletét, va környékén még fiatal a a fonnyasztástól a csomagolá- tea. Papov kereskedő honosi- sig. (Hely hiánya miatt erre tóttá meg 1894-ben. Akkor fcitérni nem lehet.) Csak azt még primitív módon dolgozták fel. kívánom megjegyezni, hogy a gyárban patika tisztaság van Grúziában a teaszüret ápri- Szinte minden műveletet elek- listól szeptember végéig tart. tromos meghajtású gépek vé- Mint a katonák, úgy állnak geznek. Évente 700—800 mázsa kész teát készítenek itt. A gyár létszáma idénymunka sorba a szedők és fürge kézmozdulattal szedik a leveleket. Legfinomabb része a leg- idején 150 fő. A tealevél egy gyengébb hajtás, majd a II. része és a gyárban keletkező és III. minőségűt szüretelik, teapor a Batumiban működő Mikor a III. minőségűvel vé- koffein gyárba kerül, a kof- geztek, már ismét szedhető az fein egyik alapvető nyers- I. osztályú. Levele igen ke- anyaga. serű. Ezért gyomirtást végző A Batumiban látottak igaszarvasmarhák nem legelik zolták Szovjetunió gazdagsá- le a durván fürészes élű leve- gát. S ma már nem mondhat- leit, melyek egyáltalán nem ja senki, hogy azért nevezik teaillatúak. Csak akkor válnak az orosz teái orosznak, mert benne szabaddá az illatos óla- az Orosz Köztársaságon ke- jok, ha erjedésen estek át. resztül kerül hozzánk. Batumi Hosszan időztünk a ciprus- környékén nagyon gazdag teaféléknél is. A legkényesebb ültetvények vannak, x a legközülük a citrom, csak a 2 fok hideget állja. A narancs jobb minőségű tea terem. DR. GAJZÁGÓ ALADÄR hogy akkor nem hordhatnak majd télikabátot, sőt azért sem, hogy akkor nem fűt- hetnek. De hát akkor mégis mi az oka kérdezheti bárki joggal, hogy Nagybátony bányaváros lakói félnek a nyártól, mint sokan az adósság megadásától. A félelem oka egyszerű. A városban közművesítés van, a lakások összkonfortosak, fürdőszoba, vízcsap minden lakásban van. Most azonban az említett fürdőkád és csap csak amolyan dísztárggyá vált, mint egy csecse-becse. S mindez azért, mert boldog az az óra, amikor a csapon elkezd csurgadozni a vizecske. Számítások szerint a fogyasztás 850 liter víz volna percenként, ma azonban jó, ha a csőhálózatba 350 liter víz kerül. Ebből következik tehát, hogy a víz értéknek számít. A bányaváros képe hosszú évek után most egyszerre szépül. A lakók a házak előtt parkíroztak. A fiatalok facsemetéket ültettek, gyepesítettek ... De most már sokan megbánták tettüket. Kárbaveszett az anyag, a ráfordított munka. Mert ugyebár a virágokat öntözni is szokás, ám jelenleg jó ha főzésre és ivásra — a tisztálkodás már más kérdés — jut víz. Nem tsdni miért, a vízkutatásra tervezett összeget mégis más célra fordítják. Pedig a város bővül, egyre több család talál majd otthonra. S mi lesz a leendő lakókkal, hiszen a jelenlegiek számára sincs biztosítva vízellátás. íme tehát ezért félnek a bányaváros, lakói a nyártól. Jó lenne ha félelmüket eloszlatnák, s ehhez nem is kell más, mint a megfelelő vízmennyiség biztosítása, mielőtt beköszönt a kánikula.
