Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-18 / 31. szám

1959. április 18. nögrAdinEpüjság 5 Az ú] vezetők munkája a tagok támogatásán alapszik A z idei tavasz a nagy elhatározások tavasza volt Nálunk is a dolgozó pa­rasztok ezrei szakítottak régi életmódjukkal, éjszakákba nyúló estéken, alaposan meg­megfontolva mindent, a ter­melőszövetkezetet választot­ták. Még az egyik télvégi es­tén történt, hogy egy zabari gazdával beszélgettünk a termelőszövetkezetről. Ö maga úgy volt ezzel a kér­déssel, hogy ment volna, meg nem is, jónak tartotta a szö­vetkezetét, de elmondta őszin­tén aggályait is a közös mun­kát, a termelőszövetkezet irányítását, vezetését illető­en. Ment volna azért, mert látta, hogy szakértelmét, sok­éves tapasztalatát, melyet a mezőgazdaságban eddig szer­zett, ha valahol, hát a ter­melőszövetkezetben gyürnöl- esöztethetné igazán. Az ag­gályok, kétségek meg azért voltak, vajon a legrátermet­tebb emberek kerülnek-e majd a termelőszövetkezet élére, akik hozzáértéssel, kö­rültekintéssel irányítanak, vagy olyanok, akik csak pa­rancsokat osztanak a terme­lőszövetkezet tagjainak? A beszélgetés óta jó pár hónap telt el, s a mi gaz­dánk a termelőszövetkezetet választotta, ök is, mint az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek zöme csak az őszön kezdik el a közös mun­kát, de már megválasztották a vezetőséget, akik megteszik az előkészületeket, igyekez­nek megteremtem a kedvező feltételeket az őszi indulás­hoz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy termelőszö­vetkezeteink többségénél, me­lyek a tavaszon alakultak a legjobb, a legrátermettebb, a legügyesebben gazdálkodó dolgozó parasztokat. párt­tagokat és pártonkívülieket választották a vezetőségbe. Olyanokat, akik értenek a dolgozó parasztok nyelvén, s az irányításnál figyelembe veszik a termelőszövetkezeti tagok jóindulatú javaslatát a közös gazdálkodást illető­en. A zt a tényt, hogy az újonnan alakult ter­melőszövetkezet vezetőségé­nek összetétele megfelelően alakult, a szövetkezetek élé­re a legrátermettebb embe­rek kerültek, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy ezek az új szövetkezetek helyes irányban tették meg a kezdeti lépéseket. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol már a tavaszon megkezdték a közös munkát, igyekeztek kialakítani a megfelelő mun­kaszervezetet, brigádokat, munkacsapatokat hoztak lét­re, melyeknek igen fontos szerepük van abban, hogy a tavaszi munkákat időben s megfelelően végezték el. Azokban a községekben pe­dig, ahol a dolgozó parasztok úgy határoztak, hogy csak az őszön indulnának közösen, már most is van bizonyos közös tevékenység a növény­termelés vonalán. Közösen vetettek pillangós növénye­ket, legtöbb helyen úgy, hogy a szükséges vetőmagot közö­sen adták össze — silókuko­ricát, így biztosítva a közös állatállomány takarmányszük­ségletét. Aztán van még egy másik igen fontos dolog, amelyről feltétlenül beszélnünk kell, ha már az újonnan alakult termelőszövetkezetek vezető­ségéről esett szó. Az idei ta­vaszon elég szép számmal választották a közös utat te­kintélyesebb, módosabb kö­zépparasztok is. S nálunk a szegényparasztok, meg a mó­dosabb középparasztok kö­zött — a múlt hagyatékaként — még mindig érezhető volt bizonyos mértékben valami­féle választóvonal. Nos, hát erre a szegényparaszti meg a középparaszti kérdésre ott találtak helyes megoldást, ahol úgy cselekedtek, mint Kutasón is. A termelőszövet­kezet tagjai nem azt nézték, hogy akit elnöknek válasz­tanak, húsz esztendeig cse­léd volt, azért választották a szövetkezet élére, mert ma­guk között őt találták a leg­alkalmasabbnak arra, hogy vezetőjük, irányítójuk legyen a közös úton. A z újonnan alakult ter­melőszövetkezetek tag­jai legtöbb helyen azokat a dolgozó parasztokat választot­ták tehát a vezetésbe, a ter­melőszövetkezet élére, akiket a legjobbnak láttak e tiszt­ség betöltésére. A vezetők munkája azonban csak ak­kor válik eredményessé, ha a termelőszövetkezetért végzett tevékenységüket a tagok mindegyike támogatja. Nem jó a vezetők dserélgetése, főleg akkor nem, ha az meg­felelő indok nélkül történik, csak azért, mert az elnök nem középparaszt, vagy for­dítva. Az ilyen dolgok nem hoznak jót a termelőszövet­kezetnek. A tagok bizalmat­lanok lesznek a vezetőkkel, majd egymással, s ezen ke­resztül az egész tertmelőszö- vetkezeti mozgalommal szem­ben is. S az ebből adódó viszályok aztán bomlasztják a tagok egységét, munka­fegyelmét. Márpedig ha egy termelőszövetkezetben, mely­nek léte a tagok lelkiismere­tes, becsületes munkáján alapszik, ha e munka helyett valami más lesz a központi kérdés, nem sok jót szül. S ennek végső soron a kö­zös gazdaság, maguk a ter­melőszövetkezeti tagok látják a kárát. Vineze Istvánné 50 holddal növelték silókukorica vetésüket A Karaneskeszi Állami Gazdaság 10 katasztrális hol­don vetett hibridkukoricát. Ezenkívül több. mint 90 holdon si­lókukoricát termelnek, jó 50 holddal többet, mint az elmúlt esztendőben. Elvégezték a borsó kapálását Az elmúlt hét végén kiadós esőt kapott a föld s így a kedvező időjárás hatására erő­sen fejlődésnek indult a borsó és szépen sorit már a mák is. A pásztói Szabadság tér­jél dolgoznak az érsekvadkerti traktorosok Három traktoros — Holes András, Puruczki József és Borkő János — állandóan együtt dolgozik a mohorai ha­tárban. Tavaszi munkájuk eredménye több mint 150 kh felszántott föld, és még ezen­kívül sok normálholdat kitevő különböző tavaszi munka. A mohorai Kossuth Terme­lőszövetkezet tagsága nap mint nap, örömmel tapasztal­ja, hogy az érsekvadkerti gép­állomás traktotrosai által vég­zett munka minőségileg jó, el­sőrendű. Ez a véleménye a szövetkezet mezőgazdászának is, Mód Józsefnek. — A tavaszi munkákat ide­jében végezzük el, mert a gépállomás annyi gépet bizto­sít. amennyire szükségünk van. így tudtuk időben 236 kh földön elvégezni a vetést és 354 kh-on a műtrágyázást. Az elmondottakból kiderül, hogy a gépállomás végre meg­találta az igazi utat a ter­melőszövetkezetekhez. A mo­horai tsz érzi, mindenben szá­míthat a gépállomásra, mert a kihelyezett hat gép a leg­kényesebb igényeket is kielé­gíti. így 15 kh-on géppel vetik a burgonyát és 25 kh-on négy­zetesen a kukoricát. A gépe­ket időben biztosították. Korszerűsítik a balassagyarmati és pásztói kórházakat Megyénk egészségügyi hely­zetének megjavítására a ba­lassagyarmati kórházban már az elmúlt év őszén megkezd­ték a kórház új röntgen épü­letének építését. Ezzel egyidejűleg a pásztói kórháznál is átalakítási mun­kálatokat folytatnak, amivel bővül a kórház befogadóké­pessége. Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezetnek saját iskolája van, s így az alsótagozatosok helyben tanulhat­nak. Fut a hintó a gyönyörű, zöl- dellő búzatáblák között. A ba­kon, a kocsis mellett jól meg­termett, napbarnított arcú, birgeri csizmás férfi ül, s für­késző szemmel nézi a határt Ellenőrsésen nem a hegyoldalban jól 30 holdas almás­nem emlékszik senki, hogy egyszer kiszáradt volna — tel­jesítjük export tervünket és eleget teszünk belföldi kötele­szélességét. zőgazdászt mindenki régi is- zettségeinknek is. — Mondtam én, hogy jó lesz mezősként üdvözli. Szurdokpuspokitol Az egyik búzatáblánál lassít _ mondja Romhányi elvtárs Nem is tagadja Romhányi messze a kocsis, s a ficánkoló lovak a töprengő üzemegységvezető- elvtárs. hogy szeret idejárni. Gondozott _ megállnak. nek Nem tagadja, mert az idén kert húzódik. A deli napsu­A kocsis mellett ülő csíz- Hát akkor mihelyt a ta- a több mint 100 holdra nö- te,sb?n szinte az ember szeme­más férfi - aki nem más, lai engedi. nekifogunk géppel vesztett kertészet jövedelme láttára bontja szirmait az mint Rrnnhányi Ferenc., a _ s szinte magának mondja nagy szerepet játszik a gazda- á0ák végén a bimbo, hogy Pásztói Állami Gazdaság fő- Gyürki elvtárs -, ránk is fér- ság életében. Nem azért jár néhány napi a viragoskertte mezőgazdásza - leszáll és na- ne az a párezer forint, amit sokat a kertészetbe, mintha váljék a napsütötte hegyoldal, gyón rosszallóan csóválgatja a ezen a munkán megtakarít- nem bízna meg a két szak- sürgeti az idő a permetező­fejét. hatnánk. emberben. Hanem azért, mert két, mert ha egy-ket napot- Hogy mi lett ezzel a bú- A k£t vezetö beszélgetéséből itt mindig újabb és újabb késnék elmulasztják a piros zával? — Ügy látszik kifagyott kiderül, a pásztóiak ebben az meglepetés várja. Most is bimboskor előtti permetezést, egy része a tél folyamán. So- évben nagyot szeretnének lép- Na0ll Istvánné már újságolja: Errf„ nem„ kerül sor — mondja kát segíteni ezen már nem ni eiőre_ A kongresszusi ver- - Romhányi elvtárs! Cse- a fomezopazdasz - mert a lehet — dörmögi fogai között. senyt meg a tízéves jubileum resznye nagyságú már a pa- gyümölcsös bngadyezetoje - Még az a szerencse, hogy a is kötelez. A vezetők is, meg radicsomunk! megígérte a permetezéseket többi szép. az egyszerű dolgozók is nyílt - Ezt feltétlen meg kell «[oben h^ 'f Pár perces töprengés után kártyákkal játszanak. Minden- nézni — s indulnak is a fűtött me,rt 1000 unni nat vagon ai újra a bakon a főmezögaz- ki tudja, mi a cél. Erről be- növényház felé. mat szeretnénk exponálni, dász és szinte repül a hintó szélt a Zagyva partján elte- Erdélyi Mihály melegágy U0V látszik a gyümölcsös- tovább. A mezőn a távolban rülő kertészetben folyó szór- telepvezető nem kis büszkesé- ben dolgozók állják szavukat, traktorok zúgnak. Az egyik a gos munka is. get érez, amikor Lajtrik Er- uiert a pirosbimbóskor előtti műtrágyát szórjak a másik a Erdei Mihály melegágy te- zsebet és Nagy Istvánné mu- permetezést is időben elve- kapálást próbálgatja. Az 50 lepvezető, Szőke János kerté- togatják a virágzó prímörpa- 0 ezt ék. Juhász János és Hajdú holdas táblán az aranyat érő szeti brigádvezetővel együtt radicsomot. Nagy Istvánné kü- János rnég az ebédszünetet is eső és az áldott napsugár ha- örömmel nézegetik a gondo- lönös szeretettel mutat egy megrövidítik, hogy minél ha­tására kel a földbe vetett mag, zott melegágyakat, amelyek ládát. marább végezzenek, és szépen sorit a répa. körül szépen öltözött leányok, — Cseresznye nagyságú a Az ellenőrző körséta ereá­Itt feltétlen újra meg kell asszonyok vidám csapata süt- paradicsomom. Június elejére ményesnek bizonyult. Romhá- állni, hiszen nem kisebb do- gölődik. meg is érik. nyi Ferenc főmezőgazdász elé­logról van szó, mint az 50 hol- Az egyik melegágynál Nagy Amikor a hintó indul to- gedett a napi munkával. A das cukorrépa kapálásának Istvánné két munkatársával, vább, Romhányi elvtárs busz- gazdaság dolgozói tudják megoldásáról. Ugyanez a prob- Hegedűs Istvánnéval és Né- kén újságolja: miért dolgoznak, s napról­lémája Gyürki elvtársnak is, meth Katalinnal a palántákat — Mintegy 25 vagon papri- napra meggyőződnek arról, az üzemegység vezetőjének, öntözi. Tőlük nem messze ka, paradicsom, zöldborsó, hogy a kongresszusi verseny- Odamennek az új, többféle Sztancsik Jolán munkacsapata karfiol és görögdinnye megy ben nem hoznak szégyent gaz­munkafolyamatot végző trak- vidám nótaszóval gyomlálja a innen exportra. Ha a Zagyva dóságukra, torhoz, és méregetik a kerék paprikát. Az odaérkező főmé- ki nem szárad — bár arra KATA JANOS melőszövetkezet az idén idő­ben elvégezte a korai ültetésű kapások vetését, s így azok ki is keltek. A napokban elvégezték a borsé első kapálását és meg­kezdték a mák sarabolását is. A tízholdas mák-tábla kapálá­sát szétosztották a tagság kö­zött, így egy tagra csak egy kis parcella jutott. A szétosz­tásnak az az előnye, hogy a munkát minőségileg is ellen­őrizhetik. A kertészetben megkezdték a nyári káposzta kiültetését egy hold területen. A jövő héten a répa sara- bolása is megkezdhető. A silókukoricát kísérletképpen különféle keverékkel teszik földbe. Többek között oltott és oltatlan szója vetőmaggal. Emellett megpróbálkoznak a silókukorica négyzetes vetésé­vel, s ellenőrző parcellaként egy táblában közönségesen ve­tik el a silókukoricát. A silókukorica vetésterüle­tének nagyarányú növekedése azért vált szükségessé a Ka­raneskeszi Állami Gazdaság­ban, hogy elegendő mennyi­ségű zöldtakarmányhoz jussa­nak az egyre szaporodó álla­tok. A 93 hold silókukoricá­val a gazdaság biztosítja az állatállomány zöldta­karmány szükségletét. A gazdaság szakemberéi azért is döntöttek a silókukorica termesztése mellett, mert tö­megtakarmánynak rendkívül jó, miután a legolcsóbb és a legtáplálóbb zöldtakarmányok egyike. Irtsuk a rágcsáló kártevőket Az elmúlt év hosszú, meleg ősze, sokáig elhúzódó csapa- déktalan enyhe tele igen ked­vezett a szántóföldi rágcsáló kártevők (ürge, hörcsög, mezei pocok) elszaporodásának. E kártevők előszeretettel károsítanak a takarmánynö­vényekben és a gabonafélék­ben. A rágcsálók közül a mezei pocok kártétele a legveszedel­mesebb. Igen szapora, három hét alatt 6—10 szaporulata van. A fiatal mezei pockok már 12 hetes korban szaporodnak. Egy pár és utódja évenként 2500 darab szaporulatot hoz­hat. A rágcsálók elleni védeke­zés részben mechanikai, rész­ben kémiai szerek útján tör­ténik. Az irtást megelőző napon a fertőzött területeken a po­coklyukakat be kell tiporni, és másnap csak a pocok által kibontott, tehát lakott lyukak­ba kell a méreganyagot elhe­lyezni. Erős fertőzés esetén 30—40 dkg „Arvalin”-t, közepes fer­tőzéskor 20—25 dkg, gyenge fertőzés esetén 10—15 dkg „Arvalin”-t használnak fel kh-ként. Az „Arvalin”-t egyéb célra nem használt falappal vagy kettévágott náddal kell a pocoklyukba helyezni. A védekezések végrehajtásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a helytelen irtás során az apróvadakat is megmérgez­hetjük (fácán, fogoly stb.). Ennek elkerülése végett a mérgezőanyagot a pocoklyuk­ba mélyen helyezzük el. A mérgezett területet kísér­jük figyelemmel és a méreg­anyag hatására elhullott álla­tokat szedjük össze és ássuk el. Hasonlóképpen el kell ás­ni, vagy el kell égetni a mé­reganyag csomagolására szol - gáló burkolatot is. A rágcsálók elleni védeke­zést minden esetben a köz­ségi tanácsnak kell bejelen­teni. Egyénileg irtást végrehaj­tani tilos. Az ürge és hörcsög irtását a mezei pocok irtásával azonos módon kell megszervezni és végrehajtani. VESZELKA ANDRÁS agronómus Termelőszövetkezeti tanácsadó Hogyan biztosíthatunk mindennap munkát a tsz-tagoknak ? A tavaszi munkaidényben helyes szervezeti felépítés, tervszerű gazdálkodás ese­tén bizonyára akad munka bőven a határban, az istálló­ban, a műhelyben — min­dennapra. Gyakran előfordul azonban, hogy a kedvezőt­len időjárás miatt átmeneti­leg nem lehet a szántóföl­dön dolgozni, vagy akár kedvező időben is megtör­ténhet, hogy nincs szükség az egész tagság munkaerejé­re. Azokat a feladatokat kell megtalálni, amelyekkel ilyenkor is hasznosan foglal­kozhat a tagság. Nézzünk néhányat e fela­datokból! Az utak a gazdaság vér­keringésének biztosítékai. A kialakítás alatt álló nagy- gazdaságban gondoskodni kell arról, hogy az utak rossz időben is jól járhatók legye­nek. A termőtáblákat elborító viz rendkívül sok kárt okoz már csak azáltal is. hogy hátráltatja az egész táblá­nak idejében való megmun­kálását. Hasznos dolog tehát a vízlevezetéshez alkalmas árkok készítése. Nagygazdaságban nélkülöz­hetetlenek a rendes raktár- helyiségek. Ilyeneknek kiala­kítása, rendbehozása és be­rendezése szintén sürgős fe­ladat. A szérűskertek létesí­tésére és rendes kialakításá­ra is előre gondolni kell. A közös állatok elhelye zéséhez szükség van épüle tekre. Építkezések kellenek hozzá, azokhoz pedig munka­erő is kell. Szekerek, zsákok, szerszá­mok, ponyvák, kosarak stb. ögszeszedése, jó karba hoza­tala és megtisztítása mind olyan feladat, amelynek el­mulasztása a későbbiekben zavart okozhat. Gyakori eset. hogy eső után a szántóföldeken nem. de a réteken és legelőkön kártétel nélkül lehet dolgoz­ni. Rövidesen haszon szár­mazik abból, ha ezek rend- behozásával foglalkozunk. A háziipari munkák is munkaalkalmat adnak, külö­nösen a csökkent munkaké­pességűeknek és fokozzák a termelőszövetkezet jövedel­mét. A felsorolt néhány példa alapján minden termelőszö­vetkezet maga állapíthatja meg, hogy a fő termelőmun­kákon kívül melyek azok a mellékmunkák, amelyek min­den tagnak minden napra olyán elfoglaltságot biztosí­tanak, amelyekért nem hiába írnak jóvá munkaegységet. Átutazók figyelem! Pásztóit, a Mátra Étteremben kitűnő ebédek és vacsorák kaphatók. Ugyanitt vál­laljuk társasebédek és vacsorák elkészítését. Han­gulatos, kellemes sizórakozás. Keresse fel éttermünket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom