Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-15 / 30. szám

4 nögrAdinépújság 1959 április 1* Használják ki a művelődési lehefóségekef Linkén! Ö rvendetes változások történtek kulturális életünkben, a párt irány­mutatása óta. Művelődéspoli­tikánk irányelvei mind a ne­velés, ideológiai képzés, mind a művészetek vonalán ki­jelölték azt az utat, amelyen haladva minél előbb meg­valósíthatjuk az irányelvek által kiszabott feladatokat. önmagukban az irányelvek mit sem érnek. Megvalósítá­sukhoz az adott helyzet kö­rültekintő vizsgálatára, az erők felmérésére és össze­fogására van szükség. Fal­vakban, községekben, váro­sokban az iskolai neveléstől kezdve a könyvtári munkáig mindent a kitűzött cél szol­gálatába kell állítani. Említettem a helyi erők fel­mérésének, az összefogásnak a szükségességét, fontosságát. Nyilvánvaló abban a község­ben, ahol sem kultúrgárda, de még fcultúrház sincs, ne­hezebb a művelődéspolitika megvalósítása. Az összefogás kérdése valamivel könnyebb­nek látszik. Ez is csak lát­szólagos. Hiszen abban a pil­lanatban, amint egyik tö­megszervezetünk vár a má­sikra a munka megindításá­ban, már nincs meg az egy­séges akarat gyakorlatba való helyes átvitele. Itt jelentke­zik a pártszervezetek felelős­sége művelődéspolitikai ügyünk iránt. Litkén is azt tapasztaltam, hogy a pártszervezet elmaradt ezzel a fontos munkával, s ezt sajnálatos módon lehet érzékelni a lakosság körében. Talán ott kell kezdeni, hogy Litke a lehetőségek te­kintetében jól áll. Van a Figyelmeztetés! — A BALESETEK ELKERÜLÉSE ÜGYÉBEN — Villamosiparunk rohamos fejlődése egyre fokozottabb mértékben teszi lehetővé a vlllamosenergia széleskörű felhasználását. Megyénkben egy egész sor községet, ter­melőszövetkezetet villamosí­tottunk az elmúlt évek so­rán. A villamosenergia ilyen közkinccsé való tétele azon­ban növeli a villamosbalese­tek lehetőségét. Ezek meg­előzésére az áramütések el­len való védekezésre, az óvó- intézkedések betartására sze­retnénk felhívni a villamosí­tott községek lakótelepek dol­gozóinak, lakóinak figyelmét. f MEemmALö OOTT KÁBELT! m&ZüiTSíC ála került mstfn p sSí mmŐLés.­ÜU06AL SZABADÍTSD KÍ AZ ÁRAK- KÖRBŐL! községben mozi, kultúrház. Azonban a kulturális élet pa­lántája még nem került ki a melegágyból, nincs kiültet­ve — az emberek közé. Pa­naszkodnak is sokan, hogy nem lehet szórakozni a köz­ségben. De itt álljunk meg egy szóra. Sokan hallatták már szavukat a gyenge kul­turális helyzet miatt, szapul- ták a vezetőket, s mikor tenni kellett valamit tény­legesen is azért, hogy ez a helyzet megszűnjön, csendben félreálltak mondván: „Kapar­ja ki más a gesztenyét a tűzből.” A „Petőfi Kultuiiház” aé­gi épület. Azóta Litkét kul­turális központnak vallhat­nánk: „a környező falvak népe is kielégítheti művelő­dési igényeit”. Itt székel a község KISZ-szervezete is egy szép klubszobában, ahol könyvtár, rádió, sakk-készle­tek között válogathatnak a szórakozásra vágyók. Van egy külön terem, ahol asztali­teniszezni is lehet. Ez mind lehetőség. S mi az eredmény? Csak egy hónapot vizsgál­junk meg. Márciusban a KISZ fcul túrcsoport ja bemu­tatta a „Mézeskalács” című darabot. Dicséretükre legyen mondva ez a kezdeménye­zés. Ezenkívül vendégszere­peit a Budapest Táncegyüt­tes és volt egy mulatság. Soványka egy kicsit, de még­is az életet jelenti. A Déryné Színház is tart elő­adásokat. Ez lehetne rendsze­resebb és gyakoribb. l/omoly gond, hogy Lő- ^ rincsiik elvtárs a mű­velődési otthon vezetője egy­ben KISZ-titkár is. Munká­ja szétforgácsolódiik, s ezt még súlyosbítja, nehezíti az álla­mi oktatásban való részvéte­le. A meglévő 6 tagú fcul- túrbijzottság az anyagiassá­gon túl — ibár ez is fontos — sokkal többet foglalkoz­hatna a művelődési munka megszilárdításával. S ami még itt hiba. A község peda­gógusait alig, vagy egyálta­lán nem lehet látni a színen. Az ő szereplésük nem korlá­tozódhat csupán az iskolára, ahol az ifjúság tanítását, nevelését végzik. Az sem elég, hogy az ünnepekre és évfordulókra felkészítenek fiatalokat egy-egy verssel vagy jelenettel. Viszont több objektív nehézség akadályoz­za ezt. Egyrészt vidékről va­ló bejárás, az áldatlan két- műszakos tanítás, stb. Igye­keznek segíteni, csupán a munka szervezettségén múlik itt is több minden, A tél folyamán elég jól működő népfőiskolát vezettek a nevelők. Bussay Ferenc mint úttörővezető tevékeny­kedik a nevelőtestületből. Komoly gond a mozi kér­dése is. 1958 június 1-ig heti két filmet vetítettek 2— 2 nap. Azóta csak szombaton és vasárnap vetítenek egy filmet azzal az indokkal, hogy nincs kihasználva gazdaságo­san a mozi. Az iskolában szeretnének rövidfilmeket is vetíteni. Jó lenne, ha a Mo- ziüzemi Vállalat segítséget tudna adni ezek megoldásá­hoz. Az emberek — akikkel be­széltem — igénylik a kul­túrát, s ezt mondták a töb- biekről is. Ez érthető. Az már nem, hogy a pártszer­vezet, a tanács nem lép fel kellőképpen a bajok meg­szüntetése érdekében .Talán úgy jellemezhetném a lilikéi művelődési helyzetet: két­kerekű szekér, amelyet há­tul néhány ember tart és tolja előre. Hiányzik az egész községet átfogó és minden szervnek feladatat biztosító szervezés. iGOOOOOOOOGOOOGOOOGOű 0 SzáznáL töbh o izMmtl szebb 8 § dÍAZgárna § Február elejétől 10 héten át hetenként két­szer 30—35 nő vett részt Ecsegen a földműves­szövetkezet Nőbizottsága által rendezett kézimun­ka-szakkör foglalkozá­sain. A vidám hangula­tú záróünnepségen gyö­nyörű kézimunkákat mutattak be és elmond­ták, hogy több mint 100 szebbnél-szebb dísz­párnát, sok abroszt, füg­gönyt és kisebb térítőt készítettek. A legfontosabb azon­ban az a sok egyéb is­meret, amihez ezeken az estéken jutottak. Nem múlt el egyetlen szak­köri foglalkozás sem úgy. hogy legalább egy közös rádióhallgatás Man més esv akadálv £ után 1olVtatott beszélge- V a község ^vezetőinek O tés’ vita 11 e BVarapította l\ IKOZSeg VezeiOineiK S> ■, An cailcnt no rtri­legnagyobb része vidéki, akik délután hazautaznak, s ezen­túl nem érnek rá foglalkoz­ni a litkeiekfcel. Ezért is kell gondoskodni a párt­szervezetnek a helyes megol­dáson. Követelje meg a párt- szervezet a művelődési ott­hon műsonpolitilkáját, s an­nak végrehajtását. E nélkül csak kapálódznak. Fordítsa­nak több figyelmet a pedagó­gusokra, vonják be őket ak­tívabban e fontos tömegpoli­tikai munkába. Az igények, az emberek tudásszomja kö­veteli ezt. A pártvezetőség sürgősen tárgyalja meg a to­vábbi tennivalókat a köz­ség vezetőivel, s halasztha­tatlanul indítsák meg a munkát! P. A. volna tudásukat, ne nö­velte volna bennük a közösségi érzést, sze­retet hazánk, népide­mokráciánk iránt. Nagy érdeklődéssel hallgatták a neveléssel, egészség- ügyi kérdésekkel, a nemzetközi politikai eseményekkel foglalkozó előadásokat éppen úgy, mint azokat, amelyek a babona eredetéről, el­terjedésének okairól, más népek asszonyainak életéről szóltak. Egyöntetű vélemé­nyük az, hogy jövőre már november elején megszervezik a tanfo­lyamot és akkor már- O cius közepéig még sok- q kai többet tanulhatnak, O mint az idén. jGOOOOOOOOOOOOGOGOGC' Egy tragikus sorsú szécsényi kölf-ónő Cjfct'enezif Tjewz Gondoskodjunk időben . . . Néhány hónappal ezelőtt még több helyen panaszkod­tak a szénellátásra. A családi otthonok és különböző intéz­mények szénigénye ugyanis rendszerint a téli időkre te­vődik. így természetesen nagy gondot okoz a TÜZÉP- telepeknek az igények pon­tos kielégítése. A TÜZÉP-telepek most ezeknek a problémáknak kedvező megoldására törek­szenek. A vállalatok és kö- zületek dolgozói a TÜZÉP- telepeken részlettörlesztésű utalványokat vásárolhatnak. A tavaszi és nyári hóna­pokban történő tüzelőanyag vásárlás közügy. A téli időkben előforduló panaszok elkerülése végett a dolgozók már most gondos­kodjanak a téli hónapok tü­zelőszükségleteinek biztosítá­sáról. Új nyolctantermes iskola építését kezdték meg Ludányhalásziban A múlt rendszer örökségét „élvezték” eddig a ludányha- lászi iskolás gyermekek és nevelők. Ugyanis a hosszú faluban mindössze négy tan­terem állt az iskolások ren­delkezésére, de úgy, hogy azok külön-külön, mintegy két kilométeres távolságban voltak. A falu minden lakójának örömére népi államunk meg­szünteti ezt a tarthatatlan helyzetet, s egymillió hatszázezer fo­rintos értékben új nyolc­tantermes iskolát épít Lu­dányhalásziban. A kényelmes, napfényes tan­termek mellett tornaterem, szertár, sőt egy nevelői la­kás is helyet kap az épület­ben. Az építési munkálatokat már megkezdték. Az ellenforrada- dalom leverése óta a dolgozók életszín­vonala jelentősen megnőtt, s ez külö­nösen érezhető a bányavidékeken. Nagybátony lakói bányászok, s ami szinte általános, a családokban minde­nütt egyedüli kere­ső az apa. Elegen­dő csak kiállni az útra, s az ember máris úgy érzi, nem utcán áll, hanem színpad előtt, mert mint a ruhabemu­tatón, úgy vonulnak el előtte a legújabb divatú ruhákba, ci­pőkbe öltözött dol­gozók. Több üzlet van Nagybátonyban, a legforgalmasabb azonban ezek kö­zött a központban lévő 2. sz. Népbolt. Mit vásárolnak az 15 rádió9 90 mosógép? 20 ezer forint takarékban itt lakók? A ruhát már láttuk, s itt meggyőződhetünk, hogy nincs olyan áruféleség, amely nem kelendő. Az élelmiszer mellett igen nagy forgalmat bonyolít le a többi részleg is. S hogy márciusban mit vá­sároltak a nagybá- tonyiak? Nézzük talán a rádiót, s az egyéb más árut, amely nem mindennapos fogyasztási eszköz. A boltvezető el­mondja, hogy már­ciusban 15 darab nagyértékű rádiót vásároltak. Ezenkí­vül ami ennél is jelentősebb, 90 da­rab mosógép került a háztartásokba. Egy darab televízi­ós készüléket, négy darab Pannóniát, 4 darab Danuvia mo­torkerékpárt és egy darab Berva kis­motort vásároltak. Különösen nagyok ezek a számok, ha tekintetbe vesszük, hogy egyre több bányász gyűjti a pénzét nagyobb ter­veinek megvalósítá­sára. Nem ritka az olyan dolgozó, aki­nek az OTP-ben több mint 20 ezer forintja van — ház­építésre! Hiánycikk? Az is akad, igaz nem az üzletben, mert ott mindenből bő vá­laszték van. A mun­kásszálló lakói pa­naszkodnak egyedül hiánycikkről. Ez pe­dig nem más, mint a motorkerékpár­garázs hiánya. Majdnem minden szállólakó egyúttal motortulajdonos is, ám garázs hiányá­ban a járművek a folyosókon, sőt itt- ott a szobákban pi­hennek. íme tehát a hét­köznapon válik kéz­zelfoghatóvá, köny- nyen lemérhetővé, hogyan élnek a nagybátonyiak. Hogy jól, azt vásár­lásaik bizonyítják. Mert nagy a takaró, bőven takaródzhat­nak. —tob— A magyar irodalom meg­lehetősen szegényes költő­nőkben. De a meglévő keve­sekre sem fordítottunk elég figyelmet. Ferenczy Teréz — szinte vitathatatlanul — a legnagyobb női költőjelenség a múlt században, s mégis egy-két kortárs jóbaráton, néhány nógrádi patriótán kí­vül alig-alig írtak róla. Igaz, nem hagyott maga után gaz­dag költői örökséget — ezt tragikus végű, rövid élete nem tette lehetővé; 48-as ér­zelmű költeményeit pedig házkutatások és zaklatások miatt kellett megsemmisíte­nie a Bach-korszak idején. Torzóban maradt költészete inkább csak ígéret, de olyan jelentős Ígéret, amelyet köl- tőiségben nem múlt felül sen­ki egészen Kaffka Margitig. A ház, amelyben született 1830-ban, Szécsény mai piac­terén állt, később az állami tejgazdaság épülete lett és közvetlenül a II. Világháború előtt bontotta le a „hálás utókor“. Édesapja, a mulato­zó kedvű könyvkötőmester, egyáltalán nem értette meg a serdülő leányka költői hajla­mait. A kis Teréz szünet nél­kül olvasott, autodidaktaként tanult úgy, hogy abban az időben rendkívüli műveltség­re tett szert. Korán kezdett írni. 1844-ben jelenik meg első műve, az „Esküszegő” című elbeszélés. Ebben szin­te saját, későbbi boldogtalan szerelmét sejti meg. Egy ifjú kierőszakolja egy leány sze­relmét, a lány hatalmas sze­relemre lobban, de a fiú el­utazik és elfeledi a lányt, aztán mást vesz feleségül. Ez lesz Ferenczy Teréz sorsa is. Első művének megjelenése idején megy fel Pestre nagy­bátyjához, Ferenczy István szobrászhoz. A híres művész hajlékában ismerkedik meg a kor híres íróival, többek között Czakó Zsigmond drá­maíróval, akinek sötét élet- szemlélete igen nagy hatás­sal volt rá. Költői tehetsége ekkor kap szárnyra igazán. Hazatérve Szécsénybe na­gyon hiányzik neki a pesti művelt társaság. Lisznyai Kálmán, az akkori idők nép­szerű költője meg-meglátogat- ia, ha éppen otthon tartóz­kodik a szomszéd Varsány- ban. Különben visszavonul­tan él. Magányosságát két művelt ember barátsága, majd szerelme oldotta fel: előbb Kovács Bazil ferences szerzetesé, később Csere Jó­zsefé, Pulszky Ferenc költői hajlamú titkáráé, ök teljesí­tették be Ferenzy Teréz vég­zetét. Magánéletének szálai szo­rosan az 1848-as forradalom­hoz és szabadságharchoz fűz­ték. Abban bízott — szerel­mével Kovács Bazillal együtt —, hogy a forradalmi törvé­nyek lehetővé teszik egybe­kelésüket. Majd pedig a szer­zetes Szabadkára irányítása után második szerelméért a szabadságharcban küzdő Csere Józsefért aggódott. 1849 június 20-án nagyon szere­tett Lajos öccse elesett a harcokban. A szabadságharc eseményei és azok összefonó­dása saját sorsával buzdít® dalok megírására ihlették. Es mire a Világost követ®" gyászos idők elkövetkeztek hazánkra, az ő kedélye is elborult. De — mint a szabad­ságharc alatt — most is helytállásra lelkesít. A ha­gyomány szerint költeményei szájról-szájra terjedtek Szé- csényben és a környező fal­vakban. Sajnos, ezek a ver­sek megsemmisültek ezekben a zord időkben. De hogy megvoltak, bizonyítja az, hogy Ferenczy Teréz benne volt az önkényuralom „fekete könyvében”. Figyeltették és házkutatásokat tartottak ná­la. Mindent megsemmisítette de Kossuth államtitkárának, Pulszky Ferencnek az arc­képét nem. Négy napi fog­ságra ítélték ezért. Azt mondják, levelezésben állott- a távollétében bitóra Ítélt Pulszkyval, sőt magával Kossuth Lajossal, is. A korabeli folyóiratokból jólismert, országos hírű költő már. amikor 1853 májusában közlik a lapok a legmegren­dít őbb hírt”, hogy a „lelkes Ferenczy Teréz... folyó hő 22-én... pisztolylövéssel . ve­tett véget fiatal, alig 23 ta­vaszt számlált életének”. Az- öngyilkosság okát illetőiét meglehetősen tájékozatlanok: a lapok. A Pesti Napló még június 3-án is fgy ír: „Az okokat, amelyek öngyilkos­ságra bírták, nem tudhatni.1* Végre a Divatcsarnok júni­us 12-i számában a halál körülményeiről kimerítő tu­dósítást olvashatott a ,,virág, lankadása, elhervadása” után annyira érdeklődő közönség. De ez nemhogy tisztázta vol­na a dolgot, hanem még csak­bonyolította. A tudósító az öngyilkosság előtti napon még együtt sétált Ferenczy Terézzel a szécsényi várkert­ben. A tudósítás szerint s> költőnő igen hallgatag volt. „Beszélte, hogy ő csak egyet szeret, kitől viszontszerettetik — nyolc éve már hogy egy­mástól távol vannak... keser­vesen sírt. — Sírása közben e három szót fájdalmasan re- bepte: „Ő már megnősültF* E napon festészhez ment Gyarmaton. Az öngyilkosság napjának hajnalán a szécsé­nyi bércek alatt tévelygett. Egész nap folyamatosan írt. Estefelé kijött a szobából és az áldozó nap sugarain me­rengett. Amint a nap leáldo­zott: szobájába visszatért. Néhány perc múlva tompa fegyverdurranás hangzott ki a szobából. A lövés után aty­ja és nagynénje az ajtóhoz rohantak. Az ajtó zárva volt, .csak betöréssel lehetett a szobába lépni. Képzelhetni mennyire megható volt a je­lenet! A szerencsétlen höl­gyet a pamlag karján kö­nyökölve, kínos arckifejezés­sel, szétoszlott hajzattal és felbontott kebellel, női pon­gyolában, golyó által szíven találva, lélek nélkül találtákí Előtte kevés távolságra az asztalon feküdt Czakó arc­képe... és a jóltevő fegyver* Szabó Károly Nógrád megyében az elmúlt gazdasági évben ’(2KV IjZx&t&k ^ Xltt araiul a : 109 000 a

Next

/
Oldalképek
Tartalom