Nógrádi Népújság. 1959. április (15. évfolyam. 26-34. szám)

1959-04-08 / 28. szám

1959. április 8. NÓGRÁDInépüjság 3 Tervek és módszerek — a ménkesi bányászok intézkedési tervéről Építő munkánk növekvő ereje A ménkesi bányászok az el­múlt években sok szép sikert értek el, bár nem egyszer ko­moly nehézséggel kellett megküzdeniük. Az 1959-es gazdasági év az üzem kollek­tívájára különösen nagy fel­adatokat rótt. S ez a feladat még tovább növekedett a párthatározat megjelenése óta, mert a ménkesi bányászok teljesíteni akarják a párthatá­rozatból adódó feladatokat. Így többek között javítani a minőséget, növelni a termelé­kenységet, s mindezt költség- csökkentéssel. Azonban, hogy ezt valóra váltsák, tervszerű munkára van szükség. Így történt, hogy az üzem kollek­tívája felmérte lehetőségét, s a dolgozók javaslatai alapján nyert végleges formát az üzem intézkedési terve. Ma még korai lenne véleményt mondani az elkészített tervről. Azonban megállapítható: ter­vük nem általános, mert MINDEN EGYES FELADATNAK MEGVAN A FELELŐSE, akit bizonyos idő múltával be­számoltatnak a kapott feladat teljesítéséről. A minőség javításáról a kö­zelmúltban szólott az üzem egyik csapatvezetője, Bakos Sándor. Mint elmondotta, jó válogatással a csillénként en­gedélyezett 60 kilogramm pa­lamennyiséget 15 kilogrammra tudják csökkenteni. Vagyis ez bizonyítja a legjobban, hogy megvalósul a terv. S a válo­gatáson túl további javulást eredményez, hogy növelik a darabos-szén termelését, fgy könnyebb lesz a válogatás, ér­tékesebb lesz a szén, s keve­sebb robbanóanyagra lesz szükség. Az ev végéig a fokozott ta­karékosság revén a lefejtett területek iáinak ismételt visz- szanyeresével 162 köbméter banyaiat kivannak megiakari- tam. Ugyanez a helyzet a rob­banóanyag felhasználásánál is. A fúrólyukak telepítését min­denütt felülvizsgálják, s ahol lehetséges, ott kisebb töltettel történik a jövesztés. Nem ke­vesebb, mint 4260 kilogramm robbanóanyag megtakarítása szerepel tervükben. S vajon meg lesz-e, amit vállaltak, kérdezhetné bárki? Minden bizonnyal, mert nem nagy számokra törekedtek, hanem ahelyett FELBONTOTTAK AZ EGYES BÁNYAMEZŐKRE az anyagszükséglet és hosszú mérlegelés alapján született meg a vállalás. Ezután következik a körle­tekre bontott feladat, olyan részletesen, hogy minden egyes harmadnak megvan a feladata. Sót külön kiemelték négy vagat fontosságát, amely az üzem létét jelenti. Érdemes megállni itt egy pillanatra. Míg korábban egy-egy terv elkészítésénél alig kapott he­lyet a feltárás, addig ma az elsők között szerepel. Ma már nem az a módszer, hogy nem törődnek a holnappal, leállít­ják a meddővágatokat, s csak szenet termelnek. A rablógaz­dálkodás Ménkesen megszűnt. Több szenet akarnak ugyan termelni, de ezt nem kapko­dással, helytelen telepítéssel kívánják valóra váltani. Mint írják: „... abban az esetben a leggazdaságosabb a termelés, ha az elővájási szén az összes termelésnek 30 szá­zaléka körül mozog. Viszont a fentiek szerint az összter­melésen belül az elővájási szén 43 százalékos aránnyal szerepel. Éppen ezért, hogy az adott lehetőségeken belül minél kedvezőbb eredménye­ket érjünk el a vágathajtási terv maradéktalan teljesítése mellett, tervtúlteljesítést kell elérni a fejtéseknél. El kell érni azt, hogy a fejtőcsapatok ne essenek ki a termelésből, s ehhez megfelelő zavartalan anyagellátást kell biztosíta­ni ...” Ügy tervezik, hogy a fejtések meggyorsításával a szállító utak lerövidülnek s az eddigi egy-egy fejtés ter­melését a napi 6 vagonról 8— 10 vagonra növelhetik. A minőség javítása, a ter­melékenység növelés, a taka­rékosság mellett azonban nem feledkeztek meg a biztonságos termelésről sem. „ ... Rend­kívül magas üzemünkben a szabálytalan munkavégzésből eredő balesetek száma...” A baleseti veszélyforrások kikü­szöbölése érdekében szigorúan meg kell követelni A TECHNOLÓGIAI ELŐÍRÁSOK PONTOS MEGTARTÁSÁT. Azokon a munkahelyeken, ahol a felügyelet az ellenőrzés során sorozatosan tapasztal szabálytalanságot, ott a csa­patvezetőket felelősségre vo­násban részesítjük...” A munkaversenyt illetően is komoly változások történnek. „... A kitűzött feladatok tel­jesítése érdekében a munka­versenyt új alapokra kell he­lyezni. Biztosítani kell, hogy egy-egy versenyszakaszban azok a mutatók is értékelésre kerüljenek, amelyek jelen ter­vünkben szerepelnek, illetve amelyek döntően befolyásol­ják az üzem gazdaságos ter­melését. Ménkesen megtalál­ták ezt a helyes formát, hogy a dolgozók versenye a legfon­tosabb feladatok teljesítésére irányul. S ami a terv végén szerepel. „ ... A terv sikeres végrehaj­tásának elengedhetetlen felté­tele, hogy A VÉGREHAJTÁS ELLENŐRZÉSÉBEN az üzemi tanács valamennyi tagja és az üzem egész kollek­tívája tevékenyen részt ve­gyen. A tervben lefektetett feladatok nyomon követése érdekében a bányavezető és a főmérnök kötelesek havonta értékelni és negyedévenként az üzemi tanácsnak a terv végrehajtásáról jelentést ten­ni ...” Hisszük, hogy az év végén a ménkesi bányászok komoly sikerekről számolhatnak be, s minden bizonnyal jelenthetik: a párthatározatból adódó fel­adataikat teljesítették. Erre enged következtetni a dolgo­zók széles tömegeinek bevo­násával készített gondos ter­vük. Hortobágyi András Orvosrendelet a szocialista egészségügy meg valósításáért A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendele­tet alkotott az orvosi rend­tartásról. Az orvosok túlnyo­mó többsége a szocialista er­kölcsi felfogásnak megfelelő tevékenységével szolgálja a közérdeket. A dolgozóik tel­jes bizalommal fordulnak hozzájuk és nagyrabecsülik őket. Mégis: egyes orvosok­nak ezekkel az elvekkel és célokkal ellentétes magatar­tása jogos 'bírálatot és elége­detlenséget váltott ki. Ezért vált időszerűvé, hogy az or­vosi tevékenység alapelveit egységes jogszabály foglalja össze. Az új törvényerejű rende­let első fejezetében az or­vosi tevékenység általános szabályait foglalja össze. Ki­emeli: az orvosnak elő kell segítenie a szocialista egészségügy követelmé­nyeinek megvalósítását és a dolgozók magas szín­vonalú egészségügyi el­látásának biztosítását. A gyógyító-megelőző tevé­kenység körében az orvosnak a beteget a tudomány min­denkori állásának megfelelő kezelésben kell részesítenie, s mindent megtenni a ibeteg- ségek megelőzésére. A leg­nagyobb gondossággal és kö­rültekintéssel kell megtennie azokat az intézkedéseket, amelyek a beteg életének megmentéséhez, a gyógyulá­sához és munkaképességének helyreállításához szükségesek. Az orvos köteles önmagát rendszeres tanulással tovább képezni. A vizsgálatnak a beteg minden panaszára ki kell terjednie, az orvosnak a célnak legjobban megfelelő vizsgálati módszereket és gyógymódot kell alkalmaznia utasításainak részletesnek .és körültekintőnek kell lennie. Arra kell törekednie, hogy a beteg és hozzátartozói bizal­mát megnyerje, s azt a gyógykezelés során megtartsa. A beteget és hozzátartozóit — indokolt esetek kivételé­vel — az orvosnak megfelelő módon tájékoztatnia kell. Az orvost gyógyító-meg­előző tevékenységében, a gyógymódok megnatározá- saban, a gyógyító eszkö­zök alkalmazásában a meglévő jogszabályok ke­reteiben teljes szabadság illeti meg. Nem alkalmazhat olyan gyógymódot, vagy gyógyító eszközt, amely az orvostudo­mány állásának nyilvánvaló­an nem felel meg. Nem fejt­het ki olyan tevékenységet — kivéve, ha közvetlen élet­veszély elhárításáról van szó —, amelyhez megfelelő kép­zettséggel, vagy gyakorlati készseggel nem rendelkezik. Műtétet csak a beteg, vagy hozzátartozói írásbeli hozzá­járulásával végezhet. Ez nem szükséges akkor, ha élet­veszély elhárításáról van szó, s a hozzájárulás nem szerez­hető be. Ha műtét közben annak kiterjesztése válik szükségessé, a további be­avatkozást az orvos külön hozzájárulás nélkül elvégez­heti. A törvényerejű rendelet ezután részletesen szabályoz­za, hogy az orvosnak mikor kell a beteget ellátnia. A rendelet újonnan szabályozza, hogy az orvos felettes szer­vének hozzájárulásával a gyógykezelést megtagadhatja, ha a beteg utasításait huza­mosabb időn át szándékosan nem tartja meg, vagy ha a beteg, illetve hozzátartozója az orvost tettleg, esetleg szó­val súlyosan megsérti. Az orvost a hatóság tag­jára vonatkozó büntető­jogi védelem illeti meg minden esetben, amikor hatósági orvosi tényke­dést fejt ki. Munkáját minden hatóság tá­mogatni köteles. Intézkedik a rendelet az orvosi titok­tartásról, majd az orvosi magatartást szabályozza. Részletesen kitér az orvos és a beteg anyagi kapcsola­tára. Hangsúlyozza: a díjta­lan orvosi ellátásra jogosult betegeket magas színvonalú gyógykezelésben kell része­síteni. Az orvosnak magatar­tásával is bizonyítani kell, hogy a díjtalan orvosi ellá­tásra jogosult betegnek nincs szükségé külön személyes, vagy vagyoni előny kilátásba helyezésére és juttatására ahhoz, hogy a legmagasabb színvonalú gyógykezelést kap­ja. Az alkalmazásban álló orvosnak tilos a betegtől, vagy hozzátartozójától anyagi előnyt kérnie ab­ban az esetben, ha a beteg díjtalan gyógykeze­lésre jogosult. Az orvos nem foly­tathat olyan más jellegű kereső foglalkozást, amely áz orvosi hivatás er­kölcsi tekintélyét sérti. A rendelet ezután szabályoz-' za az orvosi oklevélhez kö­tött tevékenység folytatásá­nak feltételeit, majd az or­vosi magángyakorlatot. Ki­mondja: az egészségügyi mi­niszter elrendelheti, hogy magángyakorlatot csak olyan orvos folytathat, aki állami vagy társadalmi szervnél tel­jes munkaidejű orvosi ellá­tást tölt be. Kivételt képez­nek a nyugdíjas, az idős és a csökkentett munkaképes­ségű orvosok. A gyógyító­megelőző munkakörben alkal­mazott orvos magánbetegként nem kezelheti azt, akit hiva­talos munkakörében díjtala- lanul köteles ellátni. Ha a gyógyító-megelőző munkakör­ben alkalmazott orvos magán- gyakorlatot is folytat, elsőd­leges feladata a díjtalan el­látásra jogosult betegek gyó­gyítása. A körzeti orvosi rendelők­ben, szakorvosi intézetek­ben magángyakorlatot folytatni nem szabad. F ek vőbe teg-gy ógyin tézetben az ott ápolt beteget magán­betegként ellátni tilos. Az orvos magánrendelőjében vagy a beteg lakásán csak az egészségügyi miniszter ál­tal meghatározott orvosi be­avatkozásokat végezheti el. A törvényerejű rendelet ezután az orvos-etikai bizott­ságok tevékenységét határoz­za meg, A párt felhívására ezek­ben a hetekben gyárak, bá­nyák, építkezések dolgozói vezetői ülnek össze tanács-1 kozni, mit tegyenek azért, hogy a szocializmus építésé­nek meggyorsításából rájuk { eső részét becsülettel tel­jesítsék. Régen látott han­I * gulatban és elszántsággal mondják ki megyénk mun­kásai a maguk véleményét, hogy lehet és szükséges na- j gyobb lépésekkel előrehalad- ínunk, erőnk és lehetőségünk 1 megvannak hozzá. Ennek a nagyszerű neki- gyürkőzésnek van néhány % olyan jó vonása, amelyek “ erősítése, terjesztése csak hasznára válik az egész munkának. Mindenekeioit az, hogy az elkészült válla­lások, felajánlások túlnyo­mó többsége a munkások szívében, agyaban születető, nem pedig az irodában. Ne« egy helyen hosszas tanácsko­zás, vita előzte meg a fela­datok végleges kiuolgozásat. Nem kevésbé lényeges, hogy a legtöbb vállalás az egyes üzem, akna, építkezés, leg­fontosabb feladataira irá­nyul. A bányászok például a szén minősegének javítá­sát, az építők a lakások, is­kolák átaaasí határidejének megrövidítését, az acéláru­gyáriak a mezőgazdasag szá­mára szükséges termékek terven felüli gyártását hatá­rozták el. S valamennyi he­lyen első helyre keruit a termelékenység emelése, az anyagtakarékosság, a selejt csökkentése. Az a munkaverseny moz­galom, amely a pártkong­resszus tiszteletére napjaink­ban kibontakozik — magán viseli a szocialista építés pá­toszának, lelkesedésének je­gyeit. A párt határozata messzemenően találkozott a munkások akaratával, elkép- I zelésével, törekvéseivel. A Salgótarjáni Üveggyárban í" még soha annyi dolgozó ' nem jelentette be, hogy részt j? kíván venni a versenyben, Jfmint most. Még ritkán LÉ volt olyan légkör kiala- jikulóban bányáinknál, mint a pártkongresszusra készülve, hogy olcsóbb, tisztább legyen a nógrádi szén. S mindazt, amit a Központi Bizottság megvalósításra ajánl egész népünknek, a munkások nem akármilyen módon kívánják megvalósítani. Ügy, hogy közben ne csak a termelés mutatói javuljanak, hanem tovább erősödjön a szocialis­ta öntudat, emelkedjék a szakmai képzettség, a leg- ^ szebb emberi tulajdonságok '' mind erőteljesebben kibonta- | kozzanak. Azok a közössé- - gek, amelyek a szocialista brigád cím elnyerését tűzték maguk elé, a munkájuk, éle­tük egész tevékenységük egy magasabb, tartalmasabb, ne mesebb formáját kívánják megvalósítani. S végül: egyre erőteljeseb­ben kapcsolódnak a verseny­be műszaki dolgozóink. Ör­vendetes, hogy vállalásaival, egész magatartásával a mér­nökök, technikusok, a mű­szaki vezetők túlnyomó több­sége találkozik a munkások törekvésével, nevezetesen az­zal, hogy nagy erőfeszítésük­höz biztosított legyen a mű szaki feltétel, a jó munka- szervezés, a helyes műszaki irányítás. Több gyárban, bányában megindult már a munka a felajánlások teljesítése érde­kében. A munkásokat bizton vezérli az a tudat, hogy adott szavuk valóraváitása az egész ország, benne műiden egyes dolgozó javát szolgálja. 130 méteres előrehaladás egy kisteleki elővájason ötödik hónapja dolgozik a kisteleki bányában az F—4-es fejtógep. A bánya sajátos helyzeténél fogva igen ko­moly lemaradás mutatkozott a IX-es telep feltárásánál. Pedig a feltárás növelésével lehetőség nyílik a termelé- kenyseg növelésére, több új íejtesi munkahely üzemelte­tésére. Korábban az üzemegység Gusztóv-aknájéban dolgozott egy F—4-es íejtőgép. Itt azonban a fennálló nehézsé­gek miatt nagy teljesítmény­nek számított, ha egy hónap alatt a gép 50—60 folyó­métert haladt előre. A műszaki vezetők ta­nulva a hibákból, újszerű­én szervezték meg a gép munkáját. Különösen nagy gondot fordí­tottak a kiszolgálásra, a tartalékalkatrész ellátásra. Sőt itt a bányában még kü­lön kis javítóműhelyt is lé­tesítettek. A kilenc fős bri­gád tagjai mind kiváló bá­nyászok, s vezetőjük egy bányamérnök. Ha az elmúlt hónapok ered­ményeit nézzük, akkor dom­borodik ki a nagyarányú fej­lődés. Míg első hónapban az előrehaladás c&ak 32,4 folyó­méter volt, addig a második hónapban ez az eredmeny már megduplázódott. A harmadik nonapoan az előrehaladás alig növekedett hat folyómé­tert. Február hónapban si­került először- teljesíteni a 100 folyometeres eiorenala- dást, míg az ötödik hónap­ban — márciusban — igen kiváló eredmeny született. Egy hónapi előrehaladás 130 folyóméter volt, s ezzel egyidejűleg a napi előrenaladas a korábbi egy­két méterről hat méterre emelkedett. Az itt dolgozó brigád ebben a hónapban sze­retné elérni a 150 folyómé­teres előrehaladást. Az eddigi eredmények igen biztatóak, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük a meg­lévő nehézségeket. Kezdetben komoly probléma volt a fo­lyamatos anyagellátás, a jö- vesztett termek elszállítása. Az F—4-es fejtőgép alkal­mazásával tehát lehetővé válik Kisteleken az elővájás meggyorsítása. Megszűnt a nehéz fizikai munka és már most, a ko­rábban kézi erővel elért tel­A Szovjetunióban már az elmúlt években is számos szállítási ne­hézséget hidaltak át a kis fo­lyók hajózhatóvá tételével. A hét­éves tervben hatalmas munkát akarnak végéül a kis folyók hajózhatóvá tételének kialakításá­val. Előzetes számítások szerint a következő hét évben 29 500 kilo­méter hajózható utat építenek ki a kis folyókon. Itt elsősorban a keleti kerületek kis folyól, ss Alej, az Amuj, a Bia, a Katuny, a Csarls, és a Csumis jönnek szá­mításba. A Szovjetunió területén a következő hét évben 1.7-szer annyi árut szállítanak majd a kis folyók vízi útjain, mint eddig, A szovjet olajipar 1965-re eléri az évi 230—240 millió tonnás ter­melést. Ez azt jelenti, hogyliét év múlva a Szovjetunió kétszer annyi olajat termel, mint UH­ban. Míg korábban a Szovjetunió legnagyobb olajtermelő területei­nek a Kaukázuson túli lelőhelye­ket tartották, addig a következő években az olajtermelés súly* pontja az ural-volgai lelőhelyre, valamint a Tatár és a Baskír Autonóm Köztársaságra tevődik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom