Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-28 / 25. szám
1959. március 28. NÓGRÁDIN£PCJSAü 3 A tiribesi bánya a medence többi bányáitól nemcsak abban különbözik, hogy rendszeresen teljesíti a meny- nyiségi terv mellett a minőségi tervet is, hanem abban is, hogy sok új, modern gép, s szociális létesítmény áll a bányászok szolgálatában. Ma még egyedülálló a szénmedencében, hogy az itt dolgozók az annyira éltető nanot is megkapják, mert munkaidő után minden bányász kvarc fénykezelésben részesül. Ezenkívül modern fürdő is rendelkezésükre áll. A tiribesi bányászokról készí tettünk képes riportot. Megörökítettük a fejtes kezdését, ahol a tér melési sikerek születnek. A fürdőt, ahol a bejáró ruhák kis kosarakban vannak elhelyezve, amelyet lánc segítségével húznak magasba. S amire a tiribesi bányászok büszkék, a kvarc fénykeze- lés. módosítása, a szövetséges köztársaságok jogainak bővítése stb. kérdésekben a Központi Bizottsággal. A visszahúzó pártellenes csoport leleplezése 1937-ben elengedhetetlen feltétele volt a XX. kongresszus határozata maradéktalan végrehajtásának, a kommunizmus építése meggyorsításának. Az SZKP Központi Bízott- Sí ga, amellett, hogy megdöntötte a szektás, dogmatikus erők ellenállását, egyidejűleg sikeres harcot folytatott a nemzetközi munkásmozgalomban fő veszélyt jelentő revizionista támadással szemben. A revizionisták 1956 után minden igyekezetükkel próbálták a XX. kongresszus eszméit elferdíteni, nem riadtak vissza a Szovjetunió rágalmazásától, amivel akarva, akaratlanul az imperialisták malmára hajtot'ák a vizet. Céljuk a szocialista tábor egységének megbontása volt, s ebben a fő szerepet a jugoszláv revizionisták játszották. Az 1957 november 5-én a kommunista és munkáspártok képviselőinek Moszkvában elfogadott nyilatkozata döntő csapást leért a nemzetközi méreteket öltött revizionista akn^munká-a. teljesen leleplezte a revizionizmus igazi arculatát és szerepét az Imperializmus és szocia'izmus között folyó Ideológiai harcban. A revizionista támadás kudarca. az SZKP XXT. kongresszusán meghirdetett gigantikus kommunista építő program után, ma már senkiben sem maradhat a becsületes dolgozók között semmi kétség aziránt, hogy a XX. kongresz- szus helyzetértékelése, a nemzetközi viszonyok és a Szovjetunió belső eredményeinek kritikai elemzése feltétlenül szükségszerű és hasznos volt. Helyes volt a Szovjetunió vonatkozásában, ahol az 1953- tól megtett egységes folyamat legkiemelkedőbb eseménye, a XX. kongresszus határozata mindenben beigazolódott. De helves volt a nemzetközi helyzet értékelése szempontjából, a nemzetközi munkásmozgalom, az imperializmus, a gyarmati függetlenségi és szabadságmozgalmak, a háború elkerülhetősége, a szocialista forradalom elméleti gazdagítása. a békés egymás mellett élés lenini elvének a konkrét viszonyokra történő alkalmazása kérdéseiben hozott nagy- jelentőségű határozata tekintetében is. Magyarországon egyesek, főleg az 1956-os októberi ellenforradalom kirobbantása okainak magvarázásá'nál, régebben gyakran helytelenül és alaptalanul a XX. koneresz- szusra hivatkoztak. Mások a XX. kongresszus helyes és kevésbé helyes, vagy jó határozatait emlegették. Ideje, hogy a XXT. kongresszus után e kérdésbén is rendet teremtsünk a fejekben. Sajnos, a XX. kongresszus politikai vonalának megvalósításáért küzdő magyar erőknek nem sikerült meggátolni az ellenCTiamti talál bűző A SZÉN MINŐSÉGE ÉS A BÁNYÁSZOK BÉREZÉSE (Benezutf-aloán A Zagyvái Gépműhely dolgozói már régebben kapcsolatot tartanak Szabó István Kossuth díjas szobrászművésszel. Többek között azzal segítették a szobrászművészt, hogy állványokat, ás a munkájához szükséges egyéb nyersanyagot adtak neki. Szabó István szobrász- művész Kossuth díjjal való kitüntetése alkalmából meghívta a dolgozókat Bencúr- falvára. A dolgozók a meghívásnak eleget tettek és nagyon meleg baráti beszélgetésben egy kellemes estét töltöttek együtt. A művész megmutatta vendégeinek készülő müveit, amelyekről a munkások véleményét kérte. Munkatársunk felkereste Torják János elvtársat, a trösztíbizottság elnökét. Arra kértük, mondja el, milyen jelentőségű volt nógrádi szemmel nézve a 24-én megtartott bányász szakszervezet központi vezetőségi ülése. — Szakszervezetünk központi vezetősége a márciusi párthatározatból adódó feladatokat tárgyalta meg. A bányászatban döntően előtérbe került a minőség javítása, és az önköltség csökkentése. Igen. fontos a márciusi határozat széleskörű ismertetése bányász dolgozóink között. Erre fel kell használnunk minden rendezvényt, szakszervezeti választásokat, bizalmi ülést, termelési tanácskozási Április 12-iig a szénmedencében .mindenütt termelési tanácskozást tartunk. ahol az üzem sajátosságainak megfelelően ismer- tetiük a párthatározatból adódó feladatokat. Meg kell értetnünk dolgozóinkkal, hogy anyagilag is érdekeltek a minőségi széntermelésben. ben az 1958 évi mérleg elkészítése és jóváhagyása után forradalom kirobbantását, amelynek okait az MSZMP Központi Bizottsága tudományos alapossággal feltárta és elemezte. Az 1956-os ellenforradalom után pártunk poétikájának szelleme a XX. kongresszus szelleme volt, jelenleg is az és az is marad. A XXI. kongresszus után legfőbb tanulságként azt vonhatjuk le, hogy helyes és jó úton járunk, még bátrabban, még Következetesebben kell haladnunk a szocializmus építésében, a XX. és a XXI. kongresszus határozatainak a mi viszonyainkra megfelelő alkotó alkalmazásában. Ma minden feltételünk megvan ara, hogy viszonylagos lemaradásunkat a szocializmus építésében rövid idő a’att behozzuk. Az MSZMP Központi Bizottságának 1959 március 6 i határozata az ország erőforrásait, pártunk és a tömegek szoros kapcsolatát értékelve ezért tűzte ki azt a célt népünk elé, hogy 1959-ben teljesítsük az alapvető mutatók tekintetében az 1960-ra előirányzott terv színvonalát. E célkitűzés val órává1 fására minden feltételünk adva van pártunk vezetésével, a szocializmust akaró milliókon a sor, hogy valóra váltsuk. Ez a legfőbb tanu’saea népűnk számára a XXI. kongresszusnak. amely a mi holnapunkat is jelenti, egyben a boldog békés jólétet, a kommunizmust. Jedlioska Gyula A minap jelent meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának határozata a párt- kongresszus tiszteletére indított munkaversenyből. A határozat iparáganként ismerteti a legfontosabb feladatokat. A szénbányászatban a legfontosabb feladat a minőség javítása, s ezzel kapcsolatosan a határozatban többek között ez áll: „...A minőség javítása érdekében dolgozzon ki a tröszt, a trösztbizottsággal közösen — a jelenlegi szakmányárak meghagyása mellett — olyan bérezési formát, amely ösztönzőleg hat a szénminőség növelésére...” A szerdán napvilágot látó határozatot a dolgozók nagy feladat szénmedeneénkben, A .munkaversennyel kapcsolatosan a központi vezetőség egy felhívást bocsáj- tott ki a párthatározat végrehajtásáról, amely a bányászat miden dolgozójához szól. A szocialista brigádok létrehozásával is foglalkozott vezetőségünk. Tapasztalható, hogy sok helyen a vezetők felülről összeválogatják a legjobb dolgozókat, párttagokat, s belőlük alakítják a szocialista brigádot. Ez helytelen. A járási pártbizottsággal, a tröszt vezetőségével együttesen március 25-én a szénmedence bányászaival megtárgyaltuk a párthatározatból adódó feladatainkat. Elmondhatom, hogy dolgozóink a feladatokat megértették, s nem egy báyász, mint például Barabás István szorospataki brigádvezető, vagy Bakos Sándor ménkesi csapatvezető már arról beszélt, mit tesznek a határozat megvalósításáért — fejezte be nyilatkozatát Torják elvtárs. mértéke. A Salgótarjáni Acélárugyárban 7,6 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak a dolgozók. Bz az összeg valamivel kisebb, mint a múlt esztendőben volt. A Vasötvözctgyárbasi 340 ezer forintot osztanak szét, amely 14,2 napi fizetésnek felel meg. A többi minisztériumi vállalatnál még nem döntöttek a nyereségrészesedés mértékéről, a hét végére, a jövő hét végére várható a jóváhagyás. A megyei helyiipari vállalatoknál szintén elbírálták a nyereségrészesedést. A megyei tanácsi ipari vállalatok ez évi termelési tervüket 109,4 százalékra teljesítették. Az egy munkásra eső termelési érték 17 százalékkal, az egy munkásra eső havi átlagbér pedig 5,3 százalékkal növekedett az elmú’t évben. Különösen eredményesnek mondható, hogy az adott időszakban állami ártámogatás nélkül is összességében egymillió forinttal több ,1öv"delmet értek el. mint 1957-ben ártámogatás mellett. A nyereségrészesedés elbírálásánál most már jobban figyelembe vették a helvilpari vállaltok tevékenységét a gazdaságos termelés érdekében. Ennek alapiári a 14 he- íviipari vállalat közül öt vállalat kapott nyereségrészesedést 342 000 forint értékben A múlt esztendei átlagos 10 nappal szemben az idén 14 napi fizetésnek megfelelő a részesedés mértéke ezeknél a vállalatoknál. Nyereségrészesedést kaptak érdeklődéssel fogadták. Több helyütt kisebb viták kerekedtek arról, hogyan, miképpen lehet a feladatokat teljesíteni. Ez történt a szénbányászatban is. Különösen a föntebb idézett rész váltott ki nagy érdeklődést. Sokan helyeselték, hogy a minőség javítása érdekében a bérezési formát módosítják úgy, hogy az eddigi kereseteket csorbítatlanul hagyják. Akadt azonban olyan akna is — amelyről személyesen győződtünk meg —> ahol nem értették meg teljesen a határozat eme pontját. Ezért úgy érezzük, nem árt e kérdésiről hosszabban beszélni, mert ezzel több bányász dolgozó kérésének teszünk eleget. Az ellenforradalom után a szénbányászatban mindenütt új szakmányárakat vezettek be, s ezzel egyidejűleg több mint 30 százalékkal növekedett a bányászok keresete. Mindenütt megvoltak az irányárak, például a fejtésen dolgozók napi bére 64 forint. Az irányárat bontották fel aknánként s végleges, kidolgozást nyert, hogy a fenti bérért milyen munkálatokat kell elvégezniük a fejtésen dolgozóknak. Az 1957. elején bevezetett új bérek megfelelők voltak, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az a körülmény, hogy megszűntek a korábban oly gyakori bérreklamációk. Az új bérezési forma az ellenforradalom után kitűnően bevált, ma azonban már nem lehet ugyanezt elmondani. 1957-ben sajátos helyzete volt a szénbányászatnak. A legfontosabb a termelés mennyiségének növelése volt. Ma 1959-ben ezen a téren komoly változás történt. Országos viszonylatban megfelelő a széntermelés mennyisége, sőt a vasút és egyéb ipari üzemek megfelelő tartalékkészletekkel is rendelkeznek. Ebből következik, hogy ma nem a meny- nyiség növelés. hanem a Salgótarjánban a Nyomda és a Vágóhíd, Balassagyarmaton pedig a Vasipari Vállalat, a Bútorgyár és a Sütőipari Vállalat. A tanácsi építőipari vállalatok közül a Nógrád megyei Villany- és Épületszerelő Vállalatnál osztanak nyereség- részesedést. Ez a vállalat 1957-ben súlyos veszteséggel dolgozott, 1958. évi munkája alapján azoban már 17 nap a nyereségrészesedés nagysága. A helyiipari vállalatoknál a nyereségrészesedést már kifizették. minőség javítás kerül előtérbe. A jelenlegi bérezés azonban még ma is a mennyiségi növelésre ösztönöz. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy ma az a szénfejtő- csapat keres többet, amelyik töhb szenet termel. Mig más csapat, amely jobb minőségű szenet termel, s a megengedett palaszázalék alatt dolgozik, annak keresete kevesebb. A mai, sajátos helyzetet figyelembe véve pedig ez a csapat lenne jogosult a magasabb keresetre. Ebből következik: a csapatok nincsenek érdekeltté téve a jobb minőségű szén termelésében. A munkverseny ma a bányászatban döntően a minőségre irányul, ez azonban a jelenlegi viszonyok mellett nem töltheti he igen fontos feladatát. Tegyük fel, hogy egy szén- fejtő-csapat minden robbantás után kiválogatja a szénből a meddőt Mig válogat, azalatt egy csillét meg tudna rakni szénnel, s ez egy hónap alatt csak egy műszakharmadnál 25 csille szenet tesz ki. Ez a csapat megnyeri a minőségi versenyt, s mondjuk, jutalmul ezer forintban részesül. Az összegből kilenc főnek tehát jut 110 forint. Ezzel szemben ott, ahol nem válogattak, hanem mindent beraktak a szénbe — ott a megrakott' csillék száma jóval több lesz, mint az előbbi csapatnál. Lehet, hogy a magas palaszázalék miatt büntetésből ettől a csapattól 4—5 csillét elvonnak, ám ennek ellenére is, az itt dolgozók keresete műszakonként 15—20 forinttal lesz magasabb. S ha ez a csapat Is 9 fős, akkor itt egy fő 500 forinttal keres többet, annak ellenére, hogy talán a minőségi versenyben az utolsók voltak. Meg kell modanunk, ezzel a bérezési formával nem javul a tröszt bányáinál a szén minősége. Ezért vált szükségessé egy olyan bérezési forma kidolgozása, ahol nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő a keresetek növelésében. Az új bérezési forma még nem készült el. de minden valószínűség szerint megmarad a jelenlegi teljesítmény, azzal a különbséggel, hogy egy szénnel rakott csille csak akkor lesz 6 forint például Rónán, ha a megengedett 2,4 százalékos palaszázalékot betartj ák Vagyis ha a palaszázalék «sokkén, növekedik az ár, ha pedig több lesz a pala, kisebb lesz a csilleár. Bányászaink többsége örömmel fogadta a határozatban megjelölt módosítást Csak azt kérik, minél előbb alkalmazzák, mert így a szénmedencében jelentősen növekedik a kitermelt szén minősége. Így válik gyakorlattá a több és jobb szén termelésének célkitűzése. Hortobágyi András Az állatállomány gyarapodása megyénk termelőszövetkezetei ben i960. 1b 481 r "v f 1958 X62.7-----------------^ ---------------------B ányászaink feladatairól... A minőség javítása központi Megkezdték a nyereségrészesedés kifizetését ipari üzemeinkben HAT HELYIIPARI VÁLLALAT DOLGOZOTT NYERESÉGESEN Megyénk több ipari izeméeldólt a nyereségrészesedés
