Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-21 / 23. szám
1060. március 21 nógrádi népújság i Az SZKP XXI. kongresszusának tapasztalataivá pártunk vezetésével a szocializmus 9 ■ k sikereiért A megyei pártbizottság kibővített ülése Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrádi megyei Bizottsága március 18-án délelőtt Salgótarjánban, a megyei tanács dísztermében tartotta kibővített pártbizottsági ülését. Az ülésen megjelentek Szurdi István, Pothomyik József elvtársak, a párt Központi Bizottságának tagjai is. A pártbizottsági ülés megtárgyalta a Központi Bizottság március 6-i ülésének határozatát. A pártbizottsági ülésen a végrehajtó bizottság beszámolóját Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartotta. Az ülést Alics János elvtárs, a pártbizottság másodtitkára nyitotta meg. A KB határozatának végrehajtása tovább erősíti népgazdaságunkat A beszámoló elején Jakab elvtárs azzal fog’alkozott, hogy a Központi Bizottság március 6-i ülésének határo- aatai között szerepel, hogy a dolgozók széles tömegeivel ismertessük meg a Szovjetunió Kommunista Párt XXI. kongresszusán elhangzott tanulságokat. Majd ismertette azokat a feladatokat, amelyek a határozat végrehajtásából adódnak. Elmondotta, hogy a végrehajtó bizottság a Központi Bizottság március 6-i (Résének határozatait az Utóbbi idők legielentősebb határozatának tartja, mert határozottan reális, ugyanakkor bátor, kezdeményező. Majd elmondotta, hogy a megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága a párt Központi Bizottságának határozatával mindenben a legteljesebben egyetért, azt megvalósíthatónak tartja. küzd eredményes végrehajtásáért. Ezután elmondotta, hogy a Központi Bizottság határozata után. de már a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa ideién is milyen nagy érdekiődés nyilvánult meg a do'aozók között. A bribes) szénbányászok kongresz- ezusi őrséget kezdeményeztek és ehhez több üzem dolgozói is csatlakoztak. A párt Központi Bizottsága határozatának megielenése után a pártszervezetek öntevékenyen hozzáfogtak a határozatok ismertetéséhez. Röogvűlések. munkásgvű’é«ek voltaik, ahol már vállalások hangzottak el. A Vasötvözetsvárbari a termelékenység 10. a terv 2 százalékos emelését, a Zagyva- pálfalvi Üveggyárban a hú- zottüveg terv 100 ezer négyzetméterrel való megeme’ését a tég’agyárak másfél millióval több tégla és 200 ezerrel több cserép előállítását határozták el. Ezek az első vállalások bizonyítják. hogy megyénk munkásai, bányászai hozzáfogtak a határozatból adódó feladatok végre- * hajtásához. Ezután arról szólott, hogy a megyében általános vélemény alakult ki arról, hogy a Központi Bizottság határozata helyes, végrehajtása szükséges. A gazdasági eredményekkel együtt az életszínvonal emelkedése is a lehetőségek szerint történik. Majd így folytatta: — A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Központi Bizottság ülésének idején hazánk belső helyzetét a szocializmus erőinek gyarapodása jellemezte. Az ipari tervet megyénkben is 102,5 százalékra teljesítettük, ami az 1957- es népgazdasági tervünknél 5,7 százalékkal több. A növekedés a termelékenység 6,1 százalékos emelkedését biztosította, minden válla’at inköltsége csökkent, s ennek az eredménye, hogy nyereség- részesedést osztanak megyénk üzemei. 1958-ban tovább emelkedett az életszínvonal. Ha 1958-at negyedévi átlagban vizsgáljuk, akkor az 1958- as év III. negyedévéhez Viszonyítva 29,1 száza’ékkal magasabb az adott időszakban. Ezf az összeget növeli, hogy 1958-ban 18 660 000 Ft nyereségrészesedést osztottunk. A szocializmus erőinek gyarapodását jellemzi, viszont az 1«, hogy az SZKP kongresszusának idején és ezt követően a Központi Bizottság határozatának idején a termelőszövetkezeti mozgalomban is szép eredmények, lelkesítő eredmények születtek. A párt mozgalmaként bontakozott ki az a nagyarányú fejlődés, amelynek indító okai: a Központi Bizottság decemberi határozata, a párt helyes agrárpolitikája, amelyet az ellenforradalom óta következetesen alkalmazott. — Kulturális téren szintén vannak kezdeti eredményeink. A sikerek okai, hogy a párt azon az utón van, abban a szellemben vezet, ameEzután Jakab elvtárs elmondta, hogy ebben a munkában milyen erőre támaszkodhatunk: — Építhetünk eddigi eredményeinkre, de az anyagi alapon túl a párt helyes politikájára, a párt egységére, a párt és a tömegek össze- forrottságára, a munkásparaszt szövetségre, a nemzet haladó erőinek összefogására. S ez mindjárt válasz azoknak az aggodalmaskodóknak, akik a fe adatok gyorsabb végrehajtásának kitűzésénél úgy adják fel a kérdést, nem jáEzután Jakab elvtárs az ipar helyzetét elemezte. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság határozata kimondja, hogy 1959 végére el kell érnünk népgazdasági tervünk néhány fontos mutatójánál az 1960-ra tervezett szintet. A szocialista ipar össztermelésében szükséges, hogy körülbelül 4 százalékkal teljesítsük túl a tervet, a mezőgazdaságban 5.2 százalékos általános emelést biztosítsunk. A beruházásoknál a 13.2 milliárd forintot teljesítsük. Az önköltséget 1,5 helyett 2,5 százalékkal csökkentsük, a termelékenységnél 3 helvett 5 százalékos növekedést érjünk el. A takarékossággal és egyéb más lehetősézek- kell a nemzeti jövedelem 8.3 százalékos növelését kell biztosítani, ugvauakkor. amikor a reáljövedelem 5—6 százalékos emelését kell elérnünk. — Hangsúlyozni szeretném, hogv az országos cétk’tűzések megvalósításának lehetőségei aöva vannak. A Központi Bizottság határozata az ipar termelésénél nem a mennyiség fokozását hangsúlyozza, hanem a gazdaságosságra he- lvezi a fősúlvt. A mennyiséget csak ott lehet és kell emelni, Jakab elvtárs ezután a műszaki fejlesztés problémáiról beszélt: — A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusi lyeit a XX. kongresszus hatott át, amely az országos pártértekezlet alapján következetesen alkalmazza a kétfron- tos harcot. Bízott a népben, támaszkodott annak alkotó erejére. Ezután elmondta, hogy milyen eredményeket hozott a helyes politikai vonalvezetés. Ma ott tartunk, hogy a két és féléves munka nyomán megteremtődtek, a gyorsabb fejlődés feltételei. Majd így folytatta: — Elmondható, hogy saját lehetőségeink és a testvéri országokkal való együttműködés lehetővé tették, hogy viszonylagos lemaradásunkat amely a régebbi hibákból és az ellenforadalomból keletkezett — behozhatjuk. runk-e úgy, mint 1951-ben? A feltételek most mások, mint 1951-ben voltak. Most nem hangoztatjuk, hogy mindenki előtt akarjuk megvalósítani a szocializmust, hanem a konkrét helyzetből adódóan a lemaradást kívánjuk pótolni amelyhez a tömegek támogatása és akarata adva van. De azonkívül más most a nemzetközi helyzet is, mint 1951-ben volt. Különösen más a szocialista tábor ereje, mely állandóan erősödik. Ezek a feltételek biztosítják, hogy a gyorsabb fejlődés bekövetkezzék. — Viszont, hogy a gyorsabb ahol az anyag és az értékesítés biztosított. Nálunk ez különösen fontos. Mint ismeretes, egyes gyárakná' rendelés- hiány miatt a minőségre, gazdaságosságra kell törekedni. Azonban az ilyen zavaró körű mények nem lehetnek akadályai annak, hogy megyénk ipara ne vegye ki részét az átalános fejlődésből. Vannak és lesznek is lehetőségek, hogy ezeket évközben áthidaljuk. Ugyanakkor a gazdasági vezetőknek is törekedniük kell arra, hogy ezeket a problémákat megoldják. — Ha részletesen is megnézünk egy-egy iparágat, vannak olyan közös feladatok, amelyeket együttesen meg tudunk oldani. A szénbányászatnál például nem lehet a mennyiségi terv emelésére törekedni a szén alacsony kalória-értéke miatt. A szénbányászat alapvető feladata a minőség megjavítása. Tavaly például a szénbányászat tröszt 16,3 millió forint veszteséget fizetett a minőség romlása miatt. A továbbiakban Jakab elvtárs rész'etesen szólott az építőipar feladatairól. Hangsúlyozta. nagyfokú javulást várnak, különösen a munkafegyelem, a gépkihasználás, a-1 épületek időben való átadása és az olcsóbb építkezés tekintetében. anyagából és a rni pártunk Központi Bizottságának ható rozatából kitűnik, hogy elérkezett a két rendszer béké versenyének döntő szakasza. Tanulmányozzuk az SZKP XXL kongresszusának határozatait Az ipari termelésben a főfeladat: Nagy feladat hárul a műszaki dolgozókra fejlődéshez megteremtsük az anyagi és elméleti felkészültséget, tanulmányoznunk kell a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának határozatát és a hétéves terv számait, mert ez gazdag tapasztalatot ad, de megmutatja, hogy a fejlődés, amelyet a hétéves terv előrevetít, Magyarországon is bekövetkezik. — Ha a XXI. kongresszust figyelmesen tanulmányozzuk, kiderül, hogy vannak a kongresszusnak olyan á’talános törvényszerűségei, amelyeknek alkalmazása nem kopírozás, sőt feltétlen alkalmazható, s ajánlatos alkalmazni. A Szovjetunió Kommunista Pártja határozatából kitűnik, hogy az építés során növekszik a párt vezető szerepe. — Pártunk Központi Bizottsága, amikor határozatot hozott, hogy tanulmnáyozzuk a XXI. kongresszus anyagát és alkalmazzuk munkánk területén, figyelmeztet, hogy a határozatot kössük össze munkánk értékelésével, vonjuk le a tapasztalatokat, g. elemezzük belső helyzetünket. Ismert, hogy a Központi Bizottság március 6-i határozata két alapvető feladatot jelölt meg. Az egyik, hogy érjük el 1959-ben az 1960-ra tervezett termelési szintet, néhány fontos mutatóban. Ezzel együtt az életszínvonal emelésénél is érjük el 1959-ben azt, amit 1960-ra terveztünk. A mezőgazdaságban pedig meg kell szilárdítanunk azokat az eredményeket, ame yeket a tsz-fejlesztésben elértünk december óta. A párt Központi Bizottsága azt is mondja, hogy kettős értelemben vizsgáljuk a feladatokat: azonnali eredmény elérése szempontjából és a későbbi kiindulások feltételeinek szempontjából. Ezeknek a feladatoknak az elérése szempontjából egyértelműen következik, hogy emelni kell a vezetés színvonalát is. a gazdaságosság Ebben a versenyben fontos helyet foglal el a műszaki fejlesztés és intézkedés. Itt alapvető Leninnek az a tanítása, hogy végső soron a harcot az dönti el, hogy minél többet, olcsóbban termeljünk, mint a kapitalista rendszer. A műszaki fejlesztés jelentősége nálunk annál is inkább megnövekedik, mert gyáraink gépparkja eléggé elavult. Ez az elmaradás műszerezettséggel, az automatizálás megkezdésével javítható. Ha ezen a téren előre akarunk menni, A falun is szóvá kell tenni a műszakiakhoz való viszonyunkat, A műszakiakhoz való viszonyunk—- legalábbis véleményünk szerint — nem mondható rossznak, de tegyük mindjárt hozzá, de nem is kielégítő. — Hiba, hogy a pártszerveink és műszaki emberek között kia'akult egy békés egymásmelleit élés, az aktív együttműködés helyett. Az elkövetkezendő időkben akár az iparról, de akár a mező- gazdaságról legyen szó, a szakemberek jelentősége egyre növekszik. Viszonyunkat elvi alapon akarjuk és kell az értelmiséggel rendezni. Álláspontunk, hogy a munka alapján kell az egyes műszakiakat megítélni. Bátran be kell vonni a műszakiakat a munkába, annál is inkább, mert technikusaink, mérnökeink nagyrésze már az ellenforradalom előtt is, sőt az elmúlt tizennégy évben, munkájával bebizonyította: teljes szívvel támogatja országunk építését. A mi eredményeinkben benne van az' ő .munkájuk is, mind a 14 év alatt, a konszoEzután .Jakab elvtárs a munkaversennyel foglalkozott, amelyet mint nagyon fontos tényezőt említett az előttünk álló feladatok megoldásában. — Részben a revizionizmus maradványaként, részben más okok miatt 1956 után a pártós szakszervezeti vezetők sem tudtak a munkaversennyel teljesen megnyugtatóan foglalkozni. Nem ment hosszú időn keresztül a jó és rossz tapasztalatok szétvá'asztása, amiből következett, hogy nem foglalkoztunk a munkaversennyel. Itt is úgy. jártunk, mint az élet más területén, hogy a tömegek előbb jártak a munkaverseny kezdeményezésében, mint a vezetők, elindították versenyüket. Páros és kollektív versenyeket szerveztek üzemek és egyének között. Azonban még mindig van vita a munkaverseny szervezésénél, annak formáiról, de vannak olyan személyek is, akik azt is kifejezik, hogy nincs lehetőség és szükség a munka- versenyre. A párt végrehajtó bizottsága úgy látja, hogy konkrét irányt kell adni a munkaversenynek az előttünk levő feladatok megvalósításához. Ne a mennyiségi szemlélet legyen a munkaverseny központja, hanem a gazdaságosság, az ' lidácio megszilárdításában is Szóvá kell tenni, hogy nincs minden rendben a fiatal és idős mérnökök közötti kapcsolatban. Részben azért, men nem vonják be a munkába a fiatalokat, de nem adnak nekik az idősebb, tapasztalt mérnökök segítséget sem. Meg kell szervezni a mér nökök továbbképzését, emellett fontos feladatként határozta meg a középkáderek oktatását ismert ebből következik, hogy eredményesen küzdj ünk a selejt ellen, amely végeredményben előrehaladásunkban központi helyet foglal el. — Szóvá kell tenni azt is — mondotta —, hogy mióta az új újítási rendelet használatba került, megcsappant a műszakiak részéről az újítások száma, arra való hivatkozással, hogy az munkaköri kötelezettség, amiből nincsen olyan anyagi előnyük, mint korábban volt. Azt hiszem, a műszakiak ezt a véleményt nem osztják egységesen. Egyre több olyan műszaki vezetőnk van, aki munkaköri kötelességből, szakmai szeretetből alkalmaz újításokat, export növelése, az importanyag kiküszöbölése, a minőség megjavítása, á választék bővítése, a ha táridő megrövidítése. — Formáinak ajánljuk u szocialista brigád mozgalom szervezését, az ifjúságnál pedig a kommunista brigádok kialakítását Ez maga után vonja — mint ahogy hangsúlyozta az előadó — hogy amilyen formában dolgoznak, úgy éljenek, tanuljanak, szórakozzanak. A szocialista brigádoknál a feltételeket még ki kell dolgozni, megoldásra vár még az is, hogy ki fogadja el: a termelési tanácskozás, illetve az üzemi tanácsülés. Azok mellett, hogy szocialista brigádok alakítását ajánljuk, a páros és egyéni versenyek mellett is állunk. Külön kérjük a műszakiakat, segítsék lebontani a konkrét célkitűzéseket üzemekre, műhelyekre, egyénekre és segítsék azok teljesítését a fe’.téte ek megteremtésével. A verseny gazdája feltétlen a szakszervezet legyen. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa tapasztalata alapján nálunk is érvényesíteni kell az anyagi érdekeltség elvét. Serkentsen a minőség javítására, a selejt csökkentésére, általában kitűzött céljaink elérésére. tért hcdít a szocializmus! A munkavei*' ny irányuljon a gazdaságosságra, a m!?őségro A beszámoló ezután áttért megyénk mezőgazdaságának értéke'ésére. Bevezetőben arról volt szó, hogy kiemelkedő jelentőségű az a fejlődés, ami a magyar falvakban országos viszonylatban, de megyénkben is a szocialista átalakítás területén végbemegy. Az eredmény annak tudható hogy a KB decemberi határozata egysége* felfogást teremtett a mezőgazdaság szocialista átszervezését illetően. Jó volt a párt és tanács de egyéb más szervek vezetőinél: a hozzáá lása is ehhez a munkához, nem utolsó sorban megszilárdult be’politikai helyzetünk. A változást nagyban elősegítette az is, hogy a nemzetközi helyzetben a Szov- a S7'Nr,’a^7Tr*U8* építő országok javára bi’lent a n.ér eg, tág teret kap a tárgyalás eszméié, valamint, hogy a Szovjetunió óriási eredményeket ért el a tudomány és a technika terén, valamint nagy távlatokat nyitott a XXI. kongresszuson a hétéves terv kidolgozásával. — Megyénkben január 1-től, de leginkább februárban nagyon szép eredményeket értünk el — mondotta. — Március 16-ig 4623 család 5261 tag választotta a «szövetkezés út iát. 24 427 katasztrális hold földdel, amelyből 20 477 katasztrális hold szántóterület, 33 termelőszövetkezeti községünk van. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden negyedik községünk termelőszövetkezeti község. — Falun mod a legfőbb feladatunk a tavaszi munka si- (Folytatás a 4. oldalon) Milliós megtakarítás Szálai János, a Zagyvarónai Vasötvözetgyár főmérnöke az egyébként igen költségesen előállított vanádluro eddig hasznavehetetlennek tartott salakja újrafeldolgozásának technológiáját dolgozta ki egy műszaki csoporttal közösen. Egv tonna vanadium előállítási költsége megközelíti a kétszázezer forintot. Szalai főmérnök által kidolgozott és a műszaki csoport közreműködésével kikísérletezett kétlépcsős eljárással az Apcon salakhányóra hor dott vanadium salakból 35—40 százalékos ferrovanádiumot állítanak elő. am'Iy kitűnő ötvözőanyagnak bizonyult a vas és acélgyártásnál. A népgazdaság számára évenként több millió forint megtakarítást jelentő kezdeményezést az aoci és a zagyvarónai kohászműszaki csoport közösen valósítja meg, s már az idén több tonna ferrovanádiumot állítanak elő Zagyvarónán az apci salakhányő anyagából.