Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-18 / 22. szám
3S59. március 18. NÓGRÁDI KSrOJSAa Hogyan szervezzük meg a munkát a tsz-ekben? A termelőszövetkezetben «'minden munkát munkarend “szerint a termelőszövetkezeti tagok végeznek. Ez alól csak •az esetieg alkalmazottként működő, szakképzettséggel rendelkező mezőgazdász, könyvelő és építési szakember tehet kivétel. Növénytermesztési brigádok Helyes, ha a szántóföldi ’növények termelésére 3—4 «évre, egy vetésforgó idejére «szervezik meg a brigádokat, -<és részükre a munkákhoz stók séges felszereléseket jegyzőkönyvileg átadják. A 30 k kézi munkát igénylő '.növénytermelési brigádokon belül — különösen a zöldség-, a szőlő- és a gyümötes- kertészetben, az ipari növények termelésénél a terület 'magyságától és szakosított- "aágától függően — szükség ■ szerint munkacsapatokat le- ’het kialakítani. Helyes, ha munkacsapatok részére is állandó területet jelölünk ki. i-Ez a helykijelölés azonban nem zárja ki azt, hogy egyes i.oövényféleségek csúcsmunkái idején, például szénabetakarí- f'iés stb. igénybe lehessen venni a tagokat időlegesen más, sürgősebb munkákra is. Ezekben a munkacsapatokban a tagok mellett a családtagokat is be kell osztani. A beosztásnál figyelembe kell venni a tagok és családtagok képességét, tudását, személyes kívánságát. A munkacsapatok kialakításánál külön figyelembe kell venni, hogy a gondosabb munkát igénylő növényféleségek ápolására a nők kapjanak megbízatást. E|z általában megfelel személyes kívánságuknak, mert az esetek többségében a kertészet, a gyümölcsös, a szőlő, a falu, vagy a város közelében, lakóhelyünkhöz közelebb fekszik, másrészt ugyan több gondosságot, de kevesebb fizikai erőt kívánó munkát adnak. Állattenyésztési brigádok Állattenyésztési brigádokat ■sa közös dgás- és haszonállat- ’IMlomány gondozása, jövedelmezőségének fokozása, mun- 1 kaerejónek jobb kihasználása ■ érdekében kell szerveznünk. ’Ugyanis a gazdálkodás jöve- | áelmezőségének elengedhetetlen alapfeltétele a fejlett állattenyésztés, ezért külön jjondot köll fordítani az Mlattenyészitési brigád szervezésére. Az állattenyésztési 1 arigád tagjai a falu legjobb állattenyésztő gazdái és ;%rdk családtagjai legyenek, “és olyan állatok gondozásával foglalkozzanak, melyeket egyéni korukban is a legnagyobb eredménnyel és hozammal tenyésztettek, hizlaltak, vagy tartottak. Azokban az új szövetkezetekben, ahol van rá lehetőség, vagy ahol kevés beruházással, saját erőből gyorsan lehetőség nyílik rá — meg ikell teremteni a közös baromfi- tenyésztést. Ez egyike a leggyorsabban megtérülő beruházásoknak, különösen akkor, ha gondozásukkal a faluban elismerten legjobb baromfinevelő asszonyokat bízzák meg. A brigádok feladatai a brigádvezetők A brigádok munkafeladatait • jgy-egy időszakra a vezetőcég állapítja meg. Ennek alapján a brigádok munka- •ibeosztását és a munka vég- *aését — utasítási joggal — * mezőgazdász irányítja. Ha nincs még mezőgazdász, akikor az elnök, vagy helyetese tese. A brigádtagoknak és azon belül a munkacsapat- vezetőknek az utasításokat a brigád vezetője, a munkacsapat tagjainak pedig a munkacsapat vezetője adja. (Megjelent a Népszabadság Tér- melőszövetkíezeti tanácsadójában.) A szakember sokat tehet a gazdasági tsz Igen kevés ma már az olyan termelőszövetkezetünk, ahol a tagoknak azt kell bizonyít- gani, hogy a mezőgazdász, a szakvezetés mennyire fontos egy termelőszövetkezetben. Hiszen termelőszövetkezeteink több évesek már, s ezen idő alatt bebizonyosodott, hogy az dolgozik jól, az tudja messze túlszárnyalni az egyéni parasztgazdaságok eredményeit, ahol az eredményes munka tényezői között a jó vezetés, a munkafegyelem mellett ott szerepel a megfelelő szakmai irányítás is. Második esztendeje már, hogy a pásztói Szabadság Termelőszövetkezetben önálló mezőgazdász dolgozik. A két esztendő alatt a pásztóiak is megtanulták, mit jelent a szakember A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN. Hogy a legfontosabbat említsem, ez alatt az idő alatt rendkívül sokat fejlődött a termelőszövetkezet növénytermesztése, állattenyésztése, egyszóval a termelőszövetkezeti gazdaság a legjobb irányban halad a belterjesség, az egyre nagyobb jövedelmezőség felé. A termelőszövetkezet fennállása óta ez a két esztendő az, amikor rendszeresen osztanak munkaegység előleget a tagoknak, a havonként ledolgozott munkaegységek után. S bár vehetnének fel hitelt, termelési előleget, mert van mire felvenniük, hiszen majdnem minden növényféleséget szerződésesen termelnek, még sem csinálják ezt, mert nincs rá szükségük. A termelőszövetkezet saját erejéből biztosítja az előleget a munkaegységekre, mert az elmúlt esztendei eredményes gazdálkodás lehetővé tette ezt. A szakember munkája elsősorban azt jelenti, hogy gazdaságilag erősödik, szilárdul a termelőszövetkezet, esztendőről esztendőre jobban élnek a tagok. Nem is az okoz nálunk gondot, hogy nem kérik a közös gazdaságok a szakembereket. A probléma abban jelentkezik, hogy ezekből a szakemberekből nincs elegendő. Szakemberekben eddig sem bővelkedtünk. Most meg, hogy nálunk is ezrek választották újra a közös gazdálkodást, új termelőszövetkezetek alakultak, még több mezőgazdász kell. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteknél azért fontos a szakember, mert megfelelő indulással a további sikereket alapozhatják meg a szövetkezet tagjai. Az igazi munka a termelőszövetkezet megalakulása után kezdődik. A terület számbavétele; hány holdat is tesz ki a közös gazdaság; a termelési ágak csoportosítása; a helyes üzemi arányok kialakítása; mind megannyi komoly feladat, amelyet csak szakképzett mezőgazdász tud megoldani. A megoldás módja rendvetkezetekben méginkább nő, mert ezek tagjai előtt még nincs ott a közösben eltöltött évek példája, gyakorlata. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya megfelelő intézkedésekkel próbálja enyhíteni a meglevő szakember- hiányt a termelőszövetkezetekben. Azon községekben, mint Pogonyban, Zabaron, vagy Mohorán, ahol a község dolgozó parasztjainak túlnyomó többsége a termelőszövetkezetet választotta, ott tulajdonképpen a községi mezőgazdászok befejezték feladatukat. Ezeket az embereket most átirányítják a termelő- szövetkezetekbe, s ott dolgoznak tovább. De termelőszövetkezeti mezőgazdászok csak akkor lehetnek, amikor a tagok meggyőződtek arról, hogy értük munkájukat, úgy dolgoznak, ahogy erre egy nagyüzemben van. Rendkívül sokat szűk® SEGÍTHETNEK állami gazdaságaink is a2» hogy többéves gyakorlat* rendelkező szakemberek« akiket nélkülözni tudnak, ® gítségül adják a termelőss vetkezeteknek. S mindezek« kívül a földművelésügyi m nisztérium hét mezőgazdász szakembert küldött megyéül be, akik az új termelőszöve (kezeteknek segítenek a me*, indulásnál, gazdálkodásul üzemtervük kialakításában, a bámai, a márkházai meg többi termelőszövetkezeti köa ségek — ahol ezek a szakén berek dolgoznak — dolgos parasztjai szívesen fogadják segítséget, mert a jó indulá végső soron eredményes esz tendőket hoz majd magával . V-» szö’vetteet'Tovi dását. Nem mindennapi feladat a) termelési tervek elkészítése« sem. Elkészítéséhez kevés az,) ha valaki csak jártas a me-í zőgazdaságban. A mezőgaz-) dásznak ismernie kell nagy-« üzemi a munkaszervezést, a« közös gazdaságok ezernyi; problémáját, mert a tervnek) olyannak kell lennie, hogy) egész esztendőben aszerint) dolgozva a beuerjesség irá-< nyában fejlődjön a termelő- szövetkezet növénytermesz-) tése, fokozódjék az állat- tenyésztés jövedelme, növekedjék a termelőszövetkezet) tagjainak egy munkaegységre) eső részesedése. Mert a jó« tervnek végső soron ezt kell)) jelentenie. S a jó terv elké->) szítésében nagyon sokat segít-)) hét a termelőszövetkezetnek« egy szakképzett, körültekintő,« a termelőszövetkezet adott- ságait figyelembevevő MEZŐGAZDÁSZ. Mindennek fontossága az) újonnan alakult termelőszö-) Ijaaasz a (úldeUeu Mátraverebélyben termelőszövetkezet alakult. Azok a ‘.gazdák határoztak így — s íkövették őket a többiek —, *kik látták az apró parcellák, <a rosszul termő föld tarthatatlanságát, azt, hogy nem »élet így a paraszti élet. Mátraverebély a viszonylag korán iparosodó községekhez-tartozik. Már olyan értelemben, hogy a községből igen 'tokán és igen régen járnak a környező bányákba, üze- 'mekbe dolgozni. így ezek csak afféle mellékfoglalkozásnak tartották a földművelést. Pedig a község ezer holdas határában 8 hold föld jut átlag egy családra, amelyen bizony már lehet gazdálkodni. Csak hát ilyen körülmények hozott, ilyen művelés mellett ez a 8 hold már nem termi meg azt, amit egyébként meg kellene hoznia. Elmondták, hogy korábban olyan íratlan örökösödési törvény volt érvényben, hogy a földet csak a legidősebb fiú örökölhette. Később ez megváltozott, s az élelmes, szapora községben az egy darabban lévő földek apró parcellákká hasadoz- *!fák. Most már olyan gazdát is nyilvántartottak a tanács- (házán, akinek két és fél holdja 26 darabban volt. Másnak meg a határban 50 különböző helyre kellett mennie, hogy megművelje 8 hold földjét. Mégis, hogyan éltek az emberek? Molnár Pál (mórié) 7 holdon dolgozott. Még itthon ■voltak a gyerekek, könnyebb volt a dolga, mert azok kerestek, ő meg bíbelődött a földdel. Jól megvoltak. De hát 'sgyszer csak szárnyukra kellett bocsátani a gyerekeket is. Ez a világ rendje. Azóta aztán maga van, mert a fiú, aki még velük van, iskolába jár. Meg aztán úgy van vele, hogy szívesebben jár a tánciskolába, mint apjának segít. 'Tan két lova, ezzel dolgozgatja a 7 holdat. Aztán van regy tehene, disznója, meg ahogy ez már minden falusi házmái lenni szokott, jó pár aprójószága. Ebből csinált 'pénzt az asszony, ha megszorultak, ha végképp nem volt ’mihez kapniok. Mert a tejre ők nem nagyon számíthatok. A tehén 8—10 litert ad, de csak nyáridőben, amikor tpan takarmány bőven. Különben nem sokat tudtak megetetni vele. Rét csak 300 négyszögöl van tulajdonukban, « azí az egy hold takarmányt, amit vetettek, megették a lovak. Még kevésnek is bizonyult, mert most, ha befejezi Molnár Pál a vetést, szántani megy azoknak a gazdák- **ak, akiknek nincs fogatuk, hogy pótolni tudják a takarmányt. Mondom, a tej sem jelentett pénzt, mert elfogyott ■J. családban, nem olyan sok az egész. De hát mitől is Ttejelt volna az az állat. A takarmányt a lovakkal kellett megeteni, mert azok dolgoztak. 18 mázsa búzát termeltek m máit évben. Ebből 8 máMiért választotta - a termelőszövetkezetet? A Központi Bizottság határozatát megértette a Kisterenyet Vörös Október Tsz tagsága is. A határozat rájuk eső részét úgy hajtják végre, hogy időben és jó minőségbe*! végzik el a tavaszi mezőgazdasági munkákat, s ezzel meg-* teremtik a jó termelés alapjait. Képünkön látható, amint a vetés szünetében a vetőgép et zsírozzák, o’ajozzák a tér* melőszövetkezetiek. zsa kellett a családnak az újig. Aztán meghagyták a vetőmagot, leadták az adógabonát, a 18 mázsából maradt is meg nem is. Az árpa, a 20 mázsa burgonya, a két kocsi kukorica, ami termett, kell az állatoknak. Amiből kis fölösleg mutatkozott, eladták, hogy törlesszék az adót, a nem egészen háromezer forintot. Molnár Pál (móric) szorgalmas gazda, ahol munkaalkalom adódott dolgozott, még a hét hold mellett. A községben igen sokan építettek házat. Követ, téglát szállított. De most már mind kevesebb a fuvar. Azt mondják a faluban, gyorsabb és olcsóbb is a teherautó. Aki házat épít, inkább azt veszi igénybe. Molnár Pál (móric) az elsők között lépett a termelő- szövetkezetbe. Még nem készítettek tervet a gazdasági évre, de a beszélgetésekből, ami már most folyik a gazdák között, arra lehet következtetni, hogy igen sokat jelent a termelőszövetkezet a mátraverebélyieknek is. Olyan emberek mondták el az alábbiakat egy délután, akik már beléptek a termelőszövetkezetbe, s az idei őszön teljes egészében közösen dolgoznak. Legalább 100 szarvasmarhára lesz szükség, hogy a kizsigerelt földet helyre tudják hozni. Mert már ők nem hat és fél mázsa búzát akarnak termelni egy holdon, mint amennyi Jakubovics Pálnak termett a múlt esztendőben. S a marhaállomány se legyen akármilyen. Törzskönyvezettek kellenek — mert így a tejből szép pénzt lehet csinálni —•, amiből sajnos, most még elég kevés van a községben. Aztán nagyszerű lehetőségeket rejt magában a község határában lévő virág- és konyhakertészet is, amely szintén a termelőszövetkezet tulajdonát képezi majd. S azon túlmenőleg, hogy a mát- raverebélyiek jelentős mértékben hozzájárulnak az iparvidék zöldségellátáshoz, igen komoly jövedelmet jelent majd a termelőszövetkezet tagjainak. S hogy ezek a tervek valóra váljanak, már most, a tavaszon megkezdik a munkát. Mintegy 50 holdon pillangós takarmányt vetnek, hogy legyen elegendő ősszel az állatoknak. A vetőmagot úgy adták össze családonként a tartalékból. Aztán azt is beszélik, hogy a nyáron 100 férőhelyes istállót is kell építeni. Kőbánya van a községben. Társadalmi munkával kitermelik a követ, s a fogattal rendelkezők az építkezés színhelyére szállítják. A nagybá- tonyi Mélyépítő Vállalat munkásai pedig felajánlották, ha az anyag együtt lesz, napi munkájukon túl szívesen áldoznak néhány órát arra, hogy a termelőszövetkezet tagjai mielőbb beköthessék az állatokat a közös istállóba. VINCZE ISTVÁNNE Egyénileg gazdálkodik még az idén Szabó Ferenc 9J holdas dolgozó paraszt a palotási határban, közben szeme távolabb néz, ősszel ő is ott lesz a szövetkezetben. A pásztói Szabadság Tsz kertészetében azonnal a munkát az új belépők.
