Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-18 / 22. szám

';í^vd-fQuc. GRÁDI .ÍN VILÁG UAI, EOYESÜLJETBK! AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XT. ÉYFOLYAM 22. SZÁM Ara 60 FILLÉR 1959. MÁRCIUS 18. Közel 4000 holdon vetették el eddig a tavaszi kalászosokat Megyénk termelőszövetke­zetei, egyénileg dolgozó pa­rasztjai is kihasználták a március elejei tavaszias, me­leg időt. Ahol a talaj meg­engedte, ott igyekeztek mi- előibb földbe tenni a tavaszi vetésű növények magvait. A fej trágyázás és a fel­fagyott vetések hengerezése már korábban megindult. Az elmúlt hét végéig több mint 8 ezer ka- tasztrális holdat tett ki a fejtrágyázott terület. közel járt a 2100 hold­hoz az őszi vetések hen­gerezése. Folyik az ősszel elmaradt szántás is- Az eddig felszán­tott terület meghaladja a^ kétezer holdat. 5385 holdat tesz ki a vetések alá elő­készített talaj. A korai vetésű növények, a borsó, mák a pásztói já­rásban túlnyomó többségben már földben vannak. Borsó­ból több mimt 750 holdat vettek el a megyében. Meg­Gyors ütemben *sántának Magynrnnndorban A Magyiamándőri Állami Gazdaság földjein március elejétől kint dolgoznak a gépek és végzik a szárítási és vetési munkákat. Amikor az idő engedte, nekiláttak az őszi kalászosok fej trágyázá­sának, s 12Ö0 kh-n el is vé­gezték a fej trágyázást. Jó ütemben halad a vetési munka is. Eddig 120 kh tavaszi ár­pát, s 50 kh zabot vetet­tek el. Most, hogy az idő kedvező, folyamatosan végzik a tava­Pártkongresszusi felajánlásaikat beszélik meg az építőipar 'dolgozói r. megyei Építőipari Válla­lat egyes munkahelyein a bri­gádok megbeszélést tartanak. Ezeken a tanácskozásokon, ahol a műszaki vezetők is részt vesznek, kidolgozzák azokat a felajánlásokat, ame­lyeket a brigádok a párt leg­közelebbi kongresszusára tesz­nek. Valamennyi munkahe­lyen a fő célkitűzések között szerepel az építkezési határ­idők megrövidítése, az anyag- takarékosság, a minőség javí­tása, a munkavédelem és a munkafegyelem erősítése. Ezek mind olyan célkitűzések, amelyek a vállalat gazdasá­gosságának, a nyereségnek ge­rincét képezik. szí kalászosok és egyéb nö­vények vetését, mert közel 1000 kh területen kell elvé­gezniük a vetési muntkákat. A gazdaság baromfitelepén is érezhető már a tavasz. Közel 3000 rántani való csirkét szállítottak a fővá­rosi piacokra. közelíti a 200 holdat az ed­dig elvetett mák területe is. A cukorrépa vetése most in­dult meg. Ezideig közel 70 holdat vetettek el. Jóval je­lentősebb ezeknél az eddig elvetett tavaszi kalászosok területe. A tavaszi árpát több mint 3500 holdon tették földbe eddig megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó paraszt­jai. Megközelíti a 300 holdat az eddig elvetett zab területe is. Igen jól haladt a tavaszi növények vetése Pásztón, a Szabadság Termelőszövetke­zetben. Már végeztek a 'bor­só és a mák vetésével. Két gép dolgozott a 20 hold tavaszi árpával is, s így még a hét végén végeztek a vetéssel. Karamcslapujtőn az Oj Ba­rázda Termelőszövetkezetben ugyancsak jól haladnak a ta­vaszi munkálatok. Nádújfa­lun pedig elvetették az árpa és a zab mintegy 30 száza­lékát. a sziráki Állami gazdaság 60 holdas szőlőjében a tavasz szerte HINTI FÉNYÉT, AMELY A NYITÁSSAL FOGLALKOZÓ VANYARCI LEÁNYOK ARCÁRÓL TÜKRÖZŐDIK. A SZORGOS KISLÁNYOK KEZE NYOMÁN EGY-KÉT NAP MÜLVA BEFEJEZŐDIK A NYITÁS. A DOMBOLDALAKRÓL KEDVESEN VISSZHANGZIK A TARKA RUHÁKBA ÖLTÖZÖTT LÁNYOK DALA, AMELY A FIATALSÁGRÓL A TAVASZRÓL ÉS A SZERELEMRŐL SZÓL. Muokavepsenj ben dolgoznak a pásztói gépállomáson A pásztói gépállomás párt­vezetősége, gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága ülést tartott, amelyen elha­tározták, hogy csatlakoznak a (kibontakozó szocialista munkaverseny mozgalomhoz. A közös megbeszélésen fel­mérték a lehetőségeket, a rendelkezésre álló erőket, s az előttük álló feladatoknak Az ÉMÁSZ-uál megalakult megyénk a „szocialista brigád“ cím első brigádja A Szovjetunió hétéves ter­vét a szovjet dolgozók min­denütt lelkesedéssel fogadták. S a terv ismertetése után nem sokkal érkezett a hír: a terv határidő előtti vég­rehajtására kommunista bri­gádok alakultak. A brigádok önkéntes elhatározás alapján jötték létre .Eltérően az ed­digiektől, nemcsak a terv mennyiségi, vagy minőségi teljesítését tartották legfon­tosabb feladatúiknak, hanem elméleti színvonaluk, mű­veltségük emelésére is komoly vállalásokat tet­tek. S a híradás után hazánk­ban is sok szó esett a szovjetunióbeli kommunista brigádokról. Március 6-án került nyil­vánosságra a párthatározat, Épül a bsreeli új szülőotthon Népi államunk ebben az évben Is nagyobb összeget biztosított a megye egészségügyi ellátottságának javítására. Az új beruházá­sok közül kiemelkedik a bércéit szülőotthon építése. A munká­latok során — melyeket 1958 őszén kezdtek meg — már a tetőfedés­nél tartanak, s a tervek szerint az év végére befejezik az épít­kezést. Az új szülőotthonra - amely 20 ágyas lesz és a legkor­szerűbben rendezik be - ebben az évben több mint egymillió forintot költenek, a teljes beruházás pedig megközeliti majd a kétmillió forintot. amely arról szólt: teljesítsük 1959-ben az 1960-as év fel­adatait a legfontosabb gaz­dasági mutatókban. Mint a határozat kimondja, ehhez minden lehetőségünk meg­van. A határozat nagy vissz­hangot keltett, s ipari üze­meinkben ma már nem azon folyik a vita, hogy lehet-e teljesíteni a feladatokat, ha­nem azon, hogyan. A hogyan keresés közben született meg néhány nap­pal ezelőtt az elhatáro­zás az ÉMÁSZ műszaki dolgozói között: brigádot alakítanak a „szocialista brigád” cím elnyeréséért. Az Áramszolgáltató Válla­lat ezévi terve nem mond­ható könnyűnek, ám jó mun­kaszervezéssel nemcsak tel­jesíteni, hanem túlteljesíteni is lehet. A párthatározat megvitatása után a vállalat dolgozói cselekvéshez lát­tak. Felvetődött a gondolat: az év végéig három község és három tsz villamosítási munkálatait végzik el ter­ven felül. A terv szép, a probléma azonban nagy. A villamosítás alapvető feltéte­le a tervek elkészítése. Ha tehát ezt valóra akarják vál­tani, akkor fel kell venni valamelyik tervező vállalat­tal a kapcsolatot, ám nem biztos, hogy a munkát el tudják végezni. De ha el is végzik egy-egy falu tervezési költsége meghaladja a 30 000 forintot. Ha ezt az utat vá­lasztják, nem beszélhetnek gazdaságosságról, még ha a munkálatokat határidő előtt végzik is el. A probléma meg­oldását végülis egy hat tagú brigád vállalta magára. A brigád tagjai valameny- nyien műszaki dolgozók. Olyanok, mint Kaposi Vil­mos üzemviteli tervosztály vezettő, Alexi István, Tóth Imre üzemmérnökök, Miklós Géza, Kovács István techni­kusok és Pereik Lajos mű­vezető. A brigád tagjai vállalták, hogy elkészítik a 3 köz­ség és 3 tsz villamosítási tervét. A munkálatokat a helyi fel­mérések után szabad dél­utánjaikon készítik el. Ezzel a vállalatnak több mint 150 ezer forintot takarítanak meg. A feladat nagy, jó vég­rehajtása komoly rátermett­séget igényel. Hogy ez sike­rüljön, a szakmai tovább­képzést ' is megvalósítják. Kaposi, Alexi és Tóth elv­társak villamos művezetői és szakmunkás tanfolyamot végeznek ed. Miklós Géza gépipari teohnikus villamos- mű kezelői tanfolyamot vé­gez. Kovács István pedig egyetemre készül, s ehhez a brigád mérnök tagjai adják a segítséget. Az ÉMÁSZ-nak ez a hat tagú brigádja a párthatá­rozat után született. Ma még csak komoly, alaposan meg­fontolt terveik vannak. S hogy sikerülni fog, azt bizonyítja munkalendüle­tük, szakmai továbbkép­zésük, s nem utolsó sor­ban lelkesedésük. —tob— megfelelően határozták meg a munkaverseny célját. A Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 40 éves évfordulója al­kalmából rövidlejáratú mun­kaversenyt hirdettek, amelyet később tovább fejlesztenek. A munkaverseny céljaként határozták meg a tava­szi munkák mielőbbi és minőségi elvégzése érde­kében az erőgép kezelők normálhold teljesítménye­it és az erőgépek minél jobb karbantartását. Az R—35, G—35 traktor vezetőinek az adott időszak­ra március 14-tpl március 21-ig 18 normálhold, a Zetor vezetőinek 24 normálhold, a D.T. vezetőknek 40 normál- hóid elvégzését tűzték ki célul. A brigád szerelők és mű- helymunkásoik is részt vesz­nek az ünnepi munkaver­senyben. Legnagyobb feladatuk az erőgépek szakszerű és gondos karbantartása, va­lamint a meghibásodások legsürgősebb kijavítása. A gépállomás dolgozói lel­kesedéssel csatlakoztak a munkaverseny, felhíváshoz. A feltétélek teljesítői március 21-én ünnepélyes keretek kö­zött jutalmat kapnák. Kémény — salakidomból Az utóbbi években számos panasz hangzott el az újon­nan épült bérházak kémé­nyei miatt. Sokszor elő­fordult, hogy a füst nem a kéményen távozott, hanem éppen a tűzhely ajtaján, vagy az emeleti szomszéd laká­sát öntötte el. A megyei Építőipari Vállalatnál most egy olyan elgondolás szüle­tett, hogy a kéményeket is előregyártott salakidomokból készítsék. Az elemek elké­szítéséhez szükséges sablono­kat most állítják elő, hogy gyakorlatban is bizonyítsák az elgondolás helyességét. Ez az új eljárás, mint­hogy az elemek felülete tel­jesen síma, kiküszöböli a kémények eltömődését, tisz­títása is lényegesen jobb. Ugyanakkor csak ennél a vállalatnál évi 150—200 ezer forint megtakarítást eredmé­nyez. II bányánál április eleién szakszervezeti választások lesznek A szénmedence minden üzemében megtartották a szakszervezeti gyűléseket. A jövő hónap elején kez­dődnek meg a bizalmi válasz­tások, amelyek április végéig tartanak. Ezután kerül sor május 1—10-ig a műhely- és aknabizottságok megválasztá­sára, majd május 10-től Jú­nius végéig a szakszervezeti bizottságok és a társadalmi biztosítási tanácsok megvá­lasztására. Villanyi- kapnak, kulfúrházai- építenek a községfejlesztési alapból Csécsén Még az elmúlt év őszén történt. Megyénk országgyű­lési képviselői, megyei ta­nácstagjelöltjei választása nagygyűlésen tettek arra Ígé­retet a csécsei választóknak, hogy ebben az évben beve­zetik a villanyt a községibe, s ha jó lesz a községfejlesz­tési hozzájárulás, elősegítik a kultúrotthon építését is. Azóta csak néhány hónap telt el, de amit a megye vezetői a választási gyűlése­ken Ígértek, már a megva­lósulás útján halad. Kölcsö­nös ez a magvalósítás. A falu dolgozói ugyanis, ami­kor arról volt szó, hogy „...semmi körülmények kö­zött nem mondunk le a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséről...” már akkor azon gondolkodtak, hogy rövidesen a nagyüzemi gazdálkodás út­ját választják. Erre — bár nem kötelezően, de Ígéretet is tettek. Csécsén azóta a dolgozó parasztok túlnyomó több­sége a termelőszövetkeze­ti gazdálkodás útját vá­lasztotta. Az Ígéret másik részének megvalósítása sem maradt el. A megyei tanács tervosztá­lyán elkészítették a villamo­sítás költségvetését, több mint egymillió forinttal. — A villamosítás nagy szó a faluiban — mondja Gergely Imre elvtárs, a községi ta­nács vb. titkára. — Meg is valósítjuk azt — állami se­gítséggel. A falu dolgozóinak eddig mintegy 80 százaléka ajánlott fel pénzösszeget, összesen 250 ezer forin­tot. De hozzájárulunk a község­fejlesztésből is. Most ugyan­is 80 ezer forintunk van a községfejlesztési alapon, ebbőll mintegy 40 ezer forin­tot még a villamosításra adunk. A csécseiek más tervet is szőnek. A községfejlesztési hozzájárulásiból még ebben az évben szeretnék a kultúrhá- zat felépíteni. Erre a munkára — egy régi épület átalakítására —eddig 40 ezer forintot tartalékoltak. De társa­dalmi munkával is hozzá­járulnak. Ahogyan vezetőink ígérték, úgy változik meg Csécse éle­te. A falusiak a termelőszö­vetkezetbe lépnek, az állam pedig segít a falu villamosí­tásában, a kultúrház létre­hozásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom