Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-11 / 20. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. március 11. Öregbítsék tovább hírnevüket Héhány időszerű feladat a Tűzhelygyárban A dolgozók mind jobb és mind több közszükségleti cikkel való ellátása szempontjából jelentős üzemünk a Tűzhelygyár. Ez a gyár az elmúlt esztendőben néhány nagyobb nehézség ellenére is ért el eredményeket. Teljesítette termelési tervét, a termelékenységi mutatók is kedvezőbben alakultak, mint a korábbi évben. Új gyártmányokat is termelnek. S ha most mégis néhány olyan alapvető hibáról szólunk, amelyek nemcsak a múlt év munkáját, hanem 1959. első két hónapjának tevékenységét is jellemzik — akkor ezt elsősorban azért tesszük, mert a gyár januári tervét 85.7, a februárit pedig 85.5 százalékra teljesítette. Emellett más tekintetben is lemaradás tapasztalható. Kezdjük talán mindjárt a legfőibb problémával, A SELEJT alakulásával. Az öntöde elmúlt évi gyenge munkájának egyik bizonyítéka, hogy a selejt éves vonatkozásban 4.88 százalék volt, a selejtkár meghaladta a 4.7 millió forintot. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az öntöde termelési tervét sem teljesítette. Ami a jövőt illeti: az új termelői árrendszer szerint a selejt ugyanilyen aránya ebben az esztendőben már közel 12 millió forintos vesztességet okozhatna. A hibák okai között mindenekelőtt a komoly munkaszervezési hiányosságokat kell említem. Gyakran -előfordul, hogy egyes gépek állnak, nem tartják be minden esetben a technológiai utasításokat, túllépik az anyagnormát. Az öntödei vezetők nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a koksz felhasználása és a szilícium tartalom megfelelően, a gazdaságosság követelményé- mek figyelembevételén alakuljon. Nem kevésbé járult hozzá a hibákhoz — és ezt a legutóbbi termelési ta- mácskozás is bizonyította, hogy az öntöde vezetői nem támaszkodnak kielégítően a dolgozók véleményére, tanácsára. A másik, ugyancsak jelentő« feladat mányokat készíttetik, amelyek részükre nem jelentenek fokozottabb megterhelést, nagyobb munkát, gon- dot. Ez a két, eléggé jelentős probléma szükségessé teszi A MŰSZAKI VEZETÉS színvonalának további emelését. Ismételten arra kell utalni, hogy a vállalt műszaki színvonalának emelése érdekében fokozottabb mértékben szükséges támaszkodni a fizikai dolgozókra, elsősorban az élenjárókra. Ha a munkafegyelem lazaságai, egyes helyeken az indokolatlan béralaptúllépéseken kívül, csak a műszaki problémák megoldására szentelünk néhány szót, azok is rengeteg tennivalót rejtenek magukban. A gyárban lassan folyik a technológiák kidolgozása. A tea-konyha és Láng-tűzhelyek, mint új gyártmányok sorozatgyártása még mindig vitatott. A homokmalom műszaki problémája máig sem nyert megoldást. Még számos nyitott műszaki kérdés van, amelyek már régen megoldásra érettek. A csütörtökön lezajlott termelési tanácskozásokon számos dolgozó mondotta el hozzászólásában, hogy milyen műszaki fogyatékosságok akadályozzák munkáját. Úgy gondoljuk, hogy a gyár műszaki vezetői nagyobb határozottsággal, szakmai képzettségük állandó emelésével megoldják a rájuk váró feladatot, de csak akkor, ha a jelenleginél sokka1 kritikusabban szemlélik _ é s igénylik ?T'*'l\Hgozák támogatását. A MUNKAVERSENYNEK gazdag hagyományai és szép sikerei vannak már a Tűzhelygyárban. Azonban az a tény, hogy 1958-ban a gyár anyagtakarékossági vállalását csak 40.5 százalékra teljesítette, a versenyszellem visszatérésére utal. E lemaradásban főrészesként elsősorban az öntödét kell elmarasztalni. Ebben az üzemrészben nem nagy gondot fordítanak a "dolgozók javaslataira. Az e héten tartott termelési tanácskozáson sem esett például szó a korábban elhangzott észrevételek sorsáról, s keveset beszéltek a vezetők arról is, hogy a most tett javaslatokat hogyan kívánják megvalósítani. Többször érte már komoly bírálat a gyárat az újító mozgalomért is. Sajnos, ennek ellenére a termelési tanácskozásokon ismét hangzottak el bíráló megjegyzések az újítási javaslatok elbírálásának lassúsága miatt. A Tűzhelygyár helyzete kedvezően alakult a megrendelések szempontjából. 1959- re majdnem olyan magas a terve, mint a múlt évben volt. Előreláthatólag az év közben belépő új gyártmányokkal még magasabb lesz. Elkészül a gyár ezévi takarékossági intézkedési terve is. A múlt évi tapasztalatok alapján szükséges, hogy a gyár vezetői és dolgozói nagyobb energiával, tervszerűséggel folytassák munkájukat. Joggal elvárható a Tűzhelygyár kollektívájától, hogy az államosítástól eltelt időben szerzett jó hírnevét 1959-ben tovább öregbíti. Elkészüli- a 200. t-eakonyha-fűzhely Január véeén kezdték meg a Tűzhelygyárban az újvonalú, fehérre zománcozott és nikkelezett teakonyha-tűzhely sorozatgyártását. Az első negyedévi négyszáz teakonyhatűzhelyből álló első sorozat felét hétfőig elkészítették a Tűzhelygyárban. r/ín népi meidende kezelek 1848. mázéius 15. éafűzdulóján Megyénk ifjúsága készül 1848 március 15 évfordulójának megünneplésére. Az ünnepségeket ünnepi megemlékezések keretében tartják meg. Salgótarjánban a közép- iskolások március 14-én tartják a megemlékezést, iskolagyűlések keretében. A diákifjúság mellett az üzemi ifjúság is megemlékezik az 1848-as szabadságharcról. A reggeli órákban üzemszünet közben tartanak megemlékező röp- gyűléseket. Ugyanígy készül a falusi ifjúság is az 1848 március 15-i évforduló megünneplésére. Minden ktsz nyereséggel zárt 1958>ban Március 7-től 28-ig tartják mérlegbeszámoló közgyűlésüket a kisipari termelőszövetkezetek. A közgyűléseken a ktsz-ek további fejlődéséről adhatnak majd számot. 1958-íban megyénk húsz kisipari termelőszövetkezetében 1050 volt a taglétszám és 848 a termelő tagok száma. A tervezetthez viszonyítva közel 2 millió forinttal növekedett a ktsz-ek termelésének értéke és 16 millióval volt több, mint 1957-ben. Közvetlenül a lakosság szükségleteinek kielégítésére végzett munka az összes termelési érték 30.8 százaléka volt, közel 5 százalékkal több, mint tavalyelőtt. Ezentúl mérték után különböző közhivataloknak több mint 2.3 millió forint értékű munkát végeztek. Több mint 7 ezer forinttal növekedett az egy ktsz tag által termelt érték az elmúlt évben. Végeredményben komoly fejlődésnek számít, hogy tavaly minden ktsz nyereséggel dolgozott. Különösen kiemelkedik a Salgótarjáni Cipész KTSZ munkája, amely az összes termelési értékből 61.9 százalékot a lakosság közvetlen igényeinek kielégítésére termelt, hasonlóan jó munkát végzett a Nagyoroszi Vegyes KTSZ. Az Érsekvadkerti Építő KTSZ dolgozói pedig 14.3 százalékos tiszta nyereséget értek el az elmúlt évben. Általában a jövedelmezőség alapján a szövetkezeti tagok egy havi jövedelmüknek megfelelő részesedést A Tanácsköztársaság évfordulójára készülnek a természetjárók A Nógrád megyei természetbarátok elhatározták, hogy a Tanácsköztársaság hősi harcai emlékére emlékművet állítanak. Ez az elhatározás mozgósítja megyénk valamennyi természetjáró szakosztályát, így a salgótarjániakat is. Nagy feladat előtt áll, különösen az SKSE természetjáró szakosztálya, hiszen az emlékmű építésének oroszlánrészét magára vállalta. A természetjárók kezdeményezése eddig egész társadalmunkban megértésre és támogatásra talált, s az emlékmű felállításához minden anyagi és erkölcsi segítséget megkapnak. Jelentős a megyei tanács hozzájárulása: 5 ezer forinttal támogatják a természetbarátok vállalkozását. A megyei pártbizottság is vállalta a patronálást. Nagy gondot okozott az emlékmű helyének kijelölése, hogy az minden szempontból a legmegfelelőbb héiyre kerüljön. Ügy döntöttek, hogy az emlékművet a kis Salgó (Boszorkánykő) tetején építik fel. Már elkészült az emlékmű tervrajza, mely szérinl mintegy 6 méter magas lesz, tetején ötágú bronzcsillaggal, homlokzatán emléktáblával és az alaphoz tartozó építményekkel. Az emlékmű a város területéről is láthatják majd. Munka lesz bőven, hiszen minden egyes kődarabot, építőanyagéit egyenként kell felszállítani a szikla tetejére. Az építkezés megkezdése előtt utakat kell építeni, terepet kell rendezni. Az építőanyagok szállításánál jelentős munkát vállalt az MHS megyei elnöksége. Szükséges azonban, hogy elsősorban Salgótarján, de a megye valamennyi üzeme támogassa a természetbarátok lelkes munkáját. Az emlékmű avatását június 28-ra tervezik. Az avatással egy időben a Magyar Természetbarát Szövetség „Tanácsköztársasági cmléktúrat” vezet Salgótarjánba. Előzetes becslések és az MTSZ iniformációja szerint Budapestről mintegy kétezer természetjáró érkezik Salgótarjánba. kapnak. A zárszámadó közgyűléseken megvitatják, illetve elfogadják a módosított szervezeti szabályzatot is. A módosítás egyik fontos pontja, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem nyílt, hanem titkos szavazással választják meg a vezetőséget. A másik pedig az, hogy a tiszta nyereségből 24 százalék helyett, a jövőben 48 százalékot osztanak ki a tagság között részesedés címén. Megvitatják a közgyűlések az 1959. évi feladatokat is. Ezek között első helyen áll, hogy a meglévő ktsz-ek fokozottabban elégítsék ki a lakosság helyi szükséglétéit, még több méretes munkát, javítást, szolgáltatást végezzenek. Az a cél, hogy a fogyasztók helyben, jóminő- ségben és gyorsan kielégíthessék igényeiket. Az eddigi arányt figyelembevéve, ez évben további 20 százalékkal növekszik majd a lakosság számára végzett szolgáltatás. Versenymozgalom is indult e célkitűzés teljesítése érdekében. Az első három legjobb heylezést elérő ktsz tagsága 10 000, 6000, illetve 3000 forint jutalomban részesül. A másik soronlévő feladat u tanlétszám növelése, illetve új ktsz-ek alakítása, elsősorban becsületes, iparigazolvánnyal rendelkező kisiparosokból. Ebben az esztendőben mintegy 228 fővel kívánják ktsz-ednk sza- •. porítani tagságuk számát. A kisiparosok körében fokozódik a érdeklődés a szövetkezés iránt. Ezt bizonyítja, hogy Balassagyarmaton asztalos, Mát- ranovákon vegyes ktsz-ek vannak alakulóban. Hasonló a helyzet Pásztón, valamint Cered, Zabar, Pogony községekben. A MÁRCIUSI KÖZGYŰLÉSEK ELÉ A szövetkezeti gazdaságok munkaszervezésének néhány problémájáról Szövetkezeteink megvalósítható üzemtervet készítettek. Hogy valóra válthassák, ki kell alakítaniok a nagyüzemi munkaszervezetet. Csak ez a „gépezet“ biztosítja a termelési feladatok tervszerű, szervezett végrehajtását. Nem véltelen, hogy az e havi közgyűlések éppen a munka- szervezet problémáira fordítják a fő figyelmet. A TERVSZERŰSÉG biztosítása. A múlt évben is előfordult, és már most is tapasztaljuk, hogy egyes vezetők nem sokat törődnek e fontos követelménnyel. A tűzhelyekből például előszeretettel gyártanak díszes kivitelűt, amire pedig nincs megrendelés. A zománcozó műhely általában szint szerinti megoszlásban azt gyárt, amit akar. 1959. január-február hónapokban az u. n. deikor-tűzhelyből fehér 80 százalék, krémszínű 7 százalék készült, a rendelés igazolásában pedig 30-30 százalékos megoszlás szerepel. Ezzel függ össze a készáru kiszállítás terve. Szombathelyre például 4 vagon olyan tűzhelyet küldtek, amely nem egyezett a szállítási szerződéssel. Innét is, de Budapestről és az ország más részeiből^ is jogosan éri ezért kifogás a gyárat. Fontos tennivaló, hogy a terv, a program és a szállítási szerződés megegyezzen egymással. Jelenleg is úgy áll a helyzet, hogy vannak tűzhelytipusok, amelyekből már a III. negyedévi tervet is teljesítették, ugyanakkor más fajtából nem teljesítik a szerződéses kötelezettséget. E hiba oka mindenekelőtt abban van, hogy a gyár termeíési osztálya elvontan készíti el a programot, nem egyezteti azt sem a tervvel, sem a szállítási szerződéssel. Végül, hogy egyes vezetők, felborítva a fegyelmet elsősorban azokat a gyártMilyen problémákról van szó? Számos szövetkezetben nincs nagyüzemi munkaszervezet. Ahol van is, a termelési egységekbe beosztott szövetkezeti parasztok nem ismerik az üzemtervet. Nem tudják, hogy a terv teljesítéséhez mikor, milyen munkateljesítményekkel kell hoz- zájérulniok. Ezt a mulasztást most pótolni lehet. A közgyűlések egyik célja, hogy az üzemtervet — jelen esetben a tavaszi kampányra eső tervfeladatokat — lebontsák, a különböző termelési egységekre, tagokra. El kell érni, hogy a közös tavaszi tervfeladatát minden tag úgy ismerje, mint a háztáji gazdaságát. A termelési terv ismerete iránytű ahhoz, hogyan kell elosztani a munkaerőt, hogyan kell biztosítani az egyenletes foglalkoztatásukat. A terv legfőbb mutatói adnak útbaigazítást a gépek és egyéb felszerelések kihasználására. Minden szövetkezeti gazdaságban — még a kevés létszámú gazadságokban is — szükséges kialakítani a nagyüzemi munkaszervezetet. Szükséges, hogy megértésre találjon az az egyszerű igazság, hogy a jövedelmező gazdálkodás megszervezésénél először abból kell kiindulni; a szövetkezet nagyüzem, amely nem termelhet kisüzemi módszerekkel, ha ered-: ményt akar elérni. A közös gazdaságokban a kézimunkát és az igaerőt fokozatosan a gépi technika váltja fel, ami lehetővé teszi a munkatermelékenység növelését, a termelési költségek csökkentését. Alkalmazása nagy előrelátást és körültekintést követel meg, mert a gépesítés az üzem jövedelmezőségére nézve csak akkor előnyös, ha gazdaságos is. Hiába gépesítik az üzemet, ha a gépeket a szövetkezet nem használja ki. Hogy a gépeket és a technikai felszerelést a szövetkezetek ki tudják használni, elengedhetetlen a munkaerő helyes elosztása, brigádokra és munkacsapatokra. A növénytermelési terv feladatok fogatos és kézimunkaerő szükségleteinek ellátására növénytermelő brigádot alakítsunk. A szántóterület nagyságától, tagoltságától, a termelendő növények arányától és munkaigényétől, a tagok létszámától és a munkák gépesítésétől függ a brigádok, munkacsapatok száma. Ha szükséges, szervezzünk kertészeti, szőlő- és gyümölcs- termelő brigádokat, illetve munkacsapatokat. Az állattenyésztő brigád a tenyésztési, tartási cél szerint alakítható. Kisebb állatállományú gazdaságokban, ahol például csak egy tehenész, egy növendékmarhagondozó és egy sertésgondozó talál elfoglaltságot, a három állat- gondozó együttesen vegyes állattartó brigádot alkot. Nagy állatállományú szövetkezetekben, állatfajonként külön munkacsapatok szervezhetők. Mire kell még nagy figyelmet fordítaniok a szövetkezeti vezetőknek? A gép specializálja a munkát. Ezért minden tagot olyan termelési egységbe kell beosztani, ahol szakértelme legjavát tudja adni. Különösen fontos ez most, amikor új tagokkal — köztük a gazdálkodáshoz jól értő 'középgazdákkal — gyarapodott a szövetkezetek taglétszáma. A vezetők adják meg azt a lehetőséget, hogy az új tagok képességeik szerint, a nekik legmegfelelőbb helyen vegyenek részt a közös munkában. Gyakori hiba, hogy a termelési egységek állandó területi és személyi összetétele nincs meg. Évközben sokszor hónaponként, sőt hetenként is változik. Ez az állandó változás kihat a munka minőségére és a munkafegyelemre. A szövetkezetek törekedjenek a termelési egységek állandósítására. Például a brigád állandósítása az állattenyésztésben azt jelenti, hogy a brigád minden egyes dolgozója ugyanazokat az állatokat gondozza huzamos időn át. Ez biztosítja az egyes dolgozók szakképzettségének fejlesztését, az egyes állatcsoportok tenyésztési és gondozási teendőinek tökéletes elsajátítását, az állatok egyedi tulajdonságainak megismerését, amelynek folytán lényegesen fokozható a munka színvonala és termelékenysége. Felelősségteljes munka a brigád és a munkacsapat vezetők kiválasztása. Legyen szakértelme, szervező és irányító képessége. Legyen igazságos, köztiszteletben álló ember. Ma még több szövetkezetben hiányzik a termelési egységek munkarendje. Ez sok esetben elégedetlenséget, anarchiát, munkakedv rontást okoz. A munkák tervszerű menete, a munkafegyelem biztosítása érdekében az előírt feladatokat munkarend szerint helyes végezni. A munkarendben határozzuk meg a tagok feladatkörét, munkabeosztását, a napi munka megkezdésének pontos idejét, a reggeli és ebédszünetek időtartamát, valamint a napi munka befejezésének idejét. A munkák fegyelmezett, tervszerű biztosítása érdekében a brigádvezetőnek. a munkacsapatvezetők útján legkésőbb előző nap este tudatútok kell a brigádtagokkal, hogy másnap milyen munkaeszközökkel kell munkába állniok, és milyen munkát kell végezniök. Ahány szövetkezet, annyi probléma. Bár az is igaz, hogy a különböző előfeltételek és viszonyok következtében a munkaszervezet kialakítása szövetkezetenként különböző. Üj tagokkal növekedett a szövetkezetek taglétszáma, növekedett a földterület, a jószágállomány. Üj, hozzáértő gazdákkal, agrárszakemberekkel erősödött a vezetés. Mindez biztosíték arra, hogy a közgyűlések komoly intézkedéseket tesznek a munkaszervezésben tapasztalt hibák megszüntetésére Gortva László
