Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-04 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI Népújság NŰGRAp megyei bizottsága Es a megyei tanács lapja XV. ÉVFOLYAM 18. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1959. MÁRCIUS 4. Ismét a párt politikája mellett szavas dolgosó parasztság a Több mint 2500 tag, közel tO ezer hold földdel választotta a közös gazdálkodás útját — Tíz község és három puszta a tsz mellett döntött — Országszerte ezrek, tízezrek kezdik újra az életet, hogy szebb, boldogabb legyen a dolgozó parasztság jövendő útja. A magyar falu történelmét most írják dülön- gő, kacskaringós, mégis magabiztos betűkkel az eddig kisparcellákon küszködő tá- gabb látóhatárra vágyó dől gozó parasztok. Az eltelt két hónap a mi megyénkben is lángra lobbantotta a termelőszövetkezeti gondolat szikráját, s ez a láng az emberek Szemében megcsillogtatta a reménység sugarát. A két hónap jelentős változásokat hozott termelőszövetkezeti mozgalmunk történetében. Kilenc községünk névtábláját ékesítheti a büszke felírás: termelőszövetkezeti község. A nagyüzemi gazdálkodást választók egyre duzzadó táborába belépett Etes, Cserhát- szentiván is, valamint két puszta: Marakodi-puszta és Szilváskő-puszta. A legfrissebb jelentések szerint 2548 tag közel 10 000 hold földdel lépett be az elmúlt két hónap alatt a termelőszövetkezetekbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében a legjobb eredményt a salgótarjáni járás érte el, ahol hat község és három puszta népe választotta a biztosabb jövőt Ígérő nagyüzemi utat. E járásban volt a legtöbb belépő, közel 1200 tag 5100 kh földdel. A másik négy járásban is több mint 1500 tag 4400 kh földdel döntött a közös mellett. A meglévő termelőszövetkezetekbe az elmúlt két hónap alatt 809 új tag kérte felvételét, ahol azonnal bekapcsolódtak a közös munkába. Az új termelőszövetkezeti községekben megindult a termelőszövetkezetbe bevitt állatok, szerszámok és egyéb értékek számbavétele, s ahol az idő engedi, már készülnek a tavaszi munkák megindítására is. Jakab Sándor képviselői beszámolója Az ünneplő mohorai dolgozó parasztok előtt falugyűlés keretében Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő tartott vasárnap képviselői beszámolót. Moho- rán ebből az alkotómból ünnepelték meg azt, hogy a község a megyében második nak, a balassagyarmati járásban pedig elsőnek termelőszövetkezeti község lett. Jakab elvtárs bevezetőjében köszöntötte a termelőszövetkezeti község dolgozóit, majd elmondotta, hogy az országiban több mint százezer dolgozó lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára, hogy az ország szántóterületének többsége már a szocialista szektorhoz tartozik. A továbbiakban méltatta a választások egyöntetű sikerének jelentőségét, megállapítva, hogy a falu mostani döntése, amikor rálép a szocialista útra, még értékesebb, mint a választási eredmények voltak. Most ismét a párt politikája mellett szavaz a falu dolgozó népe. Arra szavaz, mert a párt őszintesége, a kitűzött feladatok végrehajtása azt bizonyítják, hogy ia párt szavára építeni lehet, a párt megmutatja a biztos jövőt, a párt jót akar a falu népének is. Az elhatározáshoz hozzájárult az is, hogy megváltozott a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok élete, munkája. Most már az elismerés övezi a szövetkezeti rendszert. Ma már me gyénkben is minden egyes tsz milliomos. A termelőszövetkezetek fegyelmezett munkájukkal, a szövetkezeti tagok jövedelmének állandó növelésével — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — beigazolták fölényüket. A továbbiakban arról szólott Jakab elvtárs, hogy az eddigi tapasztalatok bizonyítják: a párt és a kormány helyes agrárpolitikája, a parasztság megn övekede tt bizalma alapján gyorsabban haladhatunk előre a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Ehhez az szükséges, hogy a párt erre vonatkozó határozatát maradéktalanul megtartsák, biztosított leigyen a kommunisták, a vezetők péda- mutatása. A munkás-paraszt szövetségben új élet, új tartalom, új cél van kibontakozóban: a falu is követi a várost, megvalósul a szocializmus falun is. A munkások kimentek a faluba és beszéltek a közösség, az összefogás erejéről. Saját munkájukkal, a tervek túlteljesítésével, újabb gépekkel is segítik a munkát a párt határozatának végrehajtását' Ebben a munkában szilárdan támaszkodhatnak a falusi szegénységre, azokra, akik hosszú évtizedekig mint cselédek dolgoztak mások földbirtokán. — Külön öröm számunkra — mondotta az előadó —, hogy cselekvésre határozták el magukat a falvak tekintélyes dolgozó parasztjai is, a középparasztság is. A falunak ez a rétege a szemlélődés, a vívódások, után, saját tapasztalatain meggyőződve a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről szív- vel-lélekkel állt ki mellette. Elmondta, hogy a kisparcella tulajdonos számos olyan veszélynek van kitéve, amelyet a nagyüzem képes legyőzni. Mindezeken túl azonban a nagyüzemi gazdálkodás mellett több idő jut a dolgozó parasztságnak a tanulásra, művelődésre, arra, hogy emelkedjék a falu kulturális színvonala. Majd arról szólott, hogy a szocialista mezőgazdaság megteremtése tovább erősíti a munkás-paraszt szövetséget. Még kisebb lehetőséget biztosít az ellenséges tevékenység számára. Népi demokráciánk története igazolja, hogy a munkásosztály a földosztás pillanatától kezdve napjainkig, mindig kiállt a dogozó parasztság érdekei mellett. Megállapította, hogy hazánk erős, virágzó országgá válik, amikor mind az iparban, mind a mezőgazdaságban létrejön a szocialista gazdálkodás. A nemzetközi helyzet néhány jellemző vonásának ismertetése után köszöntötte Mohora községének azokat a dolgozó parasztjait, akik elsőként írták alá a belépési nyilatkozatot. Külön üdvözölte Jakab elvtárs a község asszonyait, akik ebben a nagy elhatározásban segítették, támogatták a férfiakat. Az ünnepi beszéd után a balassagyarmati kultúrmun- kások szórakoztatták a falu dolgozóit. Alakuló ülések, ünnepi közgyűlések a termelőszövetkezeti ~ Ez az első, igazán tavaszi- as vasárnap, igen mozgalmas volt megyénkben. A termelőszövetkezeti községekben, Nógrádmegyerben és Rámában ünnepi közgyűlésen vették fel a termelő- szövetkezetbe azokat a tagokat, akik az idei tavaszon már a közösben akarnak dolgozni. Mohorán, Márkbázán és Zabaron új termelőszövetkezet alakult. Cserpusztán pedig még szombaton este megtartották termelőszövetkezet alakuló közgyűlését. Megalakult Cserpusztán a Győzelem Tsz Szombaton este megalakult Cserpusztán 32 családdal, 40 taggal a Győzelem Termelő- szövetkezet. Az új iskolában tartották az alakuló ülést, amelyen a puszta valamennyi lakója megjelent. Szoó Béla elvtárs, a járási pártbizottság titkára beszélt az egybegyűlteknek a termelőszövetkezet jelentőségéről. Az új termelő- szövetkezet elnöke Törjék László lett, aki 14 hold földdel, gazdasági felszereléseivel lépett a termelőszövetkezetbe. 1 munkásosztály segítse, hogy a ma egyéni gazda, holnap tsz tag legyen — Kristóf István képviselő a karancskeszi választói között — Nagy volt az érdeklődési vasárnap délután Karancs- kesziben. A választók közül csaknem négyszázan hallgatták Kristóf István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkára, megyénk országgyűlési képviselőjének képviselőd beszámolóját. — Az ez évi költségvetés 13.6 milliárd forintot irányoz elő különböző beruházásokra — hangsúlyozta az előadó. Ezek a beruházások a nehézipar további fejlesztését, könnyűipari üzemek létesítését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, dolgozó népünk jólétének megteremtését szolgálják. — Mielőtt azonban ezeket ismertetném, feltétlen viisz- sza kell emlékezni az 1958- as eredményekre — mondotta Kristóf elvtárs. Annak ellenére, hogy 1958-ban az időjárás viszontagsága befolyásolta a termelési eredmények növelését, mégis ki kell jelenteni, hogy a lakosság fogyasztása — főképpen élelmiszerben — 10—40 százalékkal növekedett, 1957-hez viszonyítva. Az országgyűlés úgy állapította meg, hogy ennyi sertést soha nem vágtak Magyarországon, mint a 1958- ban. — Van ennek más oldala is. Például 1958-ban egy> milliárd forinttal több volt a takarékbetét, mint- az előző évben, sőt most két hónap alatt elérte a ..betét azt az összeget, amennyi 1958-ban összesen volt. Ez - pedig kifejezője annak a - nagy bizalomnak, amely a párt politikája, az állam iránt megnyilvánul. Kristóf elvtárs ezután a lakásépítésről, a nyugdíj és fizetésrendezésről szólott. Majd így folytatta: — A továbbiakban ezeket a feladatokat tartjuk a legfontosabbnak. Azokat, amelyek elősegítik dolgozó népünk életszínvonalának növekedését. S most térek visz- sza a költségvetési beruházásra. Számunkra a nehézipar fejlesztése döntő, mert meg kell teremteni azt a bázist, amellyel a bányák, a könnyűipar, a mezőgazdaság alapanyagát tudjuk biztosítani. Szükség van erre, mert a könnyűipar területén olyan előrehaladást kívánunk elérni, amely az életszínvonal növekedését biztosítja. Példának csak egyetlen dolgot ragadok ki: bútorból az idén 45—46 százalékkal gyártunk többet, mint 1957-ben. De szükség van erre azért is, mert ha egy községbe villanyt vezetünk be, oda már villanyvasalókat, rádiókat, jégszekrényeket is biztosítaná kell. Ezek megteremtése pedig komoly erőfeszítést követel az egész népgazdaságtól. Szükséges, mert több mezőgazda- sági erőgépre, több istállóra van szüksége a mezőgazdaságnak, mint bármikor máskor volt. Hiszen a szocializmus felépítése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem paraszt kérdés, hanem társadalmi probléma, az egész (Folytatás a 2. oldalon.) A termelőszövetkezetben már a tavasszal megindul a közös munka. Jelenleg fölmérik, hogy egy gazda milyen munkát végzett az őszi vetéssel, s ezt munkaegységre számítják át, hogy a jövedelemosztáskor ez is a tagok részesedését növelje. Ú) termelőszövetkezet Márkházán Megalakult vasárnap Márkházán az Úttörő Termelő- szövetkezet. Az 55 család a földterületnek több mint 90 százalékán kezdi meg az idei tavaszon a közös gazdálkodást. A termelőszövetkezet élére Mucsina József (dörög) 24 holdas középparaszt került. Márkháza dolgozó parasztjai míg egyénileg gazdálkodtak, igen szép jövedelemre tettek szert a juhállomány révén. Most már közösen értékesítik a gyapjút, s így ez még magasabb jövedelmet hoz az Úttörő Termelőszövetkezet tagjainak, mint eddig. 50 családot vetlek fel a termelőszövetkezetbe Égrádmegyeren 50 családdal szaporodott vasárnap a nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet tagsága. Az ünnepi közgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke beszélt azokról a változásokról, amelyek a földterület növekedésével egyidőben szükségessé váltak a tervezésben és a beruházásokban egyaránt, hiszen most már Nógrádmegyeren a földterület több mint 80 százalékán szövetkezeti gazdálkodás folyik. Az újonnan belépettek között van Radvánszki János 17 és Végh Sándor 21 holdas dolgozó paraszt is. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Horpács is szocialista község lett nek jelentkeztek az olyan középparasztok, mint Majer Az elmúlt három hónap alatt Horpács községben 28 család, mintegy 40 taggal lépett a termelőszövetkezetbe, így a mai napig Horpács község határában lévő földterületnek 80 százaléka szocialista szektorhoz tartozik már. Az új tagok közül elsőKároly 12, Majer Lajos 15, Vitéz József 13, Dián István 11 és Vitéz István 9 holdas gazdák, akik a föld mellett egyéb gazdasági felszerelésüket is bevitték a termelőszövetkezetbe. Három milliós beruházással áj feldolgozó épül Pásztóit A régi, még 1938-ban épült és teljesen elavult pásztói tejüzem helyén az idén új, teljesen modern tejfeldolgozó gyár létesül. Az építkezés, amely még a múlt év augusztusában kezdődött meg mintegy 1.5 millió forintba fog kerülni. Az egyes üzemrészek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a beérkezett nyersanyag A nyereségrészesedésről tárgyaltak a hányása üzemi tanácsok A nógrádi bányászok az elmúlt évet sikeresein zárták. Jó munkájuk jutalmául ezúttal is nyereségrészesedésben részesülnek. A kifizetésr re kerülő nyereségrészesedés összege még nem ismeretes, sem az, hogy hány napnak megfelelő juttatást kapnak. Az összeg, s a napok száma ja közeljövőben kerül nyilvánosságra. A bányaüzemekben az üzemi tanácsok már mindenütt megtartották ülésüket, ahol a nyereségrészesedés odaítélésének feltételeiről tárgyaltak. Valamennyi üzemegységnél tekintetbe veszik a dolgozók munkához való viszonyát. Több helyen született olyan határozat, hogy csökkentik a nyereségrészesedést azoknál a dolgozóknál, akik akadályozták a munkafegyelem megszilárdulását, a termelékenység növekedését éa a gazdaságos termelést. Mint megállapították, annál a dolgozónál, aki írásbeli megrovásban részesült 25 százalékos, akit alacsonyabb munkakörbe helyeztek 50 százalékos, annál aki valamilyen üzemzavart idézett elő 10-től 100 százalékos a mérséklés, öt hiányzás nak. Minden egyes igazolatlan hiányzás után 10 százalékos a mérséklés, öt hiányzás után már nem részesülhet az illető dolgozó nyereségrészesedésben. Az üzemi tanácsiak mindenütt alaposan megvitatták a nyereségrészesedés feltételeit. Abban valamennyi bányaüzemben megegyeztek, részesedés csak annak a dolgozónak jár hiánytalanul, aki egész évben jól dolgozott. szalagszerűen halait végig a feldolgozási folyamatokon, úgy, hogy a lehető legkevesebbet érintkezik a szabad levegővel. Az új tejfeldolgozót a jelenleg legkorszerűbb gépekkel látják el, amelyek már ott vannak a helyszínen. Ezek értéke is eléri a más- félmillió forintot. Ennek nyomán az üzem kapacitása négyszeresére emelkedik, sí jelentősen megjavul a minőség is. A napi 10—15 mázsa vaj, 4 mázsa túró mellett mintegy 2—3 ezer liter palackozott tejet, ezen túl poharas tejfölt, kakaót, kávét, joghurtot ad a Hatvan— Salgótarján között elterülő iparvidéknek. Az új, összesen 3 millió forintos beruházással épülő tejfeldolgozó üzemben előreláthatólag ez év júliusában indul meg a termelés.
