Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-18 / 14. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP N0GRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 14. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1939. FEBRUAR 18. flz örök barátság jegyében nyílott meg a Magyar Szovjet Barátság hónapja Salgótarjánban A Magyar—Szovjet Barátsági Hónap megnyitó ünnepé­lyére február 14-én, szombaton került sor Salgótarjánban a József Attila kultúrházban. Az ünnepi külsőbe öltöztetett kullúrházat hat óra után színültig megtöltötték a magyar—szovjet barátság hívei, üzemi munkások, hivatalok, gyárak képviselői. Az emel­vényen a megyei és a városi pártbizottság, a megyei ta­nács képviselői és a magyar—szovjet baráti körök aktivis­táiból megválasztott elnökség foglalt helyet. A díszünnep­ség elnöke, Kmetyi Ferenc elvtárs, a megyei oktatási osz­tály csoportvezetője megnyitotta az ünnepséget. Rövi­den méltatta a magyar és a szovjet nép évtizedes múltú barátságát, majd felkérte Keil József elvtársat, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Salgótarján városi szervezetének elnökét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Keil József elvtárs arról beszélt. mit is jelent nekünk, magyaroknak a magyar— szovjet barátság. Mit adott nekünk, magyarok­nak a Szovjetunió és miért kell egyre mélyí­teni a két népet egymáshoz fűző barátságot. Majd beszédét így folytat­ta: „Amikor a felszabadult miagyar munkás, paraszt, ér­telmiség igazán megismer­hette annak a gigászi küz­delemnek a történetét, ame­lyet Szovjet-Oroszocrszág ví­vott 1917 óta, s megismer­hette a küzdelem politikai, gazdasági, kulturális vívmá­nyait — a hála mellett a csodálat és elismerés érzése fogta el. 1945-ben'. a 25 éves reak­ciós propagandától félreveze­tett magyar nép megismerte a műveletiemnek, barbárnak kikiáltott szovjet nép igazi arcát, a szovjet embert, aki egyik kezével kikergette ha­zánkból a német és magyar fasizmus banditáit, másik ke­zével kenyeret nyújtott a háború nyomorúságától leg­inkább sújtott éhes magyar gyermekeknek. A magyar—szovjet barát­ság gondolata nem 1945- ben született, hanem sok­kal előbb. Legelőször talán legheveseb­ben ott lángolt ennek a barátságnak az eszméje azok­nak az internacionalista ma­gyar hadifoglyoknak a lel­kében, akik tevékeny része­sei voltak az orosz biroda­lom néped világjelentőségű felszabadulásának, s a fia­tal szovjet állam élet-halál harcának. Már akkor vérrel pecsételődött meg ez a barátság, amelynek eszméjét soha nem tudta eltiporni a Horthy korszak kegyet­len üldözése és hazug propagandára sem. A második világháborúban lett hazánkat is felszabadí­totta a szovjet vörös had­sereg. Sorolhatnánk azokat a politikai, gazdasági eredmé­nyeket, amelyekben azóta is állandóan segít bennünket a Szovjetunió. Akkor teremtődtek meg az alapjai az azóta ki­alakult és egvre szélesedő magyar—szovjet politi­kai, gazdasági és kul­turális együttműködés­nek, amely kölcsönössé­gen, egymás érdekeinek tisztcletbentartásán ala­pul. Az igazi barát megmen­tette népünket az 1956-os ellenforradalmi veszélytől is. Ekkor ismét életüket ál­dozták értünk a hős szov­jet katonáik. Vérrel pecséte­lődik meg ismételten is a magyar és szovjet nép ba­rátsága. Ekkor. 1956 után az ellenforradalom erői arra törekedtek, hogy megsemmisítsék a ma­gyar nép és a szovjet nép több évtizedes ba­ráti kapcsolatát. Ez azonban nem sikerült nekik, hiszen a Szovjetunió önzetlen segítsége csak még- inkább elmélyítette a két nép kapcsolatát. Befejezésül Keil elvtárs hangsúlyozta, hogy a köl­csönösségen alapuló test­véri barátság szoros egység­be fűzi össze népeinket a közös célhoz, a kommunis­ta társadalom felépítéséhez vezető úton. A díszünnepség után a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Salgótarján városi szervezetének meghívására fővárosi művészek mutattak be egy kis kóstolót a szov­jet és magyar nép kultúrája szépségeiből. Újabb eredmények megyénkben a mezőgazdaság szocialista nagyüzemmé való átszervezésében Hetven gazda lépett egy hét alatt a tsz-be Az elmúlt hét folyamán megyénk termelőszövetkezeti mozgalmában is nagyobb- arányú fellendülés követke­zett be. A hét végéig közel 70 egyénileg dolgozó paraszt lépett be megyénk termelő- szövetkezeteibe. Ezen idő alatt többen választották életük céljául a közös gaz­dálkodást, mint január hó­napban. Nagyobb belépések voltak a nógrádgárdonyl Uj Élet, a mohoral Kossuth, bércéi! Vörös Csillag, az ér­sekvadkerti Tartós Béke, a nagyoroszi Úttörő és a tol- mácsi Szabadság Termelő­szövetkezetekben. Hollókőn húszán léptek a termelőszövetkezetbe Húsz gazda írta alá a be­lépési nyilatkozatot az elmúlt hét végéig Hollókőn, s ez­zel kifejezték azt a szán­dékukat, hogy a továbbiak­ban a termelőszövetkezetben kívánnak dolgozni. Az ala­kuló termelőszövetkezet tag­jai között olyanok is van­nak, mint Szabó István és Szabó János, akik az állat- állomány és a teljes gazda­sági felszerelés mellett 23 illetve 26 hold földet is be­visznek a termelőszövetke­zetbe. Azok a gazdák, akik alá­írták a belépési nyilatkoza­tot, vállaltaik, hogy segítenek meggyőzni a község azon gazdáit, akik még nem tud­tak dönteni, hogy felcseré­lik-e a termelőszövetkezettel az egyéni gazdaságukat. Mert a szervező, felvilágosító mun­ka Hollókőn ds tovább fo­lyik. Tízezer forint értékkel és 13 hold földdel lépett a szövetkezetbe Jerdek József 13 holdas gazda belépett a bér teli Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetbe. Ügy történt a dolog, hogy jó hónapja lehet már, Jér­dekűé megkereste a tanács elnökét, hogy kiöntse neki búját, baját. — Hiába igyekszünk, dolgo­zunk az urammal éppen ele­get, mégsem tudtunk egyről Újítási feladattervei" dolgozták ki a Salgótárjáni Acélárugyárban Tavaly már elérte az 1956 előtti évek színvonalát a Salgótarjáni Acélárugyár újí­tó mozgalma. A benyújtott újítási javaslatok száma el­éri az 523-at, amelyek gazda­sági eredménye 4 millió fo­rint volt. A gyár újítói eb­ben az évben még szebb eredményeket akarnak el­érni. Ezért az újítása bizott­ság kidolgozta a mozgalom 1959. évi célfeladatait. Min­den gyárrészlegre meghatá­rozták azokat a tennivaló­kat, amelyekkel növelni lehet a termelékenységet, csökken­teni az önköltséget. A fel­adattervet minden gyárrész­leg újítói fűzet alakjában is megkapták. A célfeladatok megvalósítói az újítási díjon felül még külö jutalomban is részesülnek. Salgótarján knmmnistái, munkásai, a tsz mozgalom fejlesztéséért A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÄRÄNAK NYILATKOZATA A lista mezőgazdaság szocia- átszervezésének nagy munkájából Salgótarján vá­ros pártszervezetei, kommu­nistái, munkásai is kiveszik részüket. Erről nyilatkozott lapunknak Andó István elv­társ, a városi pártbizottság első titkára, — A szocialista átszerve­zés jelentőségével és felada­taival már több vonatkozás­ban foglalkoztunk — mon­dotta. így többek között a pártoktatás „Időszerű Kérdé­sek” tanfolyamán ismertettük a munkásosztály feladatát, jelentőségét, az átszervezés­ben. Felléptünk az olyan egész sor európai ország mel- helytelen nézetek ellen, amelyekkel szinte minden üzemben találkozni, hogy az egész parasztság jövedelmét azonosítják a nagy földdel rendelkező kétlakiak, vagy a belterjes gazdálkodást foly­tató dolgozó parasztok jöve­delmével. Ebben a hónapban a tag­gyűlések napirendjén a párt agrárpolitikája sze­repel. — Agitációs és propagan­da munkánkban mindenek előtt a munkásosztály szem­szögéből vetjük fel az át­szervezés szükségességét, vi­lágosan megmondva a mun­kásosztály felelősségét. Az elmúlt héten számíthassunk munká­jukra. Soronlévő feladatunk, hogy megjavítsuk a járási párt- bizottságokkal való együtt­működésünket. Ennek első­sorban azt a célt kell szol­gálnia, hogy a huzamosabb időre kiküldött 150 elvtárs megfelelő eligazítást, segít­séget kapjon. Ugyanis nem az ő feladatuk, hogy min­dent megoldjanak. Az ő ten­nivalójuk, hogy segítséget nyújtsanak a helyi erőknek, a falusi elvtársaknak új tsz- ek szervezéséhez, a meglévők szilárdításához, fejezte be nyi­latkozatát Andó elvtárs. a kettőre haladni. Ez a gaz­daság meg többe kerül, mint amennyit kihozunk belőle. Aztán ott van az öt apró gyerek ... Nem élet ez így. Mravik elvtárs, a községi tanács elnöke meghallgatta a panaszt, aztán így szólt: — Nehéz a helyzete, annyi igaz. De azért lehet rajta vál­toztatni. Hallgasson csak rám... — S kezdte a panasz­szót teli asszonynak mondani, hogy igazán csak akkor bol­dogulnának, ha a termelőszö­vetkezetet választanák életük további céljának. Persze, szó szót követett, olyannyira, hogy négy óráig beszélgettek így. Az asszony hajlott a szó­ra, de azért azt válaszolta, meggondolja, hogyan is csele­kedjen. Közel két hónapig gondol­kodtak a dolgon. Mert azért hiába na, csak nehéz a dön­tés. Két hónap múltán Jer­dek József jelentkezett a ter­melőszövetkezetbe. A közgyű­lésen, ahol felvették, szándé­kosan nem volt jelen, hogy a tagok jobban nyilvánítani merjék véleményüket. Jerdek Józsefet ismerik jól a falu­ban. A tagok egyhangúlag el­fogadták felvételét. A közgyűlést követő nap Jerdek József már a termelő- szövetkezetben dolgozott. A termelőszövetkezet tanyájára ment ki, ismerkedett új mun­kájával. Azóta aztán sokat változott a család hangulata is. A bevitt lovakat, kocsit, szerszámokat tízezer forintra értékelte a termelőszövetke­zet, s JerdekéU elégedettek. Olyannyira, hogy most azon fáradoznak, hogy Jerdek Jó­zsef édesapja is a termelő­szövetkezetet válassza élete további eéljául. Acélgyári kommunisták Cserhátsurányban A Salgótarjáni Acélárugyár 20 kommunistája Cserbátsurány községbe ment. hogy segítsék az agitációs. munkát A beszélgetések nyomán a község vezetői előtt világos­sá váltak azok a dolgok, amelyek a községben gátjai a szövetkezeti mozgalom fej­lesztésének. Napirenden: a mezőgazdaság szocialista átszervezése ÜLÉST TART A HAZAFIAS NÉPFRONT BIZOTTSÁGA — MEGYEI Pénteken kerül sor a Ha­zafias Népfront Nógrád me­gyei bizottságánál a mező- gazdaság szocialista átszer­vezéséről szóló párthatározat megvitatására. A kibővített népfront ülé­sen részt vesznek valameny- nyi község népfront elnökei és titkárai, valamint a já­rási népfront-bizottságok tit­kárai. A párthatározat is­mertetése után a népfront aktivisták arról tanácskoz­nak, mit tehet a népfront e fontos párthatározat meg­valósításáért A legtöbb községben egyé­ni parasztokból áll a nép­front vezetősége.így ez az ülés lényegesen fontos ab­ból a szempontból is, hogy az egyéni paraszt népfrontveze­tők elmondják milyen ter­vekkel készülnek községük­ben a mezőgazdaság szocia­lista átalakításának megvaló­sítására. Szépen fejlődik megyénk tér melöszövetkezeteiben a te­hénállomány. Mig 1958-ban 100 kh szántóra 7.5 tehén jutott, addig 1959 végére már 8.8 tehén jut. Képünkön: a karancsaljai Béke Termelőszövetkezet te­héngondozója látható. Négyszázezer forint az állattenyésztés jövedelme hosszabb időre, már 150 legjobb aktivistánkat, a mezőgazdaság problémái­hoz értő munkásokat küldtünk falura. Ezek az elvtársak a járási pártbizottság mellé vannak beosztva, az ő irányításuk alatt működnek. — Emellett a hét végén, szombaton és vasárnap mint­egy 120 elvtárs kereste fel megyénk falvait. Természe­tesen még sok olyan terv, elképzelés van, amelyeket ki kell munkálni, amelyek még végrehajtásra várnak. Na­gyabb gondot kell fordíta­nunk a meglévő, vagy most alakuló termelőszövetkezetek patronálására. Fel kell ku­tatnunk azokat az elvtársa­kat, akik már az ellenforra­dalom előtt patronáló mun­kát végeztek. — Fel kell keresnünk, ku­tatnunk azokat az elvtársakat is, akik már korábban huza­mosabb ideig dolgoztak falun, hogy most ismét A karancslapujtői Uj Ba­rázda Termelőszövetkezet 1958-as esztendeje is arról tanúskodik, hogy a termelő- szövetkezet tagjai egyre ered­ményesebben gazdálkodnak. Az elmúlt esztendőben 42 forintot ért egy munkaegység, s hogy ezt az összeget biz­tosítani tudták, főként az állattenyésztés nagyarányú fejlesztéséből következett. Ugyanis az állattenyésztésből adó­dó jövedelem az elmúlt esztendőben meghaladta a 400 000 forintot. Különösen a szarvasmarha­állománynál történt nagy­arányú változás. Még az esztendő elején mindössze 22 volt a szarvasmarhák szá­ma, addig az 1958-as eszten­dő végén már 40-re szapo­rodott. Ezzel párthuzamosan nőtt a tejhozam is. 1957- ben 2700 liter tejet fejtek tehenenként. Az 1958- as gazdasági év vé­gén a tejmennyiség 3500 literre emelkedett. Ez a nagyarányú tejhozam­emelkedés abból adódik, hogy a karancslapujtői Új Barázda Termelőszövetkezetben meg­felelően gondozzák, takarmá- nyozzák az állatokat. A ta­karmányozásban például igen nagy szerepet játsszott a pillangós takarmányok mel­lett a silókukorica. A termelőszövetkezet azt tervezi, hogy az idén is 11 holdon termelnek siló- kukoricát. Az elmúlt esztendőben * 42 forintos munkaegységnek mintegy 60 százalékát az ál­lattenyésztésből adódó jöve­delem biztosította. Az idén a gazdasági tervben a munka­egység értékeként 53 forintot tüntettek fel. A terv reális* mert a növénytermesztés is, s ezek jövedelme biztosítja a betervezett 53 forintot. Különösen a szerződéses áüathizlalásból és tenyész­állat nevelésből számítanak komoly jövedelemre. Még az idén 10 hízott marhát ad­nak le, amelynek jövedelme szintén a munkaegység ér­tékét növeli. Ezek mellett komoly összeget jelent az a két továbbtenyésztésre alkal­mas állatt is, melyet még az idén leadnak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom