Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-07 / 11. szám

1959. február 7. nógrádi népújság 3 Az SZKP XXI. kongresszusának határozata: A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa egyhangú határozatot kozott Nyikita Hruscsovnak „A Szovjet­unió Népgazdasága fejlesztésének 1959-1965. évi ellenőrző számairól” tartott ibeszámoló- 2a alapján. A kongresszus jóváhagyta Hruscsov be­számolójának téziseit és a kongresszusi vita, valamint a téziseknek a kongresszust megelőző megtárgyalása alapján eszközölt módosításokkal és kiegészítésekkel elfogad­ta a hétéves népgazdaságfejlesztési ' terv ellenőrző számait. Az SZKP XXI. kongresszusa teljes égé­siében jóváhagyta a párt központi bizott­ságának tevékenységét, valamint nagyjelen- tSségű bel- és külpolitikai intézkedéseit. A határozat hagsúlyozza, hogy az SZKP XX. kongresszusa óta eltelt időszak a kom­munista párt és a szovjet állam történeté­nek egyik legfontosabb időszaka, amely megmutatta, milyen óriási jelentőségű volt a XX. kongresszus mind a Szovjetunióban folyó kommunista építés, mind pedig az egész nemzetközi kommunista mozgalom, s az egyetemes béke megszilárdítása szem­pontjából. A XXI. kongresszus határozatában jóvá­hagyta a központi bizottság 1957. júniusi teljes ülésének az egész párt és az egész nép által egyöntetűen támogatott határoza­tait. E határozatokban a Központi Bizottság teleplezte és ideológiailag szétzúzta Malen­kov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepi- iov pártellenes csoportját. A Központi Bizott­ság — hangsúlyozza a határozat — helyesen Járt el. midőn a frakciósok és szakadárok megvetett csoportját határozottan elítélte és félreállította. Az SZKP XXI. kongresszusának határo­lta megállapítja, hogy a Szovjetunióban, amely megmutatta az emberiségnek a szo- sializmushoz vezető utat. Olyan színvonalat értek el a termelő erők. a szocialista termelési viszonyok és a kulturális fejlődés terén, hogy az lehetővé teszi a kommunista társadalom építésének széles fronton való kibontakozását az elkövetkező hétéves időszakban. Az SZKP XXI. kongresszusának határo­zata megszabja a párt fő feladatait az el­következendő hét évre a gazdaság, a poli­tika és az ideológia terén, valamint a nem­zetközi kapcsolatok területén. Az SZKP fő gazdasági feladatai: az or­szág termelő erőinek sokoldalú fejlesztése, * nehézipar elsődleges fejlesztése alapján aoinden gazdasági ág termelésének olyan irányú növelése, amely lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését és a Szovjetunió győzelmé­nek biztosítását a kapitalista országokkal folytatott békés gazdasági versenyben. Az ország gazdasági potenciáljának erősítése, a műszaki haladás a népgazdaság minden ágában, a társadalmi termelésben végzett munka termelékenységének szakadatlan fo­kozása. Ezek biztosítják a nép életszínvo­nalának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a következők­ben jelölte meg a fő politikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer további erősí­tése, a szovjet nép egységének és összefor- rottságának fokozása, a szovjet demokrácia fejlesztése, a naptömegek fokozott aktivi­tása és öntevékenysége kibontakoztatása a kommunista társadalom építésében, a tár­sadalmi szervezetek szélesebbkörú részvé­tele az állami feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szervező és ne­velő szerepének fokozása, a munkások és parasztok szövetségének, a Szovjetunió né­pei barátságának erősítése minden vona­lon. A kongresszus a következő ideológiai fe­ladatokat jelölte meg: a párt ideológiai nevelőmunkájának fokozása, a dolgozók és mindenekelőtt a felnövő nemzedék kommu­nista, a szovjet hazafiság és az internaci­onalizmus szellemében való nevelése, a kapitalizmus csökevényeinek kiirtása az emberek tudatából, harc a burzsoá ide­ológia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok területén az SZKP fő feladatai a következők: olyan következetes külpoli­tika, amely a népek békéjének és bizton­ságának fenntartására és megszilárdítására Irányul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján. A hidegháború Meg­szüntetését és a nemzetközi feszültség enyhítését célzó irányvonal követése, a szocialista világrendszernek és a testvéri népek baráti együttműködésének sokoldalú erősítése. A hét éves időszak alapproblémája — mondja a határozat — a maximális idő­nyerés a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyében. A határozat hangsúlyozza, hogy gyors üte­met és megfelelő arányokat kell biztosítani a népgazdaság fejlesztésében. A kongresszus határozata elsőrendű je­lentőségűnek tartja az ipar és különösen a nehézipar fejlesztését. Szükséges — je­lenti ki — hogy a hétéves iterv előirányoz­za az ipar teljes termelésének hozzávető­leg 80 százalékos emelkedését. A hétéves terv az egész ipar teljes termelésének át­lagos évi növekedését körülbelül 8,6 szá­zalékban szabja meg. A nehézipar magas fejlettség! fokából, valamint a mezőgazdaság további fellendü­léséből kiindulva, a kongresszus szüksé­gesnek tartja a közszükségleti cikkek ter­melésének jelentős növelését. A mezőgazdaságban fő feladat olyan ter­melés szint elérése, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszer szükségletének, az ipar nyersanyag szükségleteinek, s az állam minden egyéb mezőgazdasági termék­szükségletének teljes fedezését. A mező- gazdaság össztermelését 1,7-szeresére kell emelni. A határozat ezután megállapítja: a hét­éves terv sikeres végrehajtásának, a kom­munizmus anyagi, műszaki alapja megte­remtésének döntő feltétele az új technika széleskörű meghonosítása. A hét esztendő alatt a termelési folyamatok gépesítése alapján az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben ki kell küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A határozat előírja, hogy az állami be­ruházások az előző hétéves időszakhoz ké­pest 1,8-szeresükre, azaz körülbelül 1940- 1970 milliárd rubelra emelkednek, ami csaknem ugyanannyi, mint a szovjet hata­lom eddigi fennállása alatt (eszközölt beru­házások teljes összege. A hétéves terv előírja valamennyi szö­vetségi köztársaság hatalmas méretű gaz­dasági fejlesztését. Az SZKP konresszusa rámutat, hogy a jelenlegi viszonyok között minden feltétele megvan annak, hogy a szovjet nép a legrövidebb időn belül megjobban éljen. A hétéves terv a nemzeti jövedelem 62-65 százalékos növekedését és a fogyasztás 60—63 százalékos emelkedését irányozza elő. A hétéves terv végére a munkások és alkal­mazottak egy főre számított reáljövedelme átlagosan 40 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalék­kal emelkedik. Tervbevették az alacsonyabb fizetésű munkások és alkalmazottak bérének jelen­tős emelését, az öregségi nyugdíjminimum emelését, a lakosság kereskedelmi és köz­szolgáltatási ellátottságának lényeges meg­javítását. A közétkeztetési vállalatok árai­nak csökkentését. A városokban és mun­káslakótelepeken körülbelül 15 millió la­kás, a falvakban körülbelül 7 millió ház épül fel a hétéves terv időszakában. A határozat értelmében a közeljövőben meg­szűnik a lakosság adóztatása. A határozat előírja, a munkanap és a munkahét csökkentését. 1960-ban befejező­dik a munkások és alkalmazottak kétórás, számos termelési ág fő szakmáiban pedig hatórás munkanapra való áttérése. 1962- ben megvalósul a munkások és alkalma­zottak 40 órás munkahétre való áttérése, bétórás munkanap mellett. 1964-től kezdő- döleg a föld alatt és az egészségtelen mun­kaviszonyok között dolgozók fokozatosan áttérnek a 30 órás és minden más dolgozó a 35 órás munkahétre, két szabadnappal hat-hét órás munkanapok mellett. A kongresszus megállapítja azokat az óriási eredményeket, amelyeket a szovjet tudomány minden területen, különösen pedig az atomfizika, a lökhajtásos repülés és a rakétatechnika terén vívott ki és szük­ségesnek tartja, hogy a hétéves terv alatt meg gyorsabb ütemben fejlesszék a tudo­mány minden ágát. Végezzék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, amelyek biz­tosítják a tudományos és műszaki tovább­haladást. A kommunista építés jelen szakaszában megoldandó feladatok meghatározásakor az SZKP XXI. kongresszusa abból indul ki, hogy a Szovjetunió történelmi fejlődésének új szakaszába lépett. A szocializmus teljes és végérvényes győzelmet aratott a Szov­jetunióban. Nincs olyan erő a világon, amely visszaállíthatná a kapitalizmust a Szovjetunióban, megsemmisíthetné a szoci­alista tábort. A szovjet nép győzelmei lehetővé teszik a kommunista társadalom anyagi, műszaki alapjának megteremtését, a kommunizmus­ba való tervszerű átmenet megvalósítására irányuló feladatok gyakorlati megoldását. A termelőerők növekedésével egyidejűleg — mondja a határozat — fejlődniük kell a szocialista társadalmi viszonyoknak is. Eltűnnek majd a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között. A mun­kanap csökkentése, a munkafeltételeknek a komplex gépesítésen és automatizáláson alapuló megjavulása elősegíti majd, hogy a munka a sokoldalúan fejlett ember szük­ségletévé váljék. A kommunista építés során fokozódik majd a kolhozokban végzett termelőmunka közösségi jellege, a szövetkezeti kolhoztu­lajdon, közeledik majd az ösznépi tulaj­donhoz, fokozatosan elmosódnak majd a határok a két tulajdonforma között — mondja a határozat. — A szövetkezeti kol­hoztulajdon társadalmi jellegének színvona­la a szocialista állam segítségével és támo­gatásával felemelkedik az össznépi tulaj­don szintjére. A kommunista építés jelenlegi körülmé­nyei között az anyagi javak elosztásának alapja a következő irányelv marad: min­denki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint. A szükségletek szerinti elosztásra való áttérést — hangsúlyozza a határozat — fokozatosan valósítjuk meg, a termelőerők fejlődésének arányában, még pedig akkor, amikor megvalósul az összes szükséges fogyasztási javak bősége és ami­kor minden ember önként és az anyagi javakból való részesedésének mértékéből függetlenül, képességei szerint fog dolgozni, felismerve, hogy erre szüksége van a tár­sadalomnak. A Szovjet társadalomban az anyagi és kulturális javak jelentős és mind nagyobb részét már most is ingyen osztják el — nyugdíjak — ösztöndíjak, iskolák, kórházak és más kulturális intézményeik építésére., és fenntartására fordított összegek formájá­ban. A társadalmi fogyasztási alapnak ez a része állandóan növekedni fog ami — hang­súlyozza a határozat — fontos előfeltétel a kommunista elosztási elvre való fokozatos át­térés szempontjából. Az SZKP XXI. kongresszusa megálla­pítja, hogy a szocialista államiság fejlődé­sében a fő irányvonal a demokrácia fej­lesztése minden vonalon, minden állampol­gár bevonása a gazdasági és kulturális építés irányításába, a társadalom ügyeinek intézésébe. Sok olyan funkció, amelyet most állami szervek látnak el, fokozatosan tár­sadalmi szervezetek feladatkörébe megy át. Ez bővíti és erősíti a szocialista társa­dalom politikai alapját, biztosítja a szoci­alista demokrácia további fejlődését. A szocialista állam rendkívül fontos feladatok teljesítésére hivatott a béke megvédésében, s ugyancsak fontos felada­ta az is, hogy megvédje az országot az imperialista hatalmak katonai támadásá­nak veszélyével szemben. A határozat rá­mutat, hogy a szocialista haza védelmének funkciója, amelyet most az állam tölt be, csak akkor halhat el, amikor teljesen megszűnik az imperialista támadás veszélye. A hétéves terv megvalósítása még in­kább megerősíti a béke és a haladás ha­talmas támaszát alkotó Szovjetuniónak és a szocialista világtábomak pozicióit, to­vább növeli a béke erőit és gyengíti a háború erőit. A hétéves terv — mutat rá a határozat — a szocializmus és a kapitalizmus gazda­sági versenyének új fejezetét nyitja meg. Teljesítésének eredményeképpen a Szov­jetunió néhány fő termékfajta abszolút számokban kifejezett termelésében túlszár­nyalja, más termékfajtákban pedig meg­közelíti az Egyesült Államok, e vezető kapitalista hatalom ipari termelésének je­lenlegi színvonalát. Erre az időpontra a legfontosabb mezőgazdasági termékek glo­bális és egy főre jutó termelése is megha­ladja az Egyesült Államok jelenlegi szín­vonalát. Azután — körülbelül még öt évre lesz szükség, hogy utolérjük és túlszárnyal­juk az Egyesült Államokat, az egy főre jutó ipari termelésben. A Szovjetunió ak­korra világviszonylatban az első helyre ke­rül mind az abszolút termelésben, mind pedig az egy főre jutó termelésben. A szo­cializmus világtörténelmi jelentőségű győ­zelme lesz ez a kapitalizmussal vívott bé­kés versenyben. A határozat hangoztatja, hogy a kapita­lizmus általános válsága tovább mélyül a szocializmus erőinek növekedése, a gyar­mati rendszer széthullása és a kapitalizmus belső társadalmi ellentmondásainak kiélező­dése folytán. A váltságokat nem a fegyver* kezési hajsza, sem a kapitalista országod egyéb intézkedései nem szüntethetik meg. A hétéves terv teljesítése és túlteljesítése, valamint a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének gyors üteme folytán a közgazdászok számításai szerint a világ ipari termelésének több mint a felét a szo­cialista világrendszer állítja majd elő. Ez biztosítja a szocialista világrendszer fölé­nyét a kapitalista világrendszer felett az anyagi termelésben, az emberi tevékenység e döntő területén. A szocialista világrendszer további növe­kedésével és fejlődésével együtt sikeresen fejlődik majd valamennyi szocialista or­szág is — hangzik a kongresszus határoza­ta. Kiegyenlítődik valamennyi szocialistái állam gazdasági és kulturális fejlődésének közös vonala. Közeledik az idő, amikor ezek az országok — akárcsak a Szovjet­unió a kommunista társadalmat fogják épí­teni. A Szovjetunió igen fontos feladatának tekinti, hogy továbbra is elősegítse a szo­cialista országok egységének megszilárdítá­sát, szoros gazdasági és kulturális kapcso­lataik fejlesztését, a szabad népek testvéri családjának még erősebb összefogását a marxizmus-leninizmus nagy eszméinek, a proletár nemzetköziség elvének alapján. Az SZKP XXI. kongresszusa úgy véli, a hétéves tervnek valamint a többi szocialis­ta ország tervének megvalósítása még ked­vezőbb feltételeket teremt korunk fő prob­lémájának megoldásához, az egyetemes bé­ke megóvásához. Teljesen helyesnek bizo­nyul a XX. pártkongresszus megállapítása: a háború nem végzetszerűen elkerülhetett len. Ma már óriási erők vannak, amelyek megtudják védeni a békét. Ha az imperi­alista államok megtámadják a szocialista tábort, ez csakis a kapitalizmus pusztulá- sávl végződhet. A határozat hangsúlyozza, mielőtt a szo­cializmus teljes győzelmet arat a földön, s amikor a kapitalizmus még fennáll a vi­lág egy részén, reális lehetőségé válik, hogy a világháborút kiiktassuk az emberi társadalom életéből. Jelenleg azonban — hangsúlyozza a kong­resszus határozata — fennáll az a lehe­tőség, hogv az imperializmus háborút rob­bant ki. A háborús veszély fő forrása ezután is az amerikai imperializmus agresz- szív irányvonala. Az imperialista agresszió, mint ahogyan az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, a világ legkülönbözőbb terüle­teinek népeit veszélyezteti. A nyugati hatalmak agresszív irányvona Iával szemben áll a Szovjetuniónak és a szocialista államoknak a békeszerető népek által támogatott politikája. Az SZKP XXI. kongresszusa egyhangú­lag jóváhagyta a szovjet kormány békesze­rető lenini külpolitikáját. A Szovjetunió a békés egymásmelleit élés lenini elveitől vezérelve szüntelenül töre­kedni fog. hogy minden állammal minden területen együttműködjék. A kongresszus határozata rámutat: a reakciós burzsoázia áttérése a nyílt dikta­túrára annak a jele. hogy a burzsoázia gyenge és uralmát nem tudja parlamenti módszerekkel fenntartani. A demokratikus erők, elsősorban a munkásosztály egysége — ez a legmegbízhatóbb gát a fasiszta ve­szély útjában — hangsúlyozza a határozat. A kongresszus megállapítja, hogy a Szov­jetunió sikeres haladása a kommunizmus útján, a szocialista országok győzelmei és a következetes békeharc kedvező távlato­kat nyitnak meg a munkásosztály nemzet­közi és nemzeti akció egységének megva­lósítása előtt. Az SZKP XXI. kongresszusa elégedetten állapítja meg, hogy a kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1957. novemberi értekezlete óta a marxizmus-leninizmus eszméi alapján erősödött a kommunista pártok és az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak egysége, A revizionizmus — hangsúlyozza a kongresszus határozata — megsemmisítő eszmei és politikai vereséget szenvedett. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének revizionista programiát egyöntetűen elítél­ték az összes marxista-leninista pártok. A jugoszláv vezetőség elmélete és gyakorlata — mondja a kongresszus határozata — el­távolodás a munkásosztály álláspontjától, a nemzetközi proletár szolidaritás elveitől. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ve­zetőinek nézetei és politikája veszélyezteti a népi forradalom és a szocializmus vív­mányait Jugoszláviában. A szovjet kommunisták — mutat rá a határozat — a szovjet néppel egyetemben baráti érzéseket táplálnak a Jugoszlávia testvérnépei, a jugoszláv kommunisták iránt. „Arra törekszünk, hogv együttműköd­jünk Jugoszláviával az imperializmus ellen vívott harc, a békéért folytatott küzdelem­ben, mindazon kérdésben, amelyben állás­pontunk azonos.” A határozat hangsúlyozza, hogy folytatva a revizionizmusnak a kommunista mozga­lom ezidő szerint legfőbb veszélyének le­leplezését, nem gyengülhet a harc a dog- matizmus és a szektásság ellen sem, amelyek megnehezítik a marxista-leninista e'mélet alkotó szellemű alkalmazását, és a tömegektől való elszakadáshoz vezetnek. Az SZKP XXI. kongresszusának küldöt­tei határozatukban megállapítják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely minden eddiginél egységesebben és össze- forrotfabban jutott el a kongresszushoz, sikeresen megtudja o'dani az új. nagyszerű feladatokat. A szocializmus és kommuniz­mus győzelméért folytatott harc tapaszta­latai mutatják, hogy a kommunista társa­dalom építése idején mindjobban nő a pártnak a nép kipróbált élcsapatának és a legmagasabbrendű társadalmi szervezeté­nek szerepe. A kongresszus véleménye szerint a hét­éves terv megvalósításában elsőrendű sze­rep jut a párt és az állam kádereinek. A társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában növekszik a szovjetek szerepe. A határozat rámutat, hogy bizonyos ki­egészítéseket és módosításokat kell eszkö­zölni a Szovjetunió alkotmányában, mivel jóváhagyása óta fontos változások történ­tek a Szovjetunió politikai és gazdasági életében, és megváltozott a nemzetközi helyzet is. A határozat végül kiemeli a szakszerve­zetek és a Komszomol fontos szerepét a kommunista építés programjának végrehaj­tásában. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom