Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-04 / 10. szám

NÓGRÁDI VII,AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ¥ Uj gyártmányok a Tűzhelygyárban puisag AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 10. SZÄM ÁRA 60 FILLÉR 1959. FEBRUÁR 4. Megvalósulnak a legmerészebb álmok A szovjet kommunisták ’.egyen legmagasabb az élet- kongresszusai, tanácskozásai színvonal. Hét év múlva a mindig nagy szerepet töltőt- Szovjetunióban lesz a leg- tek be nemcsak a Szovjet- rövidebb a munkanap és a unióban, hanem az egész nem- legrövidebb a munkahét a zetközi helyzetben. Ezek a világon, amely a lakosság jó­kongresszusok valamennyi esetben már mérföldkövei vol­tak a szocializmus erői világ­méretű erősödésének, és tó­létének rosul. növekedésével pá­A kongresszuson elhang­váblbi magasztos célokra zott Hruscsov ^ elvtárs által mozgósították a szovjet em­bereket. Erőt, útmutatást előadott beszámoló vala­mennyi tétele, így a hétéves Megkezdődött a szénmeden­cében a bányaüzemek páros­versenyének értékelése. Az első értékelésre csütörtökön került sor Salgótarjánban a zagyvái és nagybátonyi üzem­egység között. Az elmúlt év negyedik negyedévében ezút­tal is a nagybátonyi bányá­szok bizonyultak jobbnak. Számos új gyártmány készí­tését kezdték már meg, illetve skezdik meg a jövőben a Salgó- (tarjáni Tűzhelygyárban. így spéldául az elmúlt napokban Yfogtak hozzá a tea-tűzhely so- Srozatgyártásához, amelyből }1240 darabot készítenek az selső negyedévben. Mintegy ?másfél ezer darabot készíté­snek a Béketűzhelyből, amelyet >eddig Győrben gyártottak. (Megkezdték már a falikút és (a fürdőkályhák gyártását is. Több olyan gyártmánya is llesz majd a gyárnak, amelyek­éhez eddig csak alkatrészeket )készítettek, a jövőben pedig tel- éjesen készre gyártják. így pál­mául 100 literes fürdőszobai (vízmelegítő hengereket, mos- (dótámaszokat készítenek majd. Ezzel párhuzamosan termé­szetesen csökken a gyárban a ) kályha és a tűzhely mennyi­sége. Képünkön: szerelik a tea-tűzhelyeket adtak az egész nemzetközi terv gazdasági, kulturális és munkásmozgalomnak. Mind- egyéb célkitűzései szoros kap-1 ezek még fokozottabban csolatban áll a nemzet- j érvényesek a Szovjetunió közi helyzettel. Hiszen ha a T-i^^ wt 'iriil q crVwáílr.í* 1-vnnmi 1 v-p-n VOlTlclt" Koséi 300 millió forint beruházásokra, felújításra Megyénk 1959. évi fejlesztési programjából Kommunista Pártja, XXI. viliágbéke rendkívüli kongresszusára, kozásiban amely a múlt héten ülésezett bármilyen kárt szenved, ez óvhatatlanul hatást gyako­Moszkvában. Joggal fordult rol a_ hétéves terv teljesítési ekkor az egész világ köz- lehetőségeire. Ugyanakkor a véleménye a szovjet főváros terv véghezvitele ^ uj, hatal- felé. Ahogyan a nemzetközi más erőtényezőiként_ jelent­sajtó megfogalmazta: közel kezik a világpolitikában, egy hétig Moszkvára figyelt a világ. A kongresszus nem­csak a szovjet hanem a ^ mindenki előtt, magyar dolgozókat is újabb _ c munkasikerek elérésére ser­négyért ^ mun- btS“töbW Ennek az általános össze­függésnek a megértése vilá­kásai, bányászok és vasuta­sok tartottak ünnepi műsza­kokat, kongresszusi őrséget az elmúlt héten. országainak is — békére van szükségük, hogy a kommu­nista és szocialista építés feladatainak eleget tehesse- A XXI. kongresszus nagy nek. A nemzetközi helyzet kér- síoviet késeit érintve a béke biz­J tosításának számos problémá­jával foglalkozik a kongresz- szusi beszámoló, s amikor ebből kiindulva és a mai helyzetét alapul véve a béke-kilátásokat próbáljuk történelmi jelentőslége abban van. amint az a beszámoló­ban elhangzott — a nép a párt vezetésével olyan magaslatokra emelkedett, olyan grandiózusán átalakí­totta a gazdaságii, társadalmi és politikai élet minden te­rületét, hogy most mái ha- ciemezn; leghelyesebb a leg- zánk fejlődésének uj, fontos égetőbb kérdés. a német korszakába^ lephet, a probléma alakulásából ki munista társadalom mindent ;ní1llln! átfogó építésének szakaszába. „Ennek megfelelően - a kong­resszus a legfőbb feladatot, a kommunizmus anyagi és j,atkozva megállapítja: Elő­Elkészüllek és jóváhagyást nyertek azok a beruházási összegek, amelyet Nógrád megye ipara, közlekedése, kereskedelme, mezőgazdasá­ga kap az 1959-es évben. A megyei tanács beruházási programjában mór meghatá­rozták az ez évben épülő is­kolák, lakások, egyéb szoci­ális- és kulturális létesítmé­nyek kereteit. Az ipar fejlesztésére 144 millió forint indulni. Hruscsov elvtárs beszámoló­Az ipari vállalatok közül a Nógrádi Szénbányásza­ti Tröszt ez évi beruhá­zási összege 52,5 millió forint. Ebből az összegből Kányásrá öt. Király-táróra 2.1, Szur­dokra 3, Medve-aknára 10, a mátranováki al táróra 3, a mátranováki Gáti IV-es lejt- aknára 2.3 a székvölgyi bá­nyára 2.2, és a gyulatárói osztályozóra 4 millió forintot fordítanak. 3.3 millió forin­tos költséggel épül tovább a nagybátonyi központi javító- műhely. Több mint két és félmillió forintot fordítanak Kisterenyén a lámpakamra és a transzformátorház épí­tésére. A bányagépesítés fej­jóban a német kérdéssel fog- |lesztésére 2.2 milliót költe­triTirrtTTrr, TYÍ.Artn 1 lom ti O * Ij tehnikai alapiainak meg­teremtését szabta meg”. E célkitűzés elérésében bír igen nagy jelentőséggel a Szovjet­unió hétéves terve. A mintegy két hónapig szőr: a német kérdés sarkala­tos megoldását a Németor­szággal való békeszerződés megkötése jelenti. Másodszor: a békeszerződés megkötése el­vezet a berlini kérdés béke­vitatott tézisekben közel egy- szerető és demokratikus elve­fnillió gyűlésen 76 millió résztvevővel. 4 millió 672 ezer felszólalás hangzott ei és 650 ezer levél érkezett a különböző szervekhez. A szovjet demokrácia hatalmas ereiét, a mélységes ken nyugvó megoldásához is, módot nyújt rá, hogy Nyugat- Berlin szabad várossá váljék s megkapja a kellő biztosíté­kot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. Harmadszor: mivel szovjet emberek most Jcét szuverén állam lé­felelősségérzetet tezik. s egyikük sem szüntet­foizonyítjóik ezek a tények, he-tő meg anélkül, hogy ezzel Nemcsak a nagyszerű tervek iánsra ne lobbanjon a har- megvalósításában, hanem rr.adik világháború: Németor- már elkészítésében, kidolgo- sz&g egyesítése csak a két zásában is úgy vettek részt német állam közötti tárgyalá­sa Szovjetunió munkásai, pa­rasztjai, értelmiségei, aho­gyan az csak egy magasan fejlett társadalmi rendben le­hetséges. Gyors,, hatalmas fejlődést irányoz elő a hétéves terv. Az ipari termelés például annyit növekszik, amennyit .az utóbbi 20 évben. A me­zőgazdasági termelés 1.7-sze- •resére fog növekedni. A népgazdaság fejlesztésére annyit fordítanak. ameny- nyit a szovjet hatalom esész eddigi fennállása alatt. Épí­tenek 15 millió lakást, ren­geteg erőt fordítanak a 'kul­turális színvonal emelésére. Mindent egybevetve, a törté­nelmi feladat nem kisebb, mint utolérni és túlszárnyal­ni a legfejlettebb tőkés or­szágokat az egy főre jutó termelésiben. A hétéves terv fontos része ennek a gaz­dasági és kulturális fejlő­dést megszabó távlati terv­nek. A Szovjetunió kitűzte alapos elemzése olyan erőt, hallatlan kincsestárat jelent a nemzetközi kommunista sok útján érhető el. Negyed szer: a Szovjetunió nem el­lenzi a szabad választásokat, de az egyesítés valamennyi kérdését a két állam megálla­podásának kell megoldani. Ötödször: a Szovjetunió tá- mogatia a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak a német államszövetség megalakítására — mint az egyesítés első fokára — vo­natkozó javaslatát. A hétéves terv a Szovjet­unió, az egész szocialista tá­bor hatalmas győzelme lesz, a világ valamennyi becsüle­tes emberének elvitathatatlan sikere. Mint Hruscsov elvtárs mondotta: „Az emberiség leg­merészebb álmait valósítja meg napjainkban a kommu­nista párt vezette szovjet nép akarat?, és a'kotó munkája.” „A XXI. rendkívüli pártkong­resszus hatalmas távlatokat nyitott meg az emberi elme, akarat előtt. Nagyságának a békés gazdasági verseny programját úgy, ahogyan az mozgaloTIb az osész haladó emberiség legmélyebb érdé- emberiség számára, amely keinek megfelel, emberek azon Hogy a világon legjobban, A szovjet megsokszorozza azok energiá- dolgoznak, ját, akik a békéért, az em- ők éljenek béri haladásért, a napfényes hazájukban jövőért küzdenek. nek, ezen felül egy milliót munkavédelmi gépek beszer­zésére. i Az Építésügyi Minisztéri­umhoz tartozó vállalatok kö­zül a legjelentősebb a Zagy- vapálfalvi Üveggyár további fejlesztése, az új gyárrész felépítése. Erre, 1959-ben 25 millió forin­tot fordítanak, hogy az új gyár 1960-ban már üzembe léphessen. A Salgótarjáni Üveggyár re- ikonstrukoió jónak folytatásá­ra 2,6 millió forintot enge­délyeztek. A Nógrádkövesdi Kőbánya berceli üzemének gépesítésére 800 ezer, a Rom- hányi Cserépkályhagyár bő­vítési munkálatainak megter­vezésére pedig fél millió fo­rintot költenek. Ezen túl a Salgótarjáni Üveggyár ré­szére 300 ezer forintos költ­séggel befejezik 26 lakás épí­tését és megkezdik 12 lakás munkálatait 1.2 millió forint ráfordítással. A Salgótarjáni Erőműben munkavédelmi és rekonst­rukciós célokra közel más­fél millió forintot költenek. A Salgótarjáni Acéláru­gyárban az összes beru­házások összege ebben az évben meghaladja majd a 15 millió forintot. Tovább folytatják a hideg- hengermű korszerűsítését, fejlesztését, s közel 14 millió forintot fordítanak erre az üzemrészre. A 33. sz. Autó- közlekedési Vállalat salgó­tarjáni forgalmi telepe épí­tési munkálatainak befejezé­séhez 2.4 millió forintot en­gedélyeztek, s összesen 3.6 millió forint lesz a vállalat ezévi beruházási kerete. A 21. sz. Hatvan—Somosr- köújfalu közötti műútra ösz- szesen 127 millió forintot fordít kormányunk, amely­ből az elmúlt esztendőben 82 milliót használtak fel. A fennmaradt összegből készül el Zagyvapálfal­vától az országhatárig az út, illetve a már kész útszakasz rendezési költségeit fedezik. Á szocialista mezőgazdaság fellendítéséért A mezőgazdaság szocialis­ta szektorai közül a megyei állami gazdaságok több mint 4.4 millió forintot kaptak. Ebből másfél millió forintot meghaladó összeget fordíta­nak építkezésre, közel 2,6 milliót pedig korszerű bel­földi és külföldi gépek be­szerzésére. A gépállomások 3.6 millió forintot kapnak, amelynek jelentős részét az új pásztói gépállomásra for­dítják. Ebben az évben el­készülnek a Cserháti Erdő- gazdaság balassagyarmati gépállomásának tervei is. A termelőszövetkezetek igen jelentős, mintegy 7.5 millió forintot kap­nak az államtól gazdasá­guk fejlesztésére. Ebből 5,1 milliót építési cé­lokra fordítanak. Többek között korszerű, 52 férőhelyes istállókat építenek Cereden, Szurdokpüspökiben, Diósje- nőn, Varsányiban. Pásztón egy 200 négyzetméteres üvegházat építenek. Egy millió forint értékű beruhá­zást kapnak a termelőszö­vetkezetek gépekre. 1959-ben nyolc termelőszövetkezetet villamosítanak és két terme­lőszövetkezethez építenek bekötő utat összesen négy kilométer hosszúságban. A megye szövetkezeti — felvásárlási és kereskedelmi — beruházása 9 millió fo­rint. Ebből három millió fo­rintot kap a MÉK, az ipari lakosság zöldség- és gyü­mölcs ellátásának megjavítá­sára. A 9 millió forintból old­ják meg a felújításokat, szakosításokat, korszerű­sítéseket, főleg Pásztón és Szécsény- ben. 300 ezer forintot fordí­tanak raktárak építésére. Űj boltot építenek Alsótoldon, Csesztvén, Cereden, Berke­nyén, Szarvasgedén és Cser- háthalápon. Rétságon kor­szerű cukrászdát, Nógrádsá- pon és Karancslapujtőn kor­szerű italboltot, Ipolytarmó- con pedig üzletet és italbol­tot iétesítenék. öt nagyka­pacitású szikvízüzemet he­lyeznek üzembe. Szandán, Ecsegen és Nagylócon pedig a szeszfőzdéket korszerűsí­tik. 36 millió a tanácsi beruházás A megye ez évi beruházá­si programjában összesen több mint 36 millió forinttal szerepel a tanács. Több mint 9.7 millió forintot fordítanak a közoktatás fej­lesztésére. E"---°d ül a salgó­tarjáni 12 tantermes iskola építésének befejezése közel 3 és fél millió forintot emészt fal. Nagybátonyban 1,6 Nógrád községben pedig 1,1 millió forintot fordítanak iskola építésre. Ezen kívül Zagyvarónán, Máikházán és Magvargécen létesül még iskola. Négyszázezer forin­tot költenek az új salgótar­jáni szálloda tervezésére. A helyi könnyűipar fejlesztésé­re több mint egy millió fo­rintot költenek, egyéb kom­munális célokra pedig több mint 400 ezer forintot. Az élelmiszeripar 776 ezer forin­tos beruházási programjában 510 ezer forinttal szerepel a ceredi sütőüzem felépí­tése, amely még ez év­ben megkezdi működését. Több mint 5.1 millió forin­tot kap az egészségügy. Eb­ből 1 millió forint a berceli szülőotthon építésének be­fejezése. A salgótarjáni új kórházra további 2.9 millió forintot költenek, amelynek nyomán már ez évben újabb 50 ággyal bővül a kórház ál­lománya. (A kórház egesz beruházási összege egyéb­ként 45 millió forintot tesz ki.) Jelentősebb összeget kap Balassagyarmat is egészség- ügyi helyzetének fejlesztésé­re. A vízellátás és a lakásépítés Megyénk vízellátásának további javítására 7 és fél mil­lió forintot meghaladó összeget költenek ebben az évben. A Balassagyarmati Vízmű befejezésére több mint egy millió forintot fordítanak. Salgótarjánban a vízmű he­lyi szükségleteire 1.8, a re­gionális vizirendszer építésé­re pedig több mint 3.2 mil­lió forintot költenek. Több- százezer forintot kapnak Szécsénv és Hollókő dolgo­zói is, ilyen célokra. A lakáshelyzet további ja­vítására 1959-ben közel 11 millió forintot költ álla­munk. Ebből egyedül Sal­gótarjánban 10 és félmillió forintot. Ebből az összegből 110 új lakást kell átadni eb­ben az évben a dolgozóknak. Végeredményben Nógrád megyében 1959- ben beruházásokra és felújításokra közel 300 millió forintot költenek. Ez az összeg valamivel na­gyobb, mint a múlt eszten­dei volt. Megtartotta első ülését Nágráü megye képviselő csoportja Szombaton tartotta idei el­ső ülését a Nógrád megyei képviselő csoport. A megye különböző részeiből érkezett munkásküldöttségek már az ülést megelőzően felkeresték a képviselőket ügyes-bajos problémájukkal. A Hazafias Népfront megyei titkársága egyik irodájában rögtönzött fogadáson különösen Czott- ner Sándor képviselő elvtár­sat a nehézipari minisztert keresték fel. Tíz óra is elmúlott már amikor az országgyűlési kép­viselőik csoportja megkezdte ülését, amelyen Jakab Sán­dor elvtárs a megyei képvi­selő csoport elnöke, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára a képviselőcsoport első negyed­évi munkatervét és a ter­vet módosító javaslatokat terjesztette elő. A nógrádi képviselők az első negyedévben a me­gye ipari üzemeinek, a munkások ellátásának és a munkás ifjúságnak a helyzetét vizsgálják meg a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének a leg­körültekintőbb segítése mellett. A vitáiban valamennyi or­szággyűlési képviselő részt vett és számos kiegészítő ja­vaslat is elhangzott az elő­terjesztett negyedéves terv- javaslatot illetően. A többi között kiegészítették a ter­vet azzal, hogy a Hazafias Népfront megyei titkársága a gyárakban és termelőszö­vetkezetekben munkás-pa­raszt találkozókat rendez a közeljövőben és ezeken az országgyűlési képviselők is résztvesznek majd. Sok szó esett Nógrád megye egész­ségügyi problémájának meg­oldásáról is. Határozat született, arra is, hogy a képviselői fo­gadónapok helyéről és ide­jéről a népfront megyei titkársága a Nógrádi Nép­újságon keresztül előre tájékoztatja majd a me­gye választó polgárait. Valamennyi képviselő helye­selte, hogy a munkásifjúság nevelése érdekében történje­nek intézkedések, s ennek érdekében a KISZ megyed vezetőivel közösen vizsgálják felül a különböző társadalmi szervek részéről eddig vég­zett ilyen irányú munkát. A képviselő csoport ülése után Czottner Sándor és még néhány országgyűlési képvi­selő ellátogatott a megye különböző helyeire választói közé. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom