Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-31 / 9. szám

ÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM Ara 60 FILLÉR 1959. JANUÁR 31. A HÉTÉVES TERV: A KOMMUNISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSÉNEK NAGYSZERŰ PROGRAMJA Tanácskozik a kommunizmust építő párt XXI. rendkívüli kongresszusa Kedden délelőtt, moszkvai idő szerint 10 órakor, a Kreml üléstermében megkezdődött a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusa. Az egész világ által nagy érdeklődéssel várt tanácskozáson a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervének irányelveit vitatják meg. 10 óra előtt öt perccel foglalták el helyüket az elnök­ségben a testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A kong­resszus részvevői helyükről felállva, hatalmas tapssal kö­szöntötték Csou En-lajt, Wladyslaw Gomulkát, Antonin Novotnyt, Palmiro Toglattit, Jacques Duclos-t és a nem­zetközi munkásmozgalom sok más kiváló személyiségét. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője is. Pontban 10 órakor hatalmas tapssal, felállva köszön­tötték a terembe lépő N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, *kinek nyomában a központi bizottság elnökségének tagjai haladtak. A központi bizottság első titkárának javaslatára, a kongresszus részvevői felállva, egyperces néma csenddel adóztak a nemzetközi munkásmozgalom XX. kongresszusa óta elhunyt kiváló vezetői emlékének. A küldöttek meg­emlékeztek Marcel Cachinról, Boleslaw Bierutról, Antonin Zápotockyról, Giuseppe di Vittorióról, Georgi Damjanovról és a nemzetközi békemozgalom kiváló harcosáról, Frédéric Joliot-Curieről. Ezután Hruscsov bejelentette, hogy a kongresszusra 70 testvéri kommunista és munkáspárt küldte el képvi­selőit. Az üdvözlés után a kongresszus megválasztotta a 39 tagú elnökséget, 13 tagú titkárságot, 11 tagú szerkesztő bizottságot, és 17 tagú mandátumvizsgáló bizottságot. A küldöttek N. Sz. Hruscsov javaslatára elfogadták a kongresszus napirendjét és ügyrendjét. Az elnökséget ezután Kiricsenko, a központi bizottság elnökségének tagja vette át. Bejelentette, hogy a szó N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát illeti. A küldöttek helyükről felállva, hosszan tartó, lelkes tapssal ünnepelték a szónoki emelvényre lépő Hruscsovot, aki megkezdte a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól szóló beszámolóját. ' * f 's­, ' X. Sí. Hruscsov elvtárs beszámolója <a beszámoló rövidített szövege) — Az SZKP XXI. kong­resszusa — mondotta Hrus­csov — azért ült össze, hogy megtárgyalja a szovjet nép­gazdaság fejlesztésének az 1959-1965. évekre kidolgozott ellenőrző számait. Hatalmas program ez, nagyszerűségé­ben páratlan a történelem­ben — mondotta. Három év telt el a XX. pártkonresszus óta — foly­tatta az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára. — Ezekben az években a Szov­jetunió határozottan haladt tovább a kommunizmushoz vezető lenini úton, még job­ban erősítette hatalmát, öregbítette nemzetközi te­kintélyét a béke és a né­pek közötti barátság meg­szilárdításáért vívott harc­ban. A szocializmus világa ma erősebb, egységesebb és meg- bonthatatlanabb. mint vala­ha — hangsúlyozta. — Ha­tása döntő az emberiség fej­lődésének egész menetére. Teljes joggal mondható: minden haladás élén a szoci­alizmus országai menetelnek. Hruscsov közölte a kong­resszusi küldöttekkel, hogy az SZKP XXI. kongresszu­sára 70 ország kommunista és munkáspártjainak kül­döttségei jöttek el. majd a kongresszusi küldöttek, a párt és az egész szovjet nép nevében szívélyesen üdvözöl­te a testvérpártok küldötte­it. Ezután a szovjet nép nagy­szerű átalakító munkájának sikereivel foglalkozott, mél­tatta a pártnak és központi bizottságának — amely élén hosszú éveken át Joszif Sztálin állt — vezető szere­pét. A múltban elmaradott országunk — mondotta az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, — erős szocialista ipari és kolhoznagyhatolom lett. A Szovjetunió ma az ipari termelés volu­menét tekintve, Európá­ban az első, világviszony­latban a második he­lyet foglalja el. A burzsoá közgazdászok és politikusok — jegyezte meg Hruscsov — nemegy­szer jósolták, hogy a Szov­jetunió, mihelyt a második világháború Után helyreállí­totta népgazdaságát, kényte­len lesz lassítani gazdasági életének fejlesztését. E jós­latok szappanbuborékként semmivé váltak: a szovjet gazdaság továbbra is gyors ütemben fejlődik. A népgazdaság fejlődését meggyorsító legfontosabb té­nyező az ipar és az építő­ipar igazgatásának átszerve­zése volt — mutatott rá Hruscsov. — A új iparigaz­gatási forma jelentős előnyei a népgazdasági tanácsok munkájának viszonylag rö­vid időszaka alatt máris megmutatkoztak; konkrétab­bá vált a termelés irányítá­sa. Fokozódott az ipari ter­melés növekedésének üteme, javult a termelés belső tar­talékainak és az ország ter­mészeti kincseinek felhasz­nálása, s aktívabban, na­gyobb kezdeményző erővel dolgoznak a munkások, mér­nökök és technikusok. Megemlékezve a pártnak, munkásosztálynak, a kolhoz- parasztságnak és a szovjet értelmiségnek a mezőgazda­ság fejlesztése érdekében tett nagy erőfeszítéseiről, elmon­dotta, hogy az utolsó félévtlzed alatt a szemesteranény-termés évi átlaga 39 százalékkal emelkedett az előző öt­éves időszak évi átlagá­hoz viszonyítva. Kimagasló győzelem ez, elvtársak — állapította meg. A szocialista gazdasági élet általános fellendülése, a munkatermelékenység emel­kedése alapján — folytatta Hruscsov — szakadatlanul nő a szovjet nép jóléte. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1940-ítől 1958- ig majdnem kétszeresére, a parasztok reáljövedelme pe­dig egy dolgozóra számítva, több mint kétszeresére emel­kedett. A Szovjetunióban párat­lan virágzást ért el minden nemzet és népcsoport kul­túrája — mutatott rá a to­vábbiakban. A felsőfokú és középiskolai képzettségű szakemberek száma a nép­gazdaságban ma körülbelül hét és félmillió — 39-szer annyi, mint 1913-ban volt. A szovjet főiskolákon hoz­závetőleg négyszer annyi hallgató tanul, mint Anglia, Franciaország, Nyugat-Né- metország és Olaszország fő­iskoláin együttvéve. A Szov­jetunió főiskolái csaknem háromszor annyi mérnököt képeznek, mint az Egyesült Államok főiskolái. Beszámolójában külön megemlékezett azoknak a szovjet tudósoknak, tervező­mérnököknek, mérnököknek és munkásoknak nagyszerű győzelméről, akik újabb vi­lágtörténelmi jelentőségű hőstetteit hajtottak végre — sikeresen felbocsátották a Hold irányába a többlépcsős űrrakétát. A Föld első mesterséges holdjainak eredményes fel­bocsátása, tudósaink és né­pünk kimagasló győzelme, a Szovjetunió magasszínvona­lú ipari és műszaki fejlett­ségének bizonyítéka — hang­súlyozta Hruscsov. — Az egész világ újjongott a győ­zelem hallatára. E győzelem új korszakot nyitott meg a természet meghódításának történe­tében — a világűr bir­tokbavételének szakaszát. A Föld első mesterséges holdja a szovjet szutnyik volt, a naprendszer első mes­terséges bolygója a szovjet űrrakéta — jelentette ki, s a kongresszus küldötteinek viharos tapsa kísérte az SZKP Központi Bizottság el­ső titkárának szavait. Évről évre egyre erősödik a Szovjetunió, a szocialista nemzetek önkéntes szövetsé­ge a dolgozók soknemzetisé­gű állama — jelentette ki Hruscsov. — Az utóbbi években jelentősen kiszéle­sedtek a szövetséges köztár­saságok jogai, ez a szovjet demokrácia fejlődését jelen­ti és lehetővé teszi, hogy még gyorsabban gyarapítsuk minden köztársaság gazdasá­gát és kultúráját. A Szovjetunió belső és nemzetközi helyzete még so­hasem volt olyan szilárd, mint most — hangsúlyozza az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára. A Szovjetunió az agresz- sziós erők megfékezéséhez minden szükséges eszközzel rendelkező legyőzhetetlen szocialista tábor, a békének és a népek biztonságának erős bástyája. A hétéves terv a békés gazdasági verseny döntő szakasza Áttérve a Szovjetunió 1959 -1965-ig terjedő hétéves népgazdaság fejlesztési ter­vének fő feladataira, rámu­tatott: a szovjet nép olyan magaslatokat ért el. olyan grandiózus átalakításokat hajtott végre a gazdasági és a társadalmi politikai élet minden területén, melyek a Szovjetunió számára lehető­vé teszik, hogy most a fej­lődésének új, igen fontos időszakában a kommunista társada­lom szelesen kibontako­zó építésének időszakába lépjen. Hruscsov röviden megha­tározta a jelzett időszak fő feladatait: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése, a Szovjetunió gazdasági és védelmi erejé­nek további fokozása, s ez­zel egyidejűleg a nép nö­vekvő anyagi és szellemi szükségleteinek egyre telje­sebb kielégítése. Hangsúlyoz­ta: meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy az egy lakosra számított termé­kek előállításában a Szovjet­unió utolérje és túlszárnyal­ja a legfejlettebb kapitalista országokat. Hruscsov, miután megálla­pította, hogy a hétéves terv alapvető kérdés© a szocia­lizmus maximális időnyerése a (kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben, kitűzte a konkrét gazdasági, politikai, ideológiai és nem­zetközi feladatokat. Gazdasági téren: átfogóan fejleszteni a1 termelőerőket, nehézipar elsődleges fejlesz­tése alapján minden gazda­sági ágban olyan fejlődést elérni, amely lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió döntő lépést tegyen a kommuniz­mus anyagi, technikai bá­zisának létrehozásában és a Szovjetunió győzelmének biz­tosításában a kapitalista or­szágokkal folyó békés gaz­dasági versenyben. Az életszínvonal jelentős emelkedései az ország potenciáljának fokozásá­val, népgazdaság vala­mennyi ágára kiterjedő további műszaki haladás­sal, a társadalmi munka termelékenységének szün­telen növelésével kell biztosítani. Politikai térén: tovább erő­síteni a szovjet szocialista rendszert, a szovjet nép egy­ségét és összefogását, fej­leszteni a szovjet demokrá­ciát, fokozni a széles nép­tömegek aktivitását és ön- tevékenységét a kommunista társadalom építésében, bőví­teni a társadalmi szerveze­tek funkcióit az állami kér­dések megoldásában, növel­ni a párt és a szocialista állam szervező és nevelő sze­repét, minden eszközzel erő­síteni a munkás-paraszt szö­vetséget, hazánk népeinek barátságát. Ideológiai területen: fokoz­ni a párt eszmei-nevelő­in unkáját: növelni a dolgo­zók, elsősorban a serdülő nemzedék kommunista ön­tudatát és a munkához va­ló kommunista viszony, a szovjet hazafiság és a nem­zetköziség szellemében ne­velni őket. Leküzdeni az emberek tudatában a kapi­talizmus csöikevényeit, har­colni a burzsoa ideológia el­len. A nemzetközi kapcsolatok területén: következetes kül­politikát folytatni a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilár­dítására a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­sének lenini elve alapján. Törekedni a „hideghábo­rú” megszüntetésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Minden le­hető módon erősíteni a szocialista világrendszert és a testvéri népek ba­ráti együttműködését. Beszámolójában Hruscsov felsorolta azokat az adato­kat, amelyek jellemzik, hogy milyen széles körben vitat­ták meg „A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959-1965. évi ellenőrző szá- mai”-ról szóló beszámolójá­nak téziseit. Az országos vitában több mint 70 millió­an vettek részt. A gyűlése­ken 4 millió 672 000 felszó­laló tett észrevételt, kiegé­szítést és javaslatot. Ezen­kívül a lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz több mint 650 000 javaslatokat és ész­revételeket tartalmazó levél és cikk érkezett. Ezután kitért e javaslatok közül néhányra, majd ki­jelentette: véleménynyilvání­tásuk során a dolgozók ki­fejezték azt az eltökélt szán­dékukat, hogy teljesítik és túlteljesítik a hétéves terv feladatait. Az ipar és a közlekedés nagyarányú fejlesztése Áttérve az ipar és a köz­lekedés fejlesztésének kér­déseire. F tíscsov rámutatott, hogy az e jenőrző számok az ipar minden ágában, külö­nösen pedig a nehéziparban a termelés fejlesztésének gyors ütemét és a termelés nagy, abszolút növekedését irányozzák elő. Az ipar teljes termelésé­nek volumenét — mondatta — 1958-hoz viszonyítva. 1965-ben körülbelül 80 szá­zalékkal, ebből az „A”- csoportban (termelési eszkö­zök termelése) 85—88 száza­lékkal, a „B”-csoportban pe­dig (fogyasztási cikkek ter­melése) 62—65 százalékkal akarjuk növelni. Hangsúlyoz­ta, hogy ez igen nagy nö­vekedés. A hétéves terv ideje alatt az ipari termelés volumene annyival nő, mint az utóbbi 20 esz­tendő alatt. 1965-re a nyersvas-terme- lést 65—70 millió tonnára, az acéltermelést 86—91 millió tonnára, a hengerelt áruk termelését 65—70 millió ton­nára akarjuk növelni — folytatta. — Többszörösére növeljük a színes és ritka fémek termelését. A vas- és színesfém­kohászati üzemek építésé­re és újjáalkítására töb­bet szándékozunk beru­házni, mint az elmúlt 30 esztendőben összesen. Ezen bülül a vaskohászatban a beruházások 67 százalékát, a színesfém-kohászatban pe­dig a beruházások mintegy 60 százalékát a működő üze­mek bővítésére és újjáala­kítására fordítjuk, s ezeknek az üzemeknek kell biztosí- taniok a nyersvas, az acél- és a hengeneltáru-termelés tervbevett: növekedésének több minit háromnegyed ré­szét. Az eszközöknek ez a felhasználása a legelőnyösebb — jelentette ki az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. (Folytatás a 2. oldalon) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom