Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-03 / 1. szám
195t. január 3. NÓGRÁDI HBPCJSAO 7 ] Szegkovácsok Az elmúlt évben 1600 forintot kerestek átlagosan havonta a szegkovácsok, s van olyan család is, ahonnét ketten, hárman dolgoznak a szövetkezetben. A borsodi, a Bállá Sándor naponta 15— 20 kiló sínszöget kovácsol Herczeg József a fonott drótkerítést készíti. A nograamegyeri cigányok közel nyolc esztendeje alakították meg a szegkovács kisipari termelőszövetkezetet, s az alakító 53 cigánytag azóta a Nógrád megyei kisközség leggazdagabb emberei közé tartozik. * várpalotai, és a komlói szén- bányászati trösztöt a nógrád- megyeri cigányok látják el bányavasúti sinszeggel, de a jövő évtől kezdve fokozatosan áttérnek a lakosság igényeinek kielégítésére. Próbaképpen már megkezdték a drótkerítés gyártását is. Ez év első felében közel 50 ezer méter drótkerítést készítenek már a kereskedelem részére. Új készítményeik közé tartozik a kovácsolt vaskapu készítése is. Ebből tavaly 10 kiskaput és 20 nagykaput készítettek. Rácz Dezső sínszegkovács 2000 forintnál is többet keres havonta. Munka után gyakran ülnek a rádió mellé feleségé vei együtt a szépen berendezett új lakás ban. Ifj. Bangó Dezső sinszegkov ács egyben a szövetkezet népi zenekarának prímása is. Munka után rendszeresen megszólaltatja hegedűjét is, leggyakoribb hallgatójának, feleségének. A Román népköztársaság életéből Bányavillamosítás Romániában A román villamosítási terv előírja a bányák további széleskörű villamosítását. A villamosenergia alkalmazása a bányákban megteremtette annak feltételét, hogy a bányákba bevezethessék a leghaladóbb technikát. A szénbányákban például a villamosítás lehetővé tette a szállítás, a fúrás és a fejtés majdnem teljes gépesítését. A Zsil-völgyében a villamosenergia segítségével nagyteljesítményű szellőző berendezéseket létesítettek, nagyteljesítményű fejtőgépeket és új légkompresszorokat helyeztek üzembe. A lignit-bányák többségében most már villamos-fúrógépeket működtetnek. Hasonló berendezések kezdték meg működésüket a nemfémes ásványbányákban is. A bányák villamosítási munkálatai tovább folynak. Idén a bányák villamosenergiával való ellátása céljából majdnem 220 kilométer villamosvezetéket építenek. E v :zeték mentén fekvő, eddig nem vilamosított helységeket is villamosítani fogják. Munkás ellenőrző brigádok a Román egészségügyi intézményekben Az RMP, és a román népi kormány gondoskodása folytán rendkívül nagyot fejlődött az ország egészségügyi helyzete. E fejlődés leglényegesebb számai a következők: az általános évi elhalálozás az 1938. évi 19,1 százalékról 9.9 százalékra, az 1938. évi 17.9 százalékos gyermekhalandóság pedig 1956-ban nagymértékben csökkent. Az egészségügyi helyzet további javítása, a múlt egyes csökevényeinek felszámolása érdekében a bukaresti városi szakszervezeti bizottság kezdeményezésére a napokban munkás ellenőrző-brigádok szálltak ki a fővárosi egészségügyi intézményekbe. Ez az ellenőrzési kampány a jelenlegi egészségügyi helyzet újszerű felmérését, és a szocialista egészségügy tökéletesítésének új vonását jelenti. A román sajtó mostanában gyakran szóváteszi, hogy a hallatlan fejlődés ellenére egyes egészségügyi dolgozók között még mindig dívik a kapitalista, üzletelő szellem, amelynek leküzdésére mindent megtesznek. A bukaresti egészségügyi intézményekbe váratlanül kiszállt munkásellenőrök azt vizsgálták, hogyan kezelik a betegeket, hogyan történik a kórházi beutalás, hogyan bánik a személyzet a betegekkel, hogyan tartják meg a tisztasági, igazgatási és gazdasági előírásokat az ellenőrzött intézményeknél. Az ellenőrző brigádok sokszáz beteggel beszéltek, s megállapíthatták, hogy a legtöbb helyen a legnagyobb elismerés illeti az egészségügyi dolgozókat lelkiismeretes munkájukért. De szép számmal akadtak hanyagság, udvariatlan bánásmód, nyerészkedő szellem nyomaira is. A munkásellenőrök feltárták, hogy helyenként az orvosok azért halogatják a diagnózis megállapítását, vagy a kórházi beutalók kiadósát, hogy a türelmüket vesztett betegeket magánrendelőikbe kényszerítsék. Feltárták, hogy egyes ápolónők kötelességszerű feladatukat csak különpénz ellenében látják el maradékta- lanúl. Az ilyen visszaéléseket Román-magyar 1958 december 18-án Csengéméi összekötötték annak az összesen 365 km hosszú föld- gázvezetéknek a két szakaszát, amely Tiszapalkonvát a romániai sármási gázmezővel kapcsolja össze. A gázvezeték magyarországi szakasza 135 km, romániai szakasza 230 km hosszú. A román földgáz a Szovjetunió segítségével Tiszapalkonyán épülő Ti- szavidéki Vegyiművek nyerselkövető orvosokat és ápolónőket különböző büntetésekkel sújtják, beleértve a gyakorlattól való ideiglenes, vagy örök eltiltást is. A legutóbbi sajtójelentések szerint hasonló ellenőrzést folytattak a ploesti városi egészségügyi intézményeknél is. Minden jel arra mutat, hogy a bukaresti városi szak- szervezeti bizottság kezdeményezése országos jellegűvé válik. földgázvezeték anyaga lesz. A Vegyiművek építkezésének befejezéséig a földgáz egy részét a Tisza- palkonyai Hőerőműben égetik el áramfejlesztés céljából barnaszén helyett, másik részét a miskoic—diósgyőri Lenin Kohászati Művekben martin- acél gyártására használják fel, ahová a gáz a Tisza- palkonyai Hőerőműben égetik lefektetett 35 km hosszú külön csőrendszeren keresztül érkezik. C S ' B \5 ,l-V ‘ K “ / S ! 0 VJ ti U N í 6 tenutKohasieH Műre* (Oiósíl/Őr- Miskolc)' L iopkm fiOMAN I A XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX20G0C: ♦»»»»»»»»»>»»»»»•♦ ŰOOOGQCOCCX DOíXXXiC-ŰOOíXJCCGOC utazás — Képek Odessából, Krimből és a Kaukázusból — VI. Miszhor megtekintése után a Jaltától 6 kilométerre fekvő Livádiába érkeztünk. Itt tartották 1945-ben a jaltai konferenciát Anglia, Egyesült Államok és a Szovjetunió államfői és külügyminiszterei részvételével. A szevasztopoli kőből készült renaissance stílű palota 1910—11-ben orosz mesterek tervei szerint készítették az utolsó orosz cár: II. Miklós részére. Mintegy 2500 jobbágy dolgozott éjjelt nappallá téve, hogy a héttagú cárt család minél hamarább élvezhesse az 50 termes palotát, amelynek márvány díszítéséről olasz művészek gondoskodtak. Megtekintettük itt a konferencia tanácskozásainak 6 ablakos kazettás mennyezetű gyönyörű díszítésű nagytermét. Most 170 dolgozó üdül az egykori cári palotában, ahol a jaltai konfereda ideje alatt Roosevelt elnök lakott. A II. világháború alatt német tisztek lakták az 1917. után szanatóriummá lett palotát. A német kegyetlenség ennek az épületnek sem akart kegyelmezni és egy román századot bíztak meg a felrobbantásával. A partizánok azonban felvették a románokkal a kapcsolatot és közös erővel meghiúsították a szanatórium felrobbantását. Csodálatos vidék Livádia is. Nem hiába volt 1861-től a cári csalód üdülőhelye. Gyönyürű parkok, ligetek, benne sötétzöld sugár cédrusok, ciprusok, fügefák övezik a mindössze nyolc épületből álló települést, ahol 900 szívbeteg számára ad megnyugvást a csend és a tengerrel határolt környezete. Livádiából társasgépkocsival egy ideig a Bahcsiszeráj felé vezető országúton haladva a Jaltától 16 kilométerre fekvő Alupkába látogattunk el. Ez a második legjelentősebb fürdőhelye. 1938-tól a kis falucska várossá fejlődött s ma már 16 szanatórium működik benne. A Szent Péter hegy aljában fekvő te- lepülésnak igen jó klimatikus viszonyai vannak és fenséges kilátás van innen a Krim félsziget partjaira. Igen érdekes látvány volt Voron- cov Novorosszijszk tartomány kormányzójának nyári palotája. Voroncov gróf igen gazdag volt. Egész Alupka az ő tulajdonát képezte. Évi jövedelme meghaladta a 800 ezer ezüst rubelt. Több palotája közül az alupikai volt a legszebb, amit 18 évi munkával 1846-ban több ezer munkás készített el. Az építészeti remekhez szükséges diorit kőanyagot a palota melletti dombról fejtették ki és ólommal kötötték össze, így az 1927-es földregés sem rongálta meg. Ez az igen érdekes építészeti történeti emlék Eduard Blör és Weljen Gunt angol építészek tervei szerint készült. Stílusbeli keveredés látható ennél a szürkészöld palotánál, amelynek széles kőlépcsősorát három pár fehér márványoroszlán ékesít. Az épület déli homlokzata mór — s az középkori bástyás erődre emlékeztet — az északi része késő angol—gót stílben .készült. Ebben a 150 szobás épületben nyitották meg 1956 elején Krim félsaiget képző- művészeti múzeumát. Igen tanulságos volt ennek a múzeumnak nyolc termét meg- tekinteni. S szűkre szabott közlési lehetőségek miatt azonban csak egy-két dolgot említek meg. Igen hatásosak voltak többek között a XIX. század végén élt nagyon termékeny Ajvazovszkij festőművész .tengerről szóló festményei. A nagy művész után több mint 6000 festmény maradt. Érdekes volt Voroncov gróf egykori vendéglátó .terme, melynek kínai módra készült bambusz tapétája eredetiben látható. A meglátogatott termek egyikében lakott a jaltai konferecia idején Churchill angol miniszter, elnök. Láttam az udvart színháztermet is, ahol neves színészek szórakoztatták az üdülő Voroncov családot. Itt lépett fel már mint híres színész, Sepkin is. Voroncov grófnak a Krím félsziget sokat köszönhet. Az ő idejében kezditek építeni útjait, telepíteni a szőlőjét, Ekkor indult meg a jaltai kikötő építése és a szemet gyönyörködtető park telepítése. Ez a kastély körüli 40 hektáros liget a Krímben egyedülálló és a parkművészet kiemelkedő alkotása. Évtizedekig válogatták a fákat, bokrokat, virágokat, amelyek végülis ritmikusan váltaikoznák és csodálatos összhangot teremtenek. Az arbutus, az olasz és krimi fenyő, a liváni cédrus, a pi- ramidális és a mexikói ciprus, a babér, a csilléi araucaria, a fügefa stb., mind újdonság volt számomra. Hosszabb időzés után utunk Alupkáitól 6 kilométerre fekvő Szdmeizbe vezetett. Indulás előtt két angol rendszámú személygépkocsi kanyarodott a Voroncov palota elé. Szimeiz a Krim félsziget legrégibb üdülőhelye, amely klimatikus és egészségügyi ellátása szempontjából az ország kiemelkedő helyei közé tartozik. Cédrusfákkal övezett sétánya a sziklás Macska-hegy felé vezet. Sokan megcsodálták ember- nagyságú virágból készült virágvázáit és Micsurinnak virágból kirakott arcképét. Fürdőszanatóriumban széles körben alkalmazzák az új gyógymódokat, például a gyógytornát, napkúrát, szövetkezelést stb. 1885-ben Tolsztoj Leó is hosszabb időt töltött itt. Szimeiziben csodálatosan érdekes parti sziklák láthatók: a „Macska” és a „Csoda”. A kettő között állt a „Szerzetes-szikla”, amely az 1925-ös földrengés során megrepedt és 1931-ben a nagy vihar teljesen megsemmisítette. Természeti szépségén kívül Szimeiz még obszervatóriumáról is híres. A szovjet hatalom alatt itt 8 üstököst és 115 kis égitestet fedeztek fel és jelentős eredményeket érteik el a Nap kémiai összetételének tanulmányozásában. Az utolsó kirándulást a Jaltából ésszakkeletre fekvő Gurzuf felé tettük. A ten- gerpatnak azon a részén állt meg velünk a gépkocsi, ahonnan jó kilátás nyílt az 565 méter magas Medve-hegyre, ami 2.5 kilométer hosszan nyúlik bele a tengerbe. Ennek csúcsain megmaradtak az ősi tauriszi város romjai, a tengerparton pedig a genovai építmények. Mesébe illő Gurzuf vidékének tengerpartja. A vízben lévő két hatalmas szikla közti utat tengeri kapunak nevezik. A Medve-hegy lábánál 4 télen, nyáron működő pionír-tábor van, ahol évente mintegy 80 ezer fiatal pihen. Egy-egy gyermek 40 naoot tartózkodik itt és iskolai évben itt is tanulnak. A demokratikus országokból is sok úttörő üdül itt a nyári hónapokban. (Folytatjuk.) A livádiai—jaltai konferencia színhelye.
