Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-24 / 7. szám

1959. január 24. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG A. hatások embere Mikojan kéthetes amerikai útja komoly előrehaladást eredményezett a politikai élet­ben. Ennek az útnak az ered­ményei számtalan pesszimis­ta politikus álláspontját meg­döntötték, akik azt állítot­ták, hogy lehetetlen kapcsola­tot létesíteni a világ két nagy­hatalma között. Mint ahogyan az első szov­jet mesterséges bolygó tanú­sítja a nemlétező lehetetlent, úgy Mikojan találkozása az amerikai néppel, az amerikai vezetőkkel bizonyítja: meg lehet közelíteni az égető nem­zetközi problémákat, ame­lyek a hidegháború levegőt- lenségében gyökereztek. A Szovjetunió Miniszterta­nácsa első elnökhelyettesének személyében, az amerikai po­litikusok és üzletemberek a válságból való szabadulás le­hetőségének képviselőjét, míg az amerikai nép az átlagpol­gárok a hidegháború meg­szüntetésének, a békés együtt­élés javaslattevőjét látták Mi- kojanban. Mindezt bizonyítja az az érdeklődés, amely Ame­rikában fogadta. Látogatásai során, mikor ellátogattak kü­lönböző gyárakba és városok­ba, az üzletemberek, vezető politikusok, tudósok vetélked­tek vendégül fogadásáért. Mindenről hallani akartak az amerikai emberek, a két különböző rendszer békés együttéléséről, a megegyezés lehetőségeiről, a kölcsönös kereskedelem fokozásának feltételéig. Mikojan csupán magánemberként utazott az Egyesült Államokba és ma­gánemberként beszélt is, de voltaképpen a szovjet politi­ka lényegét fejtegette. Az elért hatást sokan Mikojan személyének tulajdonították, pedig csak részben személyéé. Abban, hogy az amerikai em­berek hosszú évek óta elő­ször hallották közvetlenül felelős szovjet vezető véle­ményét a nemzetközi politi­ka alapvető kérdéseiről. Feltétlenül figyelembe kell vennünk — s elsősorban ezt képviselte Mikojan — a Szov­jetunió eredményeit, amelyek nap mint nap az életszínvo­nal állandó emelkedésében s a technikai fölényben nyilvá­nulnak meg. Ezt pedig már látják az államférfiak, a poli­tikusok, s látja az amerikoi nép; amely Mikojan szerint meggyőződhetett már arról, hogy a hidegháború esztelen folytatását meg kell szüntetni. A Mikojan út bizonyítja, hogy hasznos a vezető állam­férfiak kölcsönös látogatása, a közvetlen személyes eszme­csere. A kölcsönös megértés és révbejutás előfeltétele, aho­gyan ezt Mikojan mondta: „Kedvelem a fontos témák egyenes és nyílt megvitatását. Ha mindkét fél arra törekszik, hogy megértse egymást, akkor ez a nyílt színű beszélgetés csak segítheti a kölcsönös megértést.” Míg Mikojan Amerikában utazott a szovjet politika bé­kejellegének megfelelően te­vékenykedett. Javaslatok és ajánlatok sora után megin­dultak a találgatások, hogy a néniét kérdésben külügy­miniszteri értekezlet van ki­alakulóban. Nem tudható, bár lehetséges. Mikojan ame­rikai útjának legelső hatásai ezek a világpolitikára. Az egyszerű amerikaiak nem fe­lejtik a találkozást, s ez már további tényező az elkövet­kezendő fejleményekben; BELGA KONGÓ Az afrikai kontinens középső részén elhelyezkedő mintegy 2 350 000 négyzetkilométer terü­letű (hazánk területénél 25-ször nagyobb), igen gyéren lakott, Magyarország lakosságát csak kevéssel felülmúló, 12 300 000 fő­nyi lakosú, Belga Kongó óriási természeti kincsekkel rendelke­zik. Belga Kongó urán-, ón- és aranytermelése is igen jelentős, de ezeken kívül számottevő mennyi­ségben találhatók meg területén úgyszólván az összes ásványok és ércek. A Belga Kongót környező or­szágok közül a nyugaton és északon elhelyezkedő Kongói Köztársaság és Középafrikai Köztársaság, a volt Francia Egyenlítői Afrika gyarmataiból az utóbbi időben váltak auto­nóm köztársaságokká, Szudán, amely régebben angol gyarmat volt, már néhány éve független állam és az ország déli határai­Moszkvai vélemények Mikojan útjának eredményéről MOSZKVA: A szovjet saj­tó az elmúlt napokban bő terjedelemben foglalkozott Mikojan amerikai útjával. Általában rendkívül elégedet­tek voltak az út eredményei­vel, azzal a fogadtatással, amelyben Mikojan részesült. A szovjet miniszterelnök­helyettes amerikai fogadta­tása arról tanúskodott, hogy az egyszerű emberek milliói a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak kiszé­lesítése, a hidegháborús fe­szültség megszüntetése mellett foglalnak állást — hangsúlyoz­zák Moszkvában. A moszkvai politikai megfi­gyelők aláhúzzák: Mikojan megbeszélései nem jelentik azt, hogy a Szovjetunió ki akarja iktatni a nemzetköz: kérdések megoldásából az Egyesült Államok európai partnereit, mint ahogy azt egyes politikusok próbálják bizonygatni. A német béke- szerződés kidolgozásának mun­kájába például valamennyi egykori társult és szövetséges hatalmat be akarja vonni a szovjet kormány. Mikojan mostani találkozása az amerikai üzletemberek­kel, meggyőző erővel bizonyí­totta, hogy az Egyesült Álla­mok üzleti körei rendkívüli' érdeklődésit tanúsítanak az­iránt a lehetőség iránt, s az' üzleti körök a szovjet—ame- < rikai kereskedelmi kapcsola-] tok bővítését kívánják. A Iá-, togatás után van remény,' hogy ez az álláspont győzedel­meskedik, s a közelmúlt ki­sebb jelentőségű tárgyalásait! követően sor kerülhet széles­körű, átfogó jellegű kereske­delmi megállapodások meg­kötésére is. ' A szovjet fővárosban bíznak; abban, hogy a magasállású! kormányférfiak első találko­zása — amelyre olyan hosszú! szünet után került sor — meg-1 hozza eredményeit mind a két! ország kapcsolataiban, mind1 pedig a nemzektözi problémák! megoldásának elősegítésében. Az igazi megoldást termé-! szetesen a kormányközi tár-' gyalások jelenthetik, Moszk-! vában lehetségesnek tartják,' hogy magasállású amerikai; vezetők magánjellegű láioga-. tásra utaznak a Szovjetunió-1 ba. Szükség van arra is, hogy! az érdekelt országok megte-' gyék azokat az intézkedése-! két, amelyek a nemzetközi' feszültség megszüntetésére, aj bizalom légkörének kiala­kítására irányulnak; Nagy nemzeti ünnepükön szívből köszöntjük Románia dolgozó népét \a/ irany^jj^urér, gyapot SgJ réz -^gyémánt %$?****<> csapalsrá/ktás Won ‘ßkare r4 » ­4» kikötő C.= Catnnda (Portugal) R.IJ-- Ruanda UrunditBeigaggámségj Ml I. linin'1^ |||ftáfSIA ES NV*SIf|(6,.0 illlHll'MlllillllllIll nál fekvő Rhodesia és Nyasza- föld a Brit Nemzetközösségen belül jelentős autonómiával bír. A Belga Kongóban az utóbbi napokban lejátszódott események arra utalnak, hogy a többi af­rikai országhoz hasonlóan Bel-< ga Kongó népe is megindult a' függetlenség és a felszabadulási felé vezető úton. 1M| a, 1959, január 24-én 100 esztendeje, hogy á román fejedelemségek egye­sültek, hogy a Havasföld eggyé lett a Moldvával. Az egyesü­lés nagy történelmi fontossá­gú esemény a román nép éle­dében, az önálló román állam kialakulási folyamatában és Románia szocialista irányiba történő fejlődésében. A román fejedelemségek egyesülése a román nép évszá­zados törekvéseinek és har­cainak beteljesülését jelentet­te, Az új erők és a tőkés ter­melési viszonyok kifejlődése az 1848-as szabadságharc után égető szükségessé tette-a ro­mánság nemzeti egyesítését. Az egyesülés a feudális rend­szer felszámolásának legfon­tosabb feltétele volt, egy szé­lesebb belső piac kialakításá­nak, a nagy termelési erők ki- fejlesztésének és a nemzeti függetlenségért folytatott harc egyesítésének is alapvető fel­tétele volt. Ez megfelelt a ro­mán polgárság érdekeinek is, de a nép is azt remélte, hogy az egyesüléssel megszabadul la jobbágyság terhei alól, a bojárság a nagybirtokosok el­nyomása alól. 1859. január 21-e és 24-e között a bukaresti Mitropolia- domb környékén a környék­beli parasztok, kisiparosok és egyéb kisemberek tízezrei gyűltek össze, akik azt köve­telték az országgyűléstől, hogy az vegye figyelembe a nép óhaját. A nép követelésének élére Vasdle Lupu és Mátéi Basarab fejedelmek, valamint az 1848-as román forradalmá­rok álltak. A román hazafiak lelkes és következetes harca megtalálta azt a politikai for­mát, amellyel el tudták távo­lítani az egyesülés előtt álló akadályokat. A népi tömegek nyomására ma száz esztende­je, Alexandru Cuzát válasz­tották meg a Havasföld feje­delmévé. A követelő népnek ezt a gyülekezetét a költő ^emlékirataiban így jegyezte fel: „A nép már nem az em­berek gyülekezete volt, hanem egy olyan élő tenger, amelynek hullá­mai lassan megmozdultak és azzal fenyegettek, hogy bezú­dulnak az országgyűlés ka­puin és ablakain át a ter­mekbe, hogy saját jogaikat és igazságukat támogassák.” A reakciós képviselők megvá­lasztották Cuzát, mert attól féltek, hogy az üléstermet nem hagyhatják el élve, ha nem szavaznak az egyesülésre. Az egyesülés tehát kemény osztályharcnak volt az ered­ménye, amelyben a haladó erők döntő csapást mértek a feudális rendszerre, f - r í^uza fejedelem uralkodá- r (51^ sa alatt az egyesülés lehetővé tette, hogy a töme­gek erőteljes támogatásával a reakciós erők ellenállásának leküzdésével jelentős társa­dalmi-gazdasági intézkedéseket hozzanak, a parasztokat föld­höz juttassák, a kolostori bir­tokokat az állam kezébe ve­gyék, kiszélesítsék a választó­jogot, igazságszolgáltatási, köz­oktatási és más reformokat hajtsanak végre. Az egyesülésnek igen nagy és haladó jellegű szerepe volt Románia történelmében. Az egyesülés megalapozta az or­szág gazdasági fejlődését. Megkönnyítette az új társa­dalmi erők kibontakozását, a társadalom leghaladottabb osztályának, a forradalmi pro­letariátusnak a kialakulását. A dolgozó parasztság tömegei­vel és néphez hű értelmisé­giekkel szoros szövetségbe győzelemre vitte a független­ségért és szabadságért folyta­tott harcot. A Román Népköztársaság dolgozói büszkén tekintenek haladó hagyományaikra és szeretettel emlékeznek meg 1859. január 24-ről. Ez a nap fokozta a nép erejébe vetett hitet, egy új, szép, békés, erős és gazdag ország felépítésének kezdete volt. Egy olyan ország felépítésének volt elindítója, amely a maga társadal­mi és politikai rendsze­rével ma a béke és a népek közötti együttműködés híve. ukarestben és Iasiban ma nyílik meg az Egye­sülés Múzeuma. A főváros egyik nagy terén, ahol 100 év­vel ezelőtt nyilvánította aka­ratát a nép, az Egyesülés Te­rének nevezik el. A Román Munkáspárt Központi Vezető­sége és a Román Népköztár­saság Minisztertanácsa pedig úgy határozott, hogy Havas­föld és Moldva egyesülésének évfordulóját nagy nemzeti ünneppé nyilvánítja. E nagy nap százéves évfor­dulóján, Románia nagy nem­zeti ünnepén mi is szívből köszöntjük Románia harcos dolgozó népét. B 11 luxes a rQömúti-JHaggat apátsági eggexmiag magyar nyelven folyik az ok­tatás. Magyar nyelvű újság­jai és szépirodalmi folyóira­taik is vannak. Ma tizenegy éve írták alá a román—magyar barátsági, együttműködési és segély- nyújtási egyezményt. Azóta sok tanújelét láttuk annak, hogy keleti szomszédunk, Európa egyik leggazdagabb országa miként támogatta és segíti a kölcsönösség jegyé­ben országunkat. Az ellenfor­radalom után például vona­tok hosszú sora szállította hazánknak a szenet, fát, ola­jat, üveget, élelmiszert stb. De fényes bizonyítéka az együttműködésnek a román sármási földgáz vegyi feldol­gozásra létrejött megállapo­dás. Bucsumeniben, Buka­rest közelében magyar segít­séggel földgázfeldolgozó kí­sérleti üzemet hoztak létre és a múlt év decemberében össze­kapcsolták Csengéméi a ro­mán szakaszon lefektetett 230, a magyar részen húzó­dó 130 kilométeres földgáz- vezetéket. Ez a földgáz szol­gáltatja majd a Szovjetunió segítségével T iszapalkonyán megépülő vegyikombinátnak a nyersanyagot. Addig is az >ttani villamoscentrálé ka­jánjait és a diósgyőri Lenin Kohászati Művek kohóit fűti. A román néppel kötött ba­rátság nemcsak gazdasági ellegű .hanem a Román Nép­köztársaság a kisebbségi kér­désben alkalmazott helyes Kritikájában is megnyilvá- íul. 1952 nyarán az ország központjában létrehozták a 4agyar Autonóm Tartományt, tmi a román és a magyar nép testvéri együttélését szol- igen gazdaságos. Szinte ott- gálja. De nemcsak a tar- hon érzi magát az ember eb- tománybam, ahol 730 ezer la- ben a városban. Minden in- kosból több mint 560 ezer tézményben, üzletben tudnak a magyar, hanem mindenütt magyarul, mindenfelé ma­tapasztalható a két nép ba- gyár szó hallatszik, híres rátsága. Ezt láttam Kolozs- magyarokról nevezték el az váron, Temesváron, Sztálin- utcákat: Aranyról, Petőfiről, városban, Aradon, Gyula- Kossuthról, Bólyairól, Köte- fehérváron, Tordán, Petro- les Sámuelről stb. zsényban, Crajovában, Buka- \ románnyelvű felírásokon restben, Konstancában. kívül mindenütt ott a ma­Termeszetszerűen a Magyar gyár szöveg. Az iskolákban Autonóm Tartomány szék­helyén, a 65 ezres lélekszámú Marosvásárhelyen, a széke­lyek fővárosában tapasztalha­tó leginkább a helyesen al­kalmazott nemzetiségi politi­ka. Ezért ide látogassunk el! A termékeny völgyek ösz- szefutásénál, a fában gazdag havasok és a bőtermésű Mező­ség közelében, a Maros lapá­lyán fekvő városban igen nagy a forgalom. Szüntelenül épülnek évek óta a vasút­állomás közelében a 3—4 emeletes bérházak. A város központjában most többeme­letes szálloda is épül, mert a jelenlegi három nem tudja befogadni a sok vendéget. Az egyébként is igen széles járdákat most bővítik, új gázvezetéket fektetnek le és neonfénnyel látják el az ut­cákat. Olyan ez a város, mint egy méhkas. Boltjai tele van­nak áruval, s nagy a vásár­lási kedv. A román állam sokat költ a város tiszta­ságára, rendezettségére és fej­lődésére. Az összes lakás­ban földgázzal fűtenek, ami A marosvásárhelyi kultúrpalota A román állam sokat áldoz a város kulturális életére is. A világhírű Teleki Téka első­sorban az európai kultúra gazdag hagyatékát őrzi, mely­nek láttán Kazinczi Ferenc „öszverózottaték a gyönyörű­ségtől”. Ez a könyvtár ugyan­abban az állapotban van, mint alapítójának. Teleki Sámuel, Erdély kancellárjá­nak 1822-ben bekövetkezett halálakor volt. • Mintegy 40 ezer kötetből álló könyv­tár anyaga sokoldalú és ará­nyosan öleli fel az akkori ismert tudományág míndeni- két. Benne megtalálható mindaz, amit a múlt század első feléig alkotott az em­beri szellem, a művészetek és tudományok terén. Legérté­kesebb része az 1200 da­rabnál is több 1711 előtt nyomtatott régi magyar köny­vek gyűjteménye. A könyvek értéke szinte pénzben ki sem fejezhető. Nagy támogatást nyújt a román népi demokrá­cia az 51 000 darab könyv, folyóirat és hírlappal rendel­kező Bolyai Tudományos Könyvtárnak és Múzeumnak is. A világhírű Bólyai Farkas matematikus halálának 100. évfordulója alkalmából 1956. novemberében nagyszabású emlékünnepélyt rendeztek, amelyen a Román Tudomá­nyos Akadémia is két taggal képviseltette magát. Megko­szorúzták Bólyai Farkas és zseni fiának, Jánosnak, ma­rosvásárhelyi síremlékeit és a kormány jóváhagyta, hogy azt az iskolát, ahol Bólyai Farkas 47 évig működött, róla nevezzék el. S ez a maros­vásárhelyi Bólyai középiskola, amelyet 1957. októberére öt­millió lejes költséggel reno­váltak, az ország legszebb középiskolája lett. ahol 1600 diák tanul. Meg kell emlékezni a vá­ros kultúrpalotájáról is, amely Románia és Erdély egyik büszkesége. Itt működik töb­bek között a városi képtár, a 200 ezer kötetes tartomá­nyi könyvtár és itt található a híres „Tükör-terem”, amelyre ragyogó színesüveg mozaikból kirakott ablakain a székely mondavilág jelenik meg. Híres még a tartományi történelmi- és néprajzi mú­zeum is. A román állam tiszteletben tartja a magyar múlt történelmi emlékeit is. Karbantartja a vártemplomot a bástyákkal, a város mű­emlékeit, (Görög-ház, Tolda- lagi és Teleki palota stb.) A Görög-házon az 1884 no­vemberében emelt szürke gránitból készült Petőfi em­léktábla is becsben van tart­va. Innen indult el Petőfi 1849. július 30-án Bem Jó­zsef altábornaggyal a Fehér­egyháza (Segesvár) melletti csatába, ahol egy nap múlva már el is tűnt. „Itt még em­ber volt, innét indult ki a. nagy útra, hogy csillag le­gyen. ö fénye örökre ra­gyog!” Ezek az emléktábla arannyal vésett utolsó szavai. De áll a Postarét dombjának oldalán a Bach-korszak há­rom székely vértanújának, Török János, vásárhelyi kol­légium tanárának, Gálffy Mihály udvarhelyi és Hor­váth Károly háromszéki föld­birtokos hat méter magas em­lékműve, itt fekszik az 1854. mácius 10-én kivégzett három vértanú, akik résztvettek a Várady-féle összeesküvésben a Habsburg elnyomás ellen. Bátran mentek a halálba, b a vásárhelyiek némán fejez­ték ki hangosan az osztrák gyűlöletüket. Köszöntjüto a 11. éves év­forduló alkalmával a román népet! Üdvözöljük erőfeszíté­seiket és példamutatásukat, mellyel a világ összes népe közti békés együttműködés megteremtéséért fáradoznak! Dr. Gajzágé Aladár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom