Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-24 / 7. szám

1958. január 24. NÓGRÁDI NÉPtJSAG 5 Számok tükrében az egyévi munka Sokszor emlegetjük a ka­pitalista örökség megnyilvá­nulását megyénkben. Emle­getjük a düledező bányász­viskókat, a cselédség nyomo­rát, az embertelen kizsákmá­nyolást. Ezek a múlt rémei, amelyek már csak az idő­sebb nemzedék emlékezeté­ben élnek. Eltűntek ezek a rémek, de egy helyen, az er­dőgazdaságban még mindig él, s ez még egv-két év­tizedig élő is marad. A múlt Jcis- és nagybirtokosai a fal­vakhoz közel eső erdőket ki­irtották. a megmaradókat le­geltették és rendszertelenül használták. Ennek következ­tében az értékes faanyag az erdőből eltűnt, az erdő tala­ja leromlott, a talaj termő' képessége lecsökkent. A rend- szertelen gazdálkodás követ­kezménye a sok ezer hektár rossz legelő és legelő-erdő. A kapitalista gazdálkodás az erdők államosításával meg­szűnt. Az államosítás után több szervezeti forma átala­kulása révén született meg a Cserháti Állami Erdőgaz­daság, melynek fő feladata TÖBB ÉS JOBB FAANYAGGAL ellátni a népgazdaságot, s. ezzel egyidejűleg új erdő­ket telepíteni, a régieket át­alakítani a jobb követelmé­nyeknek megfelelően. Ezen fő irányelvek alapján ter­veztük meg az 1957—58-as gazdasági év tervét, amelyet sikeresen teljesítettünk is. A tervteljesítés feltétele a mag- termelés és begyűjtés 100 szá­zalékos teljesítése. Az elmúlt évben az erdőgazdaság a magbegyűjté&t 141 százalék­ra teljesítette, s ezzel biz­tosította a következő év csemeteszükségletét. Az elmúlt gazdasági évben a csemetetermelésünket 104 százalékra teljesítettük. Sú­lyosabb teljesítési lemaradá­sok mutatkoznak a fenyő­féléknél. ■ A lemaradás oka a tavaszi—nyári csapadék­mentes, meleg időjárás. AZ ERDÖFELÜJlTAS keretén belül a talajelőkészí- tést, ápolást, tisztázásit jóval 100 százalékon felül sikerült teljesíteni úgy, hogy a mun­kák ésszerű szervezésével csak a tervezett költségkere­teit használtuk fél. Ez az erdőtelepítési munkálatokra is vonatkozik. 1958-ban 129 hektár területen végeztünk fásítási munkát az állami gazdaságoknak és a termelő- szövetkezeteknek. A fakitermelési tervünket 101 százalékra teljesítettük. Ezen belül, az ipari fa 100 százalék, a vastag tűzifa 102 százalék és a vékony tűzifa 98 százalék. Az ipari fán belül jelentősebb eltolódások mutatkoztak a választékok te­kintetében, rönknél, bánya­dorongnál és feldolgozási rönknél túltermelés; mig bá­nyafánál és a karámfánál le­maradás tapasztalható. A fa­gyártmány termelési terv 62 százalékos teljesítése lehető­vé tette, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt — va­lamint a környező bányák bányászati anyagigényét ki­elégítettük és terven felül 1400 köbméter bányabordaléc és bányaszéldeszka anyagot adtunk, ami jelentős deviza megtakarítást is jelentett. Az ismertetett eredményeket úgy értük el. hogy a be­ruházási bank 120 ezer fo­rint önköltségcsokkentő hitelt adott, ennek felhasználása révén három szalagfűrészt állítottunk munkába. Ennek eredményeképpen alacsonyabb rendű választékból (tűzifa) ipari fát, illetve fagyártmányt állítottunk elő, s ezzel ön­költségünket nagymértékben csökkentettük, termelési ér­tékünket megsokszoroztuk. Értékesítésünk az előírások­nak 100 százalékban meg­felel. A termelés során bá­nyafa lemaradás mutatkozott a rönk javára, mégis értéke­sítés tekintetében a bányákat ebből a választékból is mara­déktalanul elláttuk, ugyanis a felvásárlás során éppen bá­nyafából terven felül sike­rült a hiányt bepótolni. Mezőgazdasági termelésünk igen rossz termőtalajon fo­lyik. Fő célja a fogiatállo- mány takarmányszükségleté­nek megtermelése. Kísérle­teztünk szemestermények ter­melésével, de nem vált be úgy, hogy az elkövetkező éveidben csak szálaaiakar- mány-term elésre rendezke­dünk be. Az igen silány ter­mőképességű mezőgazdasági területeinket a veszteségmen­tes gazdálkodás érdekében erdősítésre írjuk elő. Elkép­zelésünk szerint a még me­zőgazdasági művelésre alkal­mas területeken lucernát, ló­herét, egyéb vetett szálas- takarmányt és rétiszénát fo­gunk termeszteni. Az elmúlt évben GÉPEINK (lánctalpas vontatók, G 35-ös vontatók, motorfűrészek) csak részben váltották be a hozzá­juk fűzött reményeket. Az ismert nógrádi útviszonyok következtében olyan gyakori volt a törések, meghibásodá­sok száma szállítóeszközeink­nél, hogy a lemaradást indo­kolja. A motorfűrészek terv- lemaradását a kezelők hiánya okozta. Tizenkilenc gépegy­séghez összesen négy vizsgá­zott gépkezelőnk volt. A szál­lító eszközeink közül a fo­gat, megközelítően a gazda­ság fennállása óta első íz­ben teljesítette előírt tervét. összesítve a múlit év ered­ményeit megállapítható, hogy az erdőgazdaság a párt és a kormány által kitűzött fel­adatokat elvégezte és telje­sítette. Ennek kapcsán erdő- gazdaságunk 504 ezer forint eredményjavulást ért el. Eredményjavulásunk követ­keztében közel 400 ezer fo­rint nyereségrészesedést és prémiumot tudtunk dolgozó­inknak visszafizetni. Az er­dészet jó munkája következ­tében. a párt és a kormány az erdészet műszaki személy­zetét : hatósági közegnek nyil­vánította, egyenruha viselési jogot adott és szolgálati jel­vénnyel látta el. Az erdészet dolgozóinak megtisztelő fel­adata lett ennek következté­ben a társadalmi tulajdon fokozott védelme. Az elmúlt gazdasági év eredményeit eb­ben az évben is tartani akar­juk. Ez évi tervünk egy­millió forint költséggel ke­vesebbet enged felhasználni, ugyanazon tervfeladat mel­lett. Ez csak úgy lehetséges, hogy azon munkafolyamato­kat, amelyek az eddigi mód­szerek szerint költségesek, gépesítjük. Ebből a célból a már eddig elhasznált gép­parkunkat felfrissítjük agy darab Szuper Zetorral, a csemetekerti munkák gépe­sítése céljából a termelésbe állítunk egy könnyű Zetort. A régi kétszemélyes MRP motoros láncfűrészek helyére folyamatosan (ez évben már öt darab) egyszemélyes Drus- ka, szovjet gyártmányú mo­torfűrészt állítunk be. A kor­szerű közelítés célját fogja szolgálni a kötélpályák és csörlők, amelyeket ebben az évben kapunk a beruházási program keretében. TERVEINK szerint ebben az évben meg­kezdjük és be is fejezzük az egymillió 400 ezer forint költ­séggel épülő korszerű gép­állomás építését Balassa­gyarmaton, mely munkakö­rülmények, valamint szociá­lis ellátottság tekintetében a megye első erdőgazdasági gépállomása lesz. Gazdasági eredményeink lehetővé teszik a dolgozók szociális helyzetének javítá­sát. Már a múlt gazdasági évben is és ettől kezdve fo­lyamatosan — a munkás­szállók berendezését kicserél­jük újakra, 3 lakókocsit rendszeresítünk a távoli mun­kahelyekre, ezáltal a nyugod­tál*) munkakörülményeket biztosítjuk. A műszaki és szakmunkás- hiány kiküszöbölése céljából munkás és parasztfiatalok to­vábbtanulását biztosítjuk szakmunkásképző tanfolyamo­kon, technikumokon és a fő­iskolán. Egyes tehetséges fia­talok tanulmányának elősegí­tése érdekében ösztöndíjat folyósítunk. Végezetül köszönetét mon­dunk ifjú barátainknak az úttörőknek, ifjúmunkásoknak, KISZ-tagofcniak és az összes társadalmi munkásoknak és szerveknek, valamint munka­társainknak ,akik hozzájárul­tak az erdőgazdaság ered­ményes munkájához. Kérem a már eddig is segítő elvtár­siakat, hogy az „Erdős Nóg- rád”-ot mozgalom keretében minél nagyobb mérvű támo­gatást adjanak az erdőgaz­daság dolgozóinak, hogy me­gyénk területén minél előbb megvalósítsuk a párt és a kormány által az erdőgazda­ság elé tűzött feladatokat. Schmal Ferenc a Cserháti Állami Erdőgazdaság főmérnöke Közös takarmány ellátás Nógrádmarcalon még az ősz folyamán jubtenyésztési szakcsoport alakult. A 38 tag 400 birkával tavasszal kezdi meg a komoly mun­kát. Márciusban indulnak majd, amikor van már le­gelő. Az ősszel eléggé későn alakultak, nem bírták bizto­sítani az állatok évi takar­mányellátását. Most azt ter­vezik, ha kitavaszodik meg­felelő mennyiségű takarmányt vetnek, hogy a 40 hold le­gelő mellett még így, vetett takarmánnyal is közösen biz­tosi tsák a juhállomány ezévi takarmányellátását. Dimürovpusztai képek Az elmúlt év nem a legjobban sikerült, mégis elmondható, hogy a tsz-tagok havi jövedelme elérte az 1100—1200 forintot. Ehhez még nem számoltuk hozzá a háztáji gazdaság jövedelmét, amely ha­vonta szintén 400-500 forintot je­lentett tagonként. Amikor a tag­ság havi jövedelméről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy lényegé­ben a tagság/ csak 10 hónapot dolgozott, a többit a rossz Idő, vagy más dolog miatt mulasz­totta. Az Idei tervekben már jövedel­mezőbb termények termelésével is foglalkozik az érsekvadkerti Dimitrov Tsz. Megemlíthetem a két kh málna telepítését, vala­mint az öntözéses kertészet fej­lesztését, illletve bevezetését, va­lamint az állatok szerződéses értékesítését. Kultúrális téren sincs elmaradás nálunk, mert tagságunk Igényli a szépet, a kultúrát. Elég megem­líteni a dohánysimítóban dolgo­zókat, ahol Engli Dezsőné peda­gógus szokott esténként felolva­sásokat tartani, vagy filmeket vetíteni. A tagok már arról Is beszélgetnek, hogy jó lenne egy televíziós készüléket vásárolni, amely szintén fellendítené a kul­túrális fejlődést. ifi. Szklenár Ferenc Dimitrov Tsz. Változnak az idők Még augusztusban tör- engedélyezi tovább a tani«- tént, hogy Csitáron a Haza- lyamot az iskolában. Mert a fias Népfront titkára meg- mezőgazdász elvégre is ne» beszélte a mezőgazdásszal; kért három nappal előbb er- ezüstkalászos gazdatanfolya- re engedélyt tőle. Elhatáro­ljon gyarapítják, szélesítik a zását tett követte. S ahogy községi gazdák ismereteit, a karácsonyi szünidőnek vé- Arra a megállapodásra ju- ge lett, bizony a tanulni vá- íottak, a gazdák érdeke ez, gyó gazdák zárt ajtóra talál- a mezőgazdaságé, hiszen a tak az iskolában. De hát földből, az állatokból annál azért iá csitári gazdákat nenn nagyobb jövedelemre tesznek olyan fából faragták, hogy szert, minél szakszerűbben ez ia kis kellemetlenség ked- dolgoznak. Ügy egyeztek vüket szegje. Áttették szék- meg, hogy előadót a megyei helyüket a tanácsházára, s tanácstól kémek. az előadások folynak további Telt, múlt az idő, eljött az Csak annyi a különbség, ősz. a betakarítások ideje, hogy nem 33, hanem jóval Amint alábbhagyott a mun- több hallgatója van a tan­ka, Csitáron megkezdték az folyamnak, ezüstkalászos gazdatanfolya- Mindenesetre egy dolgot mot. A megyei tanács a ko- nem értünk. Mi késztette a rabban említett mezőgaz- Hazafias Népfront titkárát dászt kérte fel, tartaná ő az erre a meggondolásra, hiszen előadásokat. A munka meg- mint tanítónak neki kellene* indult. A 33 gazda, — mert elsősorban munkálkodnia a ennyien jelentkeztek, hogy csitári gazdák felemelkedé- eljámak a tanfolyamra, ■— sén. hetenként egy-egy este az De hát hiába, változnak iskolában jött össze. Ment az idők. S ezzel párhuzamo- is egy darabig, ám ekkor a san úgylátszik változnak az Hazafias Népfront titkára, emberek is. aki egyébként az iskola igaz­gatója is, elhatározta, nem y-né Megkezdték a fakitermelést Cserhátsurányban Cserhátsurányban a Sza­badság Termelőszövetkezet­nek 44 hold erdeje van. Ez az erdő biztosítja a terme­lőszövetkezeti építkezésekhez szükséges faanyagot és ebből az erdőből jut tűzifa — ki- nek-kinek munkája szerint — a termelőszövetkezeti tagok részére is. A termelőszövet­kezet férfi tagjai — akik fö­löslegessé váltak a trágyaki­hordásnál — az erdőben dol­goznak most. De hált kell is a fa. Hideged a napok, fűteni kell, meg az­tán a termelőszövetkezet tag­jai azt tervezik: az idén sa­ját erőből sertésólat építenek; Az ólat 100 férőhelyesre mé­retezik, nehogy később még szűknek bizonyuljon. Az idéu el is készítik. Ezért vágjál* olyan szorgalmasan a fát a termelőszövetkezet férfi tag­jai a Bodó-völgypusztában. ----------------­S zabó-varró tanfolyam indul Mátraverebéiyben A mátraverebélyi földmű­vesszövetkezeti nőtanáeskozá- son 54 asszony vett részt akik megállapították, hogy az el­múlt évben nem dolgoztak úgy, ahogy kellett volna. En­nek fő oka az volt, hogy a vezetőség összetétele nem volt megfelelő. Egyes nőbi­zottsági tagok egyáltalán nem vették ki részüket a mun­kából. Ezeket visszahívták áe helyükre újakat választottak a földművesszövetkezet nő­tagjai. A tanácskozás óta a nőta­náccsal közösen beindítottak egy szabó-varró tanfolyamot amelyen 35 asszony vese részt. Szántanak a pásztói gépállomás körzetében A pásztói gépállomás kör­zetében, ha nem is mindenütt, de szórványosan a határban traktorok dolgoznak. A szán­tóföldeken szorgos traktoroso­kat lehet találni, akik dacol­nak az időjárás viszontag­ságaival. Ahogy Juhász Jó­/£ múltkoriban Cserhátsu- rányban jártam. A ASSZONYOK a termelőszövetkezetekben Szabadság Termelőszövetkezet dolgait nézegetve mondták, hogy az asszonyok munkája nélkül el sem tudják képzelni , , . , ,, , ... , , , , a termelőszövetkezetet. A ti- asszonyok csak a bajt keverik nyak túlnyomó többségé dol­tVhhen^ln^nak^ kájukYa'YYn'Yzáráíthaiazem- ez rendjén, mert szükségünk nünk egyetlen termelőszövet- rendkívül soka? jeient a teY- bér, csak bosszúságot okoz- — - —^ izeiben sem az asszonuta­a termelőszövetkezetben. Mun- gozni, alkotni akar. És így van Nem egy termelőszövetkezetet vezeti még ma is asszony a megyében, vagy például ki ne hallott volna a berkenyéi fe­jőnő, Fehérvári Andrásné nagyszerű eredményeiről. Nem kell tehát idegenked­melőszövetkezetnek. Tavasztól nak- Ha a háztáji föld nem egészen őszig a növényié r­tartaná vissza őket, már ré­mesztésben dolgoznak, mert a 0en faképnél hagyták volna nyakra is, akiknek élete je- kapásnövények ápolása ki- a termelőszövetkezetet. S sza- lentosen megváltozott a tarsa­van az asszonyok munkájára. kezeiben sem az asszonyta- EV a megállapítás vonat- goktól. Különösen most lenne kozik a falusi asszo- ez káros, amikor mindenki amikor előtt világos, hogy a mező- gazdaság szocialista átszerve­mondottan asszonuleladat vaik bizonyítására ezek az dalmi rendszer változásával, zéséért dolgozunk. Az asszo- Munkáiűkkal ielentősan hoz- emberek három asszony nevét Valamennyiünk előtt világos, nyak pedig nagyon sokat se­Srultak a terZlTszövetkl *> uralták, akiknek munka- hogy - f' laTnZ Tan­zet Jövedelmének avaravításá- egysége - ami vegeredmeny- taly, vagy rétég asszonyai vetK.ezetemK.oen sajnos, van hoz A aénállor^ásfecMett ben munkájuk fokmérője - sem küzködtek, gürcöltek any- nak meg olyanok, akiknek ugyan a mZoUsZi de ^-alig haladta meg a köte- nyit, mint a parasztasszonyok, munkáját még ném a közős a gép csak a sorok közét lező nyolcvanat, Z^SlTeladVakZysZóZ bogy végül is tisztázzuk ^^k^t^baöket. a Szabadság Termelőszövetke- az asszonyok szerepet a tér- Cseledek voltak, a fold es fér­zetben ma már nem tudják tnelőszóvetkezetoen nélkülözni az asszonyok csa­patát, s alig-alig akad olyan Ä-Siä äI“ äs» Szinte emberfeletti munkäju- Hát ezek a dolgok késztet- kát még sem becsülték meg, gazdaság iránti szeretet, meg­becsülés vezérli, a teljesített munkaegységük éppen hogy eléri a kötelező munkaegysé­jeik cselédjei. Ma már ez más- Qek számát. Ezen asszonyok M egszokott dolog már képp van falun, de különösen megnöveléséért, a helyes útra, nálunk, hogy az asz- a termelőszövetkezetben, nem való vezetéséért a termeloszó­szonyok a férfiakkal egyenlő rabszolgája többé egyetlen vetkezet tagjai tehetik a leg­van a termelőszövetkezetnek, mértékben veszik ki részüket tény.hogyja kétkezi munkára Mindezek a gondolatok azért “ munkából is,-és hogy a fér- szükség van a termeloszovet­)%7em kell hát sajnálni me- gyénk egyetlen terme­yh^n7 ZYri fmk mellett az asszonyok is kezeiben, csak a munkaviszo- lőszöyetkezetében sem a fá­ZmrTJfheí men arrM hallót- megállják helyüket, példa ar- nyak változtak óriásit a múlt- radsagot, hiszen tam étik uZelőszlvetkeze- ra on a sok-sok asszony, aki hoz viszonyítva. S ezt érzik, tarn, egyiK termeioszoveiKezu „ Mt» a. termelnsrnvptkezp.t­ez a munka nem vész kárba, mert az asz- szonyok megértik munkájuk ben dolgozó asszonyok is, akik fontosságát. Nem régen Mátraszőllősön egy termelőszövetkezet ala­akík munkájukkal, viselkedő- mukra, foglalkoztassák őket ]cult, jórészt asszonyokból. „ •• sükkel méltán váltanak ki el- télen is, ami még - meg kell Asszony lett az elnök is. Nagy­miJriar, emiea lenszenvet az asszonyok mun- mondanunk — nem megoldott szerű tervet készítettek az idei ar,,, tintáin**™™, tel- közéletünkben vezető beosz- látják a termelőszövetkezet ÄiZÄr77itas/tot- tó'* tölt be. Persze, mint min- ben d ták cl mert eovesek tudni őenhol, itt is vannak kivéte- nem egy helyen kérik, kove­„élték azért lArte felvételét lek> vannak olyan asszonyok, telik, adjanak munkát szá­veaeK, azért Kerze jeiveieivc, ____UAJU,„„n,„a,4- ™„ir*n innlnn.n?tn**nlc nice h ogy férje keresetet hadd gya­vedelme is, ami minden egyes termelőszövetkezeti . kája iránt. Ezekről azonban feladat a termelőszövetkezet- esztendőre tagnak nem sza5acj általános követ- ben. Mindezekből láthatjuk, mutatnak, és a jelek arra hogy mindezeket jár. S még ugyanaznap egy keztetést levonnunk, mert sze- sokat javítottuk a falusi asz- meg is valósítják. Biztosíték másik termelőszövetkezetben rencsére a mi asszonyainkra szonyok helyzetén, melyért az erre az asszonyok munkája. is találkoztam hasonlóval: az nem ez a jellemző. Az asszo- asszonyok nem hálátlanok. VINCZE ISTVÁNNE zsef elmondja, mostanában nem lehet megizzadni, s bi­zony a vattaruhára és csiz­mára egyre nagyobb szüksé­günk van. Ilyen körülmé­nyek között is naponta azért az egy-két holdat meg lehet sziántani. Juhász József nemeseik egyedül tartozik azok közé a traktorosok közé, akiket » hideg januári nap kicsalt « szántóföldekre. Kint találjuk a havas határban serényen dol­gozva Kosik Miklóst, Kurunci Józsefet, Racs- kó Józsefet, Lukács Ár­pádot, Sándor Józsefet, Bölcsfalvi Lőrincet, id. Puszta Istvánt is. Nem teljes a felsorolás, m-ert lehetne még jó néhány traktoros nevét felsorolni, akik mélyszántást végeznek a határban. Megbecsülést ér­demelnek ezek a traktoro­sok, mert nem kis munka télen a szántás, és a kere­set sem olyan, mint eny­hébb időben. Bent a műhelyben a téM gépjavításokat végzik. Erő­sen rá kell kapcsolniok, hogy a januári javítási ter­vet teljesíteni tudják. Ugyanis hat traktort, három cséplőgépet, négy ekét és két pótkocsit kell ebben a hónapban kija­vítaniuk. Ezenkívül a tsz vetőgépeit és fű­kaszálóit is ki kell ja­vítani. Most, hogy sokan kint dol­goznak a szántóföldeken, a javításhoz kevesebb ember jut. Remélhető azonban» hogy a hónap végéig a mély- szántási adósság törlesztés* mellett a pásztói traktorosok a gépjavítása terv teljesíté­sében sem vallanak szé­gyent.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom