Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-21 / 6. szám
1959. január 21. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 7 Felcsillanó remények — a német kérdés az érdeklődés középpontiéban ■fcsrre.Todor Zsírkor beszámolójának tézisei Kétségtelenül, a német kérdésre vonatkozó szovjet javaslatok, és ezek visszhangja van ma a világ érdeklődésének középpontjában. Annál is inkább, mert Nyugat-Né- metország remilitarizálása veszélyezteti a világ békéjét. Nyugat-Németországnak katonai felszerelése és atomhatalommá fejlesztése nemcsak a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat — tehát azokat, akik ellen mindez elsősorban irányul, — de Nyu- gat-Németország jelenlegi szövetségeseit, a nyugati nagyhatalmakat is gondolkodóba ejti, sőt aggasztja. A londoni Times megállapítja: az újra felvegyverzett atomfegyverekkel felszerelt Németország öt, vagy tíz év alatt rettenetessé válik, és ha még De Gaulle tábornok végre is hajthatja az úgynevezett „francia csodát”, Nyuajdanában valamikor régen két szomszédvár állt valahol ezen a tájon, vetélkedve egymással a hírnévért, a dicsőségért. Az egyik azzal büszkélkedett, hogy az ország legszebb női lakják várát. A másik vár ura gőgösen kijelentette, ez nem igaz, mert a Kővár asz- szonyai százszor' szebbek a Sziklabérc asszonyainál. A helyzet annyira elmérgesedett közöttük, hogy nőszemély ki nem tehette a lábát egyik vár kapuján sem. így a gőgös Sziklabérc ura hiába dicsérte asszonyai szépségét, leányai bájosságát — a Kővárból azt felelték erre — azt hiszik, amit látnak! De a Szdklabérc ura nem volt hajlandó egy nőt sem megmutatni az irigy kőváriaknak. Telt, múlt az idő, s a két szomszédvár viszonya egyre romlott. A vármegyeházán, ha ösz- szetalálkozott a két várúr, haragos villámot szórt szemük. A tanácsteremben nem ültek egy asztal mellé sem. Az egyik a terem egyik sarkában, a másik a másikban foglalt helyet. A vitában egyik sem szólalt fel. Mindenki tudta a megjelent főurak közül, hogy a Szákla- bérc és Kővár között nincs valami rendben. Az ismerősök összedugták fejeiket és sugdolózni kezdtek. Kutatgat- ták, mi lehet az oka a két hatalmas és gazdag szomszédvár ellenségeskedésének. Egyszer mégiscsak megtudott valamit a 96 főúr. Az egyik ülésen szóba került a császámő köszönő levele is, amelyet a megye főrendjeinek küldött. A levélben a császámő megköszöni gat-Németországnak lesz a legnagyobb hadserege Nyugat- Európában. A lap felteszi a kérdést: „Miként háríthatja el ezt a veszélyt Oroszország?” és hozzáfűzi: „Ez a Hruscsov problémája. A cikk nem hagy kétséget, hogy a „Hruscsov problémája” többek között Anglia problémája is. És minden országé, amelyet a német imperializmus újjáéledése veszélyeztet. De le is vonja a következtetést ebből a Times: „nem szabad félni a Szovjetunióval folytatandó megbeszélésektől.” A német kérdés megoldása is természetesen érdeke a Német Demokratikus Köztársaság lakóinak éppen úgy, mint a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárainak, hiszen az ő határukon találkoznak közvetlenül a háború és a béke erői Európában. azt a díszes csipkét, amelyet a legendás szépségű Sziklabérc asszonyai küldtek születésnapjára. A Kővár ura dúlt-fúlt a haragtól, s alig várta, hogy szót kapjon. Azonnal felállt és kijelentette, mit nekünk egy hitvány osztrák császárnő dicsérete! A főrendek meghökkentek, amikor elmondta, hogy török szultán és az angol, valamint a francia hercegasszonyok csipkéiket mind Kővárról hozatják, mert a kővári asszonyok munkája utolérhetetlen. Hatalmas vita alakult ki, s a megyeházán összeverekedtek a főrendek, mert nem tudták eldönteni a két szomszéd-vár közül melyik az első. Sok éven keresztül folyt a harc köztük, fegyverrel, ármánykodással mindaddig míg egy harmadik: a Fekete vár nem lépett a küzdőtérre. Rövidesen elhódította az elsőséget, amelyet a két szomszéd-vár urai nem bírtak túlélni — ön- gyilkossággal vetettek véget életüknek — s azóta lassan elpusztultak a várak is, s soha nem derült fény arra, melyik volt az első a kettő közül. Egyik mesének vége, most kezdődik a másik. A romantikus várak emlékét ma már csak a porladozó várromok őrzik sejtelmes titokzatosságba burkolva volt uraik életét. a mér ndncsennek várak, dölyfös, főrendek, hiábavaló viták. De akkor mik vannak? Vannak üzemek, gyárak, gépállomások, állami gazdaságok, amelyek ugyanúgy mint régen az említett várak, versenyben állnak egymással. Ma is van megyeháza, hetetlenné tette a nagyhatalmak elzárkózását a német kérdés egészében hangoztatott álláspontjuk felülvizsgálatából, és megnyitotta az utat az új, és több eredménnyel kecsegtető tárgyalások felé. A De Geneve című svájci lap is kijelenti: „Az ajtó nyitva áll, hogy újra kezdjék a tárgyalásokat”. A Die Tat című svájci lap még arra is rámutat, hogy a szovjet politikának erős oldala a német kérdésben az, hogy a dolgoUj momentumok Walter Lippmann, a New- York Herald Tribune-ban megjelent kommentárjában írja: „Dullesnak a sajtóértekezleten elhangzott szavai megnyitották az ajtót a Németország jövőjével foglalkozó tárgyalások előtt." Az Egyesült Államok külügyminisztériumának szócsöve igyekezett elsősorban Bonn érzékenységére tekintettel — Dulles kijelentéseinek hangnemét módosítani, annak a hangsúlyozásával, hogy a szabad választások lenne a „leglogiku- sabb” megoldás. De ugyanakkor annak megismétlésével, hogy más megoldások is lehetségesek, az amerikai álláspontban történt bizonyos módosulást nem hogy tagadta volna, de még alá is támasztotta. Dulles maga is rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel kijelentései a nyugati szövetségeseinél — nyilvánvalóan elsősorban Bonnban — találkozhatnak, de hangoztatta: létezik közös nevező is a két fél közötti kérdés megoldására’ mégpedig „az a kölcsönös óhajtás — az éles ellentétek ellen — hogy leüljenek tárgyalni”. Dulles kijelentette azt is, hogy különböző kérdésekben, így a német kérdésben is „meghozza” a két ország nézeteinek kölcsönös, jobb megértését. Maga Mikoján egyik sajtóértekezletén ugyancsak utalt nehézségekre, de máss ma is a vitatárgyát képezi az olyan világrengető dolog eldöntése, hogy vajon melyik vállalat, vagy gazdaság az első a megyében. Nem két szomszédvár, hanem két szomszéd gépállomás vetélkedéséről szól ez a krónika. Évek óta versenyben állnak egymással. Évek óta vigyázó szemmel lesik egymás eredményeit és hibáit. A Kis Gépállomás igazgatója mindent elkövet annak érdekében, hogy lefőzze a Nagy Gépállomást. A megyei szervek nem tudják hogyan értékeljék eredményeiket. Ha megállapítják, hogy a legjobb eredményt a Nagy Gépállomás érte el, akkor a Kis Gépállomás ezt nem bírja túlélni. A vezetők, a megyei értekezleteken elfordulnak egymástól, s ha szólnak egymáshoz abban sincs köszönet. Eleinte ezt a vetélkedést versenynek hitték. Később derült (ki, hogy ez már túllépte a verseny fogalmát. A legutóbbi dekádjelentés a Kis Gépállomást emelte ki megyei elsőként. Megyei botrány lett belőle. A két igazgató majdnem összeverekedett. A Nagy Gépállomás igazgatója teletarofcból ordította: — könnyű a Kis Gépállomásnak elsőnek lenni! Kisebb a területük, s ezzel szemben több a gépük. A Kis Gépállomás sem hagyja magát, rákontráz. — Ez verseny, egyenlő verseny? Mi lökhajtású traktorokkal, ők pedig rakéta meghajtásúval dolgoznak kát a maguk nevén nevezi, és felveti „a legkellemetlenebb és legégetőbb problémákat is.” A nyugati hatalmak politikájának gyenge oldala viszont — teszi hozzá, — hogy ..gyakorlatban még soha efélét nem tettek, viszont azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a német probléma jelenlegi állapota határozatlan időre fenntartható, és ez semmiféle súlyosabb következményekre nem vezet.” — új lehetőségek fajta nehézségekre, mégpedig arra, hogy a Szovjetunió békekezdeményezése, a többek között a német kérdés megoldására vonatkozó javaslatai eddig az Egyesült Államok ellenállásában rekedtek meg. Mikoján mégis úgy látja, hogy az érintkezések fenntartásával kell és lehet megtalálni a mindkét fél számára elfogadható feltételeket a kérdések megoldására. Mikoján látogatása, része a Szovjetunió következetes békepolitikájának, és bizonyára hozzájárul a vitás kérdések megolásához, a békés atmoszféra kialakításához. A salgótarj mi városi és járási ügyészség és a BM. salgótd’-jáni városi és járási rendőrkapitánysága az elmúlt hét végén bűnüldözési értekezletet tartott Salgótarjánban, amelyen az ügyészség és a rendőrség munkatársain kívül resztvettek a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, üzemek dolgozói is. Az értekezleten dr. Mohi János elvtárs a városi és járási ügyészség vezetője tett előterjesztést, amelyben a közrend és közbiztonság megMi fuvarozunk is, ők pedig csak szántanak! Mi köny- nyebb; nehéz zsákokat emelgetni, rönköt le-föl rakni, cementet, téglát, követ szállítani, vagy kényelmesen szántogatni? Iíehéz igazságot tenni. De hogyan is tegyenek, amikor a harc egyre jobban elmérgesedik. A két gépállomás bevetette legújabb fegyvereit is a harcba. A lökhajtá- sos intrikát, s a rágalom rakétákat. Most legújabban azoh folyik a vita, melyik gépállomáson vezessék be a nyers- olajmeghajtású traktorokat kísérletképpen. Kétségtelen, hogy a legjobban a Kis Gépállomás használhatná ki ezeket az „új gépeket.” A Nagy Gépállomás igazgatója kijelentette, amennyiben a szomszédos gépállomás megkapja az új nyersolajjal működő traktorokat, akkor ők rátérnek a korszerűbb ló és ökör vontatású szántásra. Igaz, hogy ez nagyobb technikai tudást igényel, s bonyolultabb a munkafolyamat is, de hát nem kulloghatnak hátul ócska rakéta meghajtású traktoraikkal. legutóbbi tanácskozáson a Kis Gépállomás igazgatója megemlítette, hogy egy traktoruk egy szakadék szélére került. Nem tudtak vele mát csinálni, mert félő volt, hogy beleesik. Hogy nagyobb kiesés ne legyen, segítségül hívták a szomszéd gépállomás közelben dolgozó traktorát. Az jött is és segített a mélységbe lökni a traktort. A Nagy Gépállomás igazgatója számlát küldött utána a Kis Gépállomásra, egy levél kíséretében, amelyben kéri a vezetőséget, hogy két napon belül fizessenek be számlájukra a Nemzeti Banknál 200 forintot, amiért segített a mélységbe lökésA bolgár fővárosban átadták a sajtónak Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára beszámolójának téziseit. A beszámoló címe: „A népgazdaság fejlesztésének meggyorsításáról, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséről, valamint az állami és gazdasági irányítás átszervezéséről”, téziseit most a nép elé terjesztik megvitatás végett. A tézisek megállapítják, hogy a bolgár nép a kommunista párt vezetésével nagy eredményeket ért el a szocialista építés útján: hazáját elmaradt agrárországból olyan haladó, szocialista állammá alakította át, amelynek fejlett ipara, nagyüzemi szövetkezeti és gépesített mezőgazdasága van, s amelyben a dolgozók anyagi és kulturális élet- színvonala jelentősen megnövekedett. A tézisek rámutatnak, azokra a főbb hibákra, amelyek az állami és a gazdasági vezetés felépítésében, megszervezésében és módszereiben a mai szakaszon mutatkoznak, s megjelöli azokat az intézkedéseket, amelyek a hibák megszüntetését, az állami és gazdasági irányításnak olyan színvonalra való emelését szolgálják, amely a szocialista építés új feladatainak szilárdítása és az állampolgárok elleni bűncselekmények megelőzésére javaslatot is tett. Dr. Mohi elvtárs előterjesztésében meglepő adatokkal szolgál. Például az 1958. évi statisztikai adatokból megállapítható, hogy Sál' gótarján és a járás területén 71 személlyel szemben nyújtott be az ügyészség vádiratot súlyos testisértés elkövetése miatt. Könnyű testi sértés, rágalmazás. vagy becsületsértés bűntette miatt 1958nél. Egy ideig szünetelt az ellenségeskedés. Már mindenki azt hitte szent a béke. Pedig nem úgy van. A napokban egymástól függetlenül egy gondolatra jutott a két igazgató. Azonnal meg is írták az igazgatóságra. Az önköltségcsökkentés érdekében elhatározták, hogy az igazgatónak a költséges kerékpár helyett helikoptert vásárolnak. Indok: ez olcsóbb és nem ráz! Mindketten ezt írták. Az igazgatóságon nem tudták eldönteni, hogy ezt a dicsérendő újítást melyik gépállomás javára írják. Hosszas vita után úgy döntöttek, hogy a közlönyben úgy jelentetik meg mint a Nagy Gépállomás újítását. így is cselekedtek, amelyből nagy baj származott. Leállt a munka a Kis Gépállomáson, és elhatározták mától fogva nem fuvaroznak senkinek, még a kulákoknak sem. Mehetnek panaszra az atyaúristenhez is, nem számít. Ezentúl csak szántani fognak, mert ez könnyebb. Megijedtek erre a Nagy Gépállomáson. Elveszi kenyerüket a Kis Gépállomás. A nehezebb munkát és a „kisebb jövedelmű” fuvarozást nem akarták vállalni. Éppen ezért azóta éjjel-nappal szántanak, nehogy egy darabbal több jusson a Kis Gépállomásnak. Nehogy azt higyje valaki, hogy most már megbékült a két szomszédos gépállomás. A harc folyik tovább, még hozzá a leghatásosabb fegyverrel. az intrika fegyverével őzben mint az előbbi mesében közbelépett a harmadik a szénási gépállomás, s a két marakodó előtt megszerezte az elsőséget. megfelel. A tézisek nagy figyelmet szentelnek a szövetkezeti rendszer további megszilárdításával és fejlesztésével összefüggő kérdéseknek. Hangsúlyozzák, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok megnövelésének lényegében befejezett folyamata új, magasabb szakasz kezdetét jelenti a szövetkezeti rendszer fejlesztésében. A tézisek rámutatnak: már most felvetődött az. hogy meg kell szüntetni a kötelező állami mezőgazdasági beadásokat, s helyettük a mezőgazdasági termékek egységes felvásárlási rendszerét kell bevezetni, A tézisek szerint szükség van a munkabérrendszer tökéletesítésére, az alacsony fizetési kategóriákba tartozó dolgozók munkabérének emelésére, s fokozatosan át kell térni: a munkanap csökkentésére, a közétkezdék, a bölcsődék, a mosodák, és más szocialista intézmények hálózatának: további bővítésére. Az ország gyors gazdasági fellendülése nyomán lényegesen emelkedik a közifo- gyasztás, amely 1962-ben az 1957. évinek kétszerese lesz. (a tervezett 40 százalékosnövekedés helyett), 1965-b«n pedig eléri az előbbinek háromszorosát. ban mintegy 450 személy kért jogvédelmet a bíróságtól. A részeg állapotban való botrányos viselkedés, a köz- botránykozás, a csendháborí- tás ugyancsak sérti a közrendet és a közbiztonságot. Az emberekben ez riadalmat, félelmet kelt. Nem egy esetben megzavarja a nyugalmat, és a dolgozók békés szórakozását. A közrend és a köz- biztonságot veszélyeztető szabálysértések száma is igen magas. Az elmúlt évben 300 feljelentés érkezett ilyen tárgyban a rendőrséghez. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy ae 1958-ban tárgyalt bűncselekmények és szabálysértések mintegy 80 százalékban vidéken fordulnak elő. de az elkövetők 80 százaléka is vidéki. Főképpen Nagybátony, Kis- terenye, Karancslapujtő, Ce- red és Szuha községekben fordulnak elő ilyen esetek. Amíg a súlyos testi sértések elkövetői kivétel nélkül férfiak, addig a könnyű resti sértések egyharmad részét már a nők követik el. Az értekezlet résztvevői a fentiek vizsgálatából megállapították : a szocialista együttélés szabályainak megsértése elsősorban a bányavidékeken és ott fordulnak elő, ahol hiányzik a kellő közbiztonsági védelem. Éppen ezért kimondható, hogy hiányzik az a társadalmi erő, amely lefékezi a gátlástalan emberek indulatait. A bűnüldözők és igazságszolgáltató szervek intézkedései bár kétségkívül nagyjelentőségűek, e feladat megoldása nem nélkülözheti a társadalmi és egyéb szervek aktív munkáját. Az értekezleten sok értékes felszólalás és javaslat hangzott el a bűnüldözés és a közbiztonság érdekében. Az értekezlet 9 pontból álló javaslatot fogadott «1, amely többek között felvilágosító, nevelőmunka végzését, a KiSZ-el való kapcsolat felvételét és az „Ifjúsági őrjárat” összehangolását, az italkiszolgálásra és a zárórára vonatkozó rendelkezések betartásának szigorú ellenőrzését, a botrányos viselkedések megszüntetését és a törvényes intézkedés megtételét határozza meg Mi a legfőbb gátja a megegyezésnek? A német kérdésben ez a gát eltávolítható-e, és ha igen, mily módon? Ezek a kérdések foglalkoztatják a világot. A szovjet kormány Berlin státusának kérdésével kapcsolatban közzétett javaslataiban világosan rámutatott, hogy ha a nyugati hatalmak a Szovjetunió példáját követve, a potsdami egyezmény elvei szerint jártak volna el, ma már megoldott lenne a német probléma, Európa szívében, egységes, demokratikus német állam lenne, amely senkit sem fenyegetne, hanem az európai béke biztosításához járul hozzá. A Német Szövetségi Köztársaság megteremtése és annak a pots„Az ajtó nyitva áll" A Szovjetunió békeoffen- zívája egyre-másra méri a csapásokat. Az Adenauer- féle katasztrófa-diplomácia, a Berlin státusának kérdésében tett szovjet javaslatok világdami egyezménnyel teljesen ellentétes politikája gátolja a megegyezést. Adenauer és kormánya abból a meggondolásból indult ki, és ehhez görcsösen ragaszkodik, hogy Németországot egyes-egyedül a monopolista és militarista Nyugat- Németország képviseli, és a Német Demokratikus Köztársaságnak, a béke támaszának puszta létezését is kétségbe vonja. A német békeszerződés megszületéséhez, Németország egységesítéséhez, az európai béke biztosításához, elsősorban ennek a tarthatatlan álláspontnak a megvalósítása vezet. visszhangja mutatta meg talán a legérzékelhetőbben, hogy Adeauner Nyugat-Né- metországot a diplomáciai Sztálingrád felé viszi. A berlini kérdés felvetése len bűncselekmények és szabálysértések számának csökkentése a társadalom érdeke Kata János
