Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-17 / 5. szám

1959. január 17. nögrAdi népújság 5 Ä HIBRIDKUKORICÁRÓL Ritkán fordul elő a nö­vénynemesítés és a növény- termelés körében olyan vál­tozás, mint amilyent a hib­rid-kukorica előállítása jelen­tett. Az éveken keresztül folytatott kísérletek ered­ményre vezettek és jelen­leg többféle, államilag elis­mert hibridkukoricával ren­delkezünk. Mit nevezünk hibrid és heterózis hatásnak? A hibrid-növény két, — egy­mástól éltérő szülők keresz­tezéséből származik. Heteró­zis hatásnak pedig a keresz­tezés utáni nemzedék erő­sebb fejlődését, nagyobb élet­revalóságát nevezzük. A he­terózis hatása általában az úgynevezett vegetatív szervek (szár, levél, gyökér) erőtel­jesebb fejlődésében jelentke­zik. Ha a szülőket megfele­lően választják ki, a szem­termésben is erős emelkedés mutatkozik. A hetrózis ha­tás annál erősebb, minél tá- volabbiak a keresztezésre fel­használt szülők. A heterózik hatás gyakor­lati felismerése új lehetősé­geket nyitott a kukorica ne­mesítésben is. Ezt a hatást általában kétféle módon hasznájlák fel: Ha két egy­mástól eltérő kukoricafajtát keresztezünk, akkor fajta­hibridet, — ha külön erre a célra nemesített, beltenyész­tett törzseket keresztezünk, beltenyésztéses hibridet ka­punk. A hazai és külföldi ered­mények is azt bizonyítják, a beltenyésztéses hibridek elő­állítása a legcélravezetőbb. Az előállítása során, a ki­* a * Mindenféle új és hasz- * ® nált ágytollat, nyersbőrö- * g két a legmagasabb napi i áron átvesznek a I Pest- 1 I Bács- t * | Nógrádi megyei­! MÉH Vállalat telepei | Nógrád megyében: I 8 Balassagyarmat Ipoly u. j 1 1., Salgótarján Régiposta * Í n. 24., Szécsény Rákóczi u. a 7«, Pásztó Szabadság u. \ \ 108. m választott anyatöveket ön- megtermékenyítéssel szapo­rítják. Az előzetesen zacskó­val szigetelt nővirágzatra mesterséges leporzással saját virágporát viszik rá. Ezt_ több éven keresztül folytatják, s így kapják az úgynevezett bel tenyésztett törzset, melyet idegen virágpor hatásától el­szigetelve éppen úgy fenn­tarthatjuk és szaporíthatjuk, mint a tiszta fajtákat. Ha egy fajtából ilyenmódon több száz beltenyésztett törzset emeltünk ki, elértük azt a célt, hogy a fajtát sikerült elemeire bontani, s az egyes fajtaelemeket tisztán meg­kapni. Ha ezeket a törzseket aztán megfelelően választjuk ki, a legértékesebb fajta elemeik egyesítése — párosul­va a nagy hibridhatással a keresztezés olyan kiváló termőképességű hibridet ad­hat, melynek termése lénye­gesen túlszárnyalja a fajta- hibridekét. A legutóbbi évek hazai kísérletei azt igazolják, hogy a beltenyésztéses hibridek a fa j tahiibridéiknél mintegy _ 10 százalékkal, a nemesített, tisz­ta fajtáknál pedig - mintegy 25 százalékkal termeltek töb­bet. A fajtahibridek termő­kén essége 15 százalékkal múlja felül a tiszta fajtákét. Miért érdpires hibridNkorica vetőmagot vetni ? Azt már említettük, a hibridek a heterózis hatás eredményeképpen tulajdonsá­gaikban jelentősen felülmúl­ják azt a két őst. melvból belterjesztésük kiindult. Nincs olyan nemesítő módszerek­kel előállított kukoricafajta, amely a legjobban bevált bel­tenyésztéses hibridkukoricák termökénessiégét elérné. A hibridkukorica előnyös tulaj­donságai a jobb termőképes­ség, mely lényegesen meg­haladja a legkiivá’óbb közön­séges fajtákat. Erős a szára és a svökérzete, amely a betakarításig állva marad, megkönnyíti a kukorica gépi művelését. Korán érik és nagy az ellenállóképessége a kórokozókkal, a kártevőkkel, de még a koraitavaszi és az őszi fagyokkal szemben is. Miután jó a táoamyag-felvevő kénessége, tűri a hőséget, szárazságot. Csőtermé'ét még szárazon és zöld levelek kö­zött érleli be, melven a sze­mek kiváló minőségűek. Ám annak érdekében, hogy mindezen előnvös tnlaidonsá- gok a hibridkukoricában meglegyenek. a vetőmagot gondosan. lelkiisimeretes°n és szakszerűen kell e’őálTítani. A vetőmag termesztésében a legjobb állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vesznek részt. A hibridkukorica ve­tőmag kiváló, vagy I. osz­tályú követelményeknek meg­felelő minőségben kerül ki­adásra. Tisztasága legalább 99, csírázóképessége legalább 92 százalékos. Itt a trágyahordás ideje Hz első lépéseit siliert Ígérnek a cserhátszentiváni tsz-ben A kukoricatermcsztés legfőbb szabályai Azonban a legjobb vetőmag használata sem biztosíthatja egymagában a magas hozamot, ha elmulasztjuk a kukorica­termesztés legfontosabb agro­technika szabályainak be­tartását. Ezek elmulasztása kataszt.rális holdanként több mázsával csökkenti a termést. A gyakorlat azt mutatja, az őszi mélyszántás elmulasztása 2—3, a késői vetés 1—2, a késői egyelés és kapálás pe­dig 3—8 mázsa terméskiesést is okozhat. S miután isme­retes, hogy a kukorica egyi­ke azon növényeinknek, amelyek leginkább meghálál­ják a szajkszerű, gondos mű­velést — minden termelőnek érdeke, hogy feltétlenül be­tartsa a kuicoricatermelés leg_ főbb szabályait. A kukoricát tarlóhántott, istállótrágyázott, őszi mély­Még egy éves múlt sem áll hénállomány kialakítását úgy a cserhátszentiváni Kossuth tervezik, hogy egészen fiatal Termelőszövetkezet mögött, növendéküsző borjakat vásá­hiszen alig féléve határozta rolnak tavaszra, amelyeket el a tagság, hogy az alacso- egészen őszig a szabadban* nyabb típusú szövetkezeti for- a legelőn tartanak. Az állat­mát magasabbra váltja fel. állomány nagyarányú nőve­A 18 család a jelekből Ítélve lését gátolja a férőhelyhiány* dot kell ilyenkor fordíta-S) és azok alapján, ahogy Koka- Ezen úgy akarnak segíteni,,-= u ni az istállók körül fel-« vecz László tájékoztatott, hogy megkezdik az 50 férő­ja « gyüleimlett trágya keze-« helyes tehénistálló építéséi >t, $ lésére és elszállítására. Afl jöL VÁLASZTOTT. Ez az épület lenne a kiala­kítandó major első része. A 240 kh föld,^ ha a munká- a tavasz folyamán a 39 kát idejében és a korszerű kft kukoricán és a 4 kh cu­Ilyenkor télen alább) ’ hagy a munka, van idő 5 arra, hogy termelőszövet- 1 kezeteink és egyénileg? I dolgozó parasztjaink iss * jobban szétnézzenek por-) ■ tájukon. Fokozottabb gon-< ' lésére és elszállítására. A) I termésátlagok növelésé-< nek egyik igen lényeges) ^előfeltétele, hogy a< meglevő szervestragyat) agrotechnika szerint végzik korrépán kívül vetnek még 1 mennyiséget megfelelően [ kezeljék. Igen fontos te- 1 hát, hogy legalább heten- , ként egyszer a trágyát rakják szekérre, vagy 1 vontatóra, hogy azt kivi- I gyék a megtrágyázandó > föld szélére. Most, hogy ’ a téli fagyolk tartanak, a ’ gépállomások vontatói ! szinte valamennyi dűlőt > meg tudják közelíteni. ' Viszont ha ezzel a műn­él, biztosíthatja a tagság nyu- 15 ftft zöldborsót is, amely- godt, gondtalan életét. nek termelését szerződésesen Ügy látszik az új termelő- értékesítik, szövetkezet komolyan fogta fel a közösségben végzett AZ ELSŐ KÖZÖS munkát, mert a megalakulás MUNKA után azonnal hozzáfogtak a jövő alapjainak lerakásához, amely büzkeséggel tölti el a Nekik is - mint általában - tsz tagjait a kocsiszín építé- nehéz volt a kezdet. Semmi se, valamint egy kút tisztí- nélkül, a csupasz földön kezd- tása. Már ez a két nem nagy ték a gazdálkodást. Az első jelentőségű munka is rrieg­Í az volt, hogy vettek három mutatta a tagság közösség pár lovat és 150 anyajuhot, iránt, érzett felelőséget, így, ha kezdetlegesen is, de A Cserhat hegye közé eke- n-ipsterpmtették a közös’ ál- 1 ődött kis falu termelőszö- lattenyésztés alapját. vetkezete, a természeti viszo­Hogy nem bízták a vélet- nyokat kihasználva, főleg az szántásba kell vetni, melyet () torral lehet^ megközelíte-u jenre sorsuk alakulását, azt állattenyésztéssel foglalkozik • "m a trágyázandó terule-« a Iegszebben az bizonyítja, majd. teket Ez pedig szaza-^ }locy az őszi szántási, vetési A szaksegítséget Mihalik lekikal drágább, mintha>s munkákat idejében és jó János agronómustól kapják, vontatóval ^szállították£ minőségben végezték el. így aki amellett, hogy hat köz­elvetettek 40 kh őszi búzát, ségben végzi munkáját sokat 15 kh rozsot és 12 kh őszi tud segíteni itt is, mert mun­tavasszal simítóztak, kultivá- toroztalk. A vetéshez szak­szerűen termesztett és kor­szerűen előkészített hibrid vetőmagot használjunk. A vetést akkor kell elvégezni, amikor a talaj hőmérséklete 12 fok fölé emelkedik. A vetés mélysége könnyű, la­zább talajokon ne legyen több 8—10, kötöttabb talajo­kon pedig a 7—8 centiméter­nél. Nagymértékben meg­gyorsíthatjuk a kukorica fej­lődését, ha vetés után hen- gerezünk, a kelés előtt és után pedig fogatoljuk a ta­lajt. A vetés alkalmával biztosí­tani kell a megfelelő növény­kell ( volna ki a trágyát. Nagyobb gondot «m.,, fordítani a trágyakazlalk) kialakítására is, mert)' ilyenkor télen a hideg) károsan befolyásolhatja a'1 trágya érését. Az elkészí­tett trágyakazlak befedé­séről és megvédéséről $ herét, gondoskodni kell. A köz­ségi gazdasági felügyelők pedig nyújtsanak segítsé­get, hogy ez a munka mi­előbb befejezést nyerjen termelőszövetkezeteinknél és egyénileg dolgozó pa-, árpát. Gondoskodtak a PÚN7S7ER7ÉS LEHETŐSÉGÉRŐL is. ezért vetettek 6 kh bíbor­kájának zömét a tsz-kben végzi. Mihalik János sajnál­ja, hogy csak három tsz tar­tozik a körzetéhez. A kellő szaksegitség, vala­mint A TAGOK SZORGALMA Szépek a tavaszi tervek, amelyek a tagság nagyot aka- , . _ ... 2S Hí, ris “r venni, imc.k mérték! eí->*»* eredmény«­számot is, mely 13—14 ezer «.írtjainknál _ egyaránt, katasztrális holdanként. A ' vetést lehetőleg négyzetesen végezzük, mert a vetőmag megtakarításon kívül így a tenyészterületet is j oibban ki­használhatjuk, nagyobb a lehetősége, hogy a továbbiak­ban a kukoricát géppel mun­káljuk meg. A kukorica ápo­lásáról még annyit, hogy ak­kor kell kapálni, amikor a talaj gyomosítása és tömő- döttsége megköveteli. Feltét­lenül el kell végezni példá­ul a nyári gazolókapálást. Össze! és a vetéskor mű­trágyázzunk. Ezt megkíván­ja a kukorica fejlődése és a magasabb terméshozamok. Végezetül még annyit: a helyesen megválasztott beta­karítási idővel csökkenthet­jük a betakarítási vesztesé- ő get, s így nemoak kiváló ‘ minőségű, de mennyiségileg is megfelelő lesz kukorica­termésünk. Jelinek Tibor sen veszik igénybe az állam támogatását. A jövendő te­sen zárhassa az évet. — a — s Eredményes munkát végeznek az asszonyok a földművesszövetkezetben Szécsényben, a földműves- jegyeztetett. De jól dolgoztak őrzésekről rendszeresen ké- szövetkezet nőtagságának Dudok Jánosné és Sztrehó szítenek feljegyzéseket, az mintegy 70 százaléka vett Miklósné is. észlelt hiányosságokról azon­részt a legutóbbi tanácskozó- A termelési szerződések kö- nal tájékoztatják az igazgató­son. A beszámoló ismertette, téséhez is segítséget nyújtott ságot. A közeljövőben serra- milyen mértékben vették ki a nőbizottság. Különösen a kerülő köz- és küldöttgyűlé- részüket a nő-tagok az elmúlt cukorrépa szerződéskötésnél sek határozatképessége érde- évben a szövetkezet előtt értek el szép eredményt. kében a szövetkezeti nőtagok álló feladatok végrehajtásá- , . résztvesznek a gyűlések meg­ból. A nőbizottság tagjai a A vagyonvédelem terén is szervezésében. Személyesen lá­nőtanáccsal közösen 15 új ta- to munkát végeztek a nőbi- tógátják meg a szövetkezeti got szerveztek a szövetkezeti zottság, a boltbizottság és a tagokat, és elbeszélgetnek ve- tagság soraiba, és 1000 forint felügyelő bizottság nőtagjai. lük arról, hogy mennyire fon- értékű részjegyet jegyeztettek. Rendszeresen tartanak ellen- tos résztvételük a gyűlésen. \ legjobb munkát Steiner őrzéseket a szövetkezet egyse- a nőtagság, a nőbizottság Dezsőné végezte, aki egy- Selben és az évi tapasztalato- vezetésével bekapcsolódik a maga 5 új tagt szervezett és kát megbeszélve, elhatároz- szövetkezet kultúrális tevé- 500 forint értékű részjegyet ták, hogy a jövőben az ellen- kenységébe is. Tavaszra készülnek Január van, vastag hótakaró fedi a tolmácsi dombokat. A Börzsöny felől hideg, csípős szél száguld le a völgyön, magasra kavarva a porzó havat. Az utcán teremtett lelket nem látni, csak a libák állnak fázósan az utca közepén. A falu békés nyugalmát csak a gyár délutáni szirénázása töri meg. A gyáron túlról hol erősödve, hol halkulva trak­tor pöfögés hallatszik. Itt székel a gépállomás, s a kijaví­tott traktorokat járatják. Ahogy befordul a ritkán erre járó a gépállomás kavu- ián, azonnal szemébe tűnik az a változás, amelyen az utóbbi időben átment a gépállomás. Szokatlan ez a rend, ami itt fogad. Egy évvel ezelőtt ez az udvar olyan volt, mint egy elhagyott csatatér. Traktorok, ekék, tárcsák hevertek sza­naszét az udvaron, a gépállomás vezetőinek bosszúságára. A legsiralmasabb kén egy évvel ezelőtt a cséplőgépek kö­rül fogadott. A kijavított gépeket, bár ponyva fedte, mégis jeges eső verte, fagyos szél cibálta. Elszorult az ember szíve a látványra és önkéntelenül felvetődött a nép vagyo­náért aggódókban a kérdés, meddig, — vajon meddig mehet még ez így? Nemcsak az értékes gépek, hanem a drága ponyvák is W voltak téve az időjárás viszontagságainak. Egy évvel ezelőtt azznl mentegetőztek az itteni veze­tők. —' nem tehetünk semmit, mert nincs keretünk. S való­ban, ez a kerethiány több tízezer forint érték pusztulásá­hoz vezetett. Az egyik gépállomási vezető nagyon bizal­masan azt is elmondta, hogy a ponyvák nagy része az el­múlt években tönkre ment, s megérett arra, hogy kiselej­tezzék. Nem mondom, nem valami lelkesítő dolog ilyesmi­ket hallani. Még az sem vigasztaló, ha azt mondjuk, nem­csak Tolmácson volt így. A nyár folyamán megjelentek a gépszínekkel nem rendelkező gépállomásokon a vascsövek­ből összeszerelhető színek. Tolmácson is összeszerelték eze­ket és most a cséplőgépek már ezek alatt állnak. Ez sem tökéletes megoldás — mondja Fecske László műhelyve­zető —, mert a szél a havat, meg az esőt bevágja a gé­pekre és így lassan pusztul a gép. Ha már a gépekről beszélünk, nem mehetünk el szót­lanul a téli gépjavítások mellett sem, hiszen most van az ideje. S kit kérdezhetnénk meg e munkák jelenlegi állásá­ról, ha nem a műhelyvezetőt, aki a legilletékesebb? Fecske László elmondja, jelenleg főleg erőgépeket, eké­ket, boronákat, egyszóval olyan gépeket javítanak, ame­lyek a tavaszi vxunkák végzéséhez szükségesek. Az erőgé­pek javítása mellett természetesen nem feledkezhetünk meg a cséplőgépek javításáról sem, mert a folyamatos ja­vításban a cséplőgépek is sorra kerülnek. Eddig kijavítot­ták a cséplőgépállomány 30 százalékát. A beszélgetésbe bekapcsolódik Varga elvtárs is, a gép­állomás igazgatója. Szerinte jó ütemben halad a gépjaví­tás. „Igaz, sok utánjárást igényel, mégsem panaszkodha­tunk, mert sikerül folyamatosan teljesítenünk a tervet.“ A sok utánjárásról hallva önkéntelenül felvetődik a kér­dés. miért szükséges az anyag- és alkatrész beszerzésénél a túlságosan sok utánijárás. Az igazgató és az üzemvezető együtt adja meg a vá­laszt. Tavaly alkatrész felújítás nem. volt. Ha elromlott valamilyen alkatrész, akkor azt a megjavítás helyett újjal cserélték fel. Ez könnyelműségre szoktatta a traktorosokat, a javítókat, vem vinyáztak eléggé az alkatrészekre, s így fordulhatott elő, hogy októbertől már nem vásárolhattak anyagokat, mert túllépték a beszerzésre szánt összegeket, ügy hisszük jó lecke volt ez a gépállomás vezetőségének, s reméljük, tanultak a múlt év hibáiból? — teszem fel a kérdést Varga elvtársnak. — Természetesen tanultunk, s így az idén már úgy dolgozunk, hogy ilyesmi többé elő ne fordulhasson — hang­zik a határozott válasz. A javítási munkákkal kapcsolatban úgy hallottam, va­lami új módszert alkalmaz a gépállomás vezetősége. — Üj módszernek éppenséggel nem nevezhető — adja meg a választ a műhelyvezető, de ésszerűnek igen. E módszer lényege az, hogy állandó brigádokat állíta­nak be egy bizonyos munka elvégzésére. így egyes brigá­dok mindig ugyanazt a típusú gépet javítják. Van Zetor- jávító. cséplőgépjavító brigád és így tovább. A téli idő­szakban a mezőn dolgozó traktorosok jó részét is bevonták a munkába. Ha már arról beszélünk, érdemes megnézni konkrétan, hogyan megy a javító brigádokban a munka. Itt van mindjárt a csévlőgép javítóbrigád, nézzük meg, hogyan végzik munkájukat. Sajnos, a gépek nem tudnak beszélni, ennek ellenére mégis elmondanak egyet-mást a brigád munkájáról. Már a múlt évben is ezek az emberek javí­tották a cséplőgépeket, amelyek a nyáron jól megállták a helyüket. Munkájuk ellen soha minőségi kifogás nem me­rült fel. Kábellá József és Lukács József, a cséplőgépek lelkiismeretes javítói észrevétlenül, szerényen végzik fele­lősségteljes munkájukat. Most már ugyanez elmondható az Univerzál traktoro­két jepító briaádról is, cmely et Szász István brigádja néven ismernek a gépállomáson. De vem mindig volt így, alig másfél hónapja még az általuk kijavított gépeket utá­nuk kellett javítani, örvendetes jelenség, hogy éppen most, a főbb javítási munkák idején zárkózik fel Szász István brigádja a legjobb minőségi munkát végző traktorosok k^zé. A brigád tagjai elmondták, jobb így dolgozni, mert nemesek a qévállomás vezetői, hanem maguk a Zetorosok is elismerik jó munkájukat. És elégedettek az általuk ki­javított gépekkel. Amikor a brigádok jó munkáját dicsérjük, nem sza­bad megfeledkeznünk két derék ember munkájáról sem, akik közreflenül minden brigádnak segítenek. Nem más­ról, mint Belovai József esztergályosról és Miskovics Pál kovácsról van szó. Mindketten szorgalmasan segítik a ja­vítóbrigádok munkáját. A jól dolgozók mellett vannak olyanok is, mint if). Féiia István, aki annak ellenére, hogy megfelelő szaktu­dással rendelkezik, még sem tudott eddig felzárkózni az élenjáró szerelni?, mellé. Ugye néz elmondható Szetei Ká­rolyról is. akitől vezetői elvárják, hogy nagyobb lendület­tel kapcsolódjon be brigádja munkájába, már csak azért is, mert ehhez a szaktudása megvan. Amint látjuk, hiába dühöng a tél és hordja halomra a havat a szél. mégis az ember, — a gépeket javító ember győz, aki már most, a dühöngő hidegben a tavaszt, az éU tető tavaszt várja. KATA JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom