Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-31 / 103. szám
4 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1958. december 31A JÖVŐ A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁSÉí ISIS cs szövetkezeti gazdaságok megerősítésének éve volt! A mezőgazdasási termelőszó- 1 vetkezetek ma már elidegeaít- bctetlen részei a nógrádi falvak politikai, gazdasági és kulturális életének. A megye szántóterületének 7-8 száz; tékán gazdálkodnak s mégis irányítják, formálják a falu termelési kultúráját. A jövő me.-(i';."y dálkodását íjautatják formájukban és tartalmakban egyaránt. Legtöbb szövetkezet még egy évtizedes múltra sem tekint vissza. Annak ellenére, hogy rongálta gazdaságukat a Nagy Imre-félc revizionista politika, végigszenvedték az ellenforradalmi kártevéseket, mégis egykét év alatt többet fejlődtek, mint a kisparaszti gazdaság egy évszázad alatt! Íme a tények ... A szövetkezeti gazdasága ;r% — a megyei párt és tanács apparátus segítségével, — nagy lépésit tetteik előre a modem szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása felé. Eddig soha nem tapasztalt eredményeiket érteik _ él. Növekedett e gazdaságok muntoataumeKkenysäge, mert tökéletesebb gépeket és szerszámokat használlak. kivál- lóbb a vetőmag 'és állatfajtái. Egyre több és jobb minőségű műtrágyát használtak fel, mert kénzett szakemberek irányítják a termelést . . A megye 69 termelőszövetkezetének összvagyona az 1957. évi 100 mil- . lió 717 ezer forintról 113 millió 986 ezer forintra növekedett. Tehát eigy év alatt több, mint 13 millió fontait vagyonnövekedés állt elő! Mit jelent ez? Szövetkezeteink gazdaságilag m ■ ydaoozottak, s a tagolk élet- és munkakörülményei jobbak lettek a kö- zéooarasztckérál. Lényeges változás történt a munka- egysógértiélk pénz- és természetbeni megosztáséban ;s Így 50 százalékra nőtt a készpénzrészesedés aránya, a természetbeni részesedés rováséira. A részesedés arányában beállt változás a szövetkezeti -gazdaságok árutermelésre való átállását jelzi. A növénytermelés területén a talajerő és a talajszerkezet -megjavítását tűzték ki célul. Miit tettek ennek érdekében? Azt. hogy az évellő pillangós (vörösihere. lucerna, baltacin) takarmányterület aránya 15.8 százalékról 16.6 százalékra emelkedett. Az összpillangós terület aránya pedig 32.7 százalékra növekedett. Mit jelent ez? Azt, hogy az őszi kenyérgabona teljes egészében. míg az őszi árpa 33 százaléka pillangós elővete- mény után került elvetésre. Az 1956/57-es gazdasági évben a szántóterület 11.3 százalékát trágyázták meg. Viszont 1958-iban a szántóterület 20.3 százaléka részesült istá’lótrágyázásban. Figyelmet fordítottak a zöldtrágyázásra is. E célból a tervezettnél 15.6 kh-dal nagyobb területen termesztették a esiiílagfürtöt, elsősorban magnye-rés céljából. Most már biztosítva van, hogy a csiUagifürt vetésterületiét 1959-iben 300 Wh-ra emeljék és az ezen nyert ve- t őrnagyai a homokos terű leteket évenkint zöldtrágyázásban részesíthessék. A gazdálkodási színvonal emelkedését tükrözi a mű- -trágyafeilhasználás is. 1957-ben 1 kh-ra 35 kilogrammot használtak fel. Ezzel szemben 1958-ban az 1 kh-ra felhasznált mu trágyamennyiség elérte a 112 kilogrammot. Szövi|tikezeiteiink és gazdasági szerveink nagy jelentőséget tulajdonítottak a savanyú talajok javítására. 1958- ban több mint 1.500 kh sa- vanyútalajon végezték el a meszezést. Az ó év folyamán jelentősen növekedett a szövetkezeti gazdaságok jószágálí.o.mánya. A 100 ikh-ra eső szarvasmarha sűrűség elérte a 18 darabot. Ugyanezen terület agy ségre eső tehénsűrűség pedig a 7.8 darabot. A növekedés 40 százaléka saját,tenyésztésű! A szövetkezetek az utóbbi években nem foglalkoztak a szarvasmarha hizlal ássál. Idegenkedtek tőle. 1958-ban viszont már 300 darab szarvasmarhát hizlaltak. Növekedett a tejtermallés is. A terv szerint az égy tehénre jutó tejtermelésnek el kellett érnie a 2.300 litert. A modem állategészségügyi követelményeknek megfelelő férőhelyek biztosítása, a fejlett takanmányi módszerek a>'ka’<mazása elősegítette a terv túlteljesítését. A sertés- á-llománv minőségi javítása érdekében 140 darab feihér- húskoca és 120 darab mangalica és koimwial koca került kii a szövetkezetek tenyészetébe. A juhállomány 3 900 darabbal növekedett. Tenyésztésbe helyeztek 50 darab 8 kilogramm gyapjúhoz".mmal bíró kost és 10 ki- logrw.mm gyapjúhozammal rendelkező kosok használatával bevezették a mesterséges megtermékenyítést. Fellendülőben van a baromfitenyésztés. is. 25 ezer darab napos és. előnevelt csibe korült tenyésztésbe. valamint 14 ezer darab rántanivaló csirkét neveltek. Az állat,á’lomány számszerű és minőségi növeléséhez a szövetkezeteik saját erőforrásaikat is felhasználták. Saját erőből való á'íatvásőirlás- r-a 1 millió 60 ezer forintot fordítottak. Dupláját az 1957. évinek! A szövetkezeteik egyre inkább áttérnek az árutermelésre. Például 1958-ban 1.120 kh évellő pillangós területről fostak magot, amit jó pénzért cíadtak az állaimnak. Általában a kedvezőtlen időjárás ellenére is a szövetkezeteik jelentős része teljesítette árútermelési és értékesítési tervét. Az 1957/58. évben az állam felé történő áruértékesítésből eredő bevétel meghaladja a 13 millió forintot. Az ilyen teljesítés után az állam, 77 948 forint hitelelengedésben részesítette az illető szövetkezeteket. A gépállomások több. kevesebb hibával kielégítették a szövetkezeti gazdaságok gépimum'ka igényeit. A szövetkezetek 30 057 normálhold talaijmunkára kötöttek szerződésit a gépállomásokkal, így az 1 kh-ra jutó gépi ta- lajmunika mennyisége elérte a 3.6 nonmállholdalt. A szövetkezeti beruházások kev-és híjával mind megvalósultak. Többek között viPaimosítottálk a lu- dánvhalászi a zsunypusztai, a csahháteunányi és a berkenyéi termelőszövetkezetet. Terven felül villamosították a heremcsénvi te. a kisteirenyed termelőszövetkezetet. 1959-ben újabb 8 tsz villamosítására ikerül sor. Elsősorban a termelésihez szükséges gépekéit é- gazdasági épületeiket villamosítják. Igen fontos feladatot képezett a szövetkezeteik vezetésűnek megszilárdítása és a szakvezetés’ megjavítása. Az elnökök és a könyvelők továbbképzésére 4 és 6 hetes tanfolyamokon keirü't sor. 1957-ben 2-3 agrárszakember tevűkenykedett a szövetkezeteknél. Ma már 24 szakember irányítja állandó jelleggel a közös gazdaságok te-r- mefiésiét. A szövetkezeti gazdaságok fejlődését figyelemmel kísérteik a dolgozó kis- és kö- zópnnraszitok. Közülük az év folyamán 566-an léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. 3 363 kb-va! nagyobbodott a szövetkezeti szektor ösz- területe. Négy új szövetkezet alakult. Mindez azt mutatja, hogy felbecsülhetetlen értékű a jó példa erejével váló meggyőzés. A parasztokat tényekkel kell meggyőzni arról, hogy szövetkezetekben egyesüljenek. Meg kell nekik mutatni, — s ezt egyre több paraszt ismeri fel, — hogy a szöveit- kezetetkíben való egyesülés gazdaságilag előnyös* számukra. Megmutatni a példa erejével az új gazdasági forma előnyeivel! S e példáik még ragyogóbbak lesznek az új évben. Mosit a szövetkezetekben olyan gazdasági tervezések folynak, amely tervek megvalósulása ■ elősegíti. hogy minél előbb példamutató, modem, belterjes gazdaságokká váljanak. Milyen intézkedések megvalósítása szükséges ehhez? A fejlődés szükségessé teszi az évelő pillangós területek növelését. Szükséges, hogy minden tsz elérje a 18 százalékos arányt. A tavasz folyamán annyi vöoröshere és lucerna felülvetést kellene végezni, hogy az összes őszi kenyérgabona, valamint az őszi árpa 70 százaléka pillangós elővetemány után kerüljön elvetés-re. A szövetkezetek az új évben ériék el a kh-ikémti 130 kilogrammos műtrágya felhasználást. Az ideális természeti adottságok kihasználása érdekében 160 kh gyümölcsfa telepítés és 15 fch szőlőtelepítés válna szükségessé. Különösen vonatkozik ez, a rétsági és a salgótarjáni járások szövetkezeteire. Az egyre növekvő közös állatállomány zavartalan takarmányellátásának biztosítása érdekében 10 százalékra kellene felemelni a kukorica vetésterv arányát. Ezenkívül igen hasznos lenne, ha számosállatonként 400 négyszögöl fővetésű silókukorica vetést biztosítanának. Központi feladat a szarvasmarhaállomány, ezen belül a tehénlétszám emelése. Az új évben úgy kell dolgozni, hogy 100 kh szántóra 18,4 darab szarvasmarha, ezen tjeiül pedig 8,6 darab tehén jusson. Ugyanakkor szükséges növelni a szarvasmarha áruhús termelést. El kell érni, hogy 100 kh. szántóra az 1958. évi 13—14 mázsás marhahús helyett az új évben 18—19 mázsa hús jusson. Az új évben megyei szinten egy tehénre 2 500 liter tejet kell tervezni, és el kell érni, hogy a 100 kh-ra jutó árutej elérje, sőt túlhaladja a 140-150 hektolitert. Fokozni kell a sertéshizlalást is. Méghozzá olyan ütemben, hogy 100 kh szántóra 10—12 mázsa árusertéshús jusson az 1958. évi 8—9 mázsával szemben. Az árubaromfi nevelésénél el kell érni, hogy az említett területegységre 2 mázsa árubaromfi jusson. Tovább kell javítani a szakvezetést. Az új évben lehetőség nyílik arra, hogy minden 300 kh.-n felüli szövetkezeti gazdaság önálló agrárszakembert alkalmazzon. A fentiekben a legfontosabb gazdasági tényezők közül csupán csak egy pár javaslatot említettünk. Mindezek megvalósíthatók. Megvan hozzá minden politikai, gazdasági, technikai feltétel, A szövetkezeti parasztoknak segítséget nyújt e munkához — éppúgy, miint a múlt évben — a sokezres párt- és tanácstagság. Gortva László Egy szakcsoport alakult Kiss Dezső 12 holdon gazdálkodik Ipoly tarn ócon. Hogy jó gazda hírében áll bizonyítja az is, amikor az elmúlt évben 10 gazda összeállt. szakcsoportot alakított, hogy megpróbálj ák a közös munkát, őt bízták még, vezesse, irányítsa a munkálatokat, ő lett a szakcsoport elnöke. Megkérdeztük ' tőle, az új esztendő küszöbén milyen eredményt hozott ez az év. hogyan vannak megelégedve a szakcsoport tagjai a közös munkában eltelt első esztendővel, s milyen tervekkel indulnak a következő esztendőre? — Az idén, mondhatom eredményesen gazdálkodtunk. A tíz gazdia megszerette a közös rmunkét, hiszen látják, hogy jövedelmük, amit a közösen megmunkált föld hozott, semmiben sem maradt el attól az eredménytől, amelyet egyéni gazdaságukban értek el. A hat és fél hold cukorrépánk például több mint 10 vagon termést hozott. Volt olyan tagunk is, aki nem kevesebb mint 18 mázsa szénát kapott munkája után. Eredményeinkhez ■tartozálk az is, hogy a mező- gazdasági kiállításon második díjait lcapqftt a burgonyánk. A következő esztendő, ahogy nézzük még jobbnak ígérkezik. Megteremtjük a közös állatállományt, mert enélkül, a föld táperej ének visz_ szapótlása igen körülményes. A takarmányt áz álilaitok átte- leltetésébez a közösből biztosítjuk. Ei lenne a legfontosabb feladatunk az új esztendőben. Tervezzük aztán azt Is, hogv kaszálógépet veszünk. Ha az 5 százalék, amit a közös alapba tettünk télre nem lesz elegendő, mi á szakcsoport tagjai adjuk össze a szükséges pénzösszeget. Mfeirt nagyon kell a gép is, hiszen jövőre már 50 hold kaszálni valónk lesz. A közös állató1 lomány, a gépi munka minden bizonynyal miág jobban összehozza a szakcsoport tagjait, s meglesz a lehetősége annak, hogy életképes, erős termelőszövetkezetté. igazán nagyüzemi gazdasággá alakuljunk — mondotta befejezésül Kiss. Dezső. Bontakozik a jobb jövő az asszony szövetkezetben A mátraszöllősi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet csak az ősszel alakult, s az új tsz máris négy taggal szaporodott. A termelőszövetkezetet 10 bátor asszony alakította, közel 100 holdon, akik nem féltek az újtól. Pedig akkoriban még nevették is őket, ugyan mire mennek majd az asszonyok a termelőszövetkezetben. Szükség van ott a férfi-munkára is. De az asszonyok bátran nekivágtak. A férjek ugyanis megígérték, Jövőre még jobb less Tik-tak... tik-tak..., ketyeg ütemesen a régi falióra, mutatva a délutánba hajló időt. A tágas konyhában szőke asszonyka szorgoskodik a kukoricamorzsoló mellett. Kis kézihajtású masina csak, de jól halad vele. Morzsolt egészen ezidáig, mert sok a jószág, fogy a kukorica. Csak sertést hatot számlál az asszonyka, de az istállóban tehén és borjú is van, a sok aprójószágot nem is említve. Jól intézik sorsukat Rozgonyiék, annyi bizonyos. Aztán nyílik az ajtó, belép a gazda. Rozgonyi Tamás. Fiatal ember még, négy esztendeje, hogy 16 hold földdel, a bátyjával együtt belépett a karancslapujtői Üj Barázda Termelőszövetkezetbe. Ahogy mondják, az idén volt az az esztendő, amikor igazán sokra vitték a közösben. Nem azért, mintha eddig nem éltek volna meg a munkájuk után, de az idén már azt forgatták a fejükben, s nem is mondanak le róla, jövőre házat építenek. A munkaegység értéke 42 forint volt az Új Barázda Tsz-ben. — Nem keresnek jobban azok sem — mondja az ember, — akik az iparban dolgoznak. Esetleg a bányászok. .. De azok munkájuk után meg is érdemlik... — De azért mi sem panaszkodhatunk — szól közbe az asszonyka. — több, mint 10 mázsa búzát kerestél te is egyedül. Az árpa, meg a zab szintén ennyi volt. Aztán ott van a háztáji föld — egy katasztrális holdat kapott valamennyi tag — termése is. Van bőven kukoricánk, burgonyánk. A jövő esztendő meg csak jobban alakulhat, hiszen még minden esztendőben jobb, és jobb volt. — A jövő esztendőre igazán szép terveink vannak a termelőszövetkezetben. Az idén például nem foglalkoztunk szarvasmarha hizlalással, a következő esztendőben ezt rendszeressé tesszük. 14 darabot állítottunk hízóba, ez legalább 60 ezer forintot jelent majd a szövetkezetnek, nekünk. Darálónkat is kicseréljük 24 kalapácsosra, mert igen nagy a forgalom. Még Karancsberényből is nálunk darálnak a gazdák. — Jövőre még jobb lesz az esztendőnk, mint az idén — szól mosolyogva az ablak mellett az asszony. — Most már jobban elmehetek én is dolgozni. Mert őt — és a pirosképű alvó apróságra mutat — jobban otthagyhatom anyu- éknál. Az idén még kicsi volt, nem igen maradt el... nem mehettem tőle. így bontakozik ki két ember munkás, dolgos keze nyomán a jövő esztendő Ka- rancslapujtőn is. Mert tavasz- szal már, s ezt bizakodva mondják, megkezdik a házat építeni. Kő, gerenda van hozzá, csak a cserépre várnak, hogy megjöjjön. A pénz már megvan rá. Most már csak kitavaszodjon, hogy megkezdhessék a munkát a termelőszövetkezetben, mert tudják, ahogy ott dolgoznak. Boldog új évet kívánnak a Budapesti Rövid és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói a kiskereskedelmi vállalatok dogozóinak és vevőinek. úgy válik valóra régen dédelgetett vágyuk, álmuk, a ház is, ami nem elérhetetlen nálunk. Eddig a beszélgetés. Az ágyon megmozdul, felsír a gyerek. Anyját hívja. Az asszony odamegy csicsijgatja, babusgatja, és az apró emberke újra elszenderedik. Tik- tak. .. tik-tak..., ketyeg a régi falióra, az idő halad. Amolyan korán szürkülő, havat váró téli délután van már... hogy ahol az asszonyok ereje kevésnek bizonyul, majd segítenek ők. Állták az ígéretüket. Miután a működési engedély késett, az esős idő pedig jóval korábban jött, mint várták, kissé megkéstek a búzavetéssel. Amire az asz- szonyok ereje már nem. futotta, a 28 hold katasztrálii hold búzát már a férfiak is segítettek elvetni. Hét kataszt- rális holdon az őszi árp .t géppel vetették, időben. Most már nagyon szép. A termelőszövetkezet tagjai úgy tervezik, a jövőben a kertészetet fejlesztik, s állatokat tartanak. Munkájukat úgy ütemezik, hogy mielőbb elkészüljenek az állattartáshoz szükséges megfelelő épületek; is. Addig azonban, míg mindez megvalósul, különös gonddal kezelik jelenlegi gazdálkodásuk alapját, a nő vénytermelést. Cukorrépát, burgonyát, tavaszi árpát, borsót és kukoricát ültetnek a tavasszal, s felülvetésük is lesz,, mintegy tíz holdon. Az idei tavaszon megalapozzák a nagyüzemi állattar- tást is, egyenlőre apró jószágok nevelésével. edz ríli övben is szer*tettel várjuk kedves vevőinket Boldog Új Évet Kíván A SALGÓTARJÁNI ÁLLAMI ÁRUHÁZ
