Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-17 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nógrádi Népujsó szép,? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 99. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1958. DECEMBER 17. Részletesen beszámoltak róla a mi lapjaink, a nyugati újságok és hírügynökségek pedig valóságos hűhót csap­tak az úgynevezett magyar kérdés ENSZ-beli tárgyalásá­ról. Mint ismeretes, most harmadszor erőszakolta az Egyesült Államok és imperi­alista köre ezt a kérdést a közgyűlés elé, hogy az ő szá­mukra kényes ügyek tárgya­lására legalábbis az érdemé­nek megfelelően ne jusson idő. Harminchat, . az Amerikai Egyesült Államoktól politikai és gazdasági téren függő or­szág nyújtotta be amerikai vezényszóra az úgynevezett magyar kérdésit, s a harminc­hat ország még csak a támo­gató partnerét sem tudta ma­gának megtalálni az ENSZ több, mint nyolcvan tagál­lama között. A közgyűlés elé terjesztett javaslat, amely helyesli a hírhedt ötösbizott­ság 1953. július 14-i hazánk bemocskolásáról készített je­lentését, Sir Leslie Munrót jelölte ki, hogy készítsen be­számolót a Magyarországról hozott ENSZ-határozatok meg­valósításának jelenlegi hely­zetéről. Ezt a javaslatot 10 ellenszavazattal, és 15 tag­államnak a szavazástól való tartózkodása mellett tudta csak elfogadni a közgyűlés, és a múltévi hasonló szava­zás eredményeihez képest öt szavazattal. illetve tartóz­kodó szimpatizánsisail nőtt Ma­gyarország tekintélye az ENSZ-ben. Munró tehát alkar így. akár úgy, de készül a jelen­téstételre. Más kérdés, hogy mi módon. Az ENSZ alapok­mánya ugyanis, mint ahogyan azt Péter János, az ENSZ de­legációnak vezetője a vita so­rán is kifejtette, csak ajánl­hat, de semmiképpen sem ha­tározhat az államok belső ügyeivel kapcsolatban. — Még ha 11 közgyűlés illeté­kes lett volna is a kérdés megtárgyalására — mondotta delegációnk vezetője — ma­guk a határozatok túlmentek azon a jogkörön, amelyet az alapokmány a közgyűlésre ruházott. A Magyar Népköztársaság léte eddig még nem volt, és soha nem is lesz ENSZ-ügy, mint ahogy azt egyes impe­rialista körök szeretnék. Né­pünk sorsa felett érvényesség, és a jog alapján nem sza­vazhatnak az ENSZ-ben, csak ürügy lehet az úgynevezett magyar ügy, más fontos kér­dések elodázására. így tör­tént ez most is, amikor az amerikai, angol és francia delegátusok számára kényes algériai kérdés került vólna vitára. De különben is népünk, és hazánk sorsa felett alkotmá­nyos jog alapján, mint az egyedüli illetékes, szavazott, és döntött az ország novem­ber tizenhatodikén. A hat­millió hatszázezer szavazó­nak több mint 90 százaléka helyeselte és magáévá tette népköztársaságunk alkotmá­nyos rendjét, a szocializmus építésének útját. — Magyarországnak — mon­dotta V. A. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője az ENSZ- beli vita során — van kor­mánya, amely a nép bizalmát élvezi. A nemzetközi provo­kátorok által az országra zú­dított súlyos megpróbáltatá­sok után a magyar nép még szorosabban tömörül vezetői, és szocialista munkáspártja köré. Nem volt, és ma sincs semmiféle alap arra, hogy az ENSZ megvitassa a ,.magyar kérdést”, amelyet a hideghá­ború céljára tákoltak össze. Az ENSZ szombaton, éj­féltájban végétért 'őszi ülés­szakával kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy éppen a „magyar ügy” tárgyalásai során az Egyesült Államok önleleplezésével zárultak az ENSZ közgyűlés utolsó ak­kordjai. Mint ismeretes, amerikai kezdeményezésre tákolták össze a magyar kérdést, és a javaslatot tevő 36 amerika- barát tagállam ugyancsak amerikai parancsra terjesz­tette azt a közgyűlés elé. An­nál szembetűnőbb, hogy ép­pen a javaslat megtárgyalását sugallmazó Amerikai Egye­sült Államok akadályozta meg annak lehetőségét, hogy az úgynevezett .magyar ügy” befejezést nyerjen az ENSZ- ben. Az Egyesült Államoknak ugyanis az utóbbi időkben egyre fokozódó gyarmatosító politikája miatt szüksége van a továbbiakban is bizonyos manőverek szempontjából O „Szállj költemény... *4 Kedves ünnepség zajlőtt le vasárnap délután Mátrave- melbélyen. A Máitmaverebélyi Általános Iskola szülői mun­kaközössége kezdeményezé­sére a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulója tisztele­tére szavalóversenyt rendez­tek, amelyen resztvettek a nagybátanyi és a kisiterenyei iskolák legjobb szavaiéi is. Megható érzés volt hallani a mátraveirebé'lyi iskolások énekkarának tisztán csengő hangját, amellyel öntudato­san hirdették a nagy fran­cia forradalom harcosainak korunkban is elevenen ható hitét: Nem lesz a tőke úr mi rajtunk” és azt a ha­sonló mély átélést, amellyel a „Fel vörösök, proletárok” forradalmi dalával emlékez­ték 1919 halhatatlan hősei­re. Majd egymás után lép­tek színpadra az iskolák leg­jobb szavalói és szebbnél szeb verseikkel hirdették a magyar irodalom, halhatatlan szépségeit és mutatták meg, hogy a magyar munkásmoz­galom harca a szellemi sö­tétség ellen nem volt hi«5'’ való. Nem, mert a kis előadók és a mintegy 250 főnyi közön­ség. amely feszült figyelem­mel hallgatta a versenyt, bizonyságát adták, hogy a mi felszabadult népünknek mindennapi igénye lett az irodalom és, annak szépségei felé fogékony lélekkel tárul­kozik ki. A versenyben díjat nyer­tek: Schmidt Andrea a kis- terenyei bányászisikola, And­rási Piroslka és Koós Mária a kistierenyei községi iskola, valamint Medgyesi Olga, Tóth Mária és Gortvia Piros­ka a mátraverebélyi iskola tanulói. Feltétlenül dicsérettel kell megemlékeznünk a rendező és résztvevő iskolák nevelői­ről, altóik bizonyságát adták, hogy iskoláink többségében nemcsak oktatás-, hanem ne­velés is folyik. Kívánjuk, hogy példájukat mind több iskola .kövesse és akkor -biztosiak vagyunk ben­ne, hogy -a dicsőséges Ta- n ácsfcöztársaisiág megalakul á- sának évfordulóját is méltón h megünnepelni me- áljai. egy hidegháborút szolgáló ©javítások és va- ügyre, ebben az esetben az g úgynevezett „magyar ügyre.” A közeljövőben, amikor majd a mostani algériai kérdéshez hasonló az angol, az ameri­kai, a fyancia érdekeket sértő gyarmatosító politikájúk ke­rülne az ENSZ plénuma elé, mód lesz arra, hogy a „ma­gyar üggyel” újból elodázzák a békés együttélés, és a vi­lág békéje szempontjából ©ruha, igen fontos kérdések tárgya- O lását. ©mutatja. Ország és világszerte köz- * x ismertek az Egyesült Államok © és imperialista szövetségesei-, Q nek a magyarországi ellenfo- g radalom előkészítésében, és © kirobbantásakor kifejtett ál- O láspontjai, nyilatkozatai is. Az © ellenforradalom kitörésekor, O a fehérterror idején húszmii- ^ lió dollárt ajánlott fel támo- © gátasként az Egyesült Álla» O mák, aíbbian a reményben bíz-J © va, hogy már győzött a régi © úri rend. Hála szocialista Q szomszédainknak és baráta­inknak, akik segítségünkre siettek, nem az amerikai el­gondolások, hanem a mi né­peink harca győzött 1956 no­vemberében. Korai volt a felajánlott segítség, s ha másképp nem, hát mondva­csinált „magyar üggyel” akarja visszahódítani az élet minden területén megtépá­zott erkölcsi tekintélyét áz Egyesült Államok. Csakhogy az ilyen merész, és brutális pálfordulások; bárányból — farkassá vedlett motívumok nem tévesztenek már meg bennünket még amerikai köntösben sem. O (Képes tudósítás a 3. oldalon.) O íübOOOOOOOOOOGOGOOOGGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGGOOOOOOOOOOOGCOOGOOGG Meddig les% még „magyar kérdés Mint olvasóink előtt is­meretes, " 'esült Nemze­tek Szc | tárgyalta az úgyn. yar kér­dést.” A . *}' i — így megyénk do, ., — mély­séges felhábofv, „ssal vette ezt hírt tudomásul, s azt, hogy a korábbi tiltakozások elle­nére is ismét beavatkoznak országunk belügyeibe, sőt olyan határozati javaslatot terjesztenek elő, amely a legdurvább megsértése nép- köztársaságunk függetlenségé­nek. Megyénk dolgozói most is­mét felemelik tiltakozó sza­vukat, s követelik, hogy egy­szer, s mindenkorra vegyék Kevesebb üzemanyag, nagyobb teljesítmény — Nagyfontosságú újítások a megyei gépállomásokon — Az újftásotknialk a gépállo­másokon történő szélesebb .kiterjesztése érdekében de- ceimlbier 11-én az érsakvad- iberfai gépállomáson össze­gyűltök a megye gépállomá­sainak igazgatói és főmérnö­kei, hogy megismerjék az újítások elbírálásával, beve­zetésével és egyélb teendői­vel kapcsolatos tapasztalato­kat. Az értekezleteit követően a gépállomások főmérnö­kei a legfontosabb újí­tási feladatokból vizsgát tettek. A jövőben az újításokért teljes egészé­ben ők lesznek a fele­lősek. December 12-én, hűen az előző napi érttókezílet téma­köréhez bemutatásra került a Gépkísérleti Intézet dolgo­zóinak együk jelentős újítá­sa. A gép­állomásom Jakubec János műhelyvezető és Smidt Já­nos műhelyszerelő a hurok- öiblítéses berendezést egy GS 35-ös traktorra szerelték fel. Az újítás lényege, hogy a itralktor eddigi hengerét és dugattyúját kicserélik. Az új henger .már nem öntvényből, hanem alu­míniumból készül, mely­nek újszerű kiképzése több levegőt biztosít, jobb az égés, így az üzemanyag nagyobb há­nyada használódik fel. Ez lehetővé teszi, hogy a gép vonóereje 12 ló­erővel nőjjön ugyanak­kor az üzemanyag 12.20 százalékig csökkenjen. Az új eljárással csökken a traktor rázásia és a zörgése sem olyan erős. Az újfajta eljárás bevezetése 5 200 fo­rintba kerül, mely összeg a számítások szerint a gép által elvégzett munkát fi­gyelembe véve mintegy két éven belül megtérül. Megyei viszonylatban ebben az esztendőben 80 gépen kívánják a gépál­lomások felszerelni ezt a berendezést, s így már az 1959-es évben mint­egy 200 ezer forint meg­takarításra lehet számí­tani. Tekintettel a fenti újítás komoly jelentőségére igen helyes lenne, ha megyénk állami gazdaságaiban és egyéb traktorokkal rendelke­ző vállalatainál is alkalmaz­nák. le az ENSZ napirendjéről az úgynevezett „magyar kér­dést.” Ilyen tiltakozó táviratot juttatott el a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszté­riumához a Nógrád megyei Tanács alakuló ülésének tag­sága. A táviratukban ezt ír­ják: „A Nógrád megyei Tanács alakuló ülése tiltakozik az ellen, hogy az ENSZ ismét napirendre tűzte az állító­lagos magyar kérdést. Egyhangúlag állást foglal amellett, hogy magyar kér­dés nincs, s nem tűrünk sem­mi beavatkozást belügyeink- be.” A távirat szövegét a kü­lügyminisztériumon keresz­tül az ENSZ magyar képvise­letéhez továbbították. Csaknem tízmillió forint megyénk úthálózatának korszerűsítésére Hosszú éveken keresztül, de még ma is úgy emlegetik megyénk úthálózatát, mint az országban a legrosszabbat. Volt is, és van is benne sok igazság. Keskeny, alig 3—4 méteres, kátyus utakon ne­héz volt a közlekedés, több volt a járművekben okozott kár, mint amennyibe az út­hálózat javítása került volna. A Nógrád megyei úthálózat állapotát a felsőbb szervek is ismerik, s ezért ebben az évben minden eddiginél na­gyobb ütemben kezdtek az úthálózat javításához. Csaknem tízmillió forin­tot költöttek 1958-ban az utak javítására, korszerű­sítésére. Ebből az összegből a többi között 5,5 kilométeres sza­kaszon végeztek korszerűsí­tést Kisbágyon és Jobbágyi között. Mintegy 9 kilométe­ren, széles 6—7 méteres bitu­menes utat építettek Balassa- gyarmat-Örhalom és Szécsény között. Javították az utat Rá- rós-puszta és Salgótarján, Salgótarján és Karancsalja, Kisterenye-Mátraszele és Kis- terenye-Rákóczi telep között. Megkezdték az út építését, korszerűsítését Nagybátony és Maconka között is. A mintegy 10 millió forin­tos költséghez hozzájárul még az a mo­numentális munka is, amelyet a Hatvan— Zagyvapálfalva közötti új útszakasz építésére köl­töttek. Ezt az új útszakaszt a tervek szerint még ebben a hónap­ban átadják a forgalomnak. Salgótarjáni békeharcosok budapesti békeaktivisták között Salgótarján békeharcosait régi közös szálak fűzik ösz- sze a budapesti Vörös Csil­lag Traktorgyár béke-akti­vistáival. Nemcsak, hogy egy­ségesen foglalnak állást a béke szent ügye mellett, ha­nem tapasztalataik átadásá­val is segítik egymás munká­ját. Ilyen tapasztalatcserére került sor szombaton este is Budapesten, a Vörös Csillag Traktorgyárban. A gyár bé­keharcosai ugyanis nagysza­bású békeestet rendeztek, amelyre meghívták a salgó­tarjáni békeharcosokat is. Ezen a beke-esten Salgótar­jánból hatan vettek részt — többek között az acélárugyár­ból, a tűzhelygyárból, a bá­nyáktól, akik az üzemek lá­togatása, tapasztalataik át­adása után városunk béke­harcosait az esti békegyűlé­sen képviselték, s közösen emelték fel tiltakozó szavu­kat az atomfegyver haszná­lata ellen, s követelték, hogy örök időkre szüntessék be az atom- és hidrogénfegyverek gyártását. A budapesti béke-est után még januárban, vagy febru­árban viszonozzák a Vörös Csillag Traktorgyár békehar­cosai a látogatást, s a salgó­tarjáni béke-esten részt vesz­nek még Szeged és Özd békeküldöttei is. Az Amerikai Egyesült Államok önlel eplezésérel zárultak az ENSZ közgyűlés utolsó akkordjai 3 i 5 I i 1 ■j % 3 A Salgótarjáni 1 5 I D Ruházati KTSZ I 3 1 ^női részlegében az 1 3 új ruhák késeíté- l| 3 1 3 se, az alakítások, || ^javítások és va- || jsál ás mellett nagy 1 3mennyiségű ruhát Éj kereskedelem 1 ^részére is készí- j 3tenek. Képünk 1 j^egy új vonalú 1 3 ruha próbáját 1 ^mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom