Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-13 / 98. szám
1958. december 13. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Erősödtek, fejlődtek termelősxövetkeseteink L ezárult az i958-as ESZTENDŐ termelő' szövetkezeteinknél. Egy-kettő kivételével megtartották a zárszámadási közgyűléseket is. Uj szakasz kezdődik ezzel, a tervkészítések időszaka, amikor is a termelőszövetkezetek alaposan, körültekintően, mindent számba véve megalapozzák a következő esztendő gazdálkodását. Nem árt azonban megnézni, mit is mondanak a zárszámadások tapasztalatai? Melyek azok a dolgok, melyeket helyesen csináltunk az idén, s mit kell megváltoztatnunk a következő évek sikeresebb zárása érdekében. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, termelőszövetkezeteink az idén sokat erősödtek, fejlődtek. A tsz-ek többsége aktívan, eredményesen zárta az 1958-as esztendőt. Nőtt a közös vagyon, jelentős összegeket fordítottak a termelési alap növelésére, mert ez a következő esztendő magasabb terméseredményeinek záloga. Tehát termelőszövetkezeteink jórésze a viszonylag mostoha időjárás ellenére is eredményesen gazdálkodott. Még az ilyen mostoha természeti viszonyok sem tudták megakadályozni őket abban, hogy bebizonyítsák a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a kisparaszti parcellával szemben. A palotási Május 1 Termelőszövetkezet 259 ezer forinttal aktívan zárta az idei esztendőt. Közös vagyonuk, az elmúlt évihez viszonyítva, több mint 380 ezer forinttal nőtt, amellett, hogy a munkaegység értéke közel 41 forint. Ezek az eredmények az észszerű gazdálkodás eredményei. Helyesen alakították ki a termelési ágak arányát, s így hiába mutatkozott jelentős kiesés borsóból, az állat- tenyésztés, különösen a szarvasmarhatenyésztés jövedelme pótolta ezt., Így ez nem is éreztette hatását különösebben a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének alakulásában. Erről beszélnek a korábban említett számok Palotáson. | EM TEKINTHETÜNK VISSZA anélkül az elmúlt gazdasági évre, hogy meg ne említsük a vezetés, a szakirányítás kérdését a termelőszövetkezetekben. Annál is inkább szükséges, mert jó pár termelőszövetkezetünk eredményesebben zárhatta volna az esztendőt, ha a vezetés, vagy a szakirányítás, de legalább az egyik tényező megfelelő lett volna. A tavaszi felülvizsgá’ások során gyengének minősített termelőszövetkezeteknél a gazdasági eredménytelenségnek főként az az oka, hogy gyenge, nemtörődöm volt a vezetés. Sajnos, e téren az év végéig nem történt komolyabb változás. Ez természetesen oda vezetett, hogy szervezettlenül ment a munka, vagy a munkafegyelem lazasága következtében legtöbb helyen a tagok el sem végezték időben a rájuk kiszabott feladatokat. Hogy ezeknél a termelőszövetkezeteknél a jövőben javulás mutatkozzon, elsőként a vezetésben kell alapvető változásokat eszközölni. Hiányzik nálunk a nagyüzemi gazdaságokban a termelés megfelelő szakirányítása is, hiszen a tavalyi 8-cal szemben, ma már 24 mezőgazdász dolgozik megyénk termelőszövetkezeteiben. Azonban ez a szám még korántsem elégíti ki a jelentkező gényeket. Hiszen jónéhány, komolyabb erőt képvise’ő ■ermelőszövetkezetünk is mezőgazdász nélkül dolgozik. Varsányban például az idén szakember hiányában nem tudták a megfelelő helyet kiválasztani a cukorrépának. Mély talajba tették a répát, gyökérbetegséget kapott, nem sikerült a termés. Vagy ott van a nógrádgárdonyi termelőszövetkezet, amelynél az egy munkaegységre eső részesedés jóval több lett volN na, ha megfelelő szakember irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását. Éppen ezért helyes a megyei tanácsnak az a célkitűzése, hogy a következőkben minden olyan termelőszövetkezetnél, melynek területe meghaladja a 300 katasztrális holdat, önálló mezőgazdász dolgozik majd. A TERMELÖSZÖVETKE- ZETEK EREDMÉNYEIT, a nagyüzemi gazdaságok fö'ényét, talán nincs is olyan egyénileg dolgozó paraszt, aki el ne ismerné. Mi lehet tehát az oka, hogy a számszerű emelkedés a termelőszövetkezetekben nem a legjobb képet mutatja. Az idén 298 új taggal gyarapodott a termelőszövetkezeti tagok száma. Lényegesen többen léptek ugyan be, de voltak olyanok is, és ezt őszintén meg kell mondanunk, akik a helytelen gazdálkodás következtében nem találták meg számításukat egy-egy termelőszövetkezetben. De ez a kisebbik ok, hogy a számszerű fejlesztés terén elmaradás mutatkozik nálunk. A döntő az, hogy járási és községi szerveink, de maguk a termelőszövetkezetek is, látva a falusi gazdák visszahúzódásét, — s miután nehézségek mutatkoztak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében — elcsüggedtek, nem tettek meg mindent azért, hogy egy-egy községben megnyerjék a gazdák többségét a nagyüzemi gazdálkodás számára. Igaz, ez a munka most már nehezebb. Az már bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezetek erősek, életképesek, maguk mögött hagyják a kisárutermelő parasztságokat. Most azon van a hangsúly, hogy felvilágosító szóval, meggyőző érvekkel változást tudjunk elérni a falusi emberek gondolkodásmódjában. S ezért nehezebb ez a munka. De ha a megfelelő vezetők, akik mint'' vendégéit' " VéftéK” részi a termelőszövetkezetek zárszámadásain, legalább olyan aktívan segítik, támogatják a következő időkben a termelőszövetkezeteket, mint amilyen örömmel jöttek a zárszámadásokra, minden bizonnyal eredménnyel számolhatunk e téren is. fi VÉGEZETÜL NEM C7 ART SZÓLNUNK magáról a zárszámadási közgyűlésekről sem. A termelő- szövetkezetek tagjai, ta'án egy termelőszövetkezet kivételével, nem szóltak hozzá aktívan a vezetőség beszámolójához. Nem vetették fel az elmúlt esztendő hiányosságait, mint ahogyan nem méltatták az idén elért eredményeket, s nem tettek javaslatot a következő esztendő gazdálkodására vonatkozóan sem. Ehhez természetesen hozzájárul az is, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége nem mindenütt adta az évi gazdálkodás alapos ismertetését a közgyűlésen. Az viszont dicsérendő dolog — s a földdel rendelkező dolgozó parasztok jó szemmel nézik — a megye minden termelőszövetkezetében osztottak föld járadékot. Nem ismertették megfelelően a következő esztendő feladatát sem. Itt nem akarjuk, mert képtelenség is lenne minden komolyabb előkészület nélkül elmondani, hogyan is gondoljuk a következő esztendőt. A ter- me’őszövetkezetek vezetőségének azonban nagy vonalakban be kellett volna szá- molniok arról, mi is az elképzelésük, tervük a fontosabb termelési ágakkal, a növénytermeléssel, állattenyésztéssel a következő esztendőben hogyan is alakul ezek jövedelme a termelőszövetkezet összbevételében. Az idei esztendő tehát nem múlt el eredménytelenül termelőszövetkezeteinknél. A gazdálkodás eredményessége képpen termelőszövetkezeteink javarészénél megteremtették az igazi nagyüzemi gazdálkodás alapjait, 'rhétynek' a következő esztendőkben a termelőszövetkezeti tagok látják hasznát. Vincze Istvánná Minél többet tudunk, annál többet tehetünk — Katolikus papok látogatása mezőgazdasági nagyüzemekben Tízenöttagú papi küldöttség látogatott el alig egy hete Nógrádmegyerbe, a Petőfi Termelőszövetkezetibe és a Szécsényi Tangazdaságba. Most e látogatás néhány gyakorlati észrevételét akarom közikinccsé tenni megyénk dolgozói felé, hogy ők is tanuljanak, szélesítsék látókörüket azon dicséretes aranyigazságra hivatkozva: miinél többet tudunk, annál töbtet tehetünk! Nem találtunk szembeötlő reklámtáblát a Petőfi Termelőszövetkezet kitárt 'kapujában. Mintha elvük lenne: jó bornak nem kell cégér! De a mindatg nyitott nagykapu hivogatóan vár minden érdeklődőt: vendéget és tagot egyaránt, hogy bizonyságot szolgáltasson nyolc kemény esztendő eredményes munkájáról. Rögös volt az út a maii napig, de minden következő lépés könnyebb lesz ezután. összekovácsolta őket a nagyot alkotás lelkes tüze; megtanította őket fegyelemre, a hatalmas (J)aiitkLtk ejztendeje Befejezte az esztendőt j Erdőkürtön a November \ 7. Termelőszövetkezet is. ! Az eredmények azt mutat- ! ják, hogy azok a tagok, < akik becsületesen végig j dolgozták az évet, meg- ] találták számításukat az erdőkürti November 7. Termelőszövetkezetben. Pasicki József feleségével dolgozott a közösben. Az év végére 339 munkaegységet szerzett. Ehhez 1 jött még a felesége által ! ledolgozott 137 munkaegy- ! ség. így Pasickiék jőve- j delme az idén 22 510 forint ; volt. Ha pedig a következő ! esztendő terveit sikerül ! megvalósitaniok, a termelő- ! szövetkezet tagjainak még eredményesebb lesz az esz- ; tendő, mint az idén volt. | * ■A<VWWVWvVWWV»»S<WWWWM A múlt hónap végén adták át az etesi Haladás Tsz 50 férőhelyes vízvezetékkel, villannyal felszerelt modern teJiénistállóját. A szántóföld embere A karancsaljai Béke Tsz. határát járva, az őszi mélyszántást végző traktor hangos pöffögésével együtt jókedvű nótaszó csapja meg az ember fülét. S ha az arra- járó éppen kiváncsi természetű, megtudhatja, hogy az a jókedvű ember nem más, mint Almási István, a ka- rancskeszi gépállomás traktorvezetője. Almási elvtárs, ura a gépnek, érti a szakmáját , és munkájával nagyon elégedett a termelőszövetkezet. Még a látogató mezőgazdásznak is gondot adna hibát találni minőségi munkájában. Nem szántották még meg a tsz földjét úgy soha, mint most — mondta Juhász elvtárs, a tsz. elnöke. Ezt a kijelentési jó érzés hallani. Ezideig mintegy 30 kh. jóminőségű őszi mélyszántást végzett Almási elvtárs a Béke Tsz. határában, s azt mondja, hogy addig nem száll le a gépről, amíg egy talpalatnyi föld szántatlan van. S hogy a megye valamennyi termelőszövetkezetében 100 százalékig befejezést nyerjen az őszi mélyszántás, Almási elvtárs felhívással fordul Nógrád megye valamennyi gépállomási traktorvezetőjéhez az őszi mélyszántás mielőbbi befejezése érdekében, és kéri a traktorosokat, hogy csatlakozzanak ezen felhívásához. Ugyanis a talaj még nem fagyott annyira, hogy az ekét nem veszi be, és nem kell megijedni attól, ha egy kissé hantos marad a szántás. Hogy Almási elvtárs jó traktoros, és becsületes, lelkiismeretes munkát végez, minden bizonnyal megmutatkozik majd a jövőévi terméseredményeknél. Mindezeken kívül Almási elvtársnak van egy elhatározása, amelyet talán még sokak előtt titokban tart, amit a tsz. zárszámadási közgyűlésén értékes hozzászólásában is elmondott, hogy látva és figyelemmel kisérve a tsz. fejlődését, és jövedelmezőségét, neki is hamarosan a tsz-ben lesz a helye. Mindenesetre előbb be akarja bizonyítani, hogy ember a talpán, aki mint tsz. tag is megállja majd a helyét. CZ1ZMADIA JÁNOS mezőgazd. felügyelő OLCSÓN VÁSÁROLHAT az Állami áruház EMELETÉN A LEÉRTÉKELT CIKKEK OSZTÁLYÁN terület, az 1400 kataszter! hold, s ma már vezéreszméjük: önmagukról való megfeledkezés által a közösség odaadó szolgálata. Ezelőtt nyolc évvel fölszedték kis pánitlilkiahosszúságú földjeik végéről a mezsgye cövekeket és egybefonták vele sorsukat, életüket, sikereiket, vaigy megpróbáltatásaikat. Hatvanöt tag úgy beszél és tervez ma a termelőszövetkezetben, mint akiik dacolnak — mint az elmúlt nyáron — aszállyal, elemek nem várt támadásaival, csakhogy boldogulhassanak. Nem is maradt el az eredmény, bár az országos szárazság okozta terméscsökkenés nálunk is érezteti hatását. Fő bevéteE' forrásuk a földek hozama mellett a tehénállomány, amely egyenként több mint 3000 liter tejet ad, továbbá 150 darab sertés és 500 darab baromfi. Egy tehergépkocsijuk fuvarozik, gépfűrész és gattter működik, hogy növelje a tagság jövedelmét. Havi 94-100 ezer forint előleget adott tagjainak a termelőszövetkezet és ezenkívül most modernné alakítják, vízvezetékkel felszerelik, s fejőgépet is beállítanak isták- lójukba. Megalakulásuk óta minden nap több problémát és lehetőséget hoz felszínre, de a tagság életképes, és tettre kész. Ez a határozottság csillogott szeműikben, amikor nehézségeikről is őszintén beszéltek, hogy még több erőgépet kívánnak, hogy az egyetlen zetoron kívül újabb traktorok gyorsíthatnák a földterület megmunkálását. Különjáratú autóbuszunk Szécsénybe röpített ezután az Állami Mezőgazdasági Techniikiumha. A kalászosokból 16.01 mázsa a hol dank én ti átlag. Méhészetük hozama, cukorrépa termelésük és kenyérgabona termelésük országosan első. Húsz kh-ról 47 vagon cukorrépát takarítottak be. Olyan kiváló eredményű a föld terméshozama, hogy a környéken ismert átlagföldek termésének kétszeresét takarítják be. Ezt a bőségesen adagolt műtrágyázással érik el. Kh-nkémit egy mázsa 35 kg műtrágyát alkalmaznak, holott az országos átlag is csak 0.56 mázsa. Egy hóidra eső állatsűrűség 2.41 szarvasmarha. A tangazdaság főjövedelmét mégis az állattenyésztésből nyerik. 112 tehén után 4000 literes fejési átlagot számolnak. Sok tehenük évi tejhozama C000 liternél jár. Növendétobúka állományuk 15-20 darab, egyenként 25- 28 000 forint értékűek. Amint e kimagasló eredményeiket jegyezzük, elgondolkozunk . . . Micsoda szédületes haladás ez amely fényesen bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás elsőségét. Egy 10 kh-s egyéni gazda ezer kilométert „sétál” egy esztendő alatt, míg földjét kellőképpen megműveli. De soha nem lesz versenyképes, a kollektiven végzett és mindig fejlődőképes művelési módszerekkel szemben. Az egyénileg gazdálkodó elérte fejlődőképességének határát, gazdasági felszereléseit és művelési módszereit illetően. Ezt tudják a szécsényi gazdák is, mert semmi mást nem értékelnek olyan nagyra, mint azt a tényt, hogy nem képesek túlszárnyalni, sőt megközelíteni sem a szécsényi tangazdaság eredményeit, és a környék jól ddl- gozó termelőszövetkezetedét. Egy darabkáit láttunk az élet hatalmas küzdőteréből, két nagyüzemi gazdaság életét. Nagy lecke ez, amit mai életünk adott fel és meg kell tanulni a ma emberének, hogy az új barázdákban új élet csírája nyílik, s az új történelmet ezekben a mélyebb barázdákban írják a legmodernebb gazdasági eszközökkel, a legújabban kikisérletezett módszerekkel és nemesített, n övén ymagvakkal. Hogy több és nagyobb legyen a kenyér, boldogabb az élet, megelége- dettefcb az etober! Békés, nyugodt a jövendő. Egy francia közlésiből olvastam. hogy 20 darab traktort lehetne előállítani egy közepes méretű tank árán. egyetlen puska ára kiteszi két tedhniilkumi növendék egyhavi tartáisdíját. Azért legyen szívügyünk a béke, hogy a tankok árát fordíthassuk traktorokra, erőgépekre és a fegyvereik árát pedig adhassuk gyermekeink nevelésére. Paptársaim nevében megköszönöm államunk segítségét, hogy hozzájuttatott az említett eredményeik megismeréséhez, valamint a két mezőgazdasági üzem szives, vendégszeretetét. A feladott nagy leckét pedig igyekezzünk megoldani korunk legjobb módszereivel, hogy jól feleljünk a történelem kat- hedrája előttt. Tóth Antal plébános Nógrád megyei katolikus bizottság elnöke Gazdagabbak, mint tavaly Meghívót kaptam a minap és amint közelebbről megnéztem, láttam, hogy a szandai Lenin Termelőszövetkezet invitált meg délutáni zárszámadási közgyűlésére. Ahogy megérkeztem hozzájuk, már tarkakendős asszonyok, lányok, férfiak sokasága fogadott. Szétnéztem, és egykettőre ismerősökre akadtam. Beszélgetni kezdtünk az esztendőről, ki mennyit is keresett. A kialakult vitát az elnök beszámolója szakította félbe. Arról beszélt, milyen eredménnyel zárult az idei esztendő, mit csinálhattak volna még jobban az eredményes gazdálkodás érdekében. Amíg így beszélt, észre sem vettem, hogy már én magam is a tagok jövedelmét számolgatom, hogyan is alakult. Egészen szép, — gondoltam magamban, de hogy tovább szőjjem gondolataimat, már nem volt idő. Az elnök befejezte beszédét, s a tagok ré szesedésének kiosztására került sor. Keresztúri János 560 munkaegységet szerzett az idén. A zárszámadáskor több, mint 5 000 forint készpénzt kapott. Ehhez természetesen hozzájön még a búza, árpa, burgonya, egyszóval: a természetbeni részesedése. Mi- zera Ferenc pénze, melyet szintén a zárszámadási közgyűlésen kapott, meghaladja az 5000 forintot. De ki győzné itt felsorolni a neveket. Mindenesetre még annyit, hogy a munakegység értéke az elmúlt esztendeihez viszonyítva 2 forinttal emelkedett. Eredményük nem a legjobb ugyan, de többet osztottak, mint tavaly, s ez már haladást jelent. Írásomhoz azonban még- sem egészen ez adta az ötletet. Tanulóink versenyben gyűjtik a takarékbélyeget. A zárszámadás után a termelőszövetkezeti tagok gyermekei közül nem egy, 100 forinttal jött bélyeget venni. Hát ez adta a tollat a kezembe, hogy írjak a termelőszövetkezet tagságáról, amely egyre járt hatóbb úton halad, egyre szebben, gazdagabban él. MITUK FERENC tanító
