Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-10 / 97. szám
1953. december lü. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Jól dolgoztak as idén Egy esztendő nem sok idő. Csak úgy tűnik hosszúnak, ha egy-egy ember számolgatja a napokat. De egy közösség, egy termelőszövetkezet fejlődése szempontjából éppen csalk egy rövid pillanatot jelent az idő végtelen órájából. S éppen ezért figyelemreméltó a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet fejlődése szempontjából éppen csak egy rövid pillainatót jelent az idő végtelen órájából. S éppen ezért figye- lermreiméltó a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet 1958-ias esztendeje, mert a viszonylag rövid idő alatt is olyan eredményeket tudnak elérni, melyek nagyüzemi gazdaságokban is. csak ott lehetségesek, ahol a vezetés megfelelő szaktudással párosul, ahol a tagok munkaszeretete, fegyelme a munkában abból fakad, hogy megszerették, igazán magukénak érzik a termelőszövetkezetet. Mert nem mindig zárt ilyen «eredménnyel a termelőszö- 've,'Ikezet Pászitón, minit az idén. A példáért nem is kell messzire .menni, csak az elmúlt esztendőre kell visszapillantani, mert az 1957-es ’gazdasági év gyengén sikerült a termelőszövetkezetnek. A vezetés 'bizonytalansága, ■a munkafegyelem lazulását, a munkaegység felhígítását 'eredményezte, mindezek együttesen azt; a termelőszövetkezet nem fizette ki 'önmagát jó sok tartozással zárták az esztendőt. Az elmúlt évben a 'termelőszövetkezet passzívan zárt, több mint 84 000 forinttal. Természetesen ebben az esztendőben tartalékolni sem tudtak semmilyen célra. Az elmúlt esztendő helytelen gazdálkodása magyarázza azt is. hogy a teirmelőszaveitke- zet állatállományánál 130 ezer forint értékben f -de- "zetlenség jelentkezett. Ugyanis, az állatállomány állan- *dó selejtezése folytán, a meglévő állatokban a felvett hitelek fedezete nem volt meg. Tetézte még a bajt, a termelőszövetkezet 164 000 forintos tartozása. A tagok részesedése is kisebb volt, mint az idén, hiszen a munkaegység értéke 26 forint körül mozgott. Az idei esztendő rendkívül tanulságos abból a szempontból. hoigy mit .tesz a hozzáértő vezetés, helyesen kialakított gazdálkodás, és nem utolsó soriban a megfelelő hozzáállás a közös munkához. Amellett, hogy a iter- 'melőszövetkezet tagjai ledolgozták az elmúlt évből áthúzódó tartozásukat, az összeg, melyet különböző célokra tartalékoltak. így megy 37 990 forint a következő év beruházásaira, amely az üzemi bevételek 5 százalékát képezi. Szociális és kulturális célra 10 888, föld- járadék fizetésére pedig több mint 5000 forintot tették félre. S ami a legjelentősebb: az elmúlt esztendei 842 ezer forintról az idén 1 124 489 forintra emelkedett a termelőszövetkezet tiszta vagyona. Mindezek az eredmények arról tanúskodnak, hogy az idei esztendő igazán eredményes volt Pásztón. Erősebb, szilárdabb lett a termelőszövetkezet, gazdagabbak lettek a tagok. Egy munkaegységre eső jövedelem közel 30 forint. Ez nem lenne rossz eredmény, csupán azon kell még változtatni a termelőszövetkezetnek, inkább pénzt kapjanak többet a tagok. Mert jelenleg az a helyzet, hogy a természetbeni jövedelem a munkaegység értékének 61 százalékát teszi ki. Ifj. Mákra Sándor az állattenyésztésben dolgozik. Az idén 613 munkaegységeit ért el. A jövedelem, amiért az idén dolgozott, meghaladja a 18 ezer forintot. Ahogy számolják, a teljesített munkaegységek alapján, az egy tagra eső jövedelem 10 500 forintot tesz ki. Nincs tehát panaszra okuk, a Szabadság Termelőszövetkezet tagjainak. Most új gazdasági év kezdődik termelőszövetkezeteinkben és a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet vezetői is azon dolgoznak, hogy a ikö- vetikező esztendő gazdálkodásánál helyesen alakítsák ki az üzemi arányokat. A szántóterület 25 százalékán kenyérgabonát termelnek. Megfelelő intézkedésekkel emelni kívánják az egy holdra eső átlagtermést, hiszen a kellő elővétemény és a talajerő állapota ezt megengedi. Hogy ez mit jelent majd a termelőszövetkezetnek, azt egy idei példával lehet legjobban érzékeltetni. Mert Pásztó község viszonylatában most is bebizonyosodott, mennyire hátráltatja a község gazdáinak előrehaladását a kisüzemi termelés. Ne menjünk messzire, nézzük csak a búzát. Ha a község dolgozó parasztjai is ugyanazt az átlagtermést érték volna el az idén, mint a Szabadság Termelőszövetkezet, akkor nem kevesebb mint 5900 mázsával, több kenyérgabonát tudtak volna termelni. Ez 2 951 embernek évi kenyérgabona fejadag szükségletét fedezné. Világosabban HaJsznos és Miájtiralker.esztes lakóinak évi kenyér ellátását biztosították volna. Emelik az állattenyésztésből eredő jövedelem részarányát is az összbevételben. Ennek érdelköben a szarvas- mairhia-élloimányukait a következő év végére 70-re fejlesztik. A tehénállomány ugyanerre az időre eléri a 40 darabot. Ezzel párhuzamosan nő az egy tehénre eső tejihozam is. Ezekről az eredményekről adott számot a pásztói termelőszövetkezet vezetősége a zárszámadási közgyűlésen. Vincze Istvánná Minőségi munkát a gépjavításoknál December hónap — megszokott dolog ez már — a gépállomásokon a téli gépjavítások kezdetét jelenti. Ebben az esztendőben azonban ez a munka folyamatosan történt. Vagyis azokat a gépeket javították, melyeknél ez havonként esedékessé vált. Az elmúlt hónapok során gépállomásaink teljesítették havi 'javítási tervüket. Kifogás itt a minőségi munkánál vetődik fel, mert itt a gépállomások nem tettek eleget a követelményeknek. Decemberben 11 traktor főjavításával, 19 folyó javítással, 45 eke, 25 tárcsa, 12 vetőgép és 32 cséplőgép javításával kell elkészülniük. Jelenleg tehát megfelelőd szakmunkások állnak a gép-? állomások rendelkezésére, s\ miután mulasztást sem kein pótolniok a mennyiségi ja-> vitás vonalán, most már iga-< zán a minőségen kell, hogy£ legyen a sor. Nagyon helyesen, néhány gépállomáson a brigádszerelők, amikor a gépeket ellenőrizték, feljegyezték azokat a rejtett hibákat, amelyeket hirtelen nem lehetett megjavítani. Képek a nográd- górdonyi Új Élei Tsz zárszámadása^ rái A fiatalok és a nők is megtalálják számításukat a termelőszövetkezetben. Loksa Pál családjából hárman dolgoztak a tsz- ben. A zárszámadáskor közel 36 090 forint készpénzt kaptak. Bemutatják a gépállomások újításait Újítási ahkétot tartanak december 11-én az érsekvadkerti gépállomáson, ahol a gyakorlatban is bemutatnak jó pár, eddig nem alkalmazott újítást. Ilyen például a hurok öblítéses módszer, amely a G—35-ös traktornál minden bizonnyal nagymértékű üzemanyag megtakarítással jár majd. Eddig sajnos az volt a helyzet, hogy egy-egy gépálDecember 10-ig befejezték a zárszámadásokat a salgótarjáni járásban A salgótarjáni járás- 13 teirmeilőszöveitikezetie elkészítette az idei gazdálkodás mérlegét. Nyolc termelőszövetkezetben megtartották a zárszámadási közgyűlésit isi ahol a tagok hivatalosan is meggyőződtek arról, érdemes volt dolgozni, a nagyüzemi munka meghozta az eredményt. Mert így van ez a salgótarjáni járás jó pár termelő- szövetkezetéiben, ahol igazát! 'nagyüzemi gazdálkodás folyik. S. hogy Bámán, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezeta pásztói Szabadság Termelőszövetkezet az idén már aktívan zárt 59163 forinttal. libben már nincs benne az mél rosszul sikerült az esztendő, annak a szárazság okozta terméskiesés, mellett az ás oka, hogy a termelő- szoyerbkezet földjei apró parcellákat képeznek, amelyen gépi. munkát, a nagyüzemi termelés velejáróját alkalmazni nem lehet. S nem utolsó sorban a termelőszövetkezet munkaerő hiánynyal is küzd éppen ebből a dologból kifolyóan. Egyébként a járás, termelő- szövetkezeteáiben december 10-ig mindenütt megtartották a zárszámadási közgyűléseket. lomás újítása megmaradté azon a gépállomáson, aholt keletkezett. Ez az újítási an-y két az első a megyében, aholt összegyűlnek a gépállomások)' igazgatói és főmérnökei, tanulmányozzák majd azv újítások gyakorlati alkalma-^ zását. Az egész évi munkára szívesen emeli poharát Tóth László, csitári középparaszt is a szövetkezetiekkel együtt. Nógrádi Népújságbanl Talajtápanyag vizsgálatokat végeznek jtistsrenyén Hegyi emberek Ködbe burkolódzott a Mátéra teteje, sejtelmesen elrejtve a sebesfolyású hegyi patak mentén fekvő kis falut, -Szuhahutát. Míg lent a völgyben Szuhán majdnem sár van, addig itt a hegyoldalban lévő kis faluban csontkeménnyé merevedett a pocsolya, s zúzmarától vastagok a fák gallyai. Sejtelmes csend fogad, s a hatalmas fák közül csilingelve messzire hallatszik a hegyi patak csobogása, amint kőről-kőre lépve, ■ereszkedik alá a bérctetőről •<a kacskaringós árnyas völgyek rejtekébe. Az út két oldalán meglapuló kicsiny házak, apró ablakaikkal félénk kislányként tekintenek az arra vetődött idegenre, nem mintha ritkaság számba menne itt az idegen ember. Télen, nyáron hangos a táj erre, nemcsak a madarak dalától, hanem a pihenni vágyó emberek vidám kacajától, a Mátra természeti kincseit birtokába Vevő fiatalok, úttörők kedves dalaitól. Most mégis, mintha minden kihalt volna. Csendes az erdő, mélységes csendbe burkolódzott a falu, még a kutyák sem szaladnak versenyt a hegyi utakon kapaszkodó autóval. A kicsiny házak, mint a komoly öregemberek, pipálnak, legalább is úgy tűnik az első látásra. Érdemes bepillantani egy ilyen picsiny házacska belsejébe, megnézni, mit csinálnak ilyenkor őszutóján', tél elején a szuhahutai emberek. Amikor kopogtatunk, az egyik ház ajtaján fekeíéken- dős, pirosarcú idős néni nyit ajtót, és tessékel befelé a jó meleg konyhába, ahol a menye tevékenykedik a tűzhely körül. Az asztal mellett kékszemű kislány, az unoka áll, szégyenlősen szemét lesütve. Amikor szólunk hozzá, nem válaszol, érthetetlenül mereszti ránk szép szemeit... A nagymama siet segítségére. Néhány szó szlovákul, és a három-négyéves kislány arca felderül, először bátortalanul, majd félelem nélkül megjelenik az első kedves mosoy kis piros arcán. Özvegy Gembiczki Józsefné, pontosabban mondva, Gembiczki (Mátyás) Józsefné — tudniillik ezzel különböztetik meg őket a többi Gembiczki- től — szívesen vállalkozik arra, hogy ecsetelje az itteni emberek életének néhány mozaikját. — Hegyi emberek vagyunk mi, igazi hegyi emberek. Nálunk hamarább jön a tél, s későbben a tavasz, s nem olyan meleg a nyár, mint lent, a Zagyva völgyében, vagy a megye más területein. Most is láthatták, amíg lent Szuhán sár van, s nem zuz- marásak a fák, itt fenn a hegyoldalban csontkemény a föld, és fehér a táj. — Hát a férfiak ilyenkor merre vannak? — kérdezem a háziakat. — A férfi népség ilyenkor az erdő mélyét járja, hiszen ez az időszak az ölfa vágás ideje. így nem is találhatunk ilyenkor egy munkaképes embert sem a faluban. Csak az asszonyok, meg a gyerekek birtokolják a falut. Amint a konyhában szétA kisterenyei gépállomás laboratóriuma az ősz folyamán a salgótarjáni járásiban lévő termelőszövetkezetek részére összesen 221 tábla talaj ált vizsgált a imieg tápanyag tartalom szempont jóból. A vizsgálatok célja az volt, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségének útbaigazítást, felvilágosítást adjon az egyes növényék tápanyag ellátottságára vonatkozóan. A vizsgálatok a három legfőbb növényi tápanyag a foszfor, a nitrogén és a kálium tartalom megállapítására terjedtek ki. A vizsgálati eredrnénézünk, Gembiczkiéknél azonnal szemünkbe tűnik a bútorok egyszerű, mégis művészi kivitelezése. Gembiczki néni észre is veszi a bútorokat fürkésző tekinteteket. — E bútorokat mind a mi embereink készítették a téli nagy hidegek idején, mert hát értenek ők ehhez is, sőt ehhez értenek csak igazán, — mutogatja a szebbnél- szebb bútordarabokat. Amikor megkérdezem, hogy más is csinálja-e ezt a faluban, Gembiczki néni határozottan felel; mindenki. Mert tudják, olyan falu ez, ahol az emberek fúrás-faragásból tartják fenn magukat. Előkerültek a szobából a művészien faragott guzsa- lyok, székek, hokedlik. Amikor a két asszony látja, hogy őszinte csodálói vagyunk művészetüknek, egyre beszédesebbé válnak. — Nemcsak a férfiak keze- ügyessége ez, bár a munka zömét ők végzik, hanem az asszonyoké, lányoké is. A díszítések, a kisebb részletek kidolgozása az ő feladatuk. Megkértem a két asszonyt, meséljék el, hogyan folynak ezek a munkák. Szívesen vállalkoztak rá. — Ügy késő ősszel, tél nyék alapján a gépállomás laboratóriuma útmutatást adott a táblák további trágyázására vonatkozóan, figyelembevé- ve a tábla tápanyag tartalmát. valamint a következő növény tápanyag igényét. A vizsgálat eredményeit értékelve megállapítható, hogy ■a legjobb eredményit, a tápanyag ellátottság •szempontjából, a kistenenyei Vörös Október Teirmelőszövetike- zet talajai mutatták. Ezen eredmény nem véletlen, mivel e termelőszövetkezet termés átlagait, valamint műelején, amikor a hideg id beszorítja az embereket házakba, megkezdik a mi err béreink a kapa, kasza, ge reblyenyél készítést, és égés télen ezt csinálják az égés faluban. — Hogy mennyit csinálna a faluban egy tél folyamán Több, mint 20 ezer szerszám nyelet készítenek, amely el vándorol a földművesszövet kezetek közvetítésével az or szág szinte valamennyi részé be. Egy család legkeveseb 3—400 fopa, kaszanyelet ké szít egy lél folyamán. Nagyoi jó szerszámnyél készítőnél ismerik a faluban Stork Gyű lát, Stork Gábort, Gembiczk (kopasz) Józsefet. Persz igazságtalanok lennénk, h azt mondanánk, hogy csal ezek az emberek dolgozna] jól. Művésze itt mindenki i munkájának, igazi művésze. Hogy mi lesz ennek a nép művészetnek a sorsa a jö vőben? — Erre is megnyugtat választ kapunk. Gembiczk néni elmondja, hogy apáról fiúra száll ez a mesterség amely a falu hírnevét elvisz messze tájakra, mint a Mátr; szele ősszel a sárga falcve leket. KATA JÁNOS trágya felhasználási átlagait tekintve évek óta folyamatosan a legjobbak közé tartozók járási viszonylatban. A termelőszövetkezet vezetősége rendszeresen felhasználja a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit, a talaj erőgaz- dá’Jkodás javítására irányuló munkájában. A t&rrnel- lőszöveíikezet vezetősége törekszik a talajtápanyag egyensúly biztosítására, a növényeik igényeinek mind megfelelőbb kielégítésére. Ahol a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy nagyobb mennyiségű ásványi eredetű növényi táp- , anyag visszapótlására naI ígyobb mennyiségű műtrágyá- > ra van szülksiég, ott nem ószabad visszariadni a szükséges műtrágya mennyiség ) alkalmazás ától, mert - ó a gyakorlati kísérletezés )) folyamán bárki meggyéit ződhet arról, hogy a mtí- >) trágyába fektetett pénzei összeg és munkaráfordí- >> tás többszörösen visszaír térül. »A műtrágyának az ára pénzűben a 3004-es rendelet értel- x mében 200 Ft körüli összeget (/jelent a termelőszövetkezet! nsk. Persze ehhez számolni kell a kiszállítás és a kiszórás költs ágait is. Azonban mindezzel együtt, a kiadás ((nem éri el a 300 forint ösz- ^szeget. ( Ezen műtrágyamennyiség pedig 300 forintnál jóval több értékű terméstöbbletet biztosít a termelőszövetkezet részére. / A jobb lalajerőgazdálko- >(dásra vonatkozó vizsgálataiéval, javaslataival a gépállo- (<mási laboratórium is hivatva hvan segíteni a belterjesebb (< gazdálkodásit, az 1 kínra eső termés és termékmennyiség (< emeléséit, tenmelőszövetkeze- ú telnik eredményesebb, jöve- hdelmezőbb munkáját. ;< Bajcsi Jenő 1 abfiTaitónhim vp zifíto
