Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-22 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nógrádi AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 92. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1958. NOVEMBER 22. Negyven éve lobog a párt zászlaja Kádár János elvtárs beszéde a KMP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága szerdán este ünnepsé­get rendezett az Erkel Szín­házban. Az ünnepséget dr. Mün- nich Ferenc, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Ezután Kádár János elv­társ, az MSZMP Központi Bizotságának első titkára mondott beszédet. Kedves elvtársak, elvtárs­nők! Tisztelt ünnepi gyűlés, barátaim! Ezekben az órákban szé­les néptömegek emlékeznek meg hazánkban a lenini tí­pusú magyar forradalmi munkáspárt megalakításá­nak 40. évfordulójáról. Valóban nagy, az egész nép életére ható történelmi tettet vittek végbe Kun Béla ve­zetésével azok a kummunis- tává vált hadifoglyok, balol­dali szociáldemokraták, for­radalmi szocialisták, akik 1918 novemberében létrehoz­ták a Kommunisták Magyar- országi Pártját. A magyar nép szenvedé­seit az elviselhetetlenségig fokozták akkor az első vi­lágháború gyötrelmei, az éhező asszonyok és gyerme­kek látványa, a nép véréből meggazdagodott hadimillio­mosok tobzódása. A földes­úri-tőkés uralkodó osztály politikailag csődben volt, a nép forradalmi változás útin sóvárgott, a revizionizmus és osztályárulás mocsarába süllyedt szociáldemokrata jobboldal pedig a tőkés rendszer megmentésére vál­lalkozott. A magyar munkásosztály legöntudatosabb emberei eb­ben a helyzetben, a szociál­demokrata jobboldal osztály­árulásával határozottan sza­kítva, a megalkuvás erőivel folytatott elszánt harcban hozták létre a magyar marxista—leninista munkás­pártot. Ezzel olyan pártot szerveztek és indítottak el történelmi útjára, amely azóta is dacol minden viharral és halad előre a maga győ­zelmes útján. Az út hosszú, a harc ke­mény volt ama negyven év­vel ezelőtti naptól mostanáig és az úttörők közül sokan ki­dőltek a sorból a hosszú harc alatt. Sokat megöltek közülük a fasiszta gyilkosok 1919-ben. Horthy sötét ne­gyedszázada alatt és 1956 fehérterrorjának napjaiban. Ritkította soraikat az ellen­séges golyó a harctereken, ahol a nép szabadságáért küzdöttek. Az elesett harco­sok emlékét örökké őrizni fogja szívében a nép. A Magyar Kommunista Párt születéséről szólva fel kell idéznünk annak emlé­két, akinek eszméi és taní­tásai vezették pártunk ala­pítóit. A nagy Lenin emléke előtt hajiunk meg mi, magyar dolgozók ezen , a napon, aki annyi más történelemformáló műve között a munkásosztály újtipusú, a hatalom meg­ragadására, a néptöme­gek vezetésére alkalmas forradalmi pártjának ko­vácsa, megalkotója is volt. Bensőséges szeretettel for­dulunk Lenin pártja, a Szovjetunió dicső kommunis­ta pártja felé. Sohasem csi­náltunk titkot abból, ellen­kezően, büszkék vagyunk rá, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjától tanultunk, tanulunk és tanulni fogunk a jövőben is. Már a pártun­kat megalakító első magyar kommunistákat is a Szov­jetunió Kommunista Pártja példája ösztönözte. Negyven éven át vértezték fel a ma­gyar kommunistákat az út­törő, az előttünk járó idő­sebb testvérpárt tapasztala­tai. ’ Negyven éven át is min­dig így volt ez pártjaink kö­zött — ma is a legszorosabb eszmei, elvtársi, baráti kap­csolatok kötik össze a Szov­jetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Mun­káspártot. Mély meggyőző­désünk, hogy pártjaink kap­csolatait ma jellemző teljes eszmei közösség és jó elv­társi kapcsolat a jövőben is mindenkor fennmarad és az idő haladtával mind mélyebb és bensőségesebb lesz. Ettől a meggyőződéstől áthatva, küldjük forró, elvtársi üdvözletünket pártunk megalakítása negyvenedik évfordulója ünnepéről az idősebb test­vérnek, példaképünknek és harcostársunknak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Szívünk mélyéből kívánunk teljes sikert az egész embe­riség szívét reménnyel eltöl­tő békepolitikájuk, hatalmas, új népgazdasági tervei': meg­valósításához. Cseriiátsnrányban már a jövőt tervezik Cserhátsurányban a Szabad­ság Termelőszövetkezet tag­jai még hivatalosan nem zár­ták le ugyan az esztendőt, mert a zárszámadási köz­gyűlés, az igazi számvetés az idei esztendővel még csak most következik. De a ter­melőszövetkezetben bizakodó a hangulat, már a jövőt tér-' ve zik. 1959-bcn a tsz területe 270 hold tartalék terület­tel növekszik. Vásárol­nak 8 szarvasmarhái, s így a marhaállomány száma 52 lesz. Itt azonban a jövő föladata, hogy növeljék az egy tehén­re eső tejhozaimoit, mellyel az idén nem igen dicseked­hettek. Nagy terveik vannak a juhállománnyal is. 150 anyajuhot vásárolnak még és 500 férőhelyes juh-hodály építését is tervbe vették. Új tagokkal gyarapodott a tsz Diósjenőn Nyolc új taggal gyarapo­dott november elseje óta a diósjenői Oj Barázda Ter­melőszövetkezet taglétszáma. Az új tagok mint Csupor Gyula, Mácsi Józsefné, Pa­taki László, meg a többi­ek, a hónap eleje óta dol­goznak is. A közös útban rejlő szépségeiket, eredményeket egyre többen ismerik fel a községben. Nagy István is, akiit jelenleg a termelőszövet­kezet a szeszfőzdében alkal­maz, úgy határozott: ha itt befejezi munkáját három és fél hold földjével együtt be­lép a termelőszövetkezetbe. O O O o 0 O ű O G Pártunk negyven evvel ez- Q előtt elindított harcának G mindenkori célja az volt, q hogy a tőkés-földesúri hatal- O mat a munkásosztály hatal- Q ma, a kapitalista kizsákmá- q nyolást a kizsákmányolástól G mentes szocialista társa- O dalom, az imperialista rab- q Ságot a nemzeti független- © ség, a háborút a béke váltsa G fel és szorítsa ki örökre, q Még nem is olyan régen a szénmodencé bem évente közel 15 ezer köbméter fa ment Negyven éve lobog a párt Q veszendőbe íürészpor cs faforgács alakjában. Ma egy újítás réven az eddigi hulladékok­zászlaja, amelyre mártírjaink ® ból műfát készítenek, amely révén egy év alatt több mint 700 ezer forint megtakarítás vére írta a szocializmus, a q válik lehetővé. Az új üzem Nagybátonyban a volt erőmű épületében kapott helyet. nemzeti függetlenség, a béke © Naponta átlagosan 140 négyzetméter falapot készítenek el. számunkra szent szavait. S Képünkön: Nagy Sándor a présből már a kész lapot húzza ki. (Fotó: szabó) Az 1919-es Magyar Ta-, - nácsköztársaság megteremté­se büszkesége munkásosztá­lyunknak. Akkor először mutatta meg népünk, hogy tud élni és államot vezetni az urak hatalma nélkül. Népünk nagy nemzeti büszkesége, hogy 1919 tavaszán, másodikként a világon munkás-paraszt államot hozott létre, el­jegyezte magát a szocia­lizmus ügyével, s ezzel az elmaradt népek közül, a társadalmi haladás élen járók közé lépett. Ezzel egyben Magyarország példáján a gyakorlatban bi­zonyosodott be, hogy a pro­letariátus diktatúrája nem sajátos orosz jelenség, hanem a nemzetközi munkásosztály, a népek felszabadulásának reális, megvalósítható eszkö­ze és útja. A Magyar Tanácsköztársa­ságot ugyan leverték s utána rettenetes terror következett — és bár a proletárállam alig tudta elkezdeni a szo­cialista rendszer építését — a Tanácsköztársaság mégis kiirthatatlan reménységet hagyott a magyar nép szívé­ben. A párt éltette ezt a re­ményt a nép szívében, hir­dette, hogy el fog jönni is­mét a felszabadulás napja. A mi pártunk volt az egyetlen erő, amely ki­vezető utat tudott mu­tatni a nemzet számára abból a szakadékból, amelyben a Horthy-fasiz- mus taszította, s így a munkásosztályon túl a parasztságot is, az egész népet vezető párttá fejlődött. Pártunk áldozatos harca el­lenére népünk nem tudott felülkerekedni a Hitler-fa- siszták és a húsz éven át az egész nemzetközi imperializ­mus által támogatott Horthy- rendszeren. A szabadságot a magyar népnek is, mint Európa annyi más népének, a felszabadító szovjet hadse­reg hozta < el. Élve a felszabadulás adta lehetőséggel, a Magyar Kom­munista Párt, a nemzet ha­ladó erőinek élén széles (Folytatása a 2. oldalon) (TűOOOOOGOOGOOOGGOOGOOOOOGOOGOOOOOOGOOOOOQOGOOOOOGOCOeOOOOOOOOOC Dísxünnepség Salgótarjánban, a párt megalakulásának 40. évfordulóján li/legyénk hagyományokban, harcokban és sikerekben gazdag munkásmozgalma nagyjelentőségű évfor­dulóhoz érkezett el: a kommunisták és dolgozóink ünnepel­ték a párt megalakulásának 40. évfordulóját. Már napokkal előtte ünnepi taggyűléseken, találkozó­kon emlékeztek meg a nevezetes eseményről. Csütörtökön délben az SZMT Elnökségének küldöttsége kereste fel a megyei pártbizottságot. Nádasdi András elvtárs, az SZMT elnöke tolmácsolta megyénk szervezett dolgozóinak köszö­netét és jókívánságait, amelyre Jakab Sándor elvtárs, a pártbizottság első titkára válaszolt. Délután Salgótarján fiatalsága színpompás fáklyás fel­vonulással köszöntötte a kommunisták 40 éves pártját. Este a városi művelődési házban került sor az évforduló alkal­mából megrendezett díszünnepségre. A zsúfolásig megtelt nagyteremben a hallgatóság nagy tapssal köszöntötte az elnökséget, amelyben helyet foglaltak Friss István és Pot- hornik elvtársak, a Központi Bizottság tagjai, megyénk párt- és tömegszervezeti vezetői, valamint a párt veterán­jainak képviselői. Nádasdi András elvtárs megnyitó szavai után a KISZ és az XJttörőszövetség képviselői adták át üdvözletüket, majd Jakab Sándor elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét. — A Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának meg­alakulása történelmi jelentő­ségű a magyar munkásosz­tály, a magyar nép szem­pontjából. A forradalmi marxista-leninista párt meg­alakulásával dicsőséges feje­zete kzedődik a magyar munkásmozgalomnak — mon­dotta. — A munkásosztály pártja új tartalmat adott az osztály harcának. A párt megalakulása óta népünk élete attól függött, hogy ez a párt vezető szerepet töltött-e be, a társadalmi életben, hallathatta-e hangját a társadalmi kér­dések eldöntésénél, vagy üldözve föld alá volt-e kényszerítve? A történelem ázt bizonyítja, hogy a ma­gyar nép a legújabb korban akkor haladt a felemelkedés útján, amikor vezetője, a kommunista párt volt. — Majd így folytatta: — A kommunisták, szoci­alisták és pártorikívüliek ösz- szefogásávall a kommunisták vezetésével indult Budapest­re 1926 áprilisában nyolcezer salgótarjáni bányász és bá­nyász asszony, óhsiégf elvon u- lása, — hogy tiltakozzék az embertelen létviszonyok el­len, több bért és jobb mun­kafeltételeket követelve a dolgozóknak, munkát a mun­kanélkülieknek. A kommu­nisták szervezték, vezették azokat a tüntetéseket is, ahol munkát, kenyeret köve­teltek. A kommunista párt volt az egyetlen, amely a fa­siszta diktatúra forradalmi megdöntésére hívott a harc­ba. Következetesen küzdött a nyugati tőkés hatalmaknak való alárendeltség, az új há­ború előkészítése ellen, a békéért. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja volt az, amely nevelte azokat a ka- rancslejtősi, ragyolci, somos­kői bányászokat, akik fegy­verrel a kézben harcoltak a hitleri fasizmus ellen. Majd beszédét így fejezte be: — Harcunk nem volt hiá­bavaló, mert akik elestek az eszméért, amiért harcoltak, valóság lett. Valóság lett. nemcsak Magyarországon, hanem a földkerekség egy- harmadán, ahol megszűnt a kizsákmányolás, a tőkés föl­desúri elnyomás. Valóság lett mindazokban az orszá­gokban, ahol emberi élet fo­lyik, ahol a kommunista és munkáspártok vezetik a né­pet. Ezért gondol az utókor elismeréssel mindazokra, akik időt és fáradságot nem kí­mélve tevékenykedtek a párt, a nép ügyéért. A díszünnepség után fővá­rosi művészek és salgótarjá­ni kultúrmunkások magas­színvonalú műsora szórakoz­tatta a megjelenteket. Ezt követően került sor a párt veteránjainak találkozójára, amelyen megjelent és felszó­lalt Friss István elvtárs, a párt Központi Bizottságának tagja. Ünnepség Balassagyarmaton A Párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából 19-én este impozáns emlék­ünnepséget rendezett az MSZMP balassagyarmati vá­rosi- bizottsága, a járási mű­velődési házban. A szépen feldíszített színpadon helyet foglaltak a párt és a tömeg­szervezetek vezetői és a 19-es veterán harcosok küldöttei. Az ünnepi beszédet Dicse István elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára tartotta. Méltatta a KMP meg­alakulásának évfordulóját. 9 ünnepség Baglyasalján A e a 40. évfordulón Baglyasalján a mu nkásmozgalom oly jólismert párt és a harcainak színhelyén, Átvették megbízólevelüket megyénk országgyűlési képviselői Az 1958. november 16-1 vá­lasztáson megyénk dolgozói 9 országgyűlési képviselőt és öt pótképviselőt választottak. Ez a választás olyan de­monstratív volt, ameljmek példája még nem volt Nóg- rád megyében. A szavazatok 99,96 száza­lékát a Hazafias Népfront jelöltjeire adták megyénk dolgozói. A választások után szer­dán rövid megbeszélésre gyűltek össze megyénk or­szággyűlési képviselői és pót­képviselői Salgótarjánban, hogy működésük megkezdé­séhez átvegyék országgyűlé­si képviselői megbízólevelü­ket. A rövid ünnepségen Lakatos József elvtáns, a megyei választási elnökség elnöke mondott ünnepi be­szédet, s adta át a megbízó leveleket. Az országgyűlési képviselőik nevében Czotíner Sándor elv­társ, nehézipari miniszter, megyénk országgyűlési kép­viselője köszönte meg dol­gozó népünk bizalmát, majd ezeket mondotta: — Most a munka követ­kezik számunkra. Biztosítjuk választó polgárainkat arról, hogy megvalósítjuk azokat a célkitűzéseket, amelyek a párt cs a kormány előtt vannak, amelyek , végrehajtása a dolgozó nép érdekét szolgálják. Mint korábban, most is azt valljuk, hogy a dolgozó nép­pel, a dolgozók akaratával harcolunk a szocializmus győzelméért. Majd Marczinelt István elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára az ország- gyűlési képviselőik feladatai­ról szólott. szombaton, november 22_én nagyszabású ünnepséget ren­deznek a párt megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepség kezdetén felolvassák Kádár János ölv- társnak erre az alkalomra, Baglyasaljára küldött levelét. Ünnepi beszédet Pothornyik József elvtárs, a párt Köz­ponti Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója mond. Erre az alkalomra mint­egy 160 cl’yan idős elvtársat hívtak meg, akik annak ide­jén részt vettek a pártmun­kában, illetve kapcsolatban álltak a párttal. Megrendezik az öreg harcosok és a KISZ- fiatalok találkozóját is. Az ünnepi esten a Déryné Színház művészei a Szélvi­har c. darabot mutatják be, majd ezt követően nagysza­bású szórakozás kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom