Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-08 / 88. szám
1958. november 8. NOSRADI NÍPOJBA9 7 Gondoljunk a holnapra is Tapasztalatok egy bányában Mikojan beszéde a moszkvai ünnepi gyűlésen A bányász dolgozók fizse- tését az ellenforradalom után igen kedvezően rendezték. Ma minden bányász dolgozó számára biztosított a munka, s munkája után szép fizetést kap. Még egy bányaüzemnél sem történt az elmúlt években társadalmi bírósági ülés, azért, mert egy bányász el nem végzett munka után bért vett fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs ilyen, csak erről valahogy nem akarunk tudomást venni. A kisterenyei üzemegység tekevölgyi lejta'knájában a fenti megállapodásokra bőven van példa. A 47-es csapat elővájáson dolgozik. A bánya sajátos helyzeténél fogva mindenütt folyik a pót- ácsolás, a csapaton azonban még nem jutottak el ehhez a munkához. Méterenként csak egy-egy ácsolat van, mely hivatva van nemcsak a bányász életét védeni, hanem szabad térséget biztosítani a levegőnek is, mert légvágat műveléséről van szó. Az itt dolgozó csapat azonban úgy látszik, vajmi keveset tud erről. Csak azért ácsolnak, mert az is benne szerepel a szakmányárban. A karvastagságú főtefa nem fekszik jól az oldaltámfára, amit bányász nyelven nyitásnak neveznek. Ha a merevítőfa jó lenne, talán még segítene valamit, de azt is rövidebbre vágták, és hogy elérjen, ácsolattól ácsolatig apró fenyőfaforgáccsal toldották meg. Ez bizony selejt- munka, s ami igen elgondolkoztató, ezt az aknász átvette a csapattól. A munkáért becsületes bért kaptak, De nem különb a helyzet a bánya többi csapatánál sem. Ezt láttuk a III. ereszkei 43-as csapaton, s lehetne a többi csapatok számát is sorolni. Oerta elvtárssal, az ak- násszal jártam a munkahelyeket, ám bárhová mentünk sehol sem hallottam a figyelmeztető szót. „Nem veszem át a munkát, mert nem megfelelő. S ezzel mintegy bizonyítást nyert a Tekevölgyi lejtaknában, hogy úgy bánnak a nép•pénzével, mint a csáki szalmájával. Nem fontos a minőségi munka, nem számít, ha a dolgozó jogtalan bérhez jut, csupán csak egy a fontos. minél több szenet termeljenek ki. S hogy ez így van, azért nemcsak az aknászokat, hanem a bánya- mestert, Jambrik elvtársat is felelősség terheli. A munkaátvétel ellenőrzése úgy látszik az aknánál csak másodrendű kérdés. A 46-os csapat már két hót óta kéri a forgatólemez megjavítását. S minél tovább húzódik kérésük annál nehezebbé válik a szállítás. Ottjártunkor már az ácsola- toktól alig lehetett tolni a csillét. De ugyanezen a munkahelyen a szállítóvágatnak van olyan részre, ahol az ácsolatókat meg kellett faragni, hogy a csillék elférjenek a vágatban. íme itt a másik példa a nép pénzének pocsékolására. Mert vajon nem lenine-e ésszerűbb a .fenntartókat állandóan fenntartáshoz telepíteni. Az, hogy mint most is a hóvégén a fenntartókat szénmunkahelyre vagy szállításhoz telepítették, igen megbosszulja magát. Az a pár csille szén többlet nem ér annyit, mint az abból keletkező kár. Ma több műszakra van szükség ahhoz, hogy például a 46-os csapat szállítóvágatát biztosítják. Az igaz ugyan, hogy a hó végén elérte az akna a 100 százalékot, de milyen áron? Elsején már nem tellett a bányászok erejéből csak 56.8 százalékra. Valószínű, hogy hónap végére hasonló lesz a helyzet az októberihez. J ó lenne, ha a Tekevölgyi kgtakna műszaki dolgozói nemcsak a mindenáron való tervteljesítést tartanák szemelőtt. Ne felejtsék el soha, a nép pénzzével bánni nagy felelősség, s ha ezt nem teszik meg, vállalniok kell az ezzel járó felelősséget. Hortobágyi András ALKALMAZZUK BANYÁINKBAN A KORSZERŰ MÓDSZEREKET Egy rónai beszélgetés margójára rom műszaki a bánya mélyéből, a szénfaltól került magasabb 'beosztásba. Az is igaz, hogy az elmúlt évek során a mindennapi élet bizonyította be rátermettségüket a vezetésre. Sikerük titka pedig nem. yolt más, mint a bátor kezdeményezés, a dolgozókra való támaszkodás. Annál furcsább tehát ezúttal állásfoglalásuk. e haragudjanak, meg, hogy beszélgetésünket a nagy nyilvánosság előtt folytatom. Az a párt és kormány, amely lehetővé tette az elvtársak továbbfejlődését, joggal várja azt, hogy minden tudásukkal segítsék az újat. Vajon mi lett volna az országgal, ha az építkezések leálltak volna minden télen, mondván azt, a múltban nem lehetett télen az építőiparnak dolgozni. Jó lenne, ha Bodor elvtársék a dolgozók segítségével megpróbálnák az új ciklusos módszert bevezetni. Nem hinnénk, hogy az üzem bányászai megharagudnának, ha többet keresnének? S talán nem utolsó sorban jó lenne, ha a jövőben nemcsak a mérnök elvtársak, hanem a műszaki középkáderek és vájárok is hozzászólnának a lapban folyó vitához. S ha ez így lesz, hisz- szük nagy lépést haladunk előre. — tob — A Nagy Októberi Forradalom negyvenegyedik évfordulója alkalmából a Sportpalotában rendezett nagygyűlésen Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága elnökének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Egyebek között a következőket mondotta : — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az egész emberiség számára kijelölte az utat a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért vívott harcban. A szovjet állam gazdasági hatalmának példátlan gigantikus fejlődése, a tudomány a technika, a kultúra és a művészet most már világszerte elismert fellendülése, a szovjet emberek anyagi jólétének szakadatlan emelkedése, mind-mind az Októberi Forradalom gyümölcse. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével sikeresen küzd a kommunizmus anyagi-technikai megteremtéséért. Az ipari termelési tervet Megnyílt Balassagyarmaton a busz megálló mellett A Leértékelt Aruk Boltja. Rendkívüli alkalom, ruházati cikkek olcsó vásárlása 900 Ft-os NŐI KÁBÁTOK MÁR 500 Ft-ÉRT KAPHATÓK. A Nagy Október fénye világítja be az egész világot 1958. első tíz hónapjában több mint 103 százalékra teljesítettük. A Szovjetunió ma 36- szorosan haladja meg a forradalom előtti Oroszországot az ipari termelés tekintetében. Ezzel szemben Anglia tavaly csupán 1,8-szeresen az Egyesült Államok pedig 4,1-sze- resen múlta felül 1913. évi termelési színvonalat. Mikojan ezután összehasonlította a Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari fejlődésének ütemét. S megállapította: — A Szovjetunióban az ipari termelés évi átlagos növekedése az 1954—1958. évi ötéves terv idején 11,2 százalék volt, az Egyesült Államokban viszont 1954-1956- ban a termelés évenként átlag 7 százalékkal növekedett, majd ezen színvonalon megrekedt, 1957. szeptemberétől pedig erősen csökkent: ma csupán 2 százalékkal haladja meg az 1953. évi színvonalat, s a bekövetkezett válság miatt több, mint ötmillió munkás veszítette el keresetét. Mikojan ezután a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Rámutatott: az imperializmus és a reakció erői meg akarják bontani a békét, új háborús tűzfészket szeretnének teremteni, korunk nemzetközi kapcsolatai a reakciós köröknek törekvéseivel szemben, a béke, demokrácia és a szocializmus erőinek megszilárdulása irányába fejlődnek. A Szovjetunió a különböző leszerelési javaslatok egész komplexumát terjesztette elő. Mindenekelőtt azt szeretnénk — jegyezte meg Mikojan, — hogy megegyezés jöjjön létre az atomfegyverkisérletek azonnali beszüntetéséről, majd az atomfegyverek teljes eltiltásáról is. Mikojan ezután a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak, a nem szocialista országokkal fenntartott kapcsolatairól szólott. Működik a szavazógép (Megjelent a romániai Előrében) hol, alkkor a tulajdon kérdésében a győztes forradalom elvetett minden régit, pozdorjává tört illúziókat és tőzsdei spekulációkat. Elsöpört maradéktalanul mindent, amikor a magántulajdonhoz vér, könny, nyomor, butaság és butítás tapadt.. De ami ettől is több a győztes orosz munkásosztály megmutatta, hogy olyan gyorsan és alaposan képes elsajátítani a vezetés művészetét, hogy a gyárak és bányák, a bankok és a kereskedelem, meg a föld soha eddig el nem képzelt nagyságban ontják javaikat a nép javára. A tőkés magántulajdon szentségét a munkás hatalom társadalmi tulajdonának szentsége váltotta fel a világ 12 országában, ahol ma egymilliárd ember él. A társadalmi tulajdon alapján elért győzelmek a Szovjetunióban, Kínában, valamennyi népi demokratikus országban romba döntötték immár az egész világon a tőkés magántulajdonba vetett hitet. Október fényénél 'kitárult az a jövő, amikor a munkások, dolgozó parasztok és a szellem művelői maguk irányítják gazdaságukat, s gyarapítva hazájukat az emberi élet soha eddig meg sem gondolt magaslatait érhetik el. Október világítja azt az utat, amelyen az ember haladva valóban ember, a világ ura, a közjó gyarapítója, minden anyagi és szellemi javak teljes élvezője lehet úgy, ahogyan és ameny- nyiiben munkálkodik azon. Október közüggyé tette a bókét! Lerombolta a titkos és háborús tárgyalótermek ajtaját, fénye 'bevilágított ae ablakokon és rémülettel tölti el a fegyvergyárosokat. Október első szava az volt a világhoz: legyen béke! S Október győzteseinek nemcsak igazságuk, hanem fegyverük is volt, van és lesz a béke megvédéséhez. Ha vaa olyan kérdés, amelyben egyetért már ma — és még jobban megegyezik holnap — a világ, (néhány tízezer háborús gyújtogatót kivéve) akkor ez a béke. Nincs többé mód rá, hogy a népek háta mögött tervezzék ki és kezdjék meg a pusztítás megszállottjai háborús kalandjaikat, Az Október által gyújtott világosság nem kedvez senki olyannak, aki tömeg- mészárláson töri fejét. Erő és magabiztosság jellemzi a szocialista tábort, amely a Szovjetunió vezetésével erejét nem kímélve védi a békét. Elszántság és emberség hatja át az emberiséget, hogy megőrizze életét, holnapját, boldogabb jövőjét. És jaj annak, aki fejjel szalad a falnak. A béke milliárdok vágya, akarata és erejének megsökszorozója, mert milliárdok látják, hogy a béke az emberiség igazi érdeke, s ismerték fel Október fényénél, hogy képesek megtartására. Október ténye, tanításai, példái és győzelmei évről évre ragyogóbban övezik körül a világot. Legyünk büszkék rá, hogy nekünk, magyaroknak is ez a fényesség világítja utunkat! Balogh Gyula M ar egyszer naiaJra ítélték a s zénmed encében a ciklusos munkamódszert. S hogy akkor milyen vélemények születtek, úgy érzem a megindult vita során már többen elmondták. A hozzászólások zöme ezúttal nem mondta ki az áment, hanem keresik a kiutat, mert véleményük szerint, az új módszereknek van alkalmazási területük. Az igaz, hogy ennek esetén nem egy előítéletet keli felszámolni, s ami nem kevésbé jelentős, változtatni .kell az eddigi munkamódszeren. Az akarat már fél sikert jelent, s ezt tapasztalni a szénmedence üzemednek többségében. Van azonban olyan üzem is, ahol az új elől mereven elzárkóznak. Az eddigi vita során mér-jj nökök, főmérnökök halatták J hangjukat. A körletvezetők, « az aknászok és vájároki ezúttal csendben maradtak, 1 várva még mindig, mi lesz a! vita eredménye. S ezt a vá-J rákozást kívántam megszakí-« tani, amikor a szilváskői 1 üzem bányamesterével, Bo- j dór Pállal, két aknásszal,! Pavlenda Fülöppel és Simon J Imrével beszélgettem. Mind-! járt az elején el ikell mond-! jam, elvben mindhárman! egyetértettek a ciklusos! munkamódszerrel. Sőt ml! több, már Bodor elvtárs ar-! ról beszélt, hogy milyen ki-! hatással lenne az egyenletes! termelés az üzem tervteljesí-1 tésére. Megszűnne a szállí-i tási csúcs, jobban kihasznál-J nák a szállítóeszközöket. 1 Azonban arra a kérdésre,! hogy az üzemnél hogyan le-! hetne alkalmazni a kapott! válasz igen elgondolkozta-J tott. 1 I El kell mondanom, hogy! C a rónai üzemegység-! nél még 1951-ben kísérletez- J tek a ciklusos munkamód-! szer bevezetésével. A kísér-! let nem sikerült [természete-! sen, melynek oka abban ke-! resendő, hogy nem alkal-! mazkodott az új módszer $ szorosan az üzem viszonyai-! hoz. A fő patronáló ebben! az időben az akkori főmér-! nők, Moskáth László elvtárs! volt. Mivel hét évvel ezelőtt! nem sikerült meghonosítani,! azért ma a három műszaki! vezető egységesen amellett! foglal állást, hogy nem le-! hét alkalmazni. Keresve a 1 választ, a nemnek az okát,! a műszákiak önbizalmának S kicsinységével találkozom.! Bár az igaz, hogy mindhá-« ♦ Immár negyvenegyedszer ♦ köszönti az egész világ job♦ bik, becsületesebb, tehát na- ♦gyobb fele a Nagy Októberi ♦ Szocialista Forradalom év♦ fordulóját. Mily rövid údő ♦ évezredek rohanó f orgatagá♦ ban. Még csak egy fél év♦ századot sem tesz ki. De a ♦ sok egyéb között legalább is | döntő és alapvető kérdésben ♦ felforgatott minden eddigi ♦ rendet, hogy múlt rendek, le♦ tűnt korok és vesztes társa♦ dalmi osztályok romjain | olyan újat építsen, olyan újat ♦ adjon a világnak, ami soha ♦ eddig, amióta ember az em♦ bér nem volt csak elképze- | lésekben és olyan nagy géI niuszok jövőbelátásában, mint Marx és Engels. Október dicsőséges fényét — amely évről évre jobban világítja be az egész emberiség jövőjét — a munkások, a moszkvai, pétervári proletárok gyújtották meg. Igen ez az, ami még soha eddig az emberiség történetében nem fordult elő: az elnyomott, megalázott, de elméjében egyre világosodó munkás egy forradalomnak, egy nagy társadalmi megmozdulásnak már nemcsak fegyverforgató, barikáddöntő részese és gyakran hősi halottja volt, hanem vezetője, mégpedig végérvényesen t győztes vezetője. A történelem színpadára lépett új osztály — a proletáriátus — a győzők hadseregévé szerveződött, nagy pártja, a Bolsevik Párt Lenin vezetésével. Olyan erő jelent meg és vette kezébe 41 évvel ezelőtt a hatalmat az orosz birodalomban, amely méhében hordozta már akikor az egész világ jövendőjét. És 41 év történelmi tapasztalatai, harcai, átmeneti kudarcai és tartós győzelmei bizonyítják: ezt az új erőt senki és semmi nem győzheti már le. A munkáshatalom ma már történelmi tény és nemzetközi erő! Az első proletár- állam olyan fényességet nyújtott a földön, amelynek lángíjainál egymás után égnek el a tőkés és földesúri, meg gyarmatosító hatalmak, s világosságánál újabb meg újabb országok népei, munkásai ébrednek saját erejükre, tulajdon érdemeikre. A nagy nemzetközi mérkőzésben már csak egyfajta kimenetel lehetsége: a munkásosztály végső és teljeís győzelme minden országban. A munkáshatalom ragyogó ötágú csillaga áttört országhatárokat és rendőrkordonokat, s elfoglalta méltó helyét a világban. A Szovjetunió munkásosztályának Október fénye világítja az utat. A politikai ■ hatalom megszerzése, a gazdaság szocialista vágányra való terelése, a kulturális forradalom megvalósítása, egyre gazdagabb gyümölcsöket érlelnek. Ma egészen közvetlen feladat utolérni és elhagyni a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelésben. Ma az Egyesült Államokban állandó napirenden szerepel utól- érni a Szovjetuniót a technikában és tudományban, vagy legalábbis megközelíteni a három Szputnyikot. Egy- milliárd ember már egyre jobban építi a jövőt — muntoáshatalomban. Egy milliárd ember dolgozik országában a szocialista rend megvalósításán. Negyven év alatt, páratlanul rövid időn belül, egy milliárd ember lépett az októberben győztes, messzire tündöklő vörös zászló alá. ' Október fénye hamvasztotta el évezredek legendáját a földesúri és tőkés .magán- tulajdonról. És ez a másik nagy alkotása Októbernek, amitől joggal rettegnek mindenfajta népnyúzók, szelvény- vagdosók, ingyenélők. Október világította meg milliók és most már milliárdok előtt, hogy a magántulajdon szentsége a másaik rendben nem más, mint a kizsákmányolás, a rablás szentsége. Ha vala-
