Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-18 / 82. szám

4 NÓGRÁDI NÍPÖJSÁG 1958. október 18. Régi választás — Körkép Szécsényből — Tikkasztóan süt a júniusi nap. Fáradt parasztok, fel­túrt ingújú cselédemberek igyekeznek ha­za a határból Nem beszélnek, szót sem váltanak egymással — erre a napra is elég volt a munkából. Talán a végzett munká­val igy sem lesz megelégedve a bárónő tiszttartója. S amíg így gondterhelten haladnak át a falu utcáján, virgoncjárású suszter inas csiklandozik az emberekkel. Régi, ismerős nótát fütyül: „Akik jöttek, mind mehetnek, egy sem Szécsényben születtek. Krúdy Fe­renc csak egyedül, ő lesz a mi képvise­lőnk.” . Az emberek összenéznek, de egy szót sem szólnak. Nem tudják, úgy látszik nem is akarják tudni, hogy miért fütyül ez a fránya kölyök. A kocsma előtt azonban megállnak. Ki- sebb-nagyobb csoportba verődve beszélget­nek az emberek. — No, Szécsényben ezt a napot is felje­gyezzük.. 1931.június 7-e, megint jelent va­lamit — mondja az egyik. — Bár hiába oszlott fel az országgyűlés, újra a nagyku­tyák ülnek majd a bársonyszékbe. — Majd kirukkolnak megint valami Ígér­getéssel — vélekedik a másik, s nagy ba­juszát úgy magyarosan megpedri. -- Az. azért érdekel, hogy ki lesz az ellenzék, milyen lesz a korteskodás. — Lesz, ahogy lesz, Krúdy Ferenc a mi emberünk. Igaz, ö is sokat ígért már, de azért szécsényi ö — mondja a harmadik. A beszélgetést csendőrök megjelenése ■szakította félbe.__________________ _________ A napok látszatra csendesen telnek. Egy hét múlva azonban kezdetét vette a fantasztikus mé­reteket öltő korteskodás. Az éjszakákat borgőzös hangú duhajkodások verik fel. A kocsmában már a kortes-blokkra adják a bort és a pálinkát. Az egyikben Krúdy Ferencről, nyugalmazott főispánról, a Ma­gyar Élet Pártja képviselőjéről, a másik­ban már báró Beői Orosdy Fülöpnéről. a másik jelöltről folyt a szó. Krúdy ellenzé­ke ő, Órosdyné o. Keresztény Gazdasági Szociális Párt jelöltje. — Az egyik kutya, a másik eb — szól az egyik azok közül, akik már jó mélyre néztek c. kortesborral teli pohárba. — Van azért különbség közöttük — ki­áltja Kovács Lajos, Órosdyné kortesá, — Annyi, hogy az egyik nyugalmazott főis pán. a másik meg,... a másik meg báro­né, ő többet tesz majd a választók érde­kében! — s mintha külön hangsúlyt he­lyezne ennek a kijelentésének, ujjúval nagyot csettint. Egyre jobban emelkedik a hangulat. Ko­vács Lajos, Órosdyné, Bolgár Miklós Krúdy mellett emeli fel szavát. A bábeli hangza­varból valaki elkiállja magát. — Emberek! — s mindjárt ugrik is az egyik karosszékre. — Emberek! Csend le­gyen. Idefigyeljenek a szentségit néki! - s máris rázendít arra az énekre. hogy „Akik jöttek, mind mehetnek, egy sem Szécsényben születtek. Krúdy Ferenc csal egyedül ő lesz a mi képviselőnk.“ De Kovácsék sem maradtak restek. Nem azért fizeti őket a bárónő, hogy ne bizo­nyuljanak jó kortesnek. Meg aztán, ha Oros- dyné ezt mind meghallja, akkor bizony szedhetik a sátorfát, keres ö jobbakat. S mindjárt rá is zendít: ,,A báróné arany ka­lász, Krúdy meg a disznókanász. Bolgár Miklós a kutyája, annyi verés szálljon rá­ja. Éljen Órosdyné, éljen a báróné, sza- vazzatok rája!” Lett ám haddelhadd Stécsény szűkös kis kocsmájában. Jobban kinyitotta Bolgár is, de Kovács is a kortesi pénztárcát. Egymás ellen fizettek. _____ A korteskodásnak nem lett vége. S amíg a kisemberek egy­mást marták: Krúdy-e, vagy Órosdyné le­gyen a képviselő, az urak egymást érték a faluban. Volt munkájuk nékik is. Puhí­tani kellett az embereket. Jelentkezett Szitovszky Sándor, a belügyminiszter ál­lamtitkára, gróf Szécsényi József, az or­szágos tűzoltószövetség elnöke, dr. Lengyel Zoltán, meg kitudja még kik. Az egyik Krúdyt, a másik Orosdynét patronálta. Ajánlásokat gyűjtöttek a jelölésre. A falu már kettészakadt. A szegényeb­bek ,de a módosabbak is legalább annyi hasznot akartak húzni ebből a választás­ból, amennyit lehet. S mi lehetett a ha­szon? Az ingyen eszem, iszom, no meg az az öt pengő, amit egy-egy aláírásért, egy- egy ajánlóért kaptak. Hogyan történi ez? Szép holdvilágos este volt. A temetőt körülvevő sánc mellett csendes mozgás. Alig hallható hang. — Pszt. .. Vigyázz!.. . Amott is lapul valaki — figyelmezteti társát Rektorik Já­nos. — Meg akarnak előzni bennünket a szentségit. Azoknak is kell úgy látszik egy- egy halott neve után az öt pengő. — S amikor elmúlik a kis zörej, egymás után irkálják az ajánlók listájára a meg­halt emberek neveit a fejfákról.. . Választási nagygyűlésre készül Szécsény. Csoportok­ba verődött, bortól és pálinkától düledező emberek énekelnek a faluban. Ugylát- szik, Órosdyné erősebb. Kortesei utolsó előtti rohamra indulnak, s attól az ének­től hangos a falu, hogy „Krúdy Gyula ga­tyába sz.. .t, egye meg, aki vele tart. Szécsénybe csak nyolc tart vele, hogy a ménkő csapjon bele.” Már-már úgy látszott, hogy Krúdy kor­tesei háttérbe szorulnak. De nem! Itt van­nak öle is. S amikor Voss József, a papi ruhába öltözött népjóléti miniszter úr megkezdi választási szónoklatát, erős ki­áltás hangzik a tömegből. — Plébános úr, hogy él Biller Irén, az a budapesti színésznő? — s mintha csak összebeszéltek volna az emberek, hangos éljenzésbe törtek: „Éljen Biller Irén .. .Él­jen Biller Irén!” A miniszter úr a szégyentől és a mű­vésznő iránt érzett „tiszteletéből” lelépett a szószékről. Az erők ismét kiegyensúlyo­zódtak. A szécsényi súlyos vereség nem csökkentette a báróné választási kedvét. Látva, hogy Szécsény­ben Krúdy Gyula az erősebb, ő falura járt. Kortesei mindenütt megelőzték, — előké­szítették a „talajt”. S hogy ezekről a gyű­lésekről mit beszéltek Szécsényben az em­berek nézzünk vissza a kocsmába. — Ez az Órosdyné még megszerzi a többséget. Sóshartyánban azt ígérte a vá­lasztóknak, hogy ha őrá szavaznak, lehoz­zák a sóshartyáni templomot a dombról. Bíz’isten, jó lenne a hartyániaknak. nem kellene isten imádásáért olyan magasra mászni — vélekedik hangos nevetéssel az egyik. — Semmi az. Rimócon már is 60 pár cipőt osztott szét a választók között. De csak az egyik cipőt adta oda, a másikat majd akkor, ha vége lesz a választásnak, ha a báróné lesz a képviselő — így a má­sik. — Ez már döfi —gondolták a szécsényi­ek. Ez az asszony talán be is váltja az ígérgetést, nem úgy mind a többiek, — gondolkodni kell rajta... _________________ És eljött a nagy nap, 1931. június 28-a, a választá- sok ideje. A nagy korteskodás, az emberek megtévesztése, a teljesítetlen Ígérgetések után Szécsényben az akkori 1 357 válasz­tópolgár közül Krúdy Ferencet 519, Oros­dynét 507 szavazattal választották ország- gyűlési képviselőnek. A járásban azon ban Órosdyné lett a győztes: 3 891 szava­zattal lett Szécsény országgyűlési képvi­selője. Krúdyt 3 827-en választották. A bár­sonyszékbe Orsodyné ült. A sóshariyániak csakúgy, mint a rimóciak most is várjál; a templom átépítését, a 60 cipő párját... És ha most találkoznék a bárónéval „bocsánatát” kér­ném, amiért megírtam „választási harcát”, amiért igyekeztem hűen megírni, csak úgy, ahogy az megtörtént. örvendetes, vagy dr. Szőcs József orvos, akik az önző nem kerülhet sor. Hiszen nincs már Krúdy és báró Órosdyné, de nincsenek már ha­talmon a virilisek sem, mint dr. Gross Je­nő földbirtokos, dr. Velics Lajos és Lász­ló, nincsenek már Donner Dezsők, dr. Es- sősy Bélák, gyártulajdonosok és hírhedt ügyvédek. Ma már a határ 5 306 holdját nem a földbirtokosnak, hanem maguknak művelik a dolgozó parasztok. Most viszont vannak becsületes tanács­tagok, olyanok, mint Tóth Sándor a tanács elnöke, mint Bódi Jánosné, Nagy György, vagy dr. Szőcs József orvos, akik az önző érdekek helyett, a nép szent ügyét képvi­selik az országgyűlésben és a tanácsban. És ma már nemcsak 1357 szécsényinek van joga a választáshoz, hanem egynéhány híjján 3 ezren vonulnak az urnák elé, hogy megbízzák a legjobbakat: intézzék ügyeiket, irányítsák sorsukat. SOMOGYVÁRI LÁSZLÓ Modern frizurákat, tartós dauert készít a Nagybáto- nyi Ruházati és Szolgál­tató Kisipari Termelő- szövetkezet Bányavárosban, ugyanitt férfi fodrászat is. FIGYELEM! FIGYELEM! § A Jobbágyi Vegyes KTSZ | felhívja az állami válla- jj latok figyelmét, hogy 1 íj drb. 4 fejes gyalu gép § eladó. Kiclmer gyártaná- 8 nyű. § illllllllllli!llll!llllllllll!llllillillllH!ll!llll!llllllllllllllllllllii. ÍZLÉSES, KÜLÖNBÖZŐ \ TIPUSÜ KÉSZ KONYHA-j BŰTOROK KAPHATÓK j A JOBBÁGYI VEGYES j KTSZ-NÉL. Á kisiparosok megváltozott élete A z ország mintegy 150 ezer kisiparosa lét­számával, családtagjaival nemcsak a termelés, de a fogyasztás szempontjából is komoly számot képvisel. A kisiparosok munkával való ellátottsága, kereseti és ezzel összefüggő vásárlási lehető­sége szoros kapcsolatban van az általános életszínvo­nal emelkedéssel. A kisipa­rosok, mint termelők, de úgy is, mint fogyasztók, az árú­bőség növekedése, a minő­ség javulása szempontjából éppen olyan érdekeltek, mint a többi dolgozó rétegek. A párt és a kormány, sze­repüknek, jelentőségüknek megfelelően kezeli a kisiparo­sokat, arra a helyre állítja őket, amit a lakosság jobb ellátásában, a választék bő­vítésében betöltenek. Az utóbbi évek során a kisipa­rosok szemmelláthatóan ta­pasztalhatták kormányunk jó­indulatát, segítőkészségét. Számos, régebben hozott kor­látozó intézkedést megszün­tetett a kormány és az ú.i ipartörvény életbeléptetésé­vel egy hosszabb távlatra érvényes, a kisiparosoknak kedvező iparpolitika alapját rakta le. Különösen az ellen­forradalom után kedvezően alakult a kisiparosok anyag- ellátása. Amíg például 1955- 56-ban a cipészek részére eső kruppontalp fejadag 2,5—4,5 kilogramm volt, addig 1957- ben már 5—6 kilogrammra emelkedett, s ebben a gazda­sági évben a városon dolgozó cipészek már 7 kilogramm, a falusiak meg 8 kilogramm talpat kaptak. A bádogos kisiparosok lemezellátása pél­dául közel hatszorosára, az asztalosok enyvellátása mint­egy^ kétszeresére emelkedett az elmúlt három év során. A korábbi erős korlátozás helyett ma szinte szabadon beszerezhetik a szükséges anyagokat. Ugyanakkor a ta­nulótartók részére 30 száza­lékos többletjuttatást is biz­tosítanak minden esetben. A KIOSZ megyei titkársága mindezeken túl a megnöve­kedett szükségletet figye- lembevéve öntevékenyen is támogatta a kisiparosokat az anyagbeszerzésben. Mind kevesebb azoknak a kisipa­rosoknak a száma, akiknek anyagellátási gondjuk van. A z anyagellátás javításá­<®bán és azon túl egy sor más tekintetben is messzeme­nő támogatást kaptak a kis­iparosok. így például az el­lenforradalom után az ipar- testületi székházak viszaadása erősítette a helyi csoportok szervezettségét és gazdasági alapjait. Most már minden helyi csoport a megyében saját székházában kapott el­helyezést. A tagdíjak rende­zése és felemelése többek között hozzájárult ahhoz, hogy ma mintegy 24 kisipa­rossal több részesülhet szoci­ális segélyben. Rendbehozták több helyen a klubhelyisége­ket és nagyobb összegeket fordíthattak azok berendezé­sére. A mátraszentistváni és a most épülő balatoni üdülő nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy egyre több kis­iparos részesülhessen üdülés­ben. Bár még nem kielégítő, de figyelemreméltó a fejlő­dés a kisiparosság betegbiz­tosításánál is. A betegbizto­sító intézet 1958-ban mintegy 166 ezer forintot fizetett már ki kórházi ápolásra, gyógy­kezelésre. különböző segélye­zésre. A megyében működő ■™2150 kisiparos csak­úgy, mint az egész ország­ban dolgozó kisiparosok túl­nyomó többségükben megfe­lelően értékelik és viszonoz­zák azt a támogatást és el­ismerést, amelyet a párttól és a kormánytól kaptak. A kisiparosok nagy többsége megyénkben is a külső és belső reakció minden mester­kedése ellenére a munkát, a békét választotta. Az ellen­forradalom idején kiállásá­val és munkájával támoga­tást nyújtott a pártnak és a kormánynak, a gyors kon­szolidációhoz. A kisiparosok többsége, mint ahogy ezt a felszabadulás után is tették, most is élenjárók voltak az újjáépítés munkájában. Nem egy olyan személyt kiközösí­tettek maguk közül, aki rá­támadt a népi hatalomra. Ha­sonlóan jártak el és járnak el azokkal szemben is. akik munkájuk során ártanak a kisiparosság jó hírnevének és törvényellenesen dolgoznak. Az adófizetési morál javu­lása, a pontos és jó minőségi munkára való törekvés ma már egyre inkább áthatja a kisiparosok többségét. A kor­mányzat bizalmát ma helye­sen értékelik a kisiparosok. Ezt többek között a szer­ződtetett ipari tanulók szá­ma is kifejezi. Az ifjúság szakmai nevelésében, nem­csak a színvonal, hanem a számszerűség tekintetében is komoly szerepet vállalnak. Ha nem is kielégítően, de egyre többen jelentkeznek a kisiparosok közül mester- vizsgára is, amelynek az a célja, hogy minél magasabb szakképzettségű, szakmájuk fogásait a lehető legjobban ismerő kisiparosok lássák el a lakosság egyre növekvő igényeit, s öregbítsék hírne­vüket. Egy cikk keretében szinte lehetetlenség mindazt felso­rolni, amely a kisiparosok megváltozott életét jellemzi. Soká tartana beszélni arról, ahog3'an a kisiparosok nagy többsége elismerően fogadja a párt és a kormány intéz­kedéseit, támogatásait és ahogyan abból saját maga számára megfelelő kötele­zettségek és feladatok követ­keztetéseit vonja le. Nem állíthatjuk, hogy a kisiparo­sok tekintetében már min­den rendben van. Küzdenek még oljrnn gondokkal, ame­lyek megoldására az általá­nos előrehaladással egybevá­góan intézkedés történik. Van még olyan probléma is, hogy nem minden kisiparos látja el feladatát kifogástalanul. A KIOSZ megyei választ­mányának nemrégen lezaj­lott ülése alapján feltétle­nül szükséges kiemelni még azt a gondolatot, amely vé­gig jellemző volt erre a ta­nácskozásra: nevezetesen azt: hogy a kisiparosok támogat­ják a pártot és a kormányt, nemcsak a belső politikai és gazdasági feladatok megoldá­sában, hanem abban is, ame­lyet erejéhez mérten a bé­kéért folytat. Kifejezték azt a nézetüket, hogy csak úgy, mint valamennyi dolgozónak, a kisiparosoknak is békére, nyugalomra van szükségük ahhoz, hogy újat, az eddi­ginél jobban alkothassanak. Kifejezték azt a nézetüket, hogy a választások idején a párst és a kormány, a béke, a haladás, a szocializmus út­ját választják. Nem lehet afelől kétség, hogy ezt az elhatározásukat valóra is váltják. FIGYELEM! FIGYELEM! Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a bányavárosban és az állomás mellett, továbbá bent a községben és Mátraverebély községben a Nagybátonyi Kisipari Termelőszövetkezet cipész részlege vállal új cipőket megrendelésre, Ortopéd cipő készítését és javítási munkákat. Minden igényt kielégítő Ízléses munkával áll a megrendelők szolgálatára. PÁSZTÓI VEGYES KISIPARI TERMELŐSZÖVET­KEZET FELHÍVJA A MEGYE LAKOSSÄGÄT, HOGY AZ ALÁBBI RÉSZLEGEIVEL ALL A KÖZÖNSÉG SZOLGÁLATARA. Vállal épület és bútorasztalos munkát, fényképész részlege eljegyzési, esküvői és igazolványképeket ké­szít ízléses kivitelben. Női és férfi fodrász részlegében modern frizura készítését. Gumi vulkanizáló üzeme vállal autóköpenyek futózását, javítását, valamint gumicsizmáik javítását, úgy magánosoknak, mint álla­mi vállalatoknak. Cipész részlegünk vállal férfi, női cipőket megrendelésre, csizma nyakalást, fejelést és egyéb javítási munkákat, ugyanitt raktárról kész bakancsok kaphatók. Cserhátsurányi Cipész részlege vállal mindennemű munkákat. KERESSE FEL BIZALOMMAL A PÁSZTÓI VEGYES KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET RÉSZLEGEIT. «»■■■■■■■■«■■«»■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■ni > ► ► ► * ► ► ► ► ► ► ► EGY KÖTVÉNNYEL TŰZ, VILLÁMCSAPÁS. ROBBANÁS, BETÖRÉSES-LOPÁS, RABLÁS, ÜVEG, SZAVATOSSÁGI, BALESET-KÁROK ESETÉRE NYÜJT VÉDELMET AZ ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÓ A BIZTOSÍTÁS HAVI DÍJA 1 szobás vagy 1 szoba hallos lakásnál 2 szobás vagy 2 szoba hallos lakásnál 3 szobás vagy 3 szoba hallos lakásnál 4 vagy annál több szobás lak ásnál Egylakásos épületben — tekint nélkül a szobák számára havi 2 forint pótdíj fizetendő 10 forint 15 forint 20 forint 25 forint Állami Biztosító .AAAAaAAAAAIAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom